8. 📖 XV. –A zsidó államrend, kormányzás és politika

Zsidó jog és etika – A drog és a Tóra

Oberlander Báruch – Köves Slomó

Zsidó jog és etika

 A drog és a Tóra

A kábítószer használata a zsidóság szemszögéből

 Az első törvényhozó

A könnyű drogok törvényessé tétele mellett érvelők, azzal indokolják véleményüket, hogy mivel a könnyű drogok nem feltétlenül károsak az egészségre, így legalizálásukkal el lehetne őket választani a kemény drogoktól, ezzel megelőzve a kábítószer kereskedelemmel kapcsolatos bűncselekmények egy részét, és a kemény drogok terjedését. Mi az autentikus zsidóság véleménye a témáról?

A drog kérdésével először a huszadik század egyik legkiemelkedőbb törvénymagyarázója, Moshe Feinstein rabbi foglalkozott[1] 1973-ban. Ő egyértelműen megtiltja, és a Tóra szemszögéből elvetendőnek ítéli mindenféle kábítószer használatát. Érveléséhez hozzáfűzi azt is, hogy mindenesetre egészen addig, míg a polgári törvények tiltják a drogok használatát, ez nem is lehet gyakorlati kérdés, hiszen „az állam törvénye, törvény” mindenképpen – mondja a Talmud[2].

A tilalom tórai okaira a későbbiekben térünk rá, de érdekes, hogy a Talmud[3] is megemlíti és elítéli a kábító anyagok használatát: „Azt mondta Ráv, Chijá fiának (III. sz., Babilónia): Ne igyál szám-ot (mérgező, kábító orvosságot)…” – “…mert függőséget fog nálad okozni, szíved megkívánja, és pénzedet fogod tékozolni…” (Rásbám kommentárja uo.).

 

A kemény drogok

A különböző kábító anyagok, két csoportra oszthatók: az emberi egészségre egyértelműen káros kemény drogokra, ilyen például a heroin, az LSD, az ópium vagy a crack, és a (közvetlenül) kevésbé (vagy egyáltalán nem) káros könnyű drogokra, mint például a marihuána vagy a hasis.

A zsidó jogban is természetesen eltérő elbírálás alá esik e két kategória.

A kemény drogok, melyek közvetlenül is károsítják az ember egészségét, ugyanaz alá a tilalom alá esnek, mint minden más egészséget károsító anyag használata. A Tóra egyértelműen kimondja[4]: „De őrizkedjetek nagyon lelketekért…”. Mivel az emberi test nem magának az embernek a tulajdona, hanem „a Szent, áldott legyen, tulajdona az”[5], ezért nincs jogunk testünkben bármely módon kárt tenni, életünket veszélyeztetni, vagy egészségünknek ártani.

A Tóra azt írja[6]: “Ha új házat építesz, készíts korlátot háztetődre, hogy ne hozz vérbűnt házadba…”, a rabbik, erre is hivatkozva, több olyan dolgot is megtiltottak[7], melyek veszélyt hozhatnak az ember egészségére vagy biztonságára. „Mivel a test egészségének és teljességének megóvása az istenszolgálat útjainak egyike… – írja Maimonidész[8] – ezért kötelessége az embernek távol tartania magát mindattól, ami árt, és elveszejti a test épségét”.

Más megítélés alá esik természetesen a drogok, például ópium használata gyógyítási céllal, orvosi felügyelet alatt.

 

A könnyű drogok

A könnyű drogok, használatát más okból nem fogadja el a zsidó jog. Habár a legtöbb mai vizsgálat szerint a könnyű drogok nincsenek romboló hatással az emberi testre, mégis van egy olyan tulajdonságuk, amely miatt használatuk ellentmond a Tóra szellemének. Ez pedig az a „más szellemi állapot”, melyet használatuk minden esetben okoz.

„…nem pusztaságnak teremtette [a világot], hanem lakóhelynek alkotta…”, mondja a próféta[9]. A zsidóság szemszögéből az a helyes életvitel, amikor az ember tiszta fejjel felelőségének tudatában, végzi dolgát ezen a földön, szolgálja Istent, és próbál egy jobb világot, családot, társadalmat és környezetet teremteni. Azt a „más szellemi állapot”-ot pedig, melyet például a marihuána fogyasztása okoz, a zsidóság elútasítja. A magasabb szellemiséget, valódi szellemi munkával (esetleg tanulással, a Tanban való elmélyüléssel – meditációval) kell elérni, ahogy az Írás mondja[10]: „Az ember tettre született…”. „Ha valaki valóban magassabb szellemi szintre kíván eljutni” – írja a lubavicsi rebbe, Mena­chem M. Schneerson rabbi, egy a témával foglalkozó levelében[11] – „akkor először minden természetes adottságát kell erre a célra kihasználnia. Ha pedig ezt őszintén megteszi, akkor nem lesz szüksége semmi külső orvosságra…” Tehát minden olyan cselekedet, mely eltér a tudatos, építő életviteltől, helytelen.

Ez az egyik oka annak is, hogy a szerencsejáték is tilos[12] és a „szerencsejátékos alkalmatlan a tanúskodásra”[13], mivel nem a „világ építésével foglalkozik”.

 

A bor és alkohol

Hasonló a helyzet a bor és más alkoholtartalmú ital túlzott fogyasztásával is. Magát a bort és alkoholt nem ítéli el a Tóra, ahogy ezt a következő idézetekből is látjuk: “…bor, mely örvendezteti az ember szívét”[14]; „Azt mondta rabbi Eliezer, bort küldött [József] neki [Jákob ősatyánknak], mert az idősek szelleme megnyugszik tőle”[15]. Sőt még rituális jelentősége is van a bornak, hiszen ezt használták a Jeruzsálemi Szentélyben áldozat hozatalkor[16], és a mai napig is ezt használjuk a szombatköszöntő kidusnál.

Mégis a túlzott alkoholfogyasztás káros kimeneteleit már a Biblia első könyve is említi, például Noé[17], vagy Lót[18] történetében. Salamon király ugyancsak nincs a túlzott bor fogyasztás pártján: “A bor gunyorossá tesz, a sör zajossá. Nem lesz bölcs, aki ebben tévelyeg”[19]; “Ne nézd a bort, ha piroslik, hogyan gyöngyözik a pohárban, simán lecsúszik az. A végén már, mint egy kígyó, és mérget fecskendez, mint a vipera. Szemed zavaros dolgokat lát, és te bolondságot beszélsz…”[20].

Hasonlóképpen több helyen a Talmud is efféleképpen vélekedik[21]: „Három embert kedvel az Örökkévaló”, s ebből az egyik „aki nem részegeskedik”.

[1] Igrot Mose, Jore Déá 3:35.

[2] Gitin 10b.

[3] Pszáchim 113a.

[4] 5Mózes 4:15.

[5] Maimonidész, Misne Torá: A gyilkosság és az élet védelmének szabályai 1:4.

[6] 5Mózes 22:8.

[7] Sulchán Áruch, Jore Déá 116:5.

[8] Misne Torá: Az emberi magatartás szabályai 4:1.

[9] Jesájá 45:18.

[10] Jób 5:7.

[11] Nicucé Or 120. l.

[12] Sulchán Áruch, Chosen Mispát 370:3.

[13] Uo. 34:16.

[14] Zsoltárok 104:15.

[15] Talmud, Mögilá 16b.

[16] 4Mózes 28:7.

[17] 1Mózes 9:20-24.

[18] Uo. 19:30-38.

[19] Példabeszédek 20:1.

[20] Uo. 23:31-33.

[21] Pszáchim 113b.

  • Küldés emailben

Fejezetek