5. 📖 XIV. –A zsidó és a nem zsidó világ találkozása mentén

Talmudi irodalom A situf – „istentársítás” tilalma nemzsidók számára

Talmudi irodalom

A situf – „istentársítás” tilalma
nemzsidók számára 

Talmud, Szánhedrin 63b

Azt mondta Smuel apja: Tilos az embernek közös üzletbe fogni egy nemzsidóval, nehogy annak bálványának nevében tegyen esküt, a Tóra pedig azt mondja „ne hallassék szádból”.

 Toszáfot, Talmud uo.

„Tilos az embernek közös üzletbe fogni” – Azt mondta Smuel különösen magát az esküt tilos elfogadni tőle. Rábénu Tám szerint viszont szabad elfogadni az esküjét… ugyanis manapság mindenki tesz esküt a saját szentjei nevében, és azokat nem tekintjük isteneknek. És annak ellenére, hogy megemlítik ilyenkor az „egek nevét”, és Jézusra gondolnak, mégis ezt nem lehet bálványnévnek tekinteni. Különösen nem annak, hogy valóban az Egek Teremtőjére gondolnának. És bár „társítanak” az „Egek Nevével” egy más entitást, azonban sehol sem találjuk annak nyomát, hogy tilos lenne azt okozni, hogy mások „társítanak”. Tehát „a vak elé ne vess gáncsot” tilalma erre nem vonatkozik, ugyanis Noé fiai számára mindez nem tilos…

 

Sulchán áruch, Orách chájim 156. fejezet

Óvakodjunk egy bálványimádó nemzsidóval közös üzletre lépni, nehogy esküt kelljen tennünk, és megszegjük a „ne hallassék szádból” tilalmát[1].

Megjegyzés: Vannak, akik könnyebben ítélik meg a nemzsidóval való üzleti közösséget, mivel manapság nem esküsznek a népek a bálványok nevében. És annak ellenére, hogy említik bálványaik nevét, mégis az Egek Teremtőjére gondolnak, mert „társítják” az Egek Nevét egy másik entitással. Így tehát nem mondjuk, hogy vonatkozik erre a „vak elé ne vess gáncsot”[2], ugyanis a nemzsidóknak nem tilos a „társítás”.

Üzletelni azonban – közösségvállalás nélkül – minden vélemény szerint szabad a nemzsidók ünnepnapjai kivételével.

 

Pitché tsuvá, Jore déá 147:2.

A Sulchán áruch, Orách chájim 156. fejezetben az írta a Römá egy megjegyzésben: vannak, akik könnyebben ítélik meg a nemzsidóval való üzleti közösséget, mivel manapság nem esküsznek a népek a bálványok nevében. És annak ellenére, hogy említik bálványaik nevét, mégis az Egek Teremtőjére gondolnak, csakhogy „társítják” az Egek Nevét egy más entitással. Így tehát nem mondjuk, hogy vonatkozik erre a „vak elé ne vess gáncsot”, ugyanis a nemzsidóknak nem tilos a „társítás”. Lásd a Nodá biJehudá responsumot (II. Jore déá 148. fejezet), ami hosszasan bizonyítja, hogy az, amit gyakran szoktak az emberek emlegetni, hogy nem vonatkozik a „társítás” tilalma a nemzsidókra, az egy tévedés. Ugyanis ezt az itt említett Römoból következtetik, de valójában a Römá arra gondol, hogy az hogy az esküben valaki csak utalást tesz, azaz nem nevezi meg Istent, hanem csak az Ég nevét említi meg az esküben, mindez tilos a zsidók számára, miként írva van[3]: „…nevére esküdjél”, de a nemzsidókra nem vonatkozik ez a tilalom.

Ha azonban olyan értelemben van szó a összemosásról, hogy bálványt imád valaki a „társítás” által, ebben a tekintetben nincs különbség a zsidók és nemzsidók között.

Ezt az érvelést találtam másutt is, pl. a… véleményem szerint azonban annak ellenére, hogy ez az igazság, mégssem lehet a Römá szavait így magyarázni…

Talmudic Encyclopedia (héber)
III. kötet Ben noách címszó, 348b. l.

Egyes korai talmudmagyarázók szerint nemzsidókra nem vonatkozik a „társítás”, azaz az Örökkévaló és egy bálvány neve társítának tilalma[4]. A legtöbb törvényhozó azon az állásponton van, hogy magában az istenszolgálatban tilos a nemzsidóknak is a „társítás” csakúgy, mint a zsidóknak[5]. És csakis az eskü tekintetében nem tilos a nemzsidó számára a bálvány nevében esküt tennie az Örökkévaló nevével társítva[6]. Vannak olyanok, akik úgy vélik, hogy az eskü tekintetében is érvényes a „társítás”tilalma[7]. Megint mások pedig úgy vélekednek, hogy magában az istenszolgálatban sem tilos a „társítás”a nemzsidó számára[8].

[1] 2Mózes 23:13.

[2] 3Mózes 19:14.

[3] 5Mózes 6:13., 10:20.

[4] Toszáfot, Szánhedrin 63b. Ászur bekezdés; Böchorot 2b. Smá bekezdés; Römá Sulchán áruch, Orách chájim 156. fejezet.

[5] Sáár Efrájim responsum 38. fejezet; Nodá biJehudá responsum, Jore déá II. 148. fejezet; Lásd Pitché tsuvá, Jore déá 147:2.

[6] Nodá biJehudá uo.

[7] Sáár Efrájim uo.; Lásd Vösáv hákohén 38. fejezet, aki azon a véleményen van, hogy a nemzsidóknak egyáltalán nem tilos egy bálvány nevére esküt tenni. Lásd még Möil cödáká responsum 22. fejezet, ami másképp értelmezi a fent említett Toszáfot írását.

[8] Lásd Sách, Jore déá 151:7 a Dárké Mose nevében; Lásd még Pitché tsuvá uo., amit ír a Misnát cháchámim nevében; lásd Söilát Jáávec I. köt. 41. fej., aki leírja, hogy a „társítás” tilalma azt jelenti, amikor elismeri valaki, hogy az Örökkévaló mindennek az okozója, de úgy véli, hogy Isten közvetítőkre bízza a világ vezetését, és ezeket a közvetítőket is tiszteli. Azok azonban, akik több istenben hisznek – annak ellenére, hogy az egységet hirdetik – nem számítanak „társítóknak”, hanem rosszabbak azoknál.

  • Küldés emailben

Fejezetek