15. 📖 Mélységből kiáltok – Rabbinikus kérdések és válaszok a Holokausztból

Szukká a németektől lopott deszkalapokból

15. Szukká a németektől lopott deszkalapokból
Kérdés: Az oroszok, amikor 1940ben megszállták Litvániát, épülettömböket emeltek Kovnó külvárosa, Szlobodka mellett, hogy azokban munkásokat szállásoljanak el. Amikor a németek meghódították Litvániát, ezekben az épületekben – amelyekből sok még el sem készült teljesen – gettólakásokat létesítettek a zsidók számára. A szukkot ünnep közeledtével a gettórabok szukkát állítottak fel a C blokk két nagy épülete között húzódó kis sikátorban, hogy még a fogságban is teljesíthessék ezt a micvát. Ezen a járókelők elől rejtett helyen volt némi remény arra, hogy a németek nem veszik észre, mi folyik a sikátorban.
A szukkához felhasznált deszkalapokat a közeli műhelyekből hozták el, ahol a zsidók rabszolgamunkásokként dolgoztak. A tökéletes illeszkedés érdekében néhány deszkából le kellett vágni. Mondanunk sem kell, hogy a zsidóknak nem volt engedélyük a németektől arra, hogy elhozzák ezeket a deszkákat, s ebből következően arra sem, hogy méretre vágják azokat. Ha rajtakapták volna őket, nem úszták volna meg élve. Ám ennek a háláchá szerint igen nagy jelentőségű micvának a teljesítéséért a zsidók még az életüket is hajlandóak voltak kockáztatni. A kérdés mindazonáltal felmerült: Megengedette lopott nyersanyagokból épített szukkával teljesíteni a micvát?

Válasz: A németek nem hoztak be fűrészelt fát Németországból. A birtokukban lévő összes faanyagot valójában zsidóktól lopták el, akik a litvániai fűrészárukereskedelem minden egyes fázisában részt vettek. A zsidók egész erdőket vásároltak meg, és fűrésztelepeik is voltak, ahol a farönköket deszkává fűrészelték, majd exportálták szerte a világba. Amikor a németek betörtek Litvániába a fűrészárut vagy a helyi zsidóktól vagy a helyi nemzsidóktól rabolták el. Amikor a németek megkaparintották a fűrészárut, a tulajdonosok lemondtak róla, hogy valaha is visszakaphatják elzsákmányolt javaikat. A zsidó tulajdonosok részéről természetes is volt, hogy lemondtak róla, hiszen tudták, hogy a németek megsemmisítendőnek nyilvánították őket. Ennélfogva bárki, aki szukká építéséhez a németektől fát vett el, ezt azt követően tette, hogy a nyersanyag már megszűnt az eredeti tulajdonos birtokát képezni, aki ráadásul már bizonnyal el is felejtette, hogy az a fűrészelt fa valaha is létezett.
Ezért aztán úgy rendelkeztem, hogy teljességgel megengedhető a deszkalapok ilyetén célú eltulajdonítása. Hála Istennek, sok zsidó volt a gettóban, aki a háláchá előírásainak megfelelően teljesítette a szukká micváját.
A németek sosem jöttek rá, hogy a zsidók, akikre ők az egyik pillanatban rátiportak, a következő pillanatban már a szukká micváját teljesítették. Miközben a németek az Estland Akzion végrehajtásával voltak elfoglalva, egy zsidó férfi, név szerint Reb Zalman Ber Blinder, ebben a szukkában rejtőzött, és megmenekült. A németek átkutatták az összes barakkot, de elmulasztották, hogy a szukkában is keressék a zsidókat. Így aztán végül a szukká még egy életet is megmentett.

  • Küldés emailben

Fejezetek