29. ? Zsidó mesék, legendák, történetek

Szómagyarázat

Á bobemájsze – „Egy dajkamese!” (jiddis)
Ádár – A zsidó naptár egyik hónapja, általában február-márciusra esik. A szökőévekben két ádár van: első és második.
Álef – A héber ábécé első betűje.
Álefbét – A héber ábécé.

Báál Sém Tov – Rabbi Jiszráél ben Rabbi Eliezer (1698-1760), a chászidizmus megalapítója.
Bál tsuvá (báál tsuvo) – Bűnbánó: olyan ember, aki megbánja vétkeit, példáiul azt, hogy elhagyta zsidóságot, és visszatér hozzá
Bálboszte – Polgárasszony.
Bást – A Bál Sém Tov név rövidített változata. a zsidó nyelvekben gyakran használnak szó-, illetve betűösszevonásokat, úgynevezett abbreviatúrálat a többrészes nevek helyett.
Bedikát chámec (bedikosz chomec) – A kovászos ételmaradékok felkutatása és összegyűjtése Pészách előestéjén.
Bét din – A “törvény háza”. Rabbinikus bíróság: rabbikból álló testület, amelyhez –elsősorban vallási – jogi lérdésekben fordulnak.
Birkát Hámázon – Az étkezés utáni asztali áldás.
Bitáchon – „Biztonság”. Bizalom, bizakodás, Isten rendelésében való megingathatatlan hit.
Bli néder – “Fogadalom nélkül”. Ígéret, elkötelezettség nélkül. Jelentése: „Nem esküszöm meg rá…”
Brit (brisz) – “Szövetség”. A fiúgyermek születése utáni nyolcadik napon végzett körülmetélési szertartás, a brit milá közhasználatú neve.

Cádik – “Igaz ember”, a vallási parancsokat betartó ember. A legenda szerint a világot harminchat cádik, héber kifejézéssel lámed-váv cádikim tartja fenn.
Cedáká (cedoko) – Jótékonyság, adomány.
Chábád – A „chochmá” (=”bölcsesség”), „bíná” (=”értelem”) és a dáát (=”tudás”) szavak összevonásából álló betűszó, a chászidizmus lubavicsi ágának neve.
Chámec (chomesz) – “Kovászos”. Minden étel vagy ital, amely gabonából (elsősorban búza, rozs, árpa, zab, tönköly) készül vagy ilyent tartalmaz. Peszáchkor csak kovásztalan ételt szabad enni.
Chászid – A chaszidizmus követője.
Chaszidizmus – Zsidó vallási mozgalom, amely Isten szolgálatának vidámságát, a lelkes imát és embertársainak szeretétét hangsúlyozza.
Chéder – “Szoba”. Alapfokú vallási iskola, ahol a zsidó fiúk 3 és 13 éves koruk között írást-olvasást és Tórát tanulnak.
Chevrá kádísá – “Szentegylet”: A temetésekkel és temetők fenntartásával, foglalkozó hitközségi intézmény.
Chol HáMoéd – „ Ünnepköz” közismerten „félünnep”.Pészách és Szukot első és utolsó (a diszpórában két első és két utolsó) napja teljes ünnep, a közébük eső napokra kevésbé szigorú előírások vonatkoznak.
Chupá (chupo) – „A Tóra törvénye” Egyházi bírósági eljárás.

Din Tóra – A “Tóra törvénye”. Egyházi bíróság vagy ítélet.
Drásá (dróse) – Hitszónoklat, beszéd.
Dróse – Drásá.

Első ádár – Ádár.
Etrog (eszrog) – Citrusféle gyümölcs, a Szukot ünnepén használatos az ünnepi csokor egyik alkotórésze.

Félelmetes napok – Ros HáSáná és Jom Kippur ünnepei.

Gábáj – Templomi elöljáró, hitközségi ügyintéző
Gán Éden – Édenkert.
Get – „Válólevél”. A házasság felbontásáról szóló okirat.
Git jantev – „Jó ünnepet!” Ünnepeken használatos köszöntés. (jiddis)
Gólem – Agyagember, a prágai Löw rabbi teremtménye.
Groszy – „fillér”. Lengyel váltópénz. (lengyel)

Háchnászát órchim – Vendégszeretet.
Hágádá – “Elbeszélés”. A zsidók Egyiptomból történt kivonulásának krónikája, melyet Peszách estéjén olvasnak fel.
Hákáfá – “Körmenet”. Szimchát Tórá ünnepén a Tóra-tekercseket kiveszik a frigyszekrényből és körbejárják a templom közepén elhelyekedő emelvényt.
Hásgáchá prátit – Isteni gondoskodás.
Hávdálá (hávdolo) – “Elválasztás”. A szombat búcsuztató szertartás, az ünnepnap elválasztása a hétköznapoktól.
Hómentás – Hámán-táska, lekvárral vagy cukrozott mákkal töltött sütemény. (jiddis)
Hosáná Rábá – „Nagy hozsánna”. Chol HáMoéd Szulot utolsó napja

Jantev – Ünnep. (jiddis)
Jantevdige májsze – Az ünnephez méltó, vidám történet. (jiddis)
Jesiva – Talmud-iskola.
Jesivabócher – Talmud-iskolába járó ifjú.
Jom Kippur – Engesztelőnap. Ezen az ünnepen teszi rá a pecsétet az Örökkévaló az ember következő évi sorsára az élet és halál könyvében.

Kápó – A rabok közül választott kisegítő őr. (német)
Ketubá (keszubo) – Házasságlevél, házassági szerződés.
Kiske – Burgonyával és hagymával töltött borjúhús. (jiddis)
Kóser – A vallási szempontból tisza, a vallási törvényeknek megfelelően elkészített (elsősorban étel, tárgy, átvitt értelemben cselekedet stb.)
Kreplách – Almával töltött tészta. (jiddis)
Kugli – Tojássa, zsírral, lisztel gyúrt krumplis tésztából vagy kifőzött száraz metéltből készült, főtt vagy sült körítés. Külön fogásként is szokás enni. (jiddis)

Lechájim – “Az életre!” Koccintáskor szokás mondani, „Egészségünkre” értelemben.
Luláv (lulov) – Pálmaág,a Szukot ünnepén használatos ünnepi csokor része.

Mááriv – Esti ima.
Mágid – Szónok, prédikátor.
Máhárál – A prágai Jehuda Löw rabbi (1520-1609) nevének (Morénu Harav Reb Lőw) . rövidített változata. A zsidó nyelvekben gyakran haszálnak szó-, illetve betűösszevonásokat, úgynevezett abbreviatúrákat a többrészes nevek helyett.
Máot Chitim – Adományokból gyűjtött segélyalap: Peszách előtt ebből támogatják a szegényeket, hogy fel tudjanak készülni az ünnepre.
Mátán beszéter – Névtelen adomány.
Mázál tov – “Sok szerencsét!” Jókívánság.
Megilá – “Tekercs”. A bibliai Eszter könyve, amelyet Purim ünnepén olvasnak fel a zsinagógában.
Melámed – “Tanító”. Kisgyerekek oktatója a chéderben.
Meláve málká (meláve málko) – A hávdálá utáni étkezés neve.
Micvá – “Parancsolat”, “előírás”. Vallási kötelesség: “jó cselekedet” értelemben is használatos.
Minchá – Délutáni ima.
Minján – A csoportos imádkozáshoz szükséges, legalább tíz felnőtt férfiból álló testület.
Muszáf – Szombati és ünnepnapi elmondott külön imasor.

Nebich – “Szegény”, “szerencsétlen”. Szánni való, szerencsétlen (ember).
Niszán – A zsidó naptár egyik hónapja, általában március áprilisra esik.

Párnászá (párnosze) Megélhetés: kereset, bevétel, jövedelem.
Peszách – A zsidók Egyiptomból történt kivonulásának emlékére tartott nyolcnapos ünnep.
Pidjon svujim – “Foglyok kiváltása”. A fogságba esett zsidók kiváltásának parancsolata.
Purim – A bibliai Eszter könyvében leírt események emlékére tartott ünnep: megemlékezés a zsidók megmenekülésérő, akiket Hámán el akart pusztítani.

Rebecn – A rabbi felesége.
Ros HáSáná – Újév.

Sábbát suvá (sábesz süvo) – “A megtérés szombatja”. A Ros HáSáná és Jom Kippur közötti szombat.
Sábesz süvo – Sábát suvá.
Sálesidesz -Szeudá slisit.
Sálom áléchem (solem áléchem) -“Béke veletek!” Találkozás alkalmával szokásos üdvözlés, általában régen látott ismerősöket köszöntenek így.
Sámás (samesz) – Zsidó templomszolga.
Samesz – Sámás.
Sávuot – “Hetek”. A Tóra-adás ünnepe. Peszách második napjától kezdve hét héten át számolják a napokat az ünnepig.
Sel jád A tfilin része, a bal karra erősített dobozka és a hozzá tartozó szíj.
Sel ros – A tfilin a fejre erősített dobozka és a hozzá tartozó szíj.
Sémot – A vallásgyakorláshoz szükséges tárgyak és könyvek sérült vagy tönkrement, használatból kivont darabjai.
Siduch – Házasság.
Siu – “Lecke”, “tanóra”. Tóra-, illetve Talmud-tanulás.
Sláchmonesz – Sálách mánot.
Slemil – “Balszerencsés”, “ügyetlen”, “ügyefogyott”. Jelentése miatt itt beszélő névként szerepel. (jiddis)
Smá Jiszroél… – Minden zsidónak naponta kétszer, reggel és este el kell mondania a Smá Jiszráél(Mózes 6:4.),hitvallomást, az egyistenhit bizonyságát. A Smá hagyományosan a halálba indulók és a mártírok utolsó fohásza.
Sófár – Kosszarvból készített kürt, amelyet Ros HáSáná és Jom Kippur ünnepén megfújnak.
Stetl – “Városka”. Zsidók által lakott falu vagy kisváros. (jiddis)

Szándák (szándok) – Az a férfi, aki az újszülött fiúgyermeket a körülmetélés szertartásánál a karjában tartja. A megtisztelő feladatra a család vagy a közösség legkiválóbb tagját szokás felkérni.
Szándok -Szándák.
Széder – “Rend”. Peszách elsőkét estéjén hagyományos, megszabott “forgatókönyv” szerint rendezett lakoma, amelyen előírásos ételeket és négy pohár bort kell elfogyasztani, miközben felolvassák a Hágádát.
Szeudá slisit (sálesidesz) – Az előírásos három szombati étkezés közül az utolsó: délután szokás sort keríteni rá.
Szimchát Torá – A Tóra örömünnepe, a Szukot utolsó napját követő nap.
Sztruzs – “Őr”. Gondnok. (cseh)
Szuká – “Sátor”. “Sátrakban lakjatok hét napig…” írja elő a Tóra (3Mózes 23:42.). Szukot ünnepére sátrat kell építeni a szabad ég alatt annak emlé-kére, hogy az egyiptomi fogságból kivonult zsidók is sátrakban laktak negyvenéves pusztai vándorlásuk idején. Az ünnepen a sátorban kell étkezni.
Szukot – “Sátrak”. A sátrak ünnepe. Nyolcnapos ünnep az egyiptomi fogságból kivonult zsidók negyvenéves pusztai vándorlása emlékére. Az ünnepen a Tóra előírása szerint szukában kell lakni.

Tálit (tálisz) – Négyszögletű, gyapjúból készült imakendő, négy sarkán szemlélőszálakkal, amelyet a zsidó férfiak a Tóra előírása szerint (4Mózes 15:38 40.) a reggeli ima idején viselnek.
Talmud -A Tórával, főleg annak törvényeivel foglalkozó enciklopédikus tangyűjtemény.
A teljes Talmud részei a Misná (a szóbeli hagyomány törvényeinek gyűjteménye), a Gemárá (a Misná törvényeinek vizsgálata és bővebb kifejtése) és kommentárjaik összessége.
Tánjá – “Tanultuk”. Rabbi Snéur Zálmán főműve, a chábád chaszidizmus filozófiai alapvetése. 1796-ban jelent meg.
Tfilin (tfilem) – Finom bőrből készült, fekete dobozkák, amelyekben pergamenre írva a Smá Jiszráél és más bibliai szövegrészek vannak elhelyezve. A Tóra előírása szerint (5Mózes 6:6 8.) a hétköznapi reggeli ima idején a rájuk erősített szíjakkal a fejre, illetve a bal karra teszik fel őket.
Tóra -Mózes öt könyve, a Biblia első része, amelyet a zsidók az Örökkévalótól kaptak a Sínai-hegyen az egyiptomi kivonulást követő negyvenéves pusztai vándorlás végén. A Tóra tanulása a legalapvetőbb vallási kötelesség.
Tréfli – Nem kóser: például olyan étel, amelyet a vallásos zsidóknak tilos fogyasztaniuk.

Zmirot (zmiresz) – “Énekek”. Vallásos, többnyire vidám dalok, amelyeket hagyományosan a szombat dicséretére énekelnek, általában az ünnepi asztalnál.

  • Küldés emailben

Fejezetek