4. 📖 XVII.– Zsidóság a XXI. században

Maimonidész – A körülmetélkedés szabályai

Maimonidész, Mose ben Máimon, a Rámbám:

Széfer Áhává: A szeretet könyve

Hilchot milá: A körülmetélkedés szabályai

Ez a könyv egy tevőleges parancsolatot tárgyal: a fiúgyermekek nyolcadnapon való körülmetélkedésének parancsolatát.
Ez a micva a következő fejezetek témája.

 1. fejezet

A körülmetélés parancsa

 A körülmetélés kötelesége

1. §. A körülmetélés tevőleges parancsolat, [melynek elmulasztása] káret, égi halálbüntetést von maga után, ahogyan írva van[1]: „A körülmetéletlen férfi pedig, aki nincs körülmetélve előbőre húsán, annak lelke irtassék ki népéből, mert megszegte szövetségemet.”

Az apa kötelessége, hogy körülmetélje fiát, a gazdáé, hogy körülmetélje szolgáit. Ez érvényes azokra is, akik házánál születtek, és azokra is, akiket pénzen vásárolt. Ha az apa vagy a gazda áthágja ezt a parancsolatot, és nem végzi el a körülmetélést, egy tevőleges parancsolatot szegett meg tudatosan. Mindazáltal nem lesz büntetése kárét (égi halál), mert az csak annak jár, aki maga körülmetéletlen. A bíróság feladata, hogy azt a fiút vagy szolgát időben körülmetéltesse, és ne hagyjon a zsidó népben vagy szolgái között körülmetéletlen férfit.

2. §. Nem szabad körülmetélni senkinek a fiát az apa tudta nélkül, csak ha parancsolatszegő [az apa], és nem végezte el a körülmetélést. [Ha ez az eset,] a bíróságnak kell körülmetéltetnie [a gyermeket] az [apja] akarata ellen is.

Ha az ügy nem jut a bíróság tudomására, és nem rendelik el a körülmetélést, a [gyermek] köteles körülmetéltetnie magát, amint eléri a bár micvá kort. Minden egyes nappal, amit a bár micvá kor elérése után mulaszt, parancsolatot szeg. Kárét büntetés nem sújtja az ilyet, ha csak meg nem hal körülmetéletlenül, szánt szándékkal [semmibe véve a parancsolatot].

 

A körülmetélés ideje

7. §. Ha egy áttért lép be az Izrael közösségébe, előbb köteles alávetnie magát a körülmetélésnek. Ha még pogányként metélték körül, szükséges a szövetség vérét venni tőle azon a napon, amikor áttér.

Hasonlóképpen, a gyermektől, aki előbőr nélkül született, nyolcadnapon szükséges a szövetség vérét venni tőle. Az androgün gyermek, akinek férfi és női nemi szervei is vannak, metéltessék körül a nyolcadik napon. Hasonlóképpen, a császármetszéssel született és az olyan gyermek, akinek két előbőre van, metéltessék körül mindkettő a nyolcadik napon.

8. §.  A körülmetélést csak nappal szabad végezni, miután a nap felkelt, ahogyan írva van[2]: „És a nyolcadik napon…”, azaz napközben, nem pedig éjszaka. [Ez érvényes az olyan körülmetélésre, amelyet] a megfelelő időben, a [születéstől számított] nyolcadik napon [végeznek], valamint az olyan [körülmetélés]re, amelyet a megfelelő idő után, a kilencedik napon és később [végeznek].

Ha valaki napkeltekor kezd bele a körülmetélésbe, elfogadható. Ugyancsak elfogadható [bármikor] az egész nap folyamán. Mindazáltal micvának számít a [körülmetélést] korán végezni, a nap kezdetén, minthogy „a buzgó korán igyekszik a micvákat teljesíteni”.

9. §. Ha a körülmetélést a megfelelő időben [a nyolcadik napon végzik], [annak teljesítése] előbbre való a sabbatkor [érvényes munkatilalomnál is]. Ha nem a megfelelő időben [végzik], [teljesítése] nem való előbbre a sabbatkor [érvényes munkatilalomnál] vagy az ünnepeknél. Akár megfelelő, akár nem a megfelelő időben végzik, [teljesítése] előbbre való a cáráát[3] [jeleinek eltávolítását tiltó parancsolatnál, vagyis ha az eltáolítandó fitymán jelenik meg akkor a körülmetélés parancsa miatt le lehet vágni. ].

Mit jelent ez? Ha például a cáráát jele mutatkozik az előbőrön, le kell vágni az előbőrrel együtt. Mert bár tilos dolog a cáráát jelét eltávolítani, a tevőleges parancsolat [teljesítése] elsőbbséget élvez a tiltó parancsolat [teljesítésénél].

10. §. Ahogyan a gyermek körülmetélése előnyt élvez a szombat[on érvényes munkatilalom]hoz képest, ugyanúgy a szolga körülmetélése, ha nyolcadnapos korában történik, előnyt élvez a szombat[on érvényes munkatilalom]hoz képest, ha a nyolcadik nap éppen a szombat. Csak egy kivétel van – az olyan szolga, akinek az anyja csak azután merítkezett meg, hogy életet adott a gyermeknek. Az ilyen ugyan nyolcadnapon metéltetik körül, de az ő körülmetélése nem élvez előnyt a szombat[on érvényes munkatilalom]hoz képest.

11. §. [A következők körülmetélése] nem élvez előnyt a szombat[on érvényes munkatilalom]hoz képest:

* az előbőr nélkül született gyermeké;

* azé a gyermeké, aki a terhesség nyolcadik hónapjában született meg, még mielőtt teljesen kifejlődhetett volna; az ilyen halva születettnek tekintendő, mert nem fog megélni;

* a császármetszéssel született gyermeké;

* an androgün gyermeké; és

* azé, akinek két előbőre van.

Az ilyenek [a következő] vasárnapon metéltessenek körül, életük kilencedik napján.

12. §. Ha a gyermek szürkületkor születik, melynek az éjszakához-nappalhoz tartozása kétséges, az éjszakától számolunk, és a kilencedik napon lesz körülmetélve [születése napjától számítva], ami akár a nyolcadik napnak is [tekinthető].

Ha a gyermek szürkületkor születik, pénteken, a körülmetélése nem írja felül a szombati tiltásokat, mert a szombati tiltásokat kétséges helyzetben sosem írja felül semmi. Inkább legyen körülmetélve a [következő] vasárnapon.

 

A koraszülött és az kifejletlen újszülött

13. §. [A következő rendelkezés akkor érvényes, ha] a gyermek [a terhesség] nyolcadik hónapjában születik; ha a gyermek körmei és haja teljesen kifejlettek, úgy tekintjük, hogy az egy teljesen kifejlődött csecsemő, akinek a hetedik hónapban kellett volna születnie[4], de a születése megkésett. Az ilyen gyermeket tehát szabad hordozni szombaton, nem minősül kőnek [azaz tehernek], és körül is szabad metélni szombaton.

Ha viszont a gyermek nem teljesen kifejlődött körmökkel és hajzattal született, bizonyosak lehetünk afelől, hogy fejlődése nyolcadik hónapjában van, és nem lett volna szabad megszületnie a kilencedik hónapig, a születése idő előtti volt. Tehát úgy kell tekinteni, mint egy darab követ, és nem lehet hordozni szombaton.

Ugyanakkor, ha az ilyen csecsemő harminc napon át életben marad, gyermeknek kell tekinteni, aki élni fog, és ugyanazok a törvények vonatkoznak rá, mint más csecsemőkre. Ha egy emberi csecsemő harminc napnál tovább él meg, nem szabad tovább holtan születettnek tekinteni.

14. §. [A következő rendelkezések akkor érvényesek, ha] a gyermek a terhesség hetedik hónapjában született: ha a végtagjai teljesen kifejlettek, azt föltételezzük, hogy megél, és körül kell metélni a nyolcadnapon [még ha az szombatra esik is].

Ha kérdés támad azzal kapcsolatban, vajon hetedik hónapra született a gyermek, vagy a nyolcadikra, körül lehet metélni szombaton. Az oka ennek ez: ha hetedik hónapra született, és a végtagjai teljesen kifejlettek, úgy illik, hogy [a körülmetélése] előbbrevaló legyen, mint a szombat[kor érvényes munkatilalmak]. Ha a nyolcadik hónapban született, a körülmetélése [nem sérti a szombati tilalmakat]. Olyan az, mint húst szeletelni, mert az [ilyen gyermek] olyan, mint a halva született, ha valóban a nyolcadik hónapban született meg.

 

Ha kérdéses a szombati születés

15. §. Ha a gyermek feje a szülőcsatornából bén hásmásot kerül elő pénteken, de az egész teste csak azután, hogy a szombat éjjel [megkezdődött], a gyermeket nem szabad körülmetélni szombaton.

Ha a gyermek körülmetélése nem írja felül a szombati tilalmakat, nem írja felül az ünnep első napjára vonatkozó tilalmakat sem. De előbbrevaló az ünnep másodnapjára vonatkozó tilalmaknál. Ros hásánákor mindazáltal nem írja felül sem az első, sem a másodnap[ra vonatkozó tiltásokat]. Hasonlóképpen, az a körülmetélés, amit nem a rendelt időben végeznek, ugyancsak nem írja felül a ros hásáná két napjá[ra vonatkozó tilalmakat].

 

A beteg csecsemő

16. §. Beteget nem szabad körülmetélni, amíg vissza nem nyeri egészségét. Hét teljes napot kell számlálni attól kezdve, hogy visszanyerte egészségét, míg körülmetéltetik.

Mikor érvényes a fenti [rendelkezés]? Ha lázból vagy hasonló betegségből gyógyult meg. De ha a szeme sérült meg, amint meggyógyul, azonnal körülmetélhető. Ugyanez érvényes a hasonló esetekre.

17. §. Az a gyermek, akinek az arcszíne erősen sárgás élete nyolcadik napján, ne metéltessék körül, míg a keringése helyreáll, és a színe egy egészséges gyermek rendes színe lesz.

Hasonlóképpen, ha az arcszíne erősen veres, mintha csak kifestették volna, nem szabad körülmetélni, míg a keringése helyreáll, és a színe egy egészséges gyermek rendes színe lesz. Ez egy betegség jele, és nagy-nagy óvatossággal kell eljárni vele kapcsolatban.

18.§. Ha egy asszony metéli körül elsőszülött fiát, és az meghal, mert a körülmetélés elvette minden erejét, és hasonlóképpen, ha körülmetéli második fiát, és az is meghal a körülmetélés következtében, harmadik fiát már nem szabad az előírt időben körülmetélni. Hanem várnia kell, amíg idősebb lesz, és az ereje meggyarapodik. [Ez érvényes tekintet nélkül arra, hogy] az első két gyermeke ugyanazon apától van-e vagy sem.

Nem szabad körülmetélnünk az olyan gyermeket, akit betegség sújtott, minthogy az élet veszedelme felülír minden mást. A körülmetélést el lehet végezni egy későbbi időben, viszont egyetlen zsidó lelket sem lehet utólag visszanyerni az életnek.

 2. fejezet

A körülmetélés feltételei

 Ki, mivel és hogy végzi a metélést?

1. §. A körülmetélést bárki elvégezheti. Az is, aki maga nincs körülmetélve, szolga is, asszony is és kiskorú is elvégezheti a körülmetélést, ha felnőtt férfi nincs jelen. Nem-zsidók azonban ne végezzék. Mindazáltal ha mégis [nem-zsidó] végezte el, akkor sincs szükség második körülmetélésre.

Bármiféle eszköz használható a körülmetélésre, kovakő is, üvegdarab is, bármi, ami vág. Nem szabad viszont kihegyezett náddal vágni, a lehetséges veszedelem miatt. A micva teljesítésének legtökéletesebb eszköze a vas – akár olló, akár kés. A zsidó közösségekben szokássá vált a kés használata.

2. §. Hogyan végzik el a körülmetélést? A hímvessző koronáját (makk) fedő előbőrt (fityma) levágják, hogy a teljes korona előtűnjék. [Ezt a műveletet nevezik milának.]

Azután azt a lágy hártyát, ami a bőr alatt van, metélik el a korona középtáján körömmel, és kétfelé leválasztják, hogy a makk feltáruljon. [Ezt a lépést nevezik priának.]

Azután meg kell szívni a körülmetélés helyét, míg [a sebből származó] vért mind ki nem szívtuk, különben veszedelmes helyzet állhat elő. [Ezt a műveletet hívják mecicának.] Azt [a mohelt], aki nem végzi el a mecicát, el kell távolítani az állásából. Miután elvégezték a mecicát, kötést, borogatást vagy valami affélét kell alkalmazni.

 

A visszamaradt bőrdarabok

3. §. Bizonyos [el nem távolított] bőrdarabok érvénytelenné tehetik a körülmetélést, mások pedig nem.

Miről szól [ez a rendelkezés]? Ha [a körülmetélés után] az előbőr egy része visszamarad, és [a darab] magasságban túlterjed a makk felén, a gyermek körülmetéletlennek tekintendő, ez a bőrdarab olyan cic, ami érvénytelenné teszi a körülmetélést. Ha csak egy kicsi marad vissza, ami nem ér fel a makk feléig, akkor az olyan cic, ami nem teszi érvénytelenné a körülmetélést.

4. §. Amíg tart a körülmetélés, [ha menetközben veszik észre a hibát,] el kell távolítani az olyan darabot is, ami érvénytelenné teszi a körülmetélést, és az olyat is, ami nem teszi érvénytelenné a körülmetélést. Ha már abbahagyták a műveletet, vissza kell térni, és eltávolítani minden olyan darabot, ami érvénytelenné teszi a körülmetélést, de ne térjenek vissza azért, hogy olyat távolítsanak el, ami nem teszi érvénytelenné a körülmetélést.

Ha valaki úgy végez körülmetélést, hogy a priát nem végzi el, úgy kell tekinteni, mintha a körülmetélés meg sem történt volna.

5. §. [A következő rendelkezés akkor érvényes, ha] a gyermek húsa puha és tónustalan, vagy ha nagyon kövér, és ezért tűnik úgy, mintha nem volna körülmetélve. Meg kell vizsgálnunk őt, amikor erekciója van: ha akkor körülmetéltnek tűnik, szükségtelen bármi egyebet tenni. Mindazáltal korrigálni kell [vissza kell tűrni] a bőrt mindkét oldalon, a látszat miatt [ugyanis úgy tűnhet, hogy nincs meg metélve].

Ha viszont nem tűnik körülmetéltnek akkor sem, amikor erekciója van, le kell vágni az előretüremkedő részt mindkét oldalon, amíg a makk láthatóvá válik erekció közben.

Ezt a bölcsek rendelték el. A Tóra szerint még ha körülmetéletlennek tűnik is, minthogy egyszer körülmetéltetett, nem kötelező elvégezni újra a körülmetélést.

 

A körülmetélés és a szombat

6. §. Ami szükséges a körülmetéléshez magához, az mind elvégezhető szombaton. Elvégezhetjük a milát, a priát és a möcicát, visszatérhetünk, és eltávolíthatjuk az olyan részeket, amik érvénytelenné tennék a körülmetélést, akkor is, ha már bevégeztük a műveletet, visszatérhetünk, és eltávolíthatjuk az olyan részeket, amik nem teszik érvénytelenné a körülmetélést, ha még nem fejeztük be a műveletet egészen, és utána elhelyezhetjük a kötést is. A körülmetéléshez szükséges eszközök előkészítése azonban nem élvez elsőbbséget a munkavégzés szombati tilalmával szemben.

Miről szól [ez a rendelkezés]? Ha nem találunk kést, nem szabad kést készíteni szombaton, és nem is hozhatunk más helyről. Nem szabad egyik udvarból a másikba sem átvinni, átjárón keresztül sem, ha nincs eruv. Bár az eruv[ra vonatkozó parancsolat] rabbinikus eredetű, nem írja felül a kés [elhozatalának] szükségessége, minthogy a kést pénteken is el lehetett volna hozni.

7. §. Nem szabad (gyógy)füveket porrá törni [a borogatáshoz], és nem szabad vizet melegíteni [a gyermek megmosdatására], és nem szabad borogatást készíteni, sem pedig bort és olajat összekeverni [szombatnapon].

Ha a kamillát nem törték porrá pénteken, szabad megrágni szombaton és úgy [alkalmazni a sebre]. Ha nem keverték össze a bort és az olajat, lehet mindkettőt külön alkalmazni. Ez az általános szabály: amit pénteken el lehet végezni, az nem írja felül a szombat[on érvényes munkatilalmat]. Ha valaki feledékenységből nem készíti elő a szükséges eszközöket a körülmetéléshez, a körülmetélést a kilencedik napon kell elvégezni.

8. §. Ha a gyermeket szombaton metélték körül, és a forró vizet [véletlenül] kiöntötték azután, vagy a porrá tört [gyógy]füveket szétszórták, el lehet végezni mindent, ami szükséges a gyermeknek, szombaton is, a veszély miatt, ami fenyeget.

Ahol szokásos a gyermeket megmosdatni, megmoshatják szombaton is, a körülmetélés napján, a körülmetélés előtt és után is, és a körülmetélés után harmadnapon [amikor a legfájdalmasabba kicsinek]. A gyermek egész testét megmoshatják és a körülmetélés helyét is. [A harmadnapon] megmoshatják vízzel, amit pénteken melegítettek, vagy akár szombaton is, mert a helyzet veszedelmes.

 

Nem-zsidó dolgoztatása szombaton

9. §. Ha a késről feledkeztek el, és nem hozták oda [a körülmetélés] helyére pénteken, meg lehet bízni nem-zsidót a feladattal, hogy hozza oda szombaton, föltéve, hogy nem kell utcán vinnie.

Az általános elv a szabály mögött ez: megengedhető, hogy nem-zsidó végezzen el olyan tevékenységet, amit nekünk tilos, mert svut, azaz rabbinikus tilalom, azért, hogy teljesíthessük a parancsolatot a kellő időben. De ha azért tilos valamit elvégeznünk, mert tiltott munkával járna, arra nem szabad megkérnünk nem-zsidót sem szombaton.

10. §. Az eszközök [előkészítése] – akkor is, ha a körülmetélést a kellő időben végzik el – nem írja felül az ünnepek[en érvényes munkatilalmakat], mert lehetséges lett volna előkészíteni [az eszközöket] az ünnep kezdete előtt.

[Ez a rendelkezés a következő] érvelés[en alapszik]: ha a körülmetéléshez szükséges eszközök [előkészítése] nem eléggé fontos ahhoz, hogy felülírjon egy rabbinikus tiltást, miért írná felül a Tóra tiltó parancsolatát? [Mindazáltal vannak nagyobb könnyítések az ünnepek esetében:] lehet [gyógy]füveket porrá törni [a borogatáshoz], minthogy az ilyen növények mind használhatóak étel készítésére is [amit pedig lehet csinálni ünnepen]. Hasonlóképpen, olajat és bort is lehet vegyíteni.

3. fejezet

A körülmetélés szabályai

 A körülmetélés áldásai

1. §. A körülmetélés előtt az, aki a körülmetélést végzi, áldást mond: „Áldott vagy Te, Örök Istenünk, Vilag Ura, ki megszentelt minket parancsolataival, és meghagyta nekünk a körülmetélést.” [Ezt akkor mondja], ha más gyermekét metéli körül. Ha a sajátját, akkor így mondja: „…hogy körülmetéljük fiainkat.”

[A körülmetéléskor] a gyermek apja újabb áldást mond: „Áldott vagy te, Örök Istenünk, Vilag Ura, ki megszentelt minket parancsolataival, és meghagyta nekünk, hogy fogadjuk be őt Ábrahám apánk szövetségébe.”

[Ez az áldás azért rendeltetett, mert] nagyobb micva az apának körülmetélnie fiát, mint a zsidó nép egészének körülmetélnie a köztük [lakó] körülmetéletlent. Tehát ha a gyermek apja nincs jelen, ezt az áldást nem kell elmondani. Van olyan [tekintély], aki szerint a bíróságnak vagy a [jelenlévők közül] valakinek [kell elmondania ilyenkor az áldást az apa távollétében]. [Ez a vélekedés azonban] nem követendő.

2. §. Ha mások is vannak jelen, ezt mondják: „Ahogy behoztad őt a szövetségbe, úgy hozd őt a Tórához, úgy lépjen házasságra, és cselekedjen jót.”

3. §. Ezután a gyermek apja, vagy aki elvégezte a körülmetélést, vagy valaki a jelenlévők közül mondja a következő áldást: „Áldott vagy Te, Örök Istenünk, Világ Ura, aki magának szentelte kedveltje szülöttét (Izsákot), és jelt adatott testére, hogy ivadékait is megpecsételje a szent szövetség jelével! Ennek fejében adja az élő Isten, osztályrészünk és sziklavárunk, hogy szeretett vérrokonunk megmeneküljön a veszélytől. Áldott vagy Te, Örökkévaló, Szövetségkötő.”

A fiú apja [ezután] a Sehechejánu áldást mondja.

 

A betérő és a nem-zsidó körülmetélése

4. §. Ha betértet metélünk körül, a [következő] áldást kell mondani: „Áldott vagy, Örökkévaló Urunk, a világ királya, aki megszenteltél minket parancsolataiddal, és meghagytad nekünk, hogy körülmetéljük az áttérteket, és vegyük tőlük a szövetség vérét, mert ha nem volna a szövetség vére, az egek és a föld sem maradhatna meg, ahogyan írva van[5]: „Ha nincs meg szövetségem, a nappal és az éjszakával, ha ég és föld törvényeit nem szabtam…”

5. §. Aki szolgáját metéli körül, a [következő] áldást mondja: „[Áldott vagy te…,] aki megszenteltél minket parancsolataiddal, és rendelted, hogy körülmetéljük szolgáinkat, és vegyük tőlük a szövetség vérét, mert ha nem volna a szövetség vére, az egek és a föld sem maradhatnának meg…”

Ha valaki a más szolgáját metéli körül, akkor [másképpen] kell mondania az áldást: „[és rendelted] a szolgák körülmetélését…”

Ha felnőtt férfit metélnek körül, el kell fedni nemi szerveit, míg az áldást elmondják. Azután fel kell fedni, és elvégezni a körülmetélést.

6. §. Ha a szövetség vérét veszik olyan áttérttől, akit áttérése előtt metéltek körül, vagy olyan gyermektől, aki előbőr nélkül született, nem szükséges az áldást elmondani. Hasonlóképpen, nem mondanak áldást az androgün körülmetélésére, mert az ő férfi volta nem egyértelmű.

7. §. Nem szabad zsidónak körülmetélnie a bálványimádót, ha azért kényszerül előbőre eltávolítására, mert megsebesült, vagy egy tumor miatt, minthogy az van rendelve, hogy ne mentsük meg a bálványimádót a vésztől, de ne is okozzuk halálát. Bár egy micva teljesítése volna egyben ez az orvosi kezelés, a pogánynak nem a micva beteljesítése volt a célja. Ha viszont az illető nem-zsidó a körülmetélés micváját kívánja akarattal beteljesíteni, akkor micva őt körülmetélni.

 

A körülmetélés micvájának nagysága

8. §. Milyen visszataszító dolog az előbőr, ha egyszer a pogányok csúfságára szolgál, ahogyan írva van[6]: „Mert mind a nemzetek körülmetéletlenek!” Milyen csodálatos a körülmetélkedés! Íme, atyánk, Ábrahám nem neveztetik „tökéletesnek”, míg körül nem metélkedett, ahogyan írva van[7]: „Járj előttem, és légy tökéletes, hogy szövetséget kössek veled.”

Aki megszegi Ábrahámnak, a mi atyánknak szövetségét, és körülmetéletlen hagyja előbőrét, vagy [noha körül lett metélve,] előre húzza megmaradt bőrét, hogy körülmetéletlennek tűnjék, az olyannak nincs része a jövendő világban, tekintet nélkül arra, hogyan tanulmányozta a Tórát és cselekedett jót.

9. §. Jöjjetek, és lássátok, milyen komoly dolog a körülmetélkedés. Mózesnek, a mi tanítónknak még csak időleges késlekedés sem volt megengedve [e micva teljesítése tekintetében].

A Tóra összesen három szövetségkötést emleget az összes parancsolat tekintetében, ahogyan írva van[8]: „Ezek a szövetségnek szavai, amelyről megparancsolta az Örökkévaló… azon a szövetségen kívül, amelyet kötött velük a Hórében.” És írva van[9]: „Itt álltok a mai napon mindnyájan… hogy belépj az Örökkévaló, a te Istened szövetségébe.” Ezekkel tehát három a szövetségek száma.

Ezzel szemben tizenháromszoros szövetség köttetett Ábrahámmal, a mi atyánkkal egyedül a körülmetélkedésre nézve:

  1. „hogy szövetséget kössek veled” (1Mózes 17:2.);
  2. „Íme én szövetséget kötök veled” (uo. 17:4.);
  3. „És szövetséget kötök köztem és közted” (uo. 7.);
  4. „örök szövetségül” (uo.);
  5. „Te pedig tartsd meg szövetségemet” (uo. 9.);
  6. „Ez az én szövetségem…melyet meg kell tartanotok” (uo. 10.);
  7. „ez legyen a szövetség jele” (uo. 11.);
  8. „és szövetségem legyen testeteken” (uo. 13.);
  9. „örök szövetségül” (uo.);
  10. „mert megszegte szövetségemet” (uo. 14.);
  11. „és szövetséget kötök vele” (uo. 19.);
  12. „örök szövetségül” (uo.);
  13. „szövetségemet Izsákkal kötöm meg” (uo. 21.).

 

Áldott legyen az Örökkévaló, a segítség kútfője!

[1] 1Mózes 17:14.

[2] 3Mózes 12:3.

[3] Egyfajta különleges, spirituális eredetű betegség, a vele kapcsolatos rendelkezéseket lásd 3Mózes 13–14.

[4] A Talmudi időkben a Bölcsek feljegyzése szerint a gyerekek vagy a terhesség hetedik vagy a kilencedik hónapjára születtek. Ha egy csecsemő a nyolcadik hónapra született, felmerült a kérdés, hogy egy ez egészséges, túlhordott hét hónapos, vagy egészségtelen koraszületett kilenc hónapos magzat.

[5] Jeremiás 33:25.

[6] Uo. 9:25

[7] 1Mózes 17:1-2.

[8] 5Mózes 28:69.

[9] Uo. 29:9-11.

  • Küldés emailben

Fejezetek