„Friss levegőt szívunk, amíg még lehet”

Középiskolai igazgatóként és három gyermek anyukájaként Szilánk Zsuzsannától nem idegen a kemény munka – különösen a legfiatalabb gyermeke tavalyi születése óta.

De a koronavírus még az ő kitartását is próbára teszi – kezdi beszámolóját a Jewish Telegraphic Agency.

Amellett, hogy egy kisbabáról gondoskodik, és a Maimonidész zsidó gimnázium távoktatásra való áttérését felügyeli, Szilánk Zsuzsa középső gyereke edzésének feladatát is magára vállalta. A fiú 16 évesen versenyszerűen vízilabdázik, és próbál formában maradni, még ha az összes nyilvános uszoda zárva is tart.

„Együtt futunk” – nyilatkozta hétfőn a 44 éves Szilánk a Jewish Telegraphic Agency-nek.

„A tréning mindkettőnknek jó, de az igazi motiváció az, hogy azt hiszem, hamarosan ez sem lesz többé lehetséges: egy olyan általános lezárás felé tartunk, mint amilyen Olaszországban van, tehát friss levegőt szívunk, amíg még lehet”.

Szilánk minden nap 14 órát dolgozik. A Maimonidész gimnáziumot három évvel ezelőtt alapította az EMIH – Magyar Zsidó Szövetség. 22 tanárt foglalkoztat, ráadásul mindegyikük eltérő követelményeket támaszt a távoktatási platformmal kapcsolatban.

„A matematika tanárnak más igényei vannak, mint a történelem tanárnak, aki eltérő igényeket támaszt, mint a művészet tanár, és így tovább, tehát négy-ötféle alkalmazást és konfigurációt vezettünk be” – mondta.

Magyarországon, ahol mintegy 100 ezer zsidó él, főként Budapesten, pénteken 73 megerősített koronavírus fertőzött és egy halálos eset volt (a cikk megjelenése idején, vasárnap már 131 igazolt fertőzött és 6 halott van – a szerk.). Kormánya Európa egyik szigorúbb intézkedéseit hajtotta végre, ideértve a külföldi állampolgárok vonatkozó belépési tilalmat az országba.

A szupermarketek meghatározott időben vannak nyitva. Sok termék hiánycikk, így a WC-papír és a tészta is.

Vasárnap Szilánk a Facebookon és szomszédságát összefogó alkalmazáson posztolta ajánlatát, hogy segít az idős embereknek élelmiszerek beszerzésében.

Több időt tölt gyermekeivel a főváros 11. kerületének drágább és csendesebb nyugati részén található otthonukban, miközben életük megváltozik.

„Ez a betegség szörnyű, de segít újból felfedezni a dolgok értékét – az értéket, amit a szüleim generációja még ismert, de mi, akik bőségben nőttünk fel, már elfelejtettük” – mondta. „Bizonyos ételek – például a banán – értékéről beszélek, amelyekről azt gondolom, hogy a közeljövőben eltűnnek az asztalunkról. De egymás társaságának és az egészségünk értékéről is”.

  • Küldés emailben