12. 📖 XXV. – A haszidizmus világa

Zsidó jog – Árvízi mentés szombaton

Zsidó jog

 Árvízi mentés szombaton

Oberlander Báruch rabbi

 

Amint az emberiség, úgy a zsidó emlékezetben is kiemelt jelentőségük van az özönvízeknek, árvizeknek. A Bibliából ismerjük Noé történetét,[1] aki hatalmas vízözönt élt túl családjával, illetve Dávid imáját[2]: „Ezért ímádkozzék hozzád minden jámbor, amely időben talál téged; bizony nagy vizek áradásakor ő hozzá nem érhetnek.”

Nagy vizek áradásából kapott kóstolót az elmúlt napokban a főváros lakossága is. A mentési munkálatokban a Katasztrófavédelemmel egyeztetve zsidó szervezetek önkéntesei is részt vettek. Ennek kapcsán arról kérdeztük Oberlander Báruch rabbit, vajon milyen vallási előírásokat kell egy ilyen egyeztetés során szem előtt tartani.

Gut Sábesz: Mielőtt a szabályokra rátérnénk, tisztáznunk kéne mit is értsünk árvízen, illetve, hogy vllásjogi nézőpontból milyen problémákat vethet fel az árvíz, illetve az ellene való védekezés.

Oberlander Báruch rabbi: Az árvíznek több fő veszélye van, az egyik, hogy emberéleteket közvetlenül fenyegethet. Ezen kívül, ha a házak alapozását alámossa, a gyengébb, például vályog épületek könnyen összeoomolhatnak. A harmadik vészélye pedig, hogy a víz elviszi, elsodorja javainkat.

Gut Sábesz.: Milyen nyomokat hagyott ez a veszély a zsidó vallásjogban és vallási iratokban?

O.B.r.: A Sulchán áruch[3] egy listát közöl a kiírandó böjtnapokról. Általában évente öt napot böjtölünk a Jom Kipur böjtön kívül, elsősorban a Szentély lerombolására emlékezve. De a háláchá szerint más egyéb kataszrtófa esetén is ki kell írni a böjtöt. Ilyen kataszrófahelyzet például az, ha sok eső esik[4]: „nincs ennél nagyobb baj, hisz a túl sok eső kárt tehet a házakban, melyek összomolhatnak, és lakóik sírjává válhatnak”. Izraelben kicsit más a helyzet, a sok eső ott inkább használ, és nem árt, hiszen az egy hegyvidékes ország, a házak mind kőből és sziklára épültek, így az esőzés inkább hasznára válhat, és a jó ellen nem imádkozunk. Persze kivételek ott is vannak, Joszéf Káro rabbi (1488-1575), a Sulchán áruch egyik szerzője, aki Cfáton élt, saját tapasztalatából úgy vélte[5], hogy „mostanában Cfáton többször összeomlanak házak a sok esővíz miatt, ezért mégis imádkozni kell”.

G.S.: Maradtak fenn konkrét imaszövegek a fenti veszély kapcsan?

O.B.r.: Az Árvíz pusztítása elleni ima az évezredek során mindig is kiemelt helyet foglalt el. A zsidó naptár legszentebb napján, Jom kipurkor, a legszentebb órában a kohén gádol, főpap, a Jeruzsálemi Szentélyben a Szentek szentjébe lépve rövid imát mondott, hiszen tudta, a kívülállók aggódnak az életéért. Ez a rövid ima azonban tartalmazta az árvíztől való oltalom kérését. Erről található a Jeruzsálemi Talmudban[6]: „A Sáron (mocsaras) vidékén lakókért meg így könyörgött: »Legyen a Te akaratod, Istenünk, őseink Istene, hogy házaik ne váljanak sírjaikká!«”.

G.S.: Miért pont a Sáron mocsaras vidékén lakó zsidókért kell könyörögni?

O.B.r.: Azért, mert a talaj ott nem volt alkalmas házépítésre, és akik mégis építettek, azoknak kétszer hét évenként, át kellett építeniük házukat, még így is gyakran összedőltek. Ezen kívül, a Sáron völgyében gyakori volt a földcsuszamlás és a felhőszakadás, ami szintén veszélyeztette az ott lakók testi épségét. Őértük imádkozott a főpap.

G.S.: Milyen esetekben szokás áldást mondani az árvízre?

O.B.r.: A Sulchán áruch[7] szerint áldást kell mondani a jó hír „Áldott vagy Te, Örökkévaló Istenünk, Világ Ura, jó és jótevő” és a rossz hír hallatán „Áldott vagy Te, Örökkévaló Istenünk, Világ Ura, igaz bíró”[8]. Bár az árvíznek voltak előnyei is, hiszen megáztatta a termőföldeket, mégis, ilyenkor egyértelműen a rossz hír áldását kell elmondani[9], azert „mert most a rossz van, a nagy kár miatt”[10].

G. S.: Idén az árvízvédelmi munkák szerencsére nem estek szombatra, de ilyesmi bármikor előfordulhat még. Szabad-e szombaton önkéntes munkát végezni, például árvíz esetén?

O.B.r.: A Sulchán áruch[11] kimondja, hogy bár szombaton tilos bármilyen munkát végezni, ám ha életveszély elhárításáról van szó, az természetesen kivételt képez. Tűz esetén pédául életveszélynek tekintendő, ha emberek nem tudnak kimenekülni az égő házból, vagy ha városi környezetben tartani kell a tűz tovaterjedésétől, hiszen ilyenkor nem biztos, hogy mindenki el tud menekülni[12]. Ha azonban csak anyagi károkat okozhat a tűz, égni kell hagyni. Ezek után külön kitér a Sulchán áruch[13], hogy „minden, amit tüzvszély esetén meg van engedve, az árviz vszély esetén is meg van engedve”

G. S.: Az árvizi vedekzésben mi az, ami szombaton tilos munkának számit?

O.B.r.: Vegyük ezeket sorban. Első dolog az, hogy szombaton tilos közterületen bármit hozni-vinni[14]. Ebből adódik az, hogy nem lehet homokot szállítani szombton gátépités céljából, vagy közterületen homokzsákot háton cipelni.

Ha a homok már a vízparton van, akkor még mindig tilos a helyszínen lévő homokot zsákba lapátolni. Hisz a homokot szombaton megmozdítani nem szabad, a mukce rabbinikus tilalma miatt. Ez a tilalom főleg két cso­port­ra, munkaeszközökre és nyersanyagokra, alapanyagokra vonatkozik. A homok biztosan nyersanyagnak számit[15].

G.S.: Ha azonban a homok már sábesz előtt zsákba lett töltve, akkor fel lehet tenni a gátra?

O.B.r.: Nem, hisz szombaton nem szabad épiteni[16]. A gát egy erős fal, ami több napig vagy hétig a helyén marad, így ezt szombaton nem szabad épiteni. De mindezek a tilalmak életveszély esetén áthághatók. Sőt, kötelző és micvének számít ilyenkor a munka[17].

G.S.: Nem életveszély esetén milyen lehetőségek vannak a vagyoni kárt megelőzése érdekében?

O.B.r.: A házon belül, ott ahová még nem ért az árviz, meg lehet előzni minden nem mukce tárgy pusztulását, úgy, hogy a földszintről fel lehet például vinni a felső emeletre[18]. De ezt csak házon belül tehetjük, hiszen közterültre nem szabad kivinni semmit sábeszkor[19].

A fenti korlátokkal szemben mégis van némi mozgásterünk. Van olyan vélemény, hogy ha drága tárgyak kerülnek veszélybe a mukce tilalma valamennyire vagy teljesen fel van oldva, és ki lehet őket menteni[20].

Könnyítés vonatkozik a szent könyvekre és Tóratekercsekre is, amelyeket valódi közterületre nem, de például egy épületek által körülvett közös udvarra ki szabad vinni. Továábbá ezek mentésére szabad megkérni nemzsidót, hogy akár valódi közterületre mentse ki[21].

G.S.: Az árvíz levonulása utáni időszakra milyen előírások vonat­koz­nak?

O.B.r.: Egy magyar esetet találtam. Weisz Jichák (1873?-1944) verbói rabbi Sziách Jichák című responsum könyvében[22], 1938. szeptember 2-án, azzal az esettel foglalkozik, hogy az ottani közösségben, „a rengeteg eső miatt, megállás nélkül több héten keresztül” egy ház alapja olyannyira meggyengült, hogy félő, összeomlik, ha gyorsan meg nem javítják. A kérdés, hogy a nem zsidó mesterépítésznek meg kell-e állni szombaton a renoválási munkálatokkal, hiszen zsidó tulajdonosnak végzi ezt a munkát. Az építész szerint, ha megállnak, nem biztos, hogy menthető lesz az épület. Weisz rabbi válaszában leszögezi, hogy nem lenne szabad folytatni a munkát szombaton, ám ha emberek laknak benne, akiknek az élete veszélyben lehet, illetve ilyen óriási kár esetén, hogy a ház összeomlana, akkor káblánut, azaz nem órabérben, vagy napszámban, hanem teljesítménybérben dolgozó, nem zsidó munkásoknak a feladat kiadható.

G. S.: Visszatérve a napjainkban történt budapesti vészhelyzethez, kör­nye­zetvédők szerint, az egyre gyakoribb és nagyobb árvizek, az állitolagos globális felmelegedés és a sarkok jegének felolvadása miatt keletkeznek. Hogyan vélekedik a zsidó vallás a környezetvédelemeről?

O.B.r.: Törvényeink elsődleges fontosságot tulajdonítanak a kör­nye­zet­védelemnek. Erről már a Tórában is van forrás[23]. Nagy téma, erről egy hosszabb anyag található a Zsidó ismeretek tárában[24], amit 2010-ben jelentettünk meg.

[1] 1Mózes 6:9-8:22.

[2] Zsoltárok 32:6.

[3] Orách chájim 576. fejezet.

[4] Uo. 11.

[5] Uo.

[6] Jomá 5:2. Lásd még Sámson fohásza – Jom kipuri imakönyv 291. oldal.

[7] Uo. 222:1–2.

[8] Sámuel Imája – Zsidó imakönyv 120. oldal.

[9]uo. 4.

[10] Áruch Hásulchán uo.

[11] Uo. 334. fejezet.

[12] Uo. Misná brurá 73.

[13] Uo. 19.

[14] Talmud, Sábát 96b., SÁ uo. 346:2.

[15]uo. 308:38.

[16] Talmud, Sábát 102b., Maimonidész, A szombat szabályai 10:12.

[17] Lásd általános veszélyek kapcsán SÁ uo. 329. fejezet, és uo. 8. külön az árviz kap­csán.

[18]uo. 334:1.

[19] Talmud, uo. 73a., SÁ uo. 301:7.

[20] Lásd SÁ uo. 334:2., 17., A Sulchán áruch kivonata 85:4.

[21] A Sulchán áruch kivonata uo. 5.

[22] 128. fejezet.

[23] 4Mózes 35:1–4., 5Mózes 20:19.

[24] XIX. kötet 63–77. oldal.

  • Küldés emailben

Fejezetek