2. 📖 Kidusin 1–2. fejezet – Az Eljegyzés Módjai

II. rész, 2/b lap

[A Gömárá itt még egy helyet említ, ahol látjuk, hogy a „szerezni” („venni”) kifejezés egyértelműen a pénzzel való birtoklást jelöli:]

אִי נַמִי: “שָׂדוֹת בַּכֶּסֶף יִקְנוּ“.

Ezenkívül: „Mezőket pénzen fognak venni…”1. Látjuk, hogy ebben az idézetben is egy föld pénzért történő megvásárlását, a „venni”, „megszerezni” igével fejez ki az Írás.

תָּנֵי הָאִשָּׁה נִקְנֵית“.

Így tehát Misnánk helyesen használja itt a megszerzés szót: Egy nőszerezhető meg…”, mivel a „pénz” általi kidusin valóban a házasságkötés egyik törvényes módja, és a szó használata a forrásokra, az „…Ábrahám megszerzett…”, illetve a „…pénzen fognak venni…” kifejezésekre is utal.

 

A Misna szóhasználata

[Most, hogy bebizonyosodott, hogy a Misna szóhasználata helyes, a Gömárá a fent idézett 2. fejezet 1. Misna eltérő megfogalmazásával kapcsolatban teszi fel a kérdést:]

וְנִיתְנֵי הָתָם הָאִישׁ קוֹנֶה“!

Ha valóban a „megszerez” szó a helyes, akkor miért nem az áll ott is (a későbbi Misnában), hogy „A FÉRFI MEGSZEREZHETI”, és miért az áll benne, hogy „A FÉRFI ELJEGYEZHETI…”?

[A Gömárá válasza:]

מֵעִיקָּרָא תָּנֵי לִישָּׁנָא דְּאוֹרַיְיתָא, וּלְבַסּוֹף תָּנֵי לִישָּׁנָא דְּרַבָּנַן.

Először, a traktátus nyitó Misnája az eljegyzés leírására az Írás terminológiáját, azaz a „megszerez” szót használja, amely az Írásnak abban részében jelenik meg, amelyik Ábrahám (föld)vásárlásáról szól, később pedig, a 2. fejezetbeli Misnában a rabbinikus terminológiát – az „eljegyez”, mökádés szót – használja a Misna szerzője.

וּמַאי לִישָּׁנָא דְּרַבָּנַן?

És mi a Rabbik ilyen szóhasználatának az értelme?

[A válasz:]

דְּאָסַר לָהּ אַכּוּלֵּי עָלְמָא כְּהֶקְדֵּשׁ.

Az eljegyzésre használatos kidusin kifejezés a hekdes szó származéka, amely a megszentelt – általában a Szentélynek felajánlott – tulajdont jelenti. Tehát a kidusin, az eljegyzés aktusa által a férj mindenki más számára tilalmassá teszi az asszonyt, hasonlóan a szent tulajdonokhoz, amit tilos szent célon kívül másra használni.

 

[A Gömárá most az első Misná szövegének szóhasználatát elemzi tovább:]

וְנִיתְנֵי הָכָא הָאִישׁ קוֹנֶה“!

Ahelyett hogy „Egy nő… szerezhető meg”, miért nem azt tanítja a Misna, hogy „A FÉRFI MEGSZEREZHETI”, ugyanúgy, ahogy a 2. fejezet 1. Misna azt mondja: „A FÉRFI ELJEGYEZHET…”?

[A Gömárá így válaszol:]

מִשּׁוּם דְּקָא בָּעֵי לְמִיתְנָא סֵיפָא וְקוֹנָה אֶת עַצְמָהּבְּדִידָהּ – תָּנָא נַמִי רֵישָׁא בְּדִידָהּ.

Mivel Misnánk későbbi (b) paragrafusa szintén a nő szemszögéből tanítja a törvényt: „AZ ASSZONY… SZEREZHETI VISSZA MAGÁT…”, ezért a Misna első paragrafusát szintén az asszony szemszögéből fogalmazza meg: „EGY NŐ HÁROMFÉLEKÉPPEN SZEREZHETŐ MEG”.

[A Talmud nem tartja kielégítőnek ezt a választ:]

וְנִיתְנֵי הָאִישׁ קוֹנֶה וּמַקְנֶה“!

Ha az első Misna két paragrafusának egyeznie kell, akkor ugyanígy taníthatná mindkét törvényt a férfi szemszögéből, mondván:A férfi háromféleképpen szerezhet asszonyt, és kétféle módon bocsáthatja őt el…” – ? –

[A Talmud így válaszol:]

מִשּׁוּם דְּאִיכָּא מִיתַת הַבַּעַל, דְּלָאו אִיהוּ קָא מַקְנֵי, מִן שְׁמַיָּא הוּא דְּמַקְנֵי לָהּ.

A (b) paragrafust mindenképp az asszony szemszögéből kellett megfogalmazni, mivel a két mód egyike, amellyel az asszony visszanyerheti szabadságát, a férje halála, amely esetben nem a férfi bocsátja el az asszonyt a házasság kötelékéből, hanem az Ég bocsátja el. Így, mivel a (b) paragrafusnak az asszonnyal kapcsolatban a „szerezheti vissza magát” kifejezést kell használnia, ezért az (a) paragrafus is az asszony szemszögéből tanítja a törvényt.

[A Talmud egy másik lehetséges magyarázatot is fölvet az (a) paragrafus megfogalmazásával kapcsolatban:]

וְאִי בָּעֵית אֵימָא: אִי תָּנָא קוֹנֶה” – הֲוָה אָמִינָא אֲפִילּוּ בְּעַל כָּרְחָה, תָּנָא הָאִשָּׁה נִקְנֵית“, דְּמִדַּעְתָּהּ – אִין, שֶׁלֹּא מִדַּעְתָּהּ – לָא.

Ha kívánod, így is válaszolhatunk: a Misna azért választotta ezt a kifejezést, mert ha a Misna azt tanította volna, hogy „a férfi megszerezhet”, akkor azt lehetne gondolni, hogy az asszony akár akarata ellenére is eljegyezhető. Ezért tanította a Misna: EGY NŐ… SZEREZHETŐ MEG…”, amivel arra utalt, hogy az asszony beleegyezésével igen, akarata ellenére azonban nem…

* * *

Miért a férfi jegyez el?

דְּתַּנְיָא:

…Egy Brájtában tanultuk:

רַבִּי שִׁמְעוֹן אוֹמֵר: מִפְּנֵי מָה אָמְרָה תּוֹרָה כִּי יִקַּח אִישׁ אִשָּׁה“, וְלֹא כָּתַב כִּי תִּלָּקַח אִשָּׁה לְאִישׁ” – מִפְּנֵי שֶׁדַּרְכּוֹ שֶׁל אִישׁ לְחַזֵּר עַל אִשָּׁה, וְאֵין דַּרְכָּהּ שֶׁל אִשָּׁה לְחַזֵּר עַל אִישׁ. מָשָׁל לְאָדָם שֶׁאָבְדָה לוֹ אֲבֵידָה, מִי חוֹזֵר עַל מִי? בַּעַל אֲבֵידָה מְחַזֵּר עַל אֲבֵידָתוֹ.

Rabbi Simon mondja: Miért írja a Tóra a házasság kapcsán2: „Ha egy férfi elvesz egy nőt…”, és miért nem azt: „Ha egy nő hozzámegy egy férfihoz…”? Azért, mert a férfi hajszolja a nőt, és nem a nő a férfit. Ahhoz hasonló ez, mikor valaki elveszti valamijét. Ki keres kit? Nyilvánvalóan az elveszett holmi tulajdonosa keresi az elveszett holmit!…

Rabbi Simon Ádám oldalbordájára céloz, amelyből a Teremtő Évát megalkotta3. Ezért a férfi „kutat” a bordájából teremtett nő után. Így tehát, mikor a Tóra azt írja, hogy „Ha egy férfi elvesz egy nőt…”, ezzel a férfit nevezi meg aktív félként.

1 Jeremiás 32:44.

2 5Mózes 22:13.

3 1Mózes 2:21.

  • Küldés emailben

Fejezetek