12. 📖 XXVII. – Háború és béke – Zsidók és a katonaság

Zsidó jog és etika – „Szerelmi ügynök”

Zsidó jog és etika:
zsidók a Zsidó Állam seregében

 

„Szerelmi ügynök”

Megengedett-e a csábítás nemzetbiztonsági célokból?

Akiva Novick

Egy frissen megjelent haláchikus értekezés ítélete szerint az ellen­sé­ges ügynök elcsábítása, ha a nemzetbiztonság érdekéért történik, meg­en­ged­he­tő dolog.

A döntést Ári Svát rabbi hozta, s a Techumin sorozat 30. kötetében lá­tott napvilágot[1]. Az évenként új kötettel jelentkező antológia a hálá­chá és a modernitás kapcsolatáról értekező cikkeket közöl – kiadója, a non­profit Zomet Intézet küldetésének tekinti, hogy a haláchikus juda­iz­must probléma nélkül összebékítse a modern izraeli élettel.

„Szerelmi ügynök” avagy „mézes csapda”, ahogy ezt a külde­tés­faj­tát a titkosszolgálati körökben ismerik, működött Mordecháj Vanu­nu atomkém esetében is, s a külföldi sajtójelentések szerint Mahmud al-Mabhu Hamász-főnök nemrégiben Dubaiban történt meggyil­ko­lá­sá­ban is szerepe volt.

Svát rabbi a tanulmányában Eszter királyné bibliai esetét idézi (ő a per­zsa Ahasvéros királlyal osztotta meg ágyát, hogy a közösségét megmentse)[2], valamint a kéni Heber feleségéét, Jáélét, aki elcsá­bí­tot­ta és megölte a kánaánita hadvezért, Siserát[3]. A rabbi emlékeztet arra is, hogy az „ellenséggel hálni” témája indulatos vitákat gerjesztett a responsun irodalomban[4], ahonnét – Svát értelmezése szerint – vé­gül is az derül ki, hogy a nép ügyéért hálni együtt az ellenséggel nem tilalmas dolog.

„Természetesen üdvösebb, ha a »mézes csapdában« alkalmazott ügy­nök hajadon, de ha nincs más választás, csak férjes asszonyt lehet be­vetni… a férje váljon el tőle, és vegye el újra a küldetés bevé­gez­té­vel” – írja a szerző.

Sajnos Svát rabbi azt is mondja, hogy ha a férj nem tudott elválni a feleségétől az akció előtt, utána kell megtennie, mert a háláchá sze­rint házasságtörtést követett el – még ha történetesen a nemzet biz­ton­sá­gáért tette is.

Azon lányoknak, akik netán bevállalnák a „szerelmi ügynök” feladatát, tudniuk kell, hogy utána nem mehetnek férjhez kohanitához (papi családból származó férfihoz), figyelmeztet a rabbi, bár hozzá­te­szi, hogy az efféle nőket aligha rettenti el ez a kilátás, minthogy „az ilyen küldetést nyilván olyan nőkre bízzák, akik amúgy is promisz­kui­tásban élnek”.

Jiszráél Rosen rabbi, a Zomet Intézet feje és a Techumin fő­szer­kesz­­tő­je a tanulmányt „merész és fontos” értekezésként méltatta.

És bár igen valószínűtlen, hogy a Moszad-ügynökök rabbinikus tanácsért folyamodjanak akcióik előtt, a rabbi műve fontos és bátor kezdeményezés. Számos rabbi jelentette be máris, hogy nem ért egyet a döntéssel, s alighanem további tanulmányok következnek, melyek tisztázzák majd a határokat, mit engedhet meg a halácha a nem­zet­biz­ton­ságra hivatkozva, és mit nem.

[1] 68-81. oldal.

[2] Lásd Talmud, Mögilá 15a. Eszter 4:16. alapján.

[3] Bírák 4:17-21., 5:27.; Talmud, Jövámot 103a.

[4] Svut Jáákov responsum II. kötet 117. fejezet; Nodá biJehudá, Tinjáná, Jore déá 161. fejezet.

  • Küldés emailben

Fejezetek