2. 📖 Dániel könyve

Nebúkadnecczár álmot lát

1. Nebúkadnecczár királyságának második évében pedig álmokat álmodott Nebúkadnecczár s nyugtalankodott az ő lelke s álma oda volt őneki.

2. És mondta a király, hogy hívják az irástudókat s a jósokat s a kuruzslókat s a kaldeusokat, hogy megmondják a királynak az ő álmait; s eljöttek és álltak a király előtt.

3. És mondta nekik a király: Álmot álmodtam és nyugtalan­kodott lelkem, hogy az álmot megtudjam.

4. És beszél­tek a kaldeusok a királyhoz arámul: Oh király, örökké élj! Mondjad az álmot szolgáidnak és a megfejtést megjelentjük.

5. Felelt a király s mondta a kaldeusoknak: A dolog biztos az én részemről; ha nem tudatjátok velem az álmot és megfejtését, darabokká fogtok vágatni és há­zaitok szemétdombbá fognak tétetni.

6. De ha az álmot és megfejtését megjelentitek, ajándékokat s jutalmat s nagy megtisztelést fogtok tőlem kapni; azért az álmot és megfejtést megjelentsétek nekem.

7. Feleltek másod­szor és mondták: A király mondja el szolgáinak az álmot s a megfejtést majd megjelentjük.

8. Felelt a király és mondta: Bizonyosan tudom, hogy időt akartok nyerni, mivelhogy láttátok, hogy a dolog biztos az én részemről.

9. Hogy ha az álmot nem tudatjátok velem, azon egy rólatok a rendelet, és hazug és hamis dolgot készülőd­tetek elmondani előttem, mígnem változnék az idő. Azért az álmot megmondjátok nekem, és tudom, hogy a megfej­tését megjelentitek nekem.

10. Feleltek a kaldeusok a ki­rály előtt és mondták: Nincsen ember a szárazföldön, aki a király dolgát megjelenteni tudná, mivelhogy egy nagy és hatalmas király sem kérdezett ilyen dolgot semmi irástudótól és jóstól és kaldeustól.

11. A dolog pedig, melyet a király kérdez, nehéz és más nincsen, a ki megjelentené a király előtt, csak az istenek, a kik­nek lakása nincsen halandóknál.

12. E miatt a király na­gyon fölháborodott és megharagudott s meghagyta, hogy veszítsék el mind a Bábel bölcseit.

13. S a rendelet ki­ment s a bölcsek megölésre voltak szánva; s keresték Dániélt és társait, hogy megölessenek.

14. Ekkor Dániél meggondolással és észszel válaszolt Arjóknak, a király testőrei fejének, a ki kivonult, hogy megölje Bábel bölcseit.

15. Megszólalt és mondta Arjóknak, a király meghatalmazottjának: Miért oly sür­gős a rendelet a király részéről? Ekkor tudatta Arjók a dolgot Dániéllel.

16. Dániél pedig bement és kérte a királytól, hogy időt adjon neki és a megfejtést majd megjelenti a királynak.

17. Ekkor elment Dániél a há­zába és Chananjával, Mísáéllel s Azarjával, az ő tár­saival tudatta a dolgot,

18. és hogy irgalmat kell kérni az ég Istenétől eme titok felől, hogy el ne veszítsék Dániélt és társait Bábel többi bölcseivel.

19. Ekkor nyil­váníttatott Dániélnek a titok éjjeli látomásban; ekkor Dániél áldotta az ég Istenét.

20. Megszólalt Dániél és mondta: Legyen az Isten neve áldott öröktől fogva örökké, övé a bölcseség s a hatalom;

21. s ő megváltoztatja az idő­ket és korokat, elmozdít királyokat és támaszt királyo­kat, ad bölcseséget a bölcseknek s tudást az értelem tudóinak.

22. Ő föltárja a mély és rejtett dolgokat, tudja mi van a sötétben, s a világosság nála lakozik.

23. Té­ged, oh őseim Istene, magasztallak és dicsőítlek, a ki bölcseséget s hatalmat adtál nekem, most pedig tudat­tad velem, a mit kértünk tőled, hogy a király dolgát tudattad velünk.

24. Ennek okából bement Dániél Arjók­hoz, a kit a király kirendelt Bábel bölcseinek az elveszí­tésére; elment s így szólott hozzá: Bábel bölcseit el ne veszítsed, vígy be engem a király elé és a megfejtést megjelentem a királynak.

25. Ekkor sietséggel bevezette Arjók Dániélt a király elé s így szólott hozzá: Találtam egy férfiút a Jehúdabeli számkivetettség fiai közül, a ki tudatni fogja a király­lyal a megfejtést.

26. Megszólalt a király s mondta Dániél­nek, a kinek neve Béltsacczár: Képes vagy-e velem tu­datni az álmot, a melyet láttam, s megfejtését?

27. Meg­szólalt Dániél a király előtt és mondta: A titkot, melyet a király kérdez, bölcsek, jósok, irástudók, csillagjóslók nem tudják megjelenteni a királynak.

28. De van Isten az égben, a ki feltár titkokat és tudatta Nebukadnecczár királylyal azt, a mi a napok végén lesz. Álmod s a fejed látomásai a te fekvőhelyeden ez volt:

29. Te, oh király, a te gondolataid felszálltak fekvő­helyeden arról, a mi ezután leszen s a titkok feltárója tudatta veled azt, a mi lészen.

30. Én pedig – nem a bölcseség által, mely bennem volna inkább, mint minden élőkben, nyilváníttatott nekem a titok, hanem annak okáért, hogy tudassák a királylyal a megfejtést és hogy a szived gondolatait megtudjad.

31. Te, oh király, láttad vala s ime egy hatalmas szobor; ez a szobor nagy volt s fénye kiváló, előtted állt és ábrázata félelmetes.

32. Az a szobor – feje jó aranyból, melle és karjai ezüst­ből, hasa és csipői rézből

33. czombjai vasból, lábai részben vasból s részben agyagból.

34. Láttad vala, míg leszakadt egy kő, de nem kezek által, és a szobrot megütötte a vas és agyaglábain és összemorzsolta azokat.

35. Legott összemorzsolódott egyszerre a vas, az agyag, a réz, az ezüst és az arany s olyanná lettek, mint a polyva a nyári szérűkből, s elhordta azokat a szél, és semmi nyomuk nem találtatott; a kő pedig, mely megütötte a szobrot, nagy hegygyé lett s betöltötte az egész földet.

36. Ez az álom, megfejtését pedig elmondjuk a király előtt.

37. Te, oh király, királyok királya, te, a kinek az ég Istene adott királyságot, erőt és hatalmat és dicsőséget,

38. s bárhol laknak az ember fiai, a mező vadja s az ég madara, a te kezedbe adta és urrá tett téged valameny­nyiök felett – te vagy az arany fej.

39. S utánad fog támadni egy másik királyság, náladnál alantosabb és harmadiknak egy másik királyság, rézből való, mely ural­kodni fog az egész földön;

40. s egy negyedik királyság erős lesz, mint a vas; a mint hogy a vas összemorzsol és széttör mindent, és mint az összezúzó vas, mindezeket összemorzsolja és összezúzza.

41. És hogy láttad a lábakat és ujjakat részben fazekas-agyagból és részben vasból -­megosztott királyság lesz az s a vas szilárdságából lesz benne, a mint hogy a vasat vegyülten láttad sár­agyaggal.

42. S a lábak ujja részben vasból s részben agyagból – a királyságnak egyik része erős lesz, és másik része törékeny lesz.

43. És hogy láttad a vasat vegyülten sár-agyaggal, elvegyülve lesznek emberi mag­zattal, és nem fognak tapadni egyik a másikhoz, vala­mint a vas nem vegyül el az agyaggal.

44. És ama kirá­lyok napjaiban támasztani fog az ég Istene egy királyságot, a mely örökkétig el nem pusztul s a melynek uralma más népre nem hagyatik; összemorzsolja s megsemmi­síti mind e királyságokat, de ő fenn fog állani örökre,

45. a mint hogy láttad, hogy a hegyből leszakadt egy kő, nem kezek által, s összemorzsolta a vasat, a rezet, az agyagot, az ezüstöt s az aranyat, A nagy Isten tudatta a királylyal azt, a mi ezután lesz; biztos az álom s megbízható a megfejtése.

46. Ekkor Nebukadnecczár király arczára vetette magát és Dániél előtt lebo­rúlt, és meghagyta, hogy áldozatot, kellemes illato­kat mutassanak be neki.

47. Felelt a király Dániélnek és mondta: Való igaz, hogy a ti Istentek isteneknek Istene és királyoknak ura és titkok föltárója, mivel föl tudtad tárni ezt a titkot.

48. Ekkor Dániélt naggyá tette a király és nagy és tetemes ajándékokat adott neki s urrá tette Bábel egész tartománya fölött s az elöljárók fejévé mind a Bábel bölcsei fölött.

49. És Dániél kérte a királytól, és kirendelte Bábel tartományának igazgatá­sára Sadrákot, Mésákot s Abéd-Negót; Dániél pedig a király kapujában volt.

  • Küldés emailben

Fejezetek