24. 📖 Én Istenem

Jegyzetek

Könyvem végére értem. Az itt következő jegyzetek néhány kiegészítő megjegyzést tartalmaznak, és további olvasmányokat ajánlanak. Ha az olvasó hajlandó némi időt szánni az alábbi, különösebb módszeresség nélkül összeállított kommentárokra, talán ezekben is találkozni fog egy-egy érdekesebb gondolattal.
A jegyzetek nem alkalmasak arra, hogy egy világvallás hiányos vázlatát adekvát beszámolóvá kerekítsék. Könyvem minden egyes fejezetének témájáról szavak millióit írták már le a héber irodalomban, esetenként a világirodalomban is. Lehet, hogy képtelenség egyetlen könyvbe zsugorítani a judaizmust, s az is lehet, hogy alábecsültem a feladat nagyságát. De bárki, aki arra vállalkoznék, hogy áttekinthetően és tömören bemutassa az olvasóközönségnek a zsidó vallást, ugyanazzal a problémával kerülne szembe, amivel nekem is meg kellett küzdenem: kötetekre menő anyagokat kellene kihagynia.
Bár elég sok kutatómunkát végeztem könyvem megírásához, mégsem voltam tökéletesen biztos magamban. A szakmai pontosság érdekében egy kiváló amerikai talmudistához fordultam, aki minden egyes munkafázisban fejezetről fejezetre átnézte a kéziratot. Mivel tisztában vagyok azzal, hogy a tudósok felfogása egyes kérdésekben homlokegyenest ellenkező lehet, rajta kívül még három, nagy tudású rabbival is véleményeztettem a kész könyvet. A régészeti és tudományos Biblia-kritikai részleteket egy szakértővel ellenőriztettem, akinek a publikációi ezzel a területtel foglalkoznak. A klasszikus és modern filozófiával foglalkozó passzusokat egy nagy egyetem filozófiai tanszékének vezetője vetette alá meglehetősen beható vizsgálatnak. A szakmai és ténykérdésekben a szakértők javaslatai szerint korrigáltam az anyagot, a szemlélet terén azonban többnyire a saját gondolataimra támaszkodtam.
Mondanom sem kell, hogy ez a zsidó hithez való általános útmutatónak szánt könyv nem alkalmas jogi kérdések tisztázására. Az ilyen problémák megoldására csakis a zsidó tudomány avatott mesterei jogosultak.
A héber szavak átírása inkább az érthetőséget szolgálja, mintsem a tökéletes pontosságot. Az olvashatóság és a héber kiejtést leginkább megközelítő átírás érdekében nem alkalmaztam a tudományos transzliterációt.*
A könyv szerkesztése során szó szerint kérdések százait gyomláltam ki az anyagból azzal a szándékkal, hogy a Jegyzetekben foglalkozzam velük, azután innen is ki kellett hagynom őket. Ha az összes jelentős magyarázattal és értelmezéssel foglalkoztam volna, munkám rövid összefoglaló helyett végül többkötetes tárgymutatóvá hízik. Újra meg újra megnyirbáltam hát az anyagot, hogy a monumentális tárgykör áttekinthető alapvetését adhassam az olvasó kezébe.
Némi töprengés után úgy döntöttem, hogy a szövegen belül sem hivatkozom az itt következő jegyzetekre. A szakkönyvekben természetesen magam is fontosnak tartom a sorszámozott utalásokat, de a folyamatos olvasás céljára szolgáló kötetben semmi értelmüket nem látom.

Előhang

… oldal. Kierkegaard… most az új gondolkodás élharcosainak zászlajára került.
Jellemző tünetként említem itt Kierkegaard népszerűségét. Ami engem illet, nem tudok az új gondolkodókhoz hasonló könnyedséggel lemondani a hagyományos filozófia és elemző bölcselet képviselőinek Platóntól és Arisztotelésztól William Jamesig, Santayanáig és Whiteheadig terjedő soráról, Nietzsche és Kierkegaard költői lávafolyamai kedvéért.
Nem hoz lázba az a tény sem, hogy az egzisztencializmus Kierkegaard és Dosztojevszkij nyomában újra megnyitja a vallásos hithez vezető “elfogadható” utat. Valaha Pascal is hasonló úttörő munkát végzett, holott ezek az utak valójában sohasem voltak lezárva, csupán vaskos kötetek halmai nehezítették a rajtuk való előrehaladást. Bármily áhítatos csodálója vagyok is némely egzisztencialista szerzők irodalmi teljesítményeinek, nem hiszek abban, hogy a modern embert szükségszerűen csakis a beteges reménytelenség útja vezetheti el a valláshoz.
Aki részletesebben el akar mélyedni ebben a kérdésben, annak Kierkegaard Félelem és reszketés című művét ajánlom. A per, Franz Kafka könyve nemcsak az új gondolkodás evangéliuma, hanem az elmúlt száz év kevés eredeti regényeinek egyike is. Az egész problémakör gondolatvilágához, ha teljes feltárásához nem is, Albert Camus Sziszüphosz mítosza és A lázadó ember című tanulmányai adhatnak útbaigazítást.

1. Fejezet. Kik Vagyunk?

… oldal. A zsidó nép több mint háromezer éves.
A zsidók történetéről szóló, terjedelmes irodalomban nem ismerek Heinrich Graetz hatalmas művéhez hasonlót. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy hiteles szakkönyvként ajánlom ezt a munkát. Graetz élénk, szenvedélyes író, aki szabadon ad hangot véleményének és elfogultságának. Tolla alatt mégis életre kel a téma, s aki világos képet szeretne kapni háromezer éves történetünk valamelyik időszakáról, az jól teszi, ha Graetz Geschichte der Juden (A zsidók története) című könyvének olvasásával kezdi a vizsgálódást. Később persze attól függően, hogy milyen mélységig akarja megismerni az adott témát érdemes a könyvtárakban a történettudósok műveihez fordulnia.
A hinduizmus hagyományát legalább olyan ősinek, talán még régebbinek tartják, mint a judaizmust, s a kínaiaknak is vannak szent szövegeik, amelyek idősebbek Mózes öt könyvénél. Tudomásom szerint azonban sem India, sem Kína nem tud felmutatni az izraelitákhoz hasonló eredetű népet, amely a különböző történelmi helyzetek fantasztikus sorozatán át fennmaradt, holott a dolgok normális menete szerint bele kellett volna pusztulnia ezekbe. Elsősorban ennek a történelem logikáját meghazudtoló, hosszas fennmaradásnak a rendkívüliségét kell figyelembe vennünk, noha egy nép nagy múltja önmagában is elég nagy jelentőséggel bír.

… oldal. Azután létrejött a régészet tudománya.


A Régészet Ítélete

Nelson Glueck amerikai régész így ír Rivers in the Desert (Folyók a sivatagban) című munkájában:

“Kategorikusan kijelenthetjük, hogy nem létezik olyan régészeti felfedezés, amely megkérdőjelezné a Biblia valamelyik állítását. Számos régészeti feltárás viszont megvilágítja vagy részletekbe menő pontossággal igazolja a Biblia történelmi beszámolóját. Sőt nem egy érdekes felfedezéshez a bibliai szöveg helyes értelmezése vezetett el. Ezek mindegyike egy-egy kockácskával járul hozzá a Biblia beláthatatlan mozaikjának szinte hihetetlenül pontos történelemábrázolásához.”

Glueck állításait hevesen támadták a tudós elmék, akik attól tartottak, hogy az emberek hivatkozási alapnak fogják tekinteni őket a Biblia szó szerinti értelmezéséhez. Való igaz, hogy ugyanaz a fundamentalista szemlélet, amely valaha szentségtörésnek tekintette a Biblia történetiségének régészeti felülvizsgálatát, ma megrészegülten ünnepli ezeket az eredményeket. De ez az álláspont sohasem volt igazán jellemző a judaizmusra.
Glueck rabbi a reformirányzathoz tartozik, a reformizmus azonban nem állít olyasmit, hogy az Írás szava csalhatatlan lenne. Régészeti olvasmányaim alapján is az övével egybehangzó véleményt szűrhettem le. A régészeti irodalomban komoly szakadékok tátonganak. A Jerikó elestének pontos dátuma körüli kutatások például jelenleg, szaktanácsadóm kifejezésével élve, a “kérdésesség” stádiumában vannak, ám a helyzet rendre változik. Egyszóval elképzelhetetlen, hogy a tudomány visszakényszerüljön a régi szemlélethez, amely szerint a Biblia történelmietlen mítoszok és legendák gyűjteménye lenne.
A Biblia mindenekelőtt alapvető vallási dokumentum, amely a vallásról szóló üzenetét részben a történelmi elbeszélésbe ágyazva tárja elénk. A 20. század tudományának ítélete úgy szól, hogy amennyire csak az ősi maradványok és feljegyzések alapján rekonstruálni lehet a történet igaz.

2. Fejezet. A Jelképek Fontossága

… oldal. Sokat fogunk foglalkozni a jelképekkel és szertartásokkal.
Aki olvasott már valamit Thorstein Veblentől, egykönnyen ráismerhet ennek a fejezetnek a fő forrására. Nemigen tudom elképzelni, hogy akadna olvasóim között, aki nem találkozott legalább A dologtalan osztály elméletével, de ha valaki történetesen mégis elmulasztotta volna, annak a lehető legmelegebben ajánlom figyelmébe. Veblen stílusának mágusi abrakadabrái és zavaró felhangjai egy pillanatra meghökkentőeknek tűnnek, de mindez csupán látványos mutatvány, amihez könnyű hozzászokni. Veblent szoktam feladni a szemináriumi hallgatóimnak olvasmányként, és nagy örömömre szolgál, amikor látom, hogy felfedezik benne a szatirikus vonásokat.

… oldal. … a konformizmussal kapcsolatban: meggyőződhettem róla, hogy immáron semmivé tűnt a körülötte lebegő bizonytalanság, s véglegesen elfoglalta helyét mint a társasági vitákat lezáró szitokszó.
Ha az olvasó még nem találkozott A magányos tömeg című kötettel, nem sokat tudhat a konformizmusról, és javasolhatom, hogy mihamarabb vegye kézbe ezt a könyvet.
A szerzők úgy látják, hogy az amerikai viselkedés legjellemzőbb vonása a másirányultság, vagyis a cél és határozott indíték nélküli magatartás, amellyel a tömeg az adott pillanatban helyesnek vélt módon cselekszik. Ez akkor válik jellemzővé, ha az emberek elveszítik a hagyomány iránymutatását vagy belső irányultságukat, és lelki vagy erkölcsi erő híján nem képesek többé saját sorsuk alakítására.
Ennek a nemkívánatos viselkedésmódnak az alternatívája az autonómia, az érett, kritikus gondolkodás számára értéket képviselő dolgok tudatos és önmagunk által irányított megválasztása. A kötet szerzői ezzel a nem könnyen kielégíthető igénnyel fordulnak a társadalom felé, ahogyan a moralisták mindig is ezzel a súlyos követeléssel léptek fel.
Ezek a szerzők bizonyára “hagyományirányultnak” tartanák azt a zsidót, aki különösebb kérdezősködés vagy gondolkodás nélkül egyszerűen műveli a judaizmust. Nem tudom, vajon autonómnak tekintenék-e az olyan zsidót, aki a téma komoly tanulmányozása útján jutott arra az eredményre, hogy a judaizmus a legértelmesebb életmód a számára.

4. Fejezet. A Szombat

… oldal. A lényege a szertartásos tartózkodás minden cselekedettől… amely tartalmazza… a megmunkálásnak az elemét.
A vallásos életmód gyakorlói számára a szombat előírásainak aprólékos betartása ott kezdődik, hogy hozzá sem érnek a mindennap használatos tárgyakhoz, s odáig terjed, hogy a szombat beállta előtt előkészített közvetítő eszközök segítségével biztosítják a meleget és a fényt. A bonyolult szombati szokások és viselkedésmódok segítenek emlékezetünkbe vésni, hogy a nap lényege elsősorban a pihenés, azonkívül pedig a misztikus eszmény. A törvények és hagyományok ezeket a célokat szolgálják. A judaizmushoz visszatérő, aki így-úgy hozzákezd, idővel kialakítja a maga szombatját, s egyszer csak rádöbben, hogy második természetévé vált. De sohasem találkoztam még olyan jámbor életű zsidóval, akinek a szombati szokásai néhány részletben ne különböztek volna másokéitól. A nagyapám például szombaton másképpen szokta eltenni a tálitját.

… oldal. Ilyesmikkel foglalkoznak a szombatról szóló írások…
Dr. Moshe David Tendler rabbi, az amerikai tudós és neves ortodox talmudista, aki átnézte könyvem kéziratát, a szombatról szóló fejezettel kapcsolatban arra a megállapításra jutott, hogy minden lényeges kérdést illetően tévedek. Úgy véltem, érdemesebb itt ismertetnem észrevételeit, mint a saját írásomba illeszteni azokat a gondolatokat, amelyek nem tőlem származnak.
“A szombat négy alapeszmét fejez ki írja. Ezek közül az első a teremtés művében való hit kifejezése, ezáltal krédónk megerősítése. Ugyanilyen fontossággal bír, hogy módot ad a kevélység, a Hatalmam és karom ereje művelte mindezt… fennhéjázó gondolatának megzabolázására. Az ember valójában nem csinálhat semmit, csupán felhasználhatja a természetben meglévő erőket és anyagokat. Ezt a használatot hagyja abba minden hetedik napon, s ez bármi másnál alkalmasabb arra, hogy az emberiség újra helyes megvilágításban lássa az önmagáról alkotott képet. Ha van valami, amire a modern társadalomnak végzetesen szüksége van, az az alázatnak és önismeretnek ez a megújulása. Harmadjára: a munkától és a kényelmes gépek használatától való tartózkodással az ember arra kényszerül, hogy kizárólagosan emberi dolgokkal foglalkozzék, gondolatait egy dolog kösse le, és feltöltődjék a munka és elfoglaltságok közepette megfogyatkozott családi érzelmekkel. A szombat legdrámaibb vonása azonban, úgy vélem, az a mód, ahogyan a judaizmus ellentmondásos szerkezetét egyetlen, ismétlődő eseményben megjeleníti: az önmegtartóztatás és a fényűzés, a komolyság és örvendezés egyensúlya. Az emberek örökösen a merő önkorlátozás vagy a merő világiasság címkéjét próbálják hitünkre ragasztani. A judaizmus egyaránt otthonos a jelen valóságában és Isten fegyelmezett szolgálatában, s ez páratlanul kiegyensúlyozott életmódot biztosít. Ezáltal elkerüljük a beskatulyázó szemléletet, és szombatunk is erre szolgál. Elénk tárja a világ legjobb dolgainak örömét, s ugyanakkor korlátok közé szorítja használatukat. Ez a motívum az egész judaizmuson végigvonul.”

Lehet, hogy az olvasó a fenti gondolatokat sokkal érdekesebbeknek találja, mint az általam írt egész fejezetet. Erről nem én tehetek. Ha ez az ember valaha is megírta volna a maga könyvét a judaizmusról, nekem bizonyára nem maradt volna feladatom. Sajnos őt túlságosan lefoglalja a Talmud és a mikroszkópja.

5. Fejezet. A Természetünnepek

… oldal. Hasonlóak a szabályaik is, bár valamivel enyhébbek…
Az ünnepek szabályozásának enyhítése elsősorban a munkatilalom szigorúságában jelentkezik. A szombat megszegése súlyos büntetést von maga után. Bizonyos munkákat azonban, amelyek az ünnep előkészületeihez tartoznak, kifejezetten megenged a Tóra, beleértve a tűz használatát és a teherhordást is.

… oldal. …a Szánhedrin döntnökei néhány évenként szökőévet iktattak a naptárba…
Azt gondolhatnánk, hogy a szökőév beiktatásának joga inkább a királyt illette volna meg, mint a Szánhedrin testületét. A szokásjog azonban nem tette lehetővé, hogy a király bármilyen formában közreműködjék a szökőév megállapításában, mert érdekelt fél volt. Katonái ugyanis éves fizetést kaptak, s így a szökőévekben tizenhárom havi szolgálatot teljesítettek tizenkét havi zsoldért.

… oldal. A közéjük eső időben, az ünnep hetében a munka ugyanúgy folyik, mint máskor.
Az ünnepek hétköznapjain való munkavégzést bonyolult előírások szabályozzák. A dolog lényege, hogy ha a munkától való tartózkodás anyagi veszteséggel járna, akkor lehet dolgozni, és a mindennapi életben a legtöbben ehhez is tartják magukat. A nagyon vallásosak azonban, ha csak lehet, nem végeznek munkát. A nagyapám, aki nagy levélíró volt, az ünnepek alatt nem írt le egyetlen betűt sem.

… oldal. Régi hagyomány, hogy… tejes ételeket esznek.
A tejes ételek fogyasztása Sávuotkor ősi szokás. Az általam ismert magyarázatok, úgy tűnik, mind utólag keletkeztek, akár az a gondolat is, hogy a Tóra-adás napján nem alkalmazhatók az ugyanazon a napon életbe lépett, humánus vágási szabályok.
Ez a gyakorlat ellentmondani látszik annak, hogy az ünnepeken a fényűzés hagyományos jeléül húst szoktunk enni, mégis általános a hagyományhű zsidók között. Ismerek például egy kiemelkedően nagy tudású embert, aki ilyenkor először egy kevés tejest eszik, elmondja az étkezés utáni áldást, és rövid szünetet tartva hozzáfog a szokásos ünnepi húsos ételhez: így tartja be mindkét szokást. Talán magam is így tennék, ha egyébkor olyan mértékletes életet tudnék élni, mint ő…
A vilnai gáon, a modern idők lengyel zsidóságának nagy szaktekintélye, betiltotta a sávuoti virágdíszítést, mert a keresztény templomi szokásokra emlékeztetett. A szokás azonban mégis fennmaradt, és ma is terjed.

… oldal. Mindenki építhet sátrat az udvarában.
A sátor építésének gyakorlati szabályai oldalakat töltenek meg a törvénykönyvekben és a Talmud Szuká traktátusában. Ezek elsősorban az elkerülendő hibákat sorolják fel. A sátor felállításával kapcsolatban érdemes a rabbi tanácsát kikérni.
Az ősi hagyomány a sátor fogalmához “a dicsőség fellegéét” társítja, Isten védelmező jelenlétét, amely a pusztaságban óvta a zsidókat.

… oldal. A szavak szárazak és unalmasak a kovászoskeresés vagy a pálmaágas felvonulás cselekvő élményeihez képest.
Akadhatnak olyanok, akik a természetünnepek jelképeiben freudi szimbólumokat vélnek felfedezni, a kovász mint ondó, a pálmaág és az etrog mint fallikus ábrázolás, a sátor mint anyaméh és egyéb kínálkozó félremagyarázások mintájára. Értesüléseim szerint nem egy tudós tanulmány foglalkozik ezekkel az érdemdús ötletekkel, noha még sohasem volt szerencsém találkozni ilyen írásművel. Bár korunk fogékony gyermekeihez hasonlóan nagy csodálója vagyok Freudnak, mégsem tudom igazán magamévá tenni az ortodox freudizmus hitét elméletének mindenhatóságában, s ezért nem is foglalkozom részletesebben ezekkel a kérdésekkel.
Mások talán azt nehezményezik, hogy nem tértem ki a pogány és más ókori termékenységi szertartások és a zsidó rítusok összehasonlítására. Nyilván megtettem volna ezt, ha nem szorítanak a terjedelem korlátai. Ez a kérdés ugyanis bármilyen más megközelítésnél világosabb magyarázatot ad arra, hogy miért maradt fenn a judaizmus akkor is, amikor más ősi vallások réges-rég eltűntek. A betakarítási ünnep szertartási keretei adottak, eleve behatároltak, hiszen ha az ősi zsidó jelképek merőben eltértek volna az emberi megismerés során tapasztaltaktól, akkor a judaizmus egy másik égitest vallása lett volna. A különbségek azonban látványosak és döntőek. A zsidó vallásban nincs helye a mágiának, az obszcenitásnak, a varázserejű istenségnek; nincs mód a természet befolyásolására mutatványok és varázsigék által. A pálmaág lengetéséért cserébe a Tóra csupán az egész Izraellel való azonosság érzését és az Örökkévaló imádatának örömét kínálja. Maga a tény, hogy szertartásaink eredete az idők kezdetébe vész, jelkép mivoltuk megtartó erejét bizonyítja számomra. Nem értek egyet azzal, hogy ősi eredetük jelentősége szükségszerűen túlhaladná szellemi súlyukat.
Ebben a kérdéskörben James George Frazer Az aranyág című művét tartom a legszínesebb és legérdekesebb munkának, bár a tudomány véleménye szerint kissé ódivatú szemléletet tükröz. A teljes anyag tizenkét vaskos kötetet tesz ki, ami bizonyára sok olvasót elbátortalanít, de a lényeg a szerző által lerövidített, egykötetes változatból is megismerhető.

6. Fejezet. A Nagyünnepek

… oldal. …a hívőknek fehérbe kell öltözniük…
A hagyományos Jom Kippur-i fehér öltözék a halotti ruházatra, a táchrichimra emlékeztet. Ez a lelki tisztaságot jelképezi, mert Áron és fiai kizárólag fehér ruhában léptek be a szentélybe.

… oldal. A koskürt hangja…
A koskürt jelképrendszerének önálló irodalma van. A legenda elsősorban Izsák feláldozásával hozza szoros kapcsolatba: azzal a történettel, amelyben Ábrahám a megkötözött gyermek helyett az utolsó pillanatban előkerült kost áldozta fel. Ez az esemény, az ákédá, rendre felbukkan imáinkban, a Ros HáSáná-i szertartásrendet pedig szinte ez tölti ki. Nem véletlen, hogy Kierkegaard, a nagy dán egzisztencialista az ősi zsidó szemlélettel közelít az ákédá fogalmához. A Félelem és reszketés olvastán szinte az az érzésünk támad, hogy egy agg mágid népes hallgatóságában foglalunk helyet…

… oldal. Izrael halhatatlansága mégis valami mást jelent.
A “halhatatlan egyénről” szóló szakaszban leírt gondolatot nagyrészt Henry Maine Az ősi jog című művének köszönhetem, bár ez a nagyszerű munka elsősorban nem a zsidó hagyománnyal foglalkozik, hanem a római jogtudománnyal.

… oldal. “A Mozgó Ujj ír…”
Érdemes összevetni Omár Khájjám nevezetes négysorosát egy különös módon hasonló, rabbi Ákivának tulajdonított talmudi bekezdéssel:

“Azt szokta mondani: “Mindent kölcsönbe kapunk: lehullni kész háló lebeg minden élők fölött. A bolt ajtaja tárva, s a boltos hitelez; a főkönyv felnyitva, s a kéz csak ír. Akinek kölcsönre van szüksége, megkapja. A behajtók naponta útra kelnek, és mindenkitől beszedik a törlesztést, akár tud róla, akár nem, mert korlátlan hatalmukban áll a végrehajtás. Az ítélet pedig igazságos ítélet s mindez nem más, mint az ünnepre való fölkészülés.”

Az utolsó mondat váratlan fordulatában rejlik a judaizmus és a pesszimista szemlélet közötti különbség.

7. Fejezet. A Kisebb Ünnepek

… oldal. Arra emlékeztet, hogyan menekedtek meg a perzsiai zsidók… Hámántól.
Egyes Biblia-kritikusok megkérdőjelezik Eszter könyvének valóságalapját, ahogyan valaha Mózes létezésében és a kivonulás eseményének megtörténtében is kételkedtek. Ezek az időnként felbukkanó elméletek a régészet új felfedezései nyomán sorra elenyésznek. A 14. fejezethez fűzött jegyzetekben részletesebben fogok foglalkozni a Biblia-kritikával.
A Purim, akárcsak az egyiptomi kivonulás, szinte hadműveleti pontossággal végrehajtott akciót örökít meg, és a Peszáchhoz hasonlóan ugyancsak holdtöltekor köszönt be. Hámán sorsvetéssel választotta ezt az időpontot a zsidók Bertalan-éjszakájául. Az utolsó percben a király engedélyezte a zsidók számára a fegyveres ellenállást, s a felkelők elsöprő győzelmet arattak ellenségeik fölött. A hold állását a második világháború szárazföldi és tengeri hadműveletei során is gyakran számításba vették, és valószínűleg mindig is meghatározó szerepe lesz a mindenkori haditervek kidolgozásában. Szukot, a betakarítás ünnepe is teleholdünnep.

8. Fejezet. Az Imák, A Zsinagóga És A Hívők

… oldal. Mózes imádkozására… Mirjám megszabadult a poklosságtól.
Nem tudjuk pontosan, mit is jelenthetett a “poklosság”. A Mirjámon kitört betegség, a cáráát lefolyását és tüneteit Mózes harmadik könyve részletezi, és ez meglehetősen különbözik a “poklosságnak” is nevezett leprabetegségtől, bár bizonyos hasonlóságok felismerhetők. A cáráát több hétig tart, ezenkívül a fertőzés a ruházaton és az épületek falán is jelentkezik. A leírás alapján egy rendkívül virulens penészfertőzésre vagy gombásodásra következtethetünk, amely a bibliai időkben sújtotta a Közel-Keletet, s amely legjobb tudomásom szerint mára megszűnt, vagy legalábbis pillanatnyilag inaktív. Hogy azokban az időkben létezett, méghozzá komoly veszélyt jelentett, az a beteg elkülönítéséről rendelkező, Mózes harmadik könyvében leírt részletes szabályozásból nyilvánvalóan kiderül. Ma már, ha igaz, nem fenyeget a cáráát veszélye. A modern héber nyelvben a betegség neve “leprát” jelent.

… oldal. A Hitvallás és a Szolgálat

A Smá És A Smone Eszré Szövege

A Smá teljes szövege a következő:
Halljad, Izrael, az Örökkévaló az Istenünk, az Örökkévaló Egy! (Áldott legyen Fenségének Neve örökkön-örökké!) Szeresd az Örökkévalót, Istenedet, teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes erődből! Maradjanak a szívedben azok az igék, amelyeket ma parancsolok neked! Ismételgesd azokat fiaid előtt, és beszélj azokról, akár a házadban vagy, akár úton jársz, akár lefekszel, akár fölkelsz! Kösd azokat jelként a kezedre, és legyenek fejdíszként a homlokodon! Írd azokat házad ajtófélfáira és kapuidra! Ha engedelmesen hallgattok parancsaimra, amelyeket ma parancsolok nektek, ha szeretni fogjátok Isteneteket, az Örökkévalót, ha teljes szívvel és teljes lélekkel szolgáljátok Őt, akkor esőt adok földetekre a maga idejében, korai és kései esőt, és betakaríthatod gabonádat, mustodat és olajodat. Adok füvet a meződre állataidnak, és te is ehetsz, és jóllakhatsz. Vigyázzatok, hogy szívetek el ne csábítson benneteket, el ne hajoljatok, ne szolgáljatok más isteneket, és ne boruljatok le azok előtt, mert akkor fellángol az Örökkévaló haragja ellenetek, bezárja az eget, nem lesz eső, és a föld nem hozza meg termését, ti pedig hamar kivesztek arról a jó földről, amelyet az Örökkévaló ad nektek! Vegyétek azért a szívetekre és lelketekre ezeket az igéket, kössétek jelül a kezetekre, és legyenek fejdíszként a homlokotokon! Tanítsátok meg ezeket a fiaitoknak is, beszélj róluk, ha otthon vagy, és ha úton jársz, ha lefekszel, és ha felkelsz! Írd fel azokat házad ajtófélfáira és kapuidra, hogy hosszú ideig éljetek, és éljenek fiaitok is azon a földön, amelyről megesküdött az Örökkévaló atyáitoknak, hogy nekik adja, amíg csak ég lesz a föld fölött! Azután ezt mondta Mózesnak az Örökkévaló: Szólj Izrael fiaihoz, és mondd meg nekik, hogy csináljanak bojtokat a ruhájuk szegélyére nemzedékről nemzedékre, és tegyenek a szegélyen lévő bojtokra kékbíbor zsinórt! Arra való ez a bojt, hogy valahányszor ránéztek, emlékezzetek az Örökkévaló minden parancsolatára, teljesítsétek azokat, és ne csábítson el titeket sem a szívetek, sem a szemetek, amelyek paráznaságba vihetnek benneteket, hanem emlékezzetek, és teljesítsétek minden parancsolatomat, és szentek legyetek Istenetek előtt. Én, az Örökkévaló vagyok a ti Istenetek, aki kihoztalak benneteket Egyiptomból, hogy Istenetek legyek. Én, az Örökkévaló vagyok a ti Istenetek! 

Ez az ima különböző szövegek kompilációja. Első sora Mózes ötödik könyvének 6:4. verse. A rá mondott szentencia hagyománya a Templom idejére nyúlik vissza. A folytatás első bekezdése Mózes ötödik könyvének 6:5 9. verseit tartalmazza, a második ugyanennek a könyvnek 11:13 21. sorait, a harmadik pedig Mózes negyedik könyvéből a 15:37 41. verssorokat.

A mindennapi istentisztelet Tizennyolc Áldásának fordítása így hangzik:
(1) Áldott vagy Te, Örökkévaló Istenünk, atyáink Istene, Ábrahám, Jákob és Izsák Istene, nagy, erős és félelmetes, legmagasztosabb Isten, aki kegyesen jutalmazol, uralkodsz minden dolgok felett, megemlékezel atyáink érdemeiről, és szeretettel megváltást hozol gyermekeik gyermekei számára nagy Neved dicsőségére. Királyunk, Segítőnk, Üdvözítőnk, Védelmezőnk! Áldott vagy Te, Örökkévaló, Ábrahám védőpajzsa! (2) Örökös hatalmú Istenünk vagy Te, aki felébreszted a holtakat nagy irgalmaddal! Jóságodban fölsegíted az elesettet, meggyógyítod a beteget, megszabadítasz a rabságból, megtartod a porban aluvók hitét. Ki olyan, mint Te, tettek hatalmas ura, ki lehet hasonló hozzád? Király, aki a halált és életet adod, üdvözítő, megbízható támaszunk az élet és halál dolgaiban! Áldott vagy Te, Örökkévaló, aki az életet és a halált adod! (3) Szent vagy Te, Szent a Neved, és a szentek naponta dicsőítenek, Szelá! Áldott vagy Te, Örökkévaló, Szentséges Isten! 4) Tudással ajándékozod meg az embert, értelemre tanítod: tőled kapjuk a tudás, az értelem és a gondolkodás adományát! Áldott vagy Te, Örökkévaló, aki a tudást adod! (5) Vezess vissza minket, Atyánk, törvényedhez, engedd, hogy szolgálatodra lehessünk, engedj visszatérnünk hozzád teljes bűnbánással! Áldott vagy Te, Örökkévaló, aki örvendesz a megtérésnek! I(6) Bocsáss meg nekünk, Atyánk, mivel vétkeztünk; nézd el nekünk, hogy rosszat tettünk, hiszen elnéző és megbocsátó vagy! Ildott vagy Te, Örökkévaló, elnéző és végtelenül megbocsátó! (7) Nézd nyomorúságunkat, képviseld ügyünket, és válts meg minket hamarosan, Neved dicsőségére, mert hatalmas megváltó vagy! Áldott vagy Te, Örökkévaló, Izrael megváltója! (8) Gyógyíts bennünket, Istenünk, hogy meggyógyuljunk, segíts minket, hogy megsegíttessünk, mert Te vagy a mi dicsőségünk! Hozz teljes gyógyulást minden bajunkra, mert Isten és Király, igaz és irgalmas gyógyító vagy! Áldott vagy Te, Örökkévaló, aki orvoslod néped, Izrael bajait! (9) Áldd meg, Örökkévaló Istenünk, ezt az esztendőt és minden termését javunkra, és árassz áldást a föld színére! Hadd lakjunk jól javaiddal, s áldd meg jóval esztendeinket! Áldott vagy Te, Örökkévaló, aki megáldod az éveket! (10) Zengesd a nagy szarvat szabadításunkra, bonts zászlót, hogy sorakozhassanak végre a száműzöttek, gyűjts össze bennünket a négy égtáj felől! Áldott vagy Te, Örökkévaló, aki összegyűjtöd néped, Izrael száműzöttjeit! (11) Helyezd vissza bíráinkat régi helyükre, tanácsosainkat egykori székükbe, vedd le rólunk a bajt és szenvedést, s légy egyetlen uralkodónk, kegyelemben és irgalomban, igazságban ítélj rólunk! Áldott vagy Te, Örökkévaló, igazságos, igaz jogú Király! IDÉZET = (11a) Ám a rágalmazóknak ne legyen reményük, s a gonosztevők pillantás alatt vesszenek, mindre gyors pusztulás várjon! Az erőszak hatalmát irtsd ki, zúzd össze, törd le és alázd meg még napjainkban! Áldott vagy Te, Örökkévaló, aki szétzúzod az ellenséget, megtöröd a gonoszokat! (12) Az igazakért és kegyesekért, néped öregeiért, néped, Izrael házáért és az írástudók maradékáért, az igaz idegenekért és érettünk nyisd meg irgalmadat, Örökkévaló Istenünk, s jutalmazd jóval azokat, akik őszintén bíznak Nevedben! Sorsunk az övéké legyen, ne váljék szégyenünkre benned való bizodalmunk! Áldott vagy Te, Örökkévaló, az igazak támasza és bizodalma! (13) Jeruzsálembe, városodba térj vissza kegyesen, lakjál benne, ahogyan ígérted, építsd föl örök építményét még napjainkban, s tedd helyére Dávid trónját mihamarabb! Áldott vagy Te, Örökkévaló, Jeruzsálem építője! (14) Dávid szolgád sarjadékát mihamarabb neveld föl, dicsősége emelkedjék segítségeddel, mert napra nap csak segítségedet várja! Áldott vagy Te, Örökkévaló, aki a segítség dicsfényét növeled! (15) Hallgasd meg szavunkat, szánakozz és könyörülj rajtunk, s fogadd kegyesen, jóakarattal imáinkat! Hiszen az imákat és fohászokat meghallgató Isten vagy: ó, Királyunk, ne bocsáss el üres kézzel színed elől, mert Te vagy, aki kegyelemmel meghallgatod néped, Izrael imádságát! Áldott vagy Te, Örökkévaló, aki meghallgatod az imát! IDÉZET = (16) Fogadd kegyedbe, Örökkévaló Istenünk, népedet, Izraelt és imádságát! Helyezd vissza a szolgálatot Templomod csarnokába, fogadd el örömmel Izrael áldozatait és könyörgéseit! Leld kedvedet néped, Izrael szolgálatában, s hadd lássák meg szemeink, hogy irgalmasan visszatérsz Cionba! Áldott vagy Te, Örökkévaló, aki visszaadod Jelenlétedet Cionnak! (17) Hálát adunk neked, hogy Te vagy Örökkévaló Istenünk és atyáink Istene mindörökké, életünk szirtje, üdvösségünk pajzsa vagy nemzedékről nemzedékre! Hálálkodunk neked, és dicsőítünk életünkért, amely kezedben van, lelkünkért, amelyet rád bízunk; a csodákért, amelyek naponta körülvesznek, és jóságaidért, amelyek minden időben, este, reggel és délben elárasztanak! Ó, Jóságos, nem szűnik irgalmad, Irgalmas, nem fogynak kegyeid! Örökké benned reménykedünk! Mindezekért áldassék és magasztaltassék Neved, szüntelenül, örökkön-örökké! Minden élők hálát adnak neked, Szelá! Dicsérik Nevedet igaz módon. Isten, üdvösségünk és segítségünk, Szelá! Áldott vagy Te, Örökkévaló, akinek Jóságos a Neve, s akit hála illet! (18) Árassz békét, jólétet, áldást, dicsőséget, jóságot és irgalmat reánk és egész népedre, Izraelre! Áraszd mindnyájunkra, Atyánk, tekinteted fényét, mert arcod világával adtad nekünk, Örökkévaló Istenünk, az élet törvényét és a jóság szeretetét, a jámborságot, az áldást, az irgalmat, életet és békét, s kedved telik benne, hogy békéddel megáldd népedet, Izraelt, minden időben, minden órában! Áldott vagy Te, Örökkévaló, aki népedet, Izraelt, békével áldod!

A hagyomány nem írja elő kötelezően a Tizennyolc Áldás esti elmondását, mivel a Templom idejében nem voltak rendszeres esti áldozatok, a mai imaidők pedig az egykori áldozatok napi időpontjainak felelnek meg. Mára azonban az esti könyörgés az elfogadott imarend részévé vált.

9. Fejezet. Az Étkezés, Az Öltözködés És A Lakóhely Jelképei

… oldal. A vízben élő állatok közül a zsidók azokat ehetik, amelyeknek pikkelye és uszonya van.
Az állattan halakkal foglalkozó tudományága, az ichtiológia pikkelyeik szerint cycloid, ctenoid, placoid és ganoid típusba sorolja be a halakat. Az első két csoport képviselői ehetőek. Az utóbbi kettőbe tartozók között ott van például a cápa, illetve az angolna is, ami nem fogyasztható. Egy szaktudóstól meglepetéssel értesültem arról, hogy a tok is ide tartozik, holott laikus ismerőseim korábban az ellenkezőjéről győztek meg.

… oldal. A rovarok teljesen ki vannak zárva.
A rovarok közül a bibliai törvény kivételt tesz egy bizonyos sáskafajtával, amelynek fogyasztását megengedi. A régi időkben a Közel-Keleten elterjedt sáskaevés szokása még ma sem tűnt el teljesen. A termést utolsó szemig elpusztító, kártékony rovar teste rengeteg proteint és szénhidrátot tartalmaz, és számos helyen ezzel a sütve vagy pácolva elkészített táplálékkal egészítik ki az étrendet. A zsidó szokásjogban az idők folyamán elhomályosult az ehető sáskák pontos meghatározása, így aztán ezek a rovarok is az általános tilalom hatálya alá kerültek. A Közel-Kelet bizonyos területein azonban fennmaradt ez az ismeret. Nemrégiben hallottam egy történetet az egyik egyetem jemenita zsidó orvostanhallgatójáról, egy hívő ortodoxról. A laboratóriumi gyakorlaton sáskát boncoltak, és ez a fiú közölte a gyakorlatvezetővel, egy zsidó biológussal, hogy a boncolásra előkészített állatok az ehető fajtához tartoznak. Meg is mutatta az ismertetőjelet, a világosan kivehető héber chet betűt a rovarok potrohán. A bizonyítást azzal folytatta, hogy egy keveset elrágcsált belőlük. Megkérdeztem egy rabbitól, hogy ez elfogadható bizonyíték-e. Azt a választ kaptam, hogy ez az eljárás tökéletesen megfelel a Talmud viselkedési szabályainak, mert “atyáinak szakadatlan hagyománya” igazolja. Ebből azt a következtetést vontam le, hogy én szerencsére nem lennék kénytelen ínyencfalatnak tekinteni a potrohán chetet viselő sáskát. Teljes határozottsággal állíthatom ugyanis, hogy az én örökölt hagyományaim között nem szerepel ilyesmi.

Az Étkezési Törvények Egészségügyi Magyarázata

Maimonides A tévelygők útmutatójában az étkezési törvényeket szinte kizárólag két alapelvre vezeti vissza: az egészségügyi megfontolásokra és a pogány babonák kiirtásának szándékára. A vér fogyasztásának tilalmáról szóló fejtegetései a primitív vallások szimpatetikus mágiájának elméletét előlegezik meg, amelyet Frazer Az aranyágban fejtett ki. Úgy vélem, elsőként ismerte föl, hogy a tórai törvénykezés egyik fontos szándéka a sámánizmus elfojtása.
A két elv alátámasztására két különböző talmudi véleményt idéz. Az egyik szerint a törvényeknek megvan a racionális magyarázatuk, a másik a hit, az odaadás és az identitás cselekményeinek formális jelképrendszer voltából indul ki.
Nem akarnék vitába szállnék Maimonidesszal ami eleve képtelenség is lenne , de az utóbbi szemléletet elfogadhatóbbnak vélem. Elfogadom a higiéniai és egészségügyi szempontokat, hiszen a modern orvostudomány még inkább igazolja Maimonides vélekedését. Tudjuk, hogy a húsost és tejest vegyesen tartalmazó ételek, bármily ízletes fogások is, szinte laboratóriumi körülményeket biztosítanak a baktériumok számára, ezért igen gondos előkészítést és tárolást igényelnek, akárcsak a vérben gazdag ételfajták. Az ételmérgezések okai között a rák és a homár vetekedik a tejszínes csirkehússal. Csak nemrégiben vált ismertté a telített zsiradékok köztük elsősorban a faggyú veszélyessége. A sertéshús viszonylag nehezen emészthető volta és rendszerint fertőzött állapota is tudományos tény, amelyet Maimonides tapasztalat útján már felismert.
Ennek ellenére továbbra is úgy vélem, hogy a modern gondolkodás számára mindez másodlagos jelentőségű. Maimonides orvos volt, méghozzá olyan korban, amelyben köztisztasági intézkedések híján mindennaposak voltak a járványok. Érthető, hogy a zsidó étkezési szabályoknak megfelelő, gondos előkészítést és szigorú elkülönítést az általános mocsokkal és nemtörődömséggel összehasonlítva kiemelt fontosságot tulajdonított a tórai törvények egészségügyi vonatkozásainak. Mára a civilizált országok többségében a kifejezetten egészségügyi szabályok kerültek előtérbe a zsidó étkezési előírásokkal szemben, bár számos nem zsidó is szívesen eszik kóser baromfit vagy felvágottat, mert az mindig friss és garantáltan egészséges.
Korunk fő problémája a zsidó közösségek fennmaradása az alkalmazkodásra hajlamosító ipari társadalomban, s ennek fényében egyre világosabban megmutatkozik, hogy a törvény az önazonosság és fegyelem kialakítására szolgáló eszköz is. Minden kor más megvilágítást ad, és ma mindkét talmudi szempont kitetszik a törvényből. Ha bármelyiket elvetnénk, azzal minden racionális indok nélkül a judaizmus egyik fő hajtóművét állítanánk le. Időnként persze kényelmetlenséget okoznak, de megközelítőleg sem annyit, mint a jövedelemadó-bevallás. Ennyit vállalnunk kell, ha életben akarjuk tartani ezeket a lényeges dolgokat.
Az étkezési előírások betartásának részletei szinte végtelen változatosságot mutatnak. Ahány rabbi, annyiféle dolgot engedélyez vagy tilalmaz, noha mindegyikük a mózesi hitfelekezet törvénye alapján áll. Egy különösen szigorú tanítóm egyszer megmagyarázta, hogy a törvény keretén belül a vallásos karakter határozza meg a szokások gyakorlásának részleteit. A nagyapám például természetesnek találta, hogy inkább ne egyen marhát harminc évig, mint hogy olyan állat húsát vegye a szájába, amit nem a szeme láttára vágtak le, noha nem ellenezte, hogy én ilyent egyem. Más karakterűek voltunk. Hogy csodálatos vagy hóbortos, nemeslelkű vagy fanatikus volt-e, azt az olvasónak kell megítélnie, aki nyilván ugyancsak a maga karakterével közelíti meg ezt a kérdést.
Az a zsidó, aki vissza akarja állítani identitását, de nem született bele a törvényekbe, és nem jártas sem ezekben, sem a judaizmus többi kérdésében, a legjobb utat akkor választja, ha az étkezési törvényekkel kezdi az önépítést, méghozzá azon a szent napon, amelyiken úgy döntött, hogy ez a szándéka. Még ha csak a közismerten tiltott ételektől fordul is el, nem törődve a szabályok apró részleteivel, megérezheti, hogy kapcsolatba került a judaizmussal. Megtette az első lépést az úton, amelyen tanulással és életének átalakításával egyre előbbre haladhat.

… oldal. A reggeli imádkozás alatt a férfiak négyszögletű, rojtos sálat viselnek…
A régi Izraelben a négyszögletű lepel volt a szokásos viselet. Miután ez megváltozott, ma külön négysarkú ruhadarabot öltünk, hogy pontosan teljesíthessük a parancsolatot.
A Biblia tiltja a vászon és gyapjú keverésével készült ruhadarabok viselését. Maimonides szerint ez a jelkép is a szimpatetikus mágia praktikáinak elfojtását szolgálja. A bálványimádó papok hordtak ilyen keverék anyagból készült ruhát, annak jeléül, hogy a növény- és az állatvilág fölött egyaránt uralkodnak, s valamilyen ásványkőből faragott jogart viseltek hozzá. A hívő zsidók gondosan megvizsgálják az új ruhát, nehogy keverék, sáátnéz legyen, sőt a hozzá használt cérnát és a kellékanyagokat is megnézik.
A nagyon vallásos asszonyok nyilvánosan mindig befedik a fejüket. Rendszerint kalapot hordanak, vagy nagyanyáik parókájának, a sájtelnak divatos frizurává alakított változatát.

 A lakás
A Tóra előírása szerint az új ház tetejének szélére mellvédet kell építeni, “hogy vérontással ne szennyezd be házadat, ha valaki leesnék róla” (5Mózes 22:8.). A Talmudnak a felelősségvállalásra vonatkozó törvényei és erkölcsi kommentárjai ebből a verssorból erednek. Aki leesik, az Isten akaratából esik le, mondják a rabbik, de nem szabad lehetővé tennünk, hogy a mi házunk által teljesedjék be végzete.

  • Küldés emailben

Fejezetek