111. ? Mélységből kiáltok – Rabbinikus kérdések és válaszok a Holokausztból

Kannibalizmus

111. Kannibalizmus
Kérdés: 1977-ben szenzációs hír járta be a világot egy repülőgép-ről, amely nekiütközött a chilei Andok egyik hegycsúcsának, és a katasztrófa néhány túlélőjének több mint tíz héten át kellett várnia a közel négyezer méteres csúcsok között, amíg rájuk találtak a men-tőalakulatok. Később kiderült, hogy a túlélés érdekében az utasok kénytelenek voltak enni halott utastársaik húsából. A. Goldstein úr megkérdezte tőlem, hogy vajon a Holokauszt során, amikor a zsi-dók éheztek a gettókban és a koncentrációs táborokban, volt-e rá példa, hogy egy zsidó a túlélés érdekében evett egy másik zsidó húsából. Ehet-e egy zsidó egy halott ember húsából annak érdeké-ben, hogy életben maradjon?
Válasz: Miután áttanulmányoztam a háláchá forrásait ezt a kérdést illetően, arra jutottam, hogy a túlélés érdekében megengedett egy emberi holttest húsából fogyasztani. Mindazonáltal én magam so-sem hallottam, hogy lett volna példa kannibalizmusra a kovnói get-tóban vagy a közeli táborok bármelyikében. Én csupán arról tudok, hogy közel ahhoz a helyhez, ahol zsidó rabszolgamunkások dolgoz-tak, volt egy hadifogolytábor a németek által foglyul ejtett orosz katonák számára. A zsidó munkások mesélték nekem, hogy egy alkalommal látták, ahogy a foglyok egy halott katona húsát sütik és esznek belőle. Egy barátom, aki túlélte a theresienstadti koncentrá-ciós tábort, mondta nekem, hogy ő még sosem volt tanúja zsidó kannibalizmusnak, és hallani sem hallott róla soha.
Milyen dicsőséges is a zsidó nép! El sem lehet képzelni, nem-hogy leírni, azt az éhséget, amely a koncentrációs táborokban és a gettókban pusztított a zsidók között. Ennek ellenére a zsidók soha-sem voltak hajlandóak olyan alacsonyra süllyedni, hogy emberhúst egyenek.

  • Küldés emailben

Fejezetek