16. ? Mélységből kiáltok – Rabbinikus kérdések és válaszok a Holokausztból

Tfilin-rakás és imádkozás napfelkelte előtt

16. Tfilinrakás és imádkozás napfelkelte előtt


Kérdés: A következő problémával 5702. tisri 22én – 1941. október 13án – kerestek meg. Ez azokban a keserves napokban történt, amikor a szadista németek elhatározták, hogy kiirtják az összes zsidót, részint kiéheztetéssel, részint pedig embertelen kényszermunkával gyötörve halálra őket.
Abban az időben a gettórabokat a Kovnó melletti repülőtéren dolgoztatták. A német megszálló erők meg akarták nagyobbítani a repülőteret, hogy az nagy repülőgépek és más pusztító harci eszközök bázisául szolgálhasson. A gettó zsidóinak minden nap ezer munkást kellett biztosítani erre a célra. A munka hajnali négykor kezdődött, és sötétedés utánig tartott. Csak miután befejezték az aznapra kirótt munkát, térhettek vissza a szerencsétlen zsidó rabszolgák. Hajnalban pontosan időre kellett megérkezniük; a legkisebb késést is kegyetlen veréssel büntették, sőt, az életüket is kockáztatta, aki elkésett.
Megkérdezték tőlem, vane rá valami mód, hogy a munkások teljesítsék a tfilinrakás micváját, mert a nappali órákban erre nincs lehetőségük, ugyanis egész nap a németeknek végzett kényszermunkával vannak elfoglalva. És az őket felügyelő németek egyetlen pillanatnyi pihenőt sem engedélyeznek nekik. Bárki, akinél azt gyanítják, hogy lassít a tempón, vagy nem megfelelően végzi a munkáját, az életével játszik. Azok a zsidók, akik teljesíteni akarták ezt a micvát, ezt egyedül a hajnali munkára való jelentkezés előtt tehették meg; más szóval akkor, amikor még sötét volt. A kérdés tehát ez volt: „Rakhate valaki tfilint napfelkelte előtt, mielőtt munkába indul?” És mit kell tennie a Smá elmondásával és az imával kapcsolatban?

Válasz: Mivel a munkásoknak nem volt lehetősége rá, hogy nappal rakjanak tfilint, úgy rendelkeztem, hogy rakhatnak tfilint és elmondhatják rá az áldást éjjel is.
A kérdés második részét illetően, amely a Smá elmondására és a smone eszré elimádkozására vonatkozott, a következőképpen rendelkeztem: A mi esetünkben, amikor a munkások számára lehetetlen volt nappal imádkozni, mert német elnyomóik pillanatnyi pihenőt sem engedélyeztek nekik, nyilvánvalóan helyes volt úgy rendelkeznem, hogy imádkozhatnak a munkába indulás előtt is, még mielőtt felkelt volna a nap. Ami pedig a Smá elolvasását illeti, azt mondtam nekik, hogy olvassák el legalább az első szakaszt munka közben, ha ez egyáltalán lehetséges. Ha viszont lehetőségük adódik rá, hogy az egész Smát elolvassák, és még a smone eszrét is elimádkozzák munka közben, az még jobb lenne.

  • Küldés emailben

Fejezetek