4. ? (Majdnem) mindent a Széder estéről

Gyakorlati útmutatás

Purim után

A Talmud szerint: “harminc nappal egy ünnep előtt, el kell kezdeni annak törvényeit tanulmányozni” (Pszáchim 6a.). Purim pont harminc nappal Peszách ünnepe előtt van, ezért ilyenkor kezdjük elsajátítani a Peszách-ünnep törvényeit. Két héttel Peszách előtt, Niszán hónap elsejétől, nem fogyasztunk mácá-t. Chábád chászidok szokása szerint ez már Purimtól kezdve érvényes. Máot chitim: Különleges micvá a nélkülőzők peszáchi szükségleteiről gondoskodni. A maceszpénztár – máot chitim vagy kimchá döPiszchá – régi hagyomány a zsidó közösségekben, ahol szokás peszáchi vagy maceszalapot létesíteni a helyi és a távolabbi zsidók megsegítésére. Egyetlen zsidó sem ülhet a széderhez, míg erejéhez képest hozzá nem járult a rászorulók ünnepi szükségleteinek fedezéséhez. Peszách ünnepének lényege A nyolcnapos ünnep a felszabadulás emlékét őrzi, és azt idézi, hogy Izrael gyermekei a kétszáztíz esztendős egyiptomi rabság után, több mint 3300 évvel ezelőtt tömegesen kivonultak Egyiptomból. A kivonulás történetét – amely Mózes küldetését, a fáraó kérlelhetetlenségét, az Isten rendelte tíz csapás sorozatát, majd a zsidók menekülését beszéli el – Mózes második könyvének 1‑15. fejezete írja le, ami tulajdonképpen a Hágádá. Hogyan készülünk fel az ünnepre?

 

A kovászos

Peszách különleges vonása a kovásztalan kenyér fogyasztása és minden kovászos étel – cháméc – evésének és birtoklásának szigorú tilalma. “…ne lehessen kovászt találni a házatokban…” (2Mózes 12:19.) Peszách idején nemcsak enni, hanem birtokolni is tilos chámécot. Ezek a tilalmak – hogy se látni, se találni ne lehessen – nem vonatkoznak arra a chámécra, ami nem a zsidóé. Nem zsidónak, ha zsidóhoz látogatóba megy, dolgozik nála vagy lakást bérel tőle, nem tilos chámécot tartania. Természetesen jól el kell különítenie a chámécát, nehogy akaratlanul a zsidóhoz kerüljön belőle. Ez alatt a nyolc nap alatt tilos nyereséget, hasznot vagy előnyt szerezni chámécból, még ha nem zsidó tulajdona is. Ezért még a haszonállatokkal és a kedvencekkel sem szabad megetetni semmit, ami az öt fő gabonfajtából készült. Ha az állat nem bírná ki egy hétig kovásztalan étel nélkül, el kell adni egy nem zsidónak, aki gondoskodik róla. Természetes, hogy Peszách után visszavásárolhatjuk esetleg magasabb áron.

 

Mi a cháméc?

Cháméc minden nyersanyag, ami az öt fő gabonafajtából – búzából, rozsból, árpából, zabból vagy tönkölyből – készült, és folyamatosan legalább tizennyolc percen keresztül vízzel volt érintkezésben. Az ilyen őrleményben vagy lisztben már megindulhatott a kovászosodási, erjedési folyamat. Cháméc minden étel vagy ital, amely e gabonafajták valamelyikéből készült (pl. sör), vagy amibe ilyen adalékanyag került, ha csak egy pillanatra is, akkor is, ha nincs benne szemmel látható cháméc. Az egyetlen kivétel a mácá (amelynek irodalmi nyelven pászka a neve, de mindenki csak macesznak hívja), a kovásztalan kenyér, amelyet különleges óvórendszabályok betartásával sütnek, nehogy meginduljon az erjedési folyamat. Az a macesz, amelynek készítésénél nem tartották be ezeket a rendszabályokat, chámécnak számít. Ezért az egyéb időszakokban fogyasztásra szánt macesz nem peszáchi, figyelnünk kell, hogy peszáchra csak olyat vegyünk, amit elláttak “Kóser Peszáchra” felirattal. A tilalom minden tekintetben egyformán vonatkozik a kovászos ételekre és a kovászolóanyagokra, például az élesztőre. Az áskenázi zsidók azonban a következő hüvelyesnek számító dolgokat sem fogyasztják: bab, hajdina, szenna, fahéj, szegfűszeg, búzamag, fokhagyma, gyömbér, lencse, limabab, kukorica, köles, mustár, földimogyoró, borsó, rizs, sáfrány, szezámmag, vágott borsó és zöldbab. Azért, mert ezek kinézettre, legalább is a lisztjük, hasonlít a búzáéra és ez tévedésekhez vezethet. Tilos továbbá a szárított gyümölcsök, mint például a füge és mazsola, valamint a fűszerek fogyasztása, ha nincs rajtuk rabbinikus hechser, mert nem lehet tudni milyen tartosítószert használtak hozzájuk. Vizsgáljuk át a sót, hogy nem maradt-e benne valamiféle mag. Van aki Peszách előtt a cukrot is felforralja és leszűri.

 

Mi nem cháméc?

Minden ételt szabad fogyasztani, ami nem chámécos edényben készült, és nem tartalmaz cháméc adalékanyagokat, amelyek az egész készítményt tilalmassá tennék. Nem cháméc ételek, és nem is tartalmaznak azt: * a húsok és a halak, * a gyümölcsök (ajánlatos hámozva fogyasztani), * a zöldségek (amelyek közül az áskenázi zsidók nem eszik a fent felsoroltakat, ezeket is ajánlatos hámozva fogyasztani), * a fűszerek (kivéve a fent felsoroltakat), * a tejtermékek. Elkerülendő, hogy a vásárolt gyári termékek olyan adalékanyagokat tartalmazzanak, amelyek Peszáchkor tilalmassá tennék fogyasztásukat, ajánlatos megnézni a dobozos, üveges vagy csomagolt élelmiszert, hogy szerepel-e rajta a megfelelő rabbinikus kósersági felügyelet tanúsítványa.

 

Mi a macesz?

A macesz – mácá – kelesztetlen tésztából készült sült lap, amelyet vízből és az öt fő gabonafajta valamelyikéből készítenek. A gabonát és a belőle őrölt lisztet gondosan óvni kell, nehogy vízzel érintkezzen, vagy élesztőanyag jusson a közelébe. A sütési eljárás ideje nem lépheti túl a liszt és a víz összevegyítésétől számított tizennyolc percet. A maceszt ma többnyire géppel készítik, bár vannak, akik előnyben részesítik a kézzel készültet. A modern gépek használata nemcsak a jó minőséget biztosítja, de lerövidíti a gyártási időt is, így csökkenti az erjedési folyamat megindulásának veszélyét. Nem számít, hogy a macesz kerek vagy szögletes: a formának nincs jelentősége. A megsült macesz nem tud erjedésnek indulni. Az összetört vagy morzsolt kész maceszból különböző alapanyagokat lehet készíteni: maceszdarát, maceszpelyhet, macesztortához való “lisztet” és hasonlókat.

 

Mi a mácá smurá?

A smurá azt jelenti: “óvott”, “őrzött”. “Tartsátok meg a kovásztalan kenyér ünnepét…” (2Mózes 12:17.): ez azt a jelentést is tartalmazza: “és őrizzétek meg a maceszt” (attól, hogy cháméc legyen). A legtöbb Bölcs – következésképpen a háláchá – szerint az őrzést akkor kell elkezdeni, amikor a gabonát lisztté őrölték. Miután minden, Peszáchra készült maceszt így őrzött lisztből sütnek – ezt misáát töchinának hívják ‑, a Peszáchra kóser macesz gyakorlatilag mindig mácá smurá. Néhány Bölcsnek azonban az volt a véleménye, hogy a maceszt a gabona learatásától kezdve őrizni kell – ezt misáát köcirának nevezik. Ezért vannak, akik aggályosan ügyelnek arra, hogy csak olyan maceszt egyenek, amelynek őrzése – smirája – így történt. Némelyek Peszách egész idején ilyen maceszt esznek, mások csak a széderestén ragaszkodnak ehhez. Ez az aratástól fogva őrzött macesz a szigorúan vett mácá smurá.

 

Gyakorlati felkészülés

Nagytakarítás: A peszáchi előkészületek alapos nagytakarítással kezdődnek, hogy otthonunkat teljesen megtisztítsuk minden kenyérmorzsától és egyéb kovászos ételtől, cháméctól. Ki kell takarítani, fel kell kutatni és meg kell semmisíteni mindent, ami Peszáchkor nem kóser – azaz olyasmi, ami chámécot tartalmazhat. A macesz: Szükséges, hogy megfelelő mennyiségű, Peszáchra alkalmas kóser ételt készítsünk elő, és legyen mit ennünk az ünnep nyolc napján. Ezek közül a legfontosabb a mácá (macesz), mert ez helyettesíti a kenyeret. Chászidok csakis kézi sütésű mácá-t fogyasztanak. Bevásárlás: Az ünnepre való bevásárlás különleges figyelmet kíván, mert gondosan ügyelni kell, hogy semmi olyasmit ne vegyünk, ami chámécot tartalmazhat. Az aranyszabály: “Ha nem biztos, inkább ne!” A konyhai eszközök: Peszáchkor nem használhatjuk a rendes edényeket és evőeszközöket, amelyek akár csak egy pillanatig is cháméccel érintkeztek. Sok háztartásban van elkülönített edény- és étkészlet, amelyet csak Peszáchkor használnak. Akinek nincs külön peszáchi edénye, annak ki kell kóserolnia a rendes edényeket. A főzéshez és tálaláshoz használt edényeket vízben kell kiforralni, azokat pedig, amelyekben – akár szárazon, akár zsiradékban – sütni vagy pirítani szoktunk, tűzben izzítani. A kóserolás folyamatához sok előírás kapcsolódik, ezért ezt csak rabbi segítségével ajánlott végezni. A tűzhely sütőit és égőit is peszáchi használatra kaserolni kell. A kóserolást Peszách előtt bármikor el lehet végezni, de legkésőbb az ünnep beállta előtti reggelen.

 

Möchirát cháméc – A cháméc eladása

Régebben a zsidók úgy szabadultak meg teljesen a cháméctól, hogy vagy elajándékozták, vagy – ha volt valami értéke – eladták véglegesen egy nem zsidónak. A mai gyakorlatban az ünnep egész ideje alatt érinthetetlen kovászost tartalmazó termékeket nem semmisítjük meg, hanem félretesszük, és a rabbi közvetítésével eladjuk azokat. Erre törvényes lehetőséget ad a kovászoseladási szerződés, a möchirát cháméc. Ez szabályos adásvételi szerződéssel történő, tisztességes üzletkötés, amellyel megfelelő áron el lehet adni a chámécot nem zsidónak. Az eladót nem érheti az a vád, hogy csak “papíron” kötött üzletet, mert a szerződés érvényessége szempontjából közömbösek a felek hátsó szándékai. A szabályos ügylet alapján az eladó megszabadul az általa birtokolt cháméctól. A nem zsidó vevővel meg szokták beszélni, hogy Peszách után az eladó valamivel magasabb áron visszavásárolhatja tőle a chámécot ha addig még nem szállította el, így valami haszonhoz is jut. Ennek ellenére nem szabad az üzlet létrejöttét ahhoz a feltételhez kötni, hogy a nem zsidó köteles az árut az eredeti tulajdonosnak eladni, vagy az eredeti tulajdonos köteles megvásárolni. A cháméc eladását nem szabad névleges üzletkötésnek tekinteni. A névleges szerződés céltalan és jogilag értelmetlen. Az a zsidó, aki az adásvételt nem tekinti érvényes ügyletnek, köteles a Tóra előírása értelmében Peszách előtt valóban megsemmisíteni vagy más módon elveszíteni a tulajdonában lévő chámécot, ha nem akar törvényszegést elkövetni. Az adásvételi szerződésnek nemcsak a zsidó vallási bíróság – a bét din ‑, hanem a polgári bíróság előtt is érvényesnek kell lennie. A nem zsidónak át is kell adni a megvásárolt chámécot, de ha erre nincs lehetőség, a zsidó bérbe adhatja neki azt a szobát vagy helyiséget, amelyben a cháméc van. A bérleti feltételeket a kovászoseladási szerződésben kell kikötni. A Peszách előtti hetekben bármikor, de legkésőbb a chámécevés tilalmának életbe lépéséig át kell adni a meghatalmazást. Mivel a fent leírtakhoz még igen sok részlet tartozik ajánlatos csak rabbi közvetítésével az eladást lebonyolítani. Aki eladás útján vagy más módon nem szabadul meg a cháméctól, amely így Peszách folyamán zsidó tulajdonban marad – seávár áláv háPeszách ‑, nemcsak törvényszegést követ el, de rabbinikus rendelkezés értelmében az ilyen chámécot Peszách után is tilos használnia. Ez a rendelkezés büntetés jellegű – knász ‑, amely arra szolgál, hogy Peszách alatt senki ne tartalékoljon chámécot az ünnep utánra. Bödikát cháméc – A kovászos keresése A bödikát cháméc szertartását, a kovászos keresését a Peszách előtti estén – niszán 14-e előestéjén – kell elvégezni. Az egész ház gondos és alapos átkutatásával kell megtalálni és eltakarítani a chámécot: még az ősi kőfalak repedéseit is meg kell nézni, ahová bármikor bármiféle étel kerülhetett (Misná, Pszáchim 2a.). Ezáltal biztosítjuk azt, hogy a nagytakarítás ellenére véletlenül se maradhasson cháméc a házban. (Ha az ünnep szombat estére esik, akkor csütörtökön este tegyük ezt meg.) Az est beállta után, amint lehet, el kell kezdeni a kutatást. Ha részt veszünk a zsinagógában tartott esti imán, akkor az esti ima után kell ezt elvégezni; ha pedig az ember csak otthon szokott imádkozni – akkor pedig előtte. A cháméc keresésnek nagyon alaposnak kell lennie, még ha sok időt is vesz igénybe. Ha valaki úgy érzi, hogy túlságosan hosszú számára a cháméc keresés, a keresés megkezdése előtt magához vehet néhány falatot (másképpen még enni se szabad ameddig nem teljesítette ezt a feladatot).

 

Tíz kenyérdarabkát

A Kabbala alapján szokássá vált, hogy tíz keményre szikkadt kenyérdarabkát elrejtenek, amit a cháméc-keresés során megtalálnak. Ezeket papírba kell csomagolni, hogy ne morzsálódjanak és a morzsák ne szóródjanak szét. Ha megjegyezzük, hány darabkát dugtunk el és hová, biztosan megtaláljuk őket. A keresést méhviaszból öntött, egyetlen kanóccal ellátott gyertyával és tollal szoktak elvégezni. (De természetesen ha nincs ilyenünk, akkor bármilyen gyertyát használhatunk.) Egy nagy fakanalat szoktak gyűjtőlapátnak használni, amelyre tollal söprik rá a morzsát. Bármilyen eszköz alkalmas, például papírlapra vagy papírzacskóba is lehet gyűjteni. A cháméc-keresés megkezdése előtt mondjuk el a megfelelő áldást (ld. 6–7. old.). Illendő, hogy a bár micvá-korú fiúgyermekek is segítsenek a keresésben. Ilyenkor az apa elmondja az áldást, a fiúk pedig figyelnek és „Ámen”-t mondanak rá, majd átkutatják a számukra kijelölt helyiségeket. A keresés során megtalált cháméc-ot kis papírzacskóba helyezzük. A másnap reggel elfogyasztandó chámécos ételt a keresés kezdete előtt el kell tenni, és nem kell figyelembe venni. Az áldás elmondása után a keresést végző nem beszélhet, míg be nem fejezi munkáját, és el nem mondja a megsemmisítési nyilatkozatot.

 

Mit és hol kell kutatni?

Ne felejtsük el ellenőrizni még: táskáinkat, bőröndjeinket, ruháink zsebeit, kézelőket, babakocsit, összecsukható székeket, telefont. Ne feledkezzünk meg a porszívó porzsákjáról, madárkalickáról, az akváriumról, íróasztalunkról és szekrényeinkről sem, sőt a szeméttartót is vizsgáljuk át. Ügyeljünk arra is, hogy a már átvizsgált szeméttartóba ne kerülhessen cháméc-ot tartalmazó hulladék. Az autót is alaposan kitisztítjuk, különös tekintettel a csomagtartóra. Ezt lehetőleg még nappal végezzük el. Az autóban lévő cháméc felkutatásához használjunk zseblámpát. A keresés során talált chámécot az összeszedésére használt eszközzel együtt be kell csomagolni, és félre kell tenni, hogy másnap reggel elégethessük. A kutatás befejezése után, mikor már minden lehetséges chámécot összeszedtünk, “megsemmisítési nyilatkozatot” – bitult – teszünk, elmondjuk az első Kol chámirá-t (ld. 6–7. old.). Ezt a kijelentést ha szükséges, magyarul is elmondhatjuk. Célja, hogy érvényes nyilatkozatunk alapján nemlétezőnek nyilvánítsunk minden, tudtunkon kívül megmaradhatott chámécot. A kijelentés által formálisan lemondunk az ilyen cháméc törvényes tulajdonjogáról és a föld porával teszik egyenlővé.

 

Erec pészách– Peszách előtti napon

A szokásos hétköznapi imát mondjuk, de kimarad a Mizmor lötodá zsoltár fejezet (Sámuel imája 36. old.), mivel hála-áldozatról van benne szó, aminek a kenyerét nem lehet Peszáchkor fogyasztani.

 

Az elsőszülöttek böjtje

A családok elsőszülött gyermekeinek, ha az fiú, a Peszáchot megelőző napon böjtölniük kell. Ez a böjt az Isten iránti hála kifejezését szolgálja, amiért a tizedik egyiptomi csapás során megkímélte Izrael gyermekeinek elsőszülöttjeit. A böjt hajnalban kezdődik. (Ha Peszách szombat estére esik akkor a böjt a megelőző csütörtökön van megtartva.) Szokássá vált, hogy az elsőszülöttek szöudát micvá lakomán vesznek részt, hogy mentesüljenek a böjt alól. A zsinagógában úgy szokták időzíteni a szijumot, a talmudi traktátus tanulásának befejezését és a vele járó szöudát micvát, hogy megkönnyítsék az elsőszülöttek számára a böjtölést. Minden férfi, akinek tizenhárom évesnél fiatalabb elsőszülött fia van, köteles böjtölni vagy részt venni a lakomán fia helyett. A Tóra tilalma niszán hónap 14. napján, délben lép életbe (maga az ünnep csak aznap este kezdődik el). A Bölcsek azonban óvatosságból két órát hozzátoldottak a tiltott időszakhoz, nehogy valaki akaratlanul megsértse a bibliai előírást. A hajnaltól az est beálltáig tartó nap egyharmadán túl – körülbelül délelőtt 9 órától kezdve – már nem szabad chámécot enni és kb. egy órával később már el is kell égetni. Az előző este összegyűlt és a reggeliből maradt chámécot kályhában vagy szemétégetőben, esetleg szabad tűzön kell elégetni, s miután a lángokba dobtuk, elmondjuk a végleges, a második Kol chámirá-t és a Jöhi rácon-t (ld. 6–7. old.). Még a férjezett asszonyok és az érett gyermekek is mondják el a Kol chámirá kijelentést. Sokan a sátoros ünnepen használt luláv-ot és a Hosáná Rábá-ünnepen használt árávot-ot használják a tűzgyújtáshoz, azért hogy ezeket még egy micvára felhasználják. Ügyeljünk arra, hogy a közös területre ne kerüljön cháméc. Ne feledjük, hogy amennyiben a kertben vagy a házunk előtt álló szeméttárolóban helyeztük el a cháméc-ot, az nem tekinthető a cháméc eltávolításának. Délig megengedett a haj- és körömvágás, valamint bármiféle munkavégzés. Délután csak mértékkel fogyasszunk ételt, hogy legyen elegendő étvágyunk a Széder-estén. A tulajdonképpeni vacsorán kívül az alábbi dolgokra van szükség a Széder szertartás teljesítéséhez: 1. bor; 2. macesz; 3. Zroá: szárnyas nyakcsontjának része, melyet parázson megsütöttünk és a hús nagyobb részét eltávolítottuk; 4. Bécá: ép héjú keménytojás; 5. Máror: alaposan megmosott saláta és reszelt torma; 6. Chároszet: reszelt alma, körte és őrölt dió keveréke borral; 7. Kárpász: valamilyen zöldség: van, aki zellert, van, aki petrezselymet vagy főtt burgonyát használ; 8. egy tálka sós víz; 9. egy nagy borospohár vagy kupa: Élijáhu pohara. Tegyük meg a fennmaradó előkészületeket a Széder-estre. Terítsük meg a Széder-asztalt is. Reggeltől a második Széder-est utáni kóréch-ig ne fogyasszunk máror-t vagy bármit, amit felhasználtunk a Chároszet elkészítéséhez. A nap folyamán nem szabad maceszt enni, mert ez kisebbíti a maceszevés megszabott időben teljesítendő micvájának jelentőségét és újdonságát. Minchá után, de még napnyugta előtt mondjuk el a Széder Korbán Peszách-ot (ld. 12–15. old.), ami a Peszáchi áldozat bemutatását helyettesíti. Gyászoljuk a Szentély lerombolását és könyörgünk az Örökkévalóhoz, hogy minél hamarabb, még a mi életünkben felépüljön!

 

Gyertyagyújtás

Készítsük elő a gyertyákat is, melyekre a következő két estén szükségünk lesz. A három évesnél idősebb lányok egy-egy gyertyát gyújtanak. A férjes asszonyok két-két gyertyát gyújtanak, valamint gyerekenként egy-egy gyertyával többet. Szokássá vált, hogy a gyertyák meggyújtása előtt egy kis aprópénzt helyezünk a cödáká-perselybe. A gyertyák meggyújtása után a perselyt tilos más helyre áthelyezni (mukcá). Az első és második esten gyertyagyújtáskor mondjunk Löhádlik nér [sábát vö]sel jom tov-ot és sehechejánu-t (ld. 10. old.). A második estén, vagy ha peszách első estéje szombat kimenetelére esik, ügyeljünk arra, hogy csak napnyugta után gyújtsunk gyertyát. A Széder lefolyását lásd a Széder rovatban.

 

Amikor Erev Peszách szombatra esik

Amikor Erev Peszách szombatra esik a Peszách-ünnep előkészületeinek törvényei némiképp különböznek. Erev Peszách-kor általában olyan dolgokat kell tennünk, amelyek szombaton tilosak, mint például a cháméc elégetése és eladása, a konyha előkészítése Peszáchra, valamint a Széderhez szükséges dolgok elkészítése. Miképpen takarítsuk el a cháméc-ot és készüljünk fel a Peszách-ünnepre anélkül, hogy megszentségtelenítenénk a szombatot? További problémát jelent, hogy szombaton legalább kétszer (sálesüdesz-szel együtt – háromszor) kell étkeznünk, és ezen étkezések alkalmából kenyeret is kell enni. Az egyik étkezésnek estére, a másiknak nappalra kell esnie. Ugyancsak micvá, hogy szombaton meleg ételt együnk. E problémákra különféle megoldások léteznek. A legegyszerűbbnek tűnő megoldás a következő: péntek reggelre fejezzük be a konyha Peszáchra való kikóserolását, mintha már Erev Peszách lenne. Ettől kezdve csakis Peszáchi edényeket használjunk a főzéshez és az étkezéshez. Arra is ügyeljünk, hogy kizárólag annyi bárchesz-t tartsunk meg, amennyi a péntek esti és a szombati étkezéshez kell. Ezt a bárchesz-t gondosan külön kell tartani és ügyelni kell arra is, hogy ne morzsálódjon.

 

Sábát Hágádol egyúttal Erev Peszách is

A következőképpen járjunk el a péntek esti és a szombati étkezést illetően: az ételt a Peszáchi edényekből fogyasszuk el, mégpedig olyan szobában, ahol a bárchesz-en kívül nincs más cháméc. A bárchesz-t külön asztalkára kell helyezni ugyanabban a szobában. A család valamennyi tagja ennél az asztalkánál fogyassza el a bárchesz-t (melynek legalább 27 gramm súlyúnak kell lenni, általában egy szelet). Amennyiben lehetséges, olyan helyiségben, melynek padlója könnyen tisztítható, vagyis lehetőség szerint ne legyen ott szőnyeg. Amennyiben a szobában padlószőnyeg van, terítsünk rá papírt vagy műanyag fóliát. Fogyasszuk el ezt az ételt, majd vizsgáljuk át ruhánkat. A cháméc elfogyasztása után alaposan öblítsük ki szánkat és mossunk kezet, hogy az esetleg rátapadó cháméc-ot eltávolítsuk. Akiknek kivehető műfogsoruk van, gondosan mossák át hideg vízben. Úgyszintén öblítsék ki peszách napján minden étkezés után. Az asztalka mellett állva ismét vizsgáljuk át a ruha zsebeinket, a kézelőket, stb., hogy ne tapadjon rá cháméc. Az abroszon, a seprűn vagy a padlóra terített papíron lévő morzsákat rázzuk a WC-be és húzzuk le. A cháméc eltávolítása után az étkezést a Peszách-asztalnál folytassuk. A szombat reggeli étkezésnél ugyanúgy járjunk el, mint a péntek esti étkezésnél. Az étkezést követően az abroszt, a seprűt és a padlóra terített papírt helyezzük el egy nem zsidónak bérbe adott területre (lásd fent). A megadott idő letelte előtt, azaz még a délelőtt folyamán, mondjuk a második Kol chámirá-t (ld. 6–7. old.). Nagyon fontos, hogy őszintén mondjuk e szavakat, és ha szükséges, magyarul is elmondhatjuk. Ezen szavak elmondásával „megsemmisítjük” a meg nem talált cháméc-ot és a föld porával tesszük azt egyenlővé. Délután csak mértékkel fogyasszunk ételt, hogy legyen elegendő étvágyunk a Széder-esten. Minchá után, de még napnyugta előtt mondjuk el a Széder Korbán Peszách-ot, ami a Peszáchi áldozat bemutatását helyettesíti. Gyászoljuk a Szentély lerombolását és könyörgünk az Örökkévalóhoz, hogy minél hamarabb, még a mi életünkben felépüljön! Ezek után olvassuk el a Hágádát, az Ávádim hájinu kezdetű résztől a Löchápér ál kol ávonoténu részig (32–69. old.). Az ünnep előkészületeit nem kezdhetjük meg napnyugta előtt, illetve mielőtt elvégeztük az esti imádságot vagy elmondtuk a Báruch hámávdil bén kodes lökodes-t, mivel így elválasztjuk egymástól a szombatot és az ünnepet. A Széder lefolyását lásd a Széder rovatban.

  • Küldés emailben

Fejezetek