10/2. Zsidó Tudományok Szabadegyeteme 6. kötet – A zsidó vallás tizenhárom hitelve

Maimonidész: A Tóra alapjainak szabályai: Az Örökkévaló és az Ő tudása

Maimonidész, Mose ben Máimon, a Rámbám:

Széfer Hámádá: A tudás könyve

A Tóra alapjainak szabályai

 

  1. fejezet

Az Örökkévaló és az Ő tudása

  1. §. A Teremtőt nem számítva, minden létezés – a legelső formától a földi mélységben élő apró szúnyogig – mind az Ő igazságának hatására jött létre. Mivel Ő ismeri Önmagát, felfogja nagyságát, szépségét és igazságát, ezért mindent tud, és semmi sincs rejtve Előtte.
  2. §. A Szent – áldott legyen – felfogja és olyannak ismeri a Maga igazságát, amilyen az valójában. Velünk ellentétben, Ő nem Rajta kívüli tudás révén tudja, amit tud, mivel mi és a tudásunk nem vagyunk egyek. Ő, a Teremtő – áldott legyen – és az Ő tudása, az Ő élete egy minden oldalon és szegleten, az egység minden formájában. Ha az Örökkévaló [az élet általunk ismert formájában] élne, és Rajta kívüli tudás révén tudna, akkor sok isten lenne. Lenne: Ő, az Élete és a Tudása. Ez viszont nem így van. Ő egy minden oldalon és szegleten, az egység minden formájában.

Ilyenformán kijelenthetjük: „Ő az, aki tud, Ő a tudás tárgya, és Ő Maga a tudás.” Ez mind egy. Ez olyan dolog, amit a szánk nem tud kimondani, a fülünk nem képes meghallani, és emberi szív nem képes a maga egészében felfogni. [E fogalomra utalva] írja [a Tóra][1]: „Fáraó életére” vagy „lelked életére”[2], de [soha] nem írja azt, hogy „Isten életére”, hanem csak azt, hogy „él az Örökkévaló”[3]. Mert a Teremtő és az Ő élete nem két [külön dolog], mint az élőlények vagy az angyalok esetében.

Ilyenformán Ő – velünk ellentétben – a teremtményeket nem a teremtmények által fogja fel és ismeri, hanem saját Maga által ismeri őket. Amiatt, hogy Ő ismeri Önmagát, mindent tud, mert minden másnak a létezése tőle függ.

 

Máásze Merkává: Az Égi Szekér

  1. §. Ezek a fogalmak, amelyekről e két fejezetben szóltunk, az ezen téma egészének elmagyarázásához szükséges dolgokhoz [képest olyanok], mint egy csepp a tengerhez képest. Az ebben a két fejezetben említett alapfogalmak magyarázata Máásze Merkává néven ismeretes.
  2. §. A korai nemzedékek Bölcsei úgy rendelkeztek, hogy ezeket a fogalmakat [egyszerre] csak egy embernek magyarázhatjuk el. Ennek bölcs embernek kell lennie, aki saját tudása által ért. Ez az ember támpontokat kap, és a fogalmat körvonalazzák neki, míg tudása révén föl nem fogja a dolgot, és meg nem érti a [szóban forgó] fogalom jelentését és lényegét.

Ezek a fogalmak rendkívül mélyek, és nem mindenkiben van meg az értékelésükhöz szükséges tudás. Salamon a maga bölcsességében egy hasonlattal írta le [ezeket a fogalmakat]: „Juhok a ruházásodra”[4]. [A „Juh” szótöve, irhát – ruhát is jelent.] Bölcseink így értelmezték ezt a metaforát: A világ titkai legyenek ruházatod – azaz a tiéd egyedül, de ne beszélj róluk nyilvánosan.

Ezekkel kapcsolatban tanítja a vers[5]: „Legyenek egyedül a tieid, s nem idegenekéi veled együtt.” Erről szól [az Énekek Éneke 4:11. verse is]: „Méz és tej van nyelved alatt”. A korai nemzedékek Bölcsei ezt [metaforaként] értelmezték: Azok a dolgok, melyek olyanok, mint a méz és a tej, a nyelved alatt tartandók.

[1] 1Mózes 42:15.

[2] 1Sámuel 25:26.

[3] Uo.

[4] Példabeszédek 27:26.

[5] Példabeszédek 5:17.

  • Küldés emailben

Fejezetek