És mecsetet építettek a zsinagóga helyére.

A bibliai Jechezkél (Ezékiel) próféta emlékhelye az iraki Kifl településen található, s hosszú évszázadokon keresztül fontos zsidó és muszlim zarándokhely volt. Elsősorban peszách hatodik napján látogatták sokan.

Zsinagóga és zsidó lakónegyed is áll itt, amelyek akkor néptelenedtek el, amikor az ötvenes években elmenekült a közösség többsége, majd a hetvenes években azok is, akik még addig kitartottak. A közelmúltban alapos felújításon ment keresztül az emlékhely, melynek következében szinte semmi nyoma nem maradt a zsidó emlékeknek. Mára a síita muszlimokat szolgáló, díszes Al-Nukhaila mecset foglalja el ez egész területet.

A helyet még Szaddám Husszein sajátította ki a hetvenes években, de csak 2003-ban került a diktátor által megvetett siíták kezébe. A Korán által is szentként tisztel próféta sírja 1800 éves. A muszlim hagyomány Jechezkélt Thel Kiflnek nevezi, maga a település is róla kapta a nevét. Az utóbbi években egy Irakban felnőtt zsidó asszony, muszlim ruhába öltözve többször ellátogatott a sírhoz, de a harcok kiújulásával már egy ideje nem vállalkozik az útra.

Jechezkél próféta a polgári időszámítás előtti 623-ban született, előkelő papi családban. 25 éves volt, amikor a Szentföldet megszálló és az első jeruzsálemi szentélyt leromboló Nabukodonozor Babilóniába, a mai Irak területére hurcolta zsidók tízezreivel és Jeojáchim királlyal együtt. A próféta a fogságban halt meg. A hagyomány szerint maga a szabadon engedett Jeojáchim épített sírja fölé díszes épületet.

A híres, sokat utazó rabbi, Tudelai Binjámin 1170 körül járt Kiflben és beszámolt róla, hogy a bagdadi zsidók minden évben ellátogattak a sírhoz az őszi nagyünnepek alkalmával, jom kipurkor pedig egy olyan tóratekercsből olvastak fel, melyet maga Jechezkél írt.

„A felújítás előtt nemigen látogattak ide muszlimok, mert azt gondolták, hogy ez egy zsidó emlékhely. Most azonban már nagy számban érkeznek” – mondta Ahmed Abdelrahman, egy helyi idegenvezető, akinek személyesen is kötődik a helyhez: nagyapja, Hadzsi Thrab igen jó viszonyt ápolt a városi zsidókkal, így őt bízták meg, hogy a zsinagógát felügyelje, miután a közösség távozott. „Jó viszony volt a muszlimok és a zsidók között. A zsidók megengedték a muszlimoknak, hogy meglátogassák a sírt. Az egész közösség számára nyitva állt. A zsidók nagyon sokat tettek ezért az országért. Ők is irakiak, és remélem egyszer visszatérnek” – tette hozzá.

Az egykori zsinagóga falában egy kis fülke látható, ráccsal lezárva, melyet a „Szentföld kapujának” neveznek. A zarándokok zöld szalagokat kötnek a rácsra, melyeken kívánságaikat tüntetik fel. „A zsidók végeztek itt valamilyen szertartást a gyertyáikkal meg a könyveikkel. Szent helynek tartották” – mondta Abdelrachman. Talán a tóraszekrény fülkéje lehetett a mélyedés, amely fölött egy héber felirattal ellátott kőlap látható. A hagyomány szerint a kőlap a próféta eredeti sírjából származik és akkor építették a falba, amikor a síremléket emelték. A héber betűk formája azonban arra vall, hogy a kőlapot sokkal később helyezték el itt, talán az eredeti másolataként. Bár az épület most síita mecsetként funkcionál, a héber feliratokat nem semmisítették meg – igaz fel sem újították, így egyre kevésbé olvashatóak. Talán egyszer itt is megvalósul az, ami Náchum próféta, a kurdisztáni régióban található síremlékével történt: a helyi kormányzat és külföldi adakozó jóvoltából teljes felújítást végeztek a már összeomló félben lévő épületen. Az Ál-Kusban lévő zsinagóga az egyetlen, még létező zsidó imahely Irakban, amelyet nem alakítottak át mecsetté.

zsido.com

Forrás: Haaretz

Megszakítás