2. 📖 A Babilóniai Talmud és legfontosabb kommentárjai

Rási kommentárja – פֵּירוּשׁ רַשִׁ”י

2.

Rási kommentárja פֵּירוּשׁ רַשִׁי

Típus: Kommentár

Szerző
Rabbi Slomo ben Jichák (vagy: Slomo Jicháki), mozaikszóval közismertebb nevén: RáS”I.

Rási kommentárja a Talmudhoz

Rási kommentárja, mindig a nyitott könyv közepe táján helyezkedik el, azaz a könyvoldalnak azon a felén, amely a kötéshez a legközelebb esik.

Jegyezzük meg, hogy arra a félkurzív betűtípusra, amellyel a kommentárok vannak kinyomtatva, gyakran mint „Rási betű”-re szoktak hivatkozni. Ez nem azt jelenti, hogy Rási maga is ilyen betűkkel írt volna, csupán csak azt, hogy a nyomdászok hagyományosan ezt használják a kommentárokhoz, és Rási szövegmagyarázatai voltak a par excellence kommentárok mind a Bibliához, mind pedig a Talmudhoz!
Rási a zsidó történelem egyik legnehezebb korszakában élt. Végigszenvedte a Nyugat-Európán végigdúló, egész közösségeket megsemmisítő első keresztes hadjáratot, s élményeit szívet tépő liturgikus versekben örökítette meg.

Fia nem volt, volt viszont három rendkívül tanult leánya. Kései kéziratai közül jó néhány ténylegesen lányai leírásában maradtak ránk. Bálé-Hátoszáfot (Talmud-kommentátorok) néven emlegetett vejei és unokái a következő nemzedékek legkiválóbb nyugat-európai akadémiáinak vezetői voltak.

Széleskörű irodalmi munkássága mellett bortermeléssel foglalkozott.

 

Dátum

1040–1105
Hely

Troyes, Franciaország
Leírás

Rási kommentárját, amely majdnem a teljes Babilóniai Talmudot magyarázatokkal látja el, az első itáliai nyomtatások óta a Talmud összes változatában kinyomtatták.

Sikeresen old meg minden olyan feladatot, amellyel egy kommentátor szemben találhatja magát. A rövidség és az érthetőség feláldozása nélkül nyújtja a szavak és az egyes talmudi passzusok logikus struktúrájának teljes és kielégítő magyarázatát. Néhány más kommentárral ellentétben Rási nem ír körül, vagy hagy ki bármit is a szövegből, hanem gondosan tisztázza a szöveg egészét.

Esetenként lefordítja a héber szavakat francia megfelelőikre (amelyeket „Lááz”-nak nevez), imigyen hagyva az utókorra a középkori francia dialektusokról képet adó olyan dokumentumokat, amelyek a legkorábbiak közül valók. (A vilnai kiadásban van egy Hámötárgém elnevezésű függelék, a vilnai Mordecháj ben Slomo rabbi munkája, amely tartalmazza a Rási és mások kommentárjaiban szereplő idegen szavak fordítását.)

Általában véve elmondható, hogy Rási olyan tulajdonságokkal rendelkezett, amelyek egy mesteri tanító sajátjai. Képes megérezni, hogy a diákoknak mivel lehetnek majd nehézségeik, és ezekhez olyan magyarázatokkal szolgál, amelyek mind a kezdő mind pedig a haladó talmudistának kielégítőek.

Rási ezen kívül döntő befolyást gyakorolt a Talmud helyes szövegének megállapítására is. Különböző kéziratokat összehasonlítván eldöntötte, mely olvasatok preferálandók.

Nincs Rási kommentárunk a Babilóniai Talmud minden egyes traktátusához, és a neki tulajdonított nyomtatott kommentárok közül néhányat valószínűleg mások írtak; ilyenek például a Táánit, Moéd kátán, Nödárim, Názir, Möilá és Támid traktátusokhoz írt kommentárok.

Esetenként a szöveg jelzi, hogy Rási meghalt, mielőtt befejezhette volna a traktátust, és hogy azt egy tanítványa fejezte be helyette. Így van ez a Mákot traktátussal, amelynek befejező részeit – a 19b-től kezdődően – a veje, Jehudá ben Nátán rabbi (RIVá”N) írta; valamint a Bává Bátrá traktátussal, amelyet – a 29a-tól kezdődően – (jóval terjengősebb és részletezőbb stílusban) unokája, Smuél ben Méir rabbi (RáSBá”M), a Toszáfot egyik kiemelkedő társszerzője fejezett be.

Rási teljesítményének sikerére utal, hogy egyetlen későbbi tudós sem próbált meg újabb értelmező kommentárt írni a Talmudhoz.

 

  • Küldés emailben

Fejezetek