31. ? Tartalmas élet

Epilógus és jegyzetek

Epilógus – Egy személyes megjegyzés

Eredetileg a Valóság címet akartam adni ennek a könyvnek, mert az én szememben a „valóság” az egyetlen szó, amely megtestesíti a Rebbét. A Rebbe pedig – egy szóban kifejezve – valóság. Amikor kimondjuk, hallgatjuk, vagy olvassuk a Rebbe szavait, áthat minket az érzés, hogy ezúttal valami igazán valóságossal találkozott. Semmi felületesség, semmi hiúság, semmi fecsegés. Az embert elfogja valamilyen sürgető érzés, úgy érezzük, hogy a cselekedeteink igazán számítanak, az emberek nemkülönben – te is, én is, mindenki roppant fontos. A cinizmusnak és az önzésnek ebben a közegében, amelyben élünk, ennek a fajta valóságnak a megtapasztalása valósággal megújítja az embert.
Azt hiszem, a felszín alatt sokan egyszerűen csak önelégültek vagyunk. A társadalom nyomása arról akar meggyőzni minket, hogy egyetlen ember nemigen számít, hogy élünk és meghalunk, de a világ végső soron változatlan marad. A Rebbe mindenekelőtt azt tanította, hogy az ilyen hozzáállás egyszerűen rossz. Jó tanítóhoz illően ezt nemcsak a szavaival, hanem a cselekedeteivel is példázta. Szívhez szóló beszédei gyakran a hajnali órákba nyúltak. És példázta a gyengeségeink és bizonytalanságaink iránti türelemmel, a tanár türelmével, amellyel újra meg újra elismételt egy-egy gondolatot, míg hallgatói meg nem értették. Példázta azzal, hogy folyamatosan könyörgött az Örökkévalóhoz, hogy enyhítse az emberek fájdalmát és szenvedését. Mindezek által tanúbizonyságát adta, hogy tántoríthatatlanul hisz az erényben, és ugyanilyen tántoríthatatlanul bízik az emberi szellemben. A mi változékony világunkban az ilyen bizalom rendíthetetlen biztonságérzetet kelt: egyfajta igazán jelentős célt ad az embernek, amiért érdemes élni.
Hiányzik nekem a Rebbe. Siratom a Rebbét, az Örökkévaló igaz emberét. Szívemben és lelkemben még mindig hosszú órákon keresztül beszél, arca ragyog, kóstolót ad nekünk a valóságból. Nekem pedig feltett szándékom, hogy megosztom a Rebbe tanítását mindenkivel, akivel kapcsolatba kerülök. Énbennem nincs semmi kétség afelől, hogy egyre többen lesznek azok, akikre hat a Rebbe üzenete: a realitás már csak ilyen, ez a természete.

Hivatkozások és jegyzetek

1. Test és lélek
1. Példabeszédek 20:27.
2. 1Mózes 2:7.
3. Uo. 2:25.
4. Uo. 3:7.
5. Uo. 25:27.
6. Atyák bölcs tanításai 5:20.
7. 2Zohár 14a.

2. Születés
1. Misna, Ohálot 7:6.; Talmud, Szánhedrin 72b. és Rási ottani kommentárja. Lásd még Nachmanidész a Talmud, Sábát 107b-ről és Nidá 44b; Möiri a Talmud, Sábát 107b-ről és a Szánhedrin 72b-ről.
Az abortusz kérdését gyakran félreértik, és úgy értelmezik, hogy az kizárólag arra vonatkozik, hogy a magzat „él-e”, mely esetben a megsemmisítése „gyilkosság”, illetve ha nem „él”, akkor csupán arról van szó, hogy „a nő rendelkezik a saját testével”. A gyilkosságon kívül azonban léteznek más dolgok is, amelyeket az erkölcs helytelenít.
A Tóra szerint a magzatelhajtás a szó legszorosabb értelmében véve nem gyilkosság, következésképp igazolható (és kötelező), ha a terhesség veszélyezteti az anya életét. Ugyanakkor azonban mégis az élet pusztítása: megsemmisíti az anya lényének egy eleven kiterjesztését, és egy teljesen kifejlődött „lélek” potenciálját. A „Nők jogai” és az egyéni szabadság nem tartozik ide: se férfinak, se nőnek nincs joga megsemmisíteni önmagát, se testét, se semmilyen részét. A társadalom a felelős azért, hogy az ilyen cselekedeteket megakadályozza, és az élet szeretetét és szentségét pártfogolja.
2. Talmud, Éruvin 136.
3. Jeruzsálemi Talmud, Jövámot 1:6.
4. Atyák bölcs tanításai 2:9.

3. Gyermekkor
1. Maimonidész, Code of LawMisné Torá, A megtérés szabályai 3:4.

4. Oktatás
1. Rábénu Tám, Széfer Hájásár 13. fej., Hurwitz Jesájá rabbi, SLÁ (Sné Luchot Hábrit) 69a. 
2. Talmud, Szotá 47a.
3. Talmud, Táánit 7a.

5. Fiatalásg
1. 5Mózes 32:7.

6. Házasság
1. 1Mózes 1:27.
2. Midrás rábá, Brésit 8:1. 
3. Talmud, Szotá 17a.
4. 1Mózes 1:28.

7. Szeretet 
1. 3Mózes 19:18.
2. Lásd Likuté Ámárim – Tánjá, 32. fej.
3. Talmud, Sábát 31a. 
4. Zsoltárok 89:3.
5. Atyák bölcs tanításai 1:12. 
6. Talmud, Bráchot 10a.

8. Intim együttlét
1. 1Mózes 2:24. 
2. Uo. 1:28.
3. Uo. 2:25. 
4. Uo. 3:7.

9. Otthon éscsalád 
1. Példabeszédek 27:19. 
2. Uo. 14:1.
3. 1Mózes 21:12.

10. Egészség
1. Talmud, Bává kámá 85a. 
2. 2Mózes 15:26.

11. Munka és alkotás
1. Talmud, Szánhedrin 99b., abased on Jób 5:7 alapján, cited at the beginning of the chapter.
2. Jeruzsálemi Talmud, Orlá 1:3. Lásd Talmud, Bává möciá 38a. 
3. Talmud, Mögilá 6b.
4. Midrás Möchiltá, Jitro 19:5, a verssel foglalkozó Rási is idézicited in Rashi on verse.

12. Jótékonyság és gazdagság
1. Példabeszédek 21:21.
2. Midrás Tánchumá, Mispátim 9., idézveciting Zsoltárok 61:8. 
3. Midrás rábá, Vajikrá 34:8.
4. Likuté Ámárim – Tánjá, 37. fej.
5. 5Mózes 8:18.
6. Tánjá, Igeret HáTsuvá 3. fef. (93a.); Igeret Hakodes 10. fej. (115b.).
7. Talmud, Táánit 9a.
8. Torá Or, Brésit 1b. 

13. Öregedés és visszavonulás
1. Zsoltárok 84:8.
2. 3Mózes 19:32. Talmud, Kidusin 32b. 

14. Halál és gyász
1. Talmud, Táánit 5b.
2. Maimonidész, Misné ToráCode of Law, A gyász szabályai 13:11–12. 
3. Uo. 13:12.
4. Jesájá 25:8.

15. Fájdalom és szenvedés 
1. Jób 29:18.
2. Talmud, Bráchot 60b. 
3. Uo. 54a.

16. Félelem és szorongás
1. Opening of the Code of Jewish Law (Sulchán Áruch). 
2. Talmud, Bráchot 55b.
3. Uo. 28b.
4. Midrás rábá, Bámidbár 12:3. 
5. Talmud, Jomá 75a.

17. Az élet egy napja
1. Talmud, Szukká 5a. 

18. Felelőség
1. Midrás rábá, Bámidbár 12:3. 
2. Talmud, Szánhedrin 37a.

19. A kormányzat
1. Maimonidész, Misné ToráCode of Law, A királyok szabályai 8:10-11. 
2. MidrásTánchumá, Pkudé 3.
3. Jesájá 2:4.

20. Vezetés
1. Talmud, Táánit 10a. 
2. 2Mózes 3:1.
3. Midrás rábá, Smot 2:2.
4. Talmud, Horijot 10b. Ahogy az Örökkévaló tudtára adta MózesnekAs G-d told Moses: „I have given you greatness only for themCsak miattuk adtam neked nagyságot” (ibidUo., Bráchot 32a).
5. 2Mózes 3:11. 
6. 4Mózes 12:3.

Nők és férfiak
1. Talmud, Sábát 77b.
2. Midrás rábá, Brésit 8:1.
3. Snéur Zálmán of Liadi, Torahá Or 45a-b. Likuté Torá, Sir Hásirim 48a.
4. Talmud, Jövámot 62b. Maimonidész, Misné ToráCode of Law, A házasság szabályai 15:19.

22. Tudomány
1. Maimonidész, Misné ToráCode of Law, A Tóra alapjainak szabályai 4:12.
2. 1Zohár 117a.
3. A Rebbét egyszer megkérdezték, hogy mi a véleménye arról a kijelentésről, amit állítólag Einsteinnek tett a kvantumelmélet által felvetett indeterminizmus kapcsán: „Isten nem kockázik a világmindenséggel.” A Rebbe a válaszában kifejtette, hogy Einstein tévedett, mivel az Örökkévalót nem kötik a természet általa teremtett törvényei. Ez a válasz érdekes módon egyezik azzal, amit állítólag Niels Bohr [a kvantumelmélet atyja] mondott Einstein kijelentésére: „Ne írjuk elő az Örökkévalónak, hogy mit tegyen.”
4. Karl Popper osztrák-brit tudományfilozófus 1934-ben fölvetette, hogy a tudományos hipotézisnek megcáfolhatónak kell lennie, ugyanis egy hipotézis attól lesz tudományos, hogy akár tévesnek is bizonyulhat. Az a kijelentés például, hogy „Az Örökkévaló létezik”, nem tudományos feltételezés, mert nem lehet bizonyítani az ellenkezőjét. A The Logic of Scientific Discovery (A tudományos felfedezés logikája, 1959) című könyvében így írt: „A tudomány nem biztos, jól megalapozott állítások rendszere, és nem is olyan rendszer, amely egyenletesen közeledik a véglegesség állapota felé. Tudományunk nem tudás: sosem jelentheti ki, hogy elérte az igazságot vagy akár csak olyasféle helyettesítőjét is, mint a valószínűség. […] Nem tudunk, csak találgatunk. Találgatásainkban pedig a törvényekbe, az általunk feltárt szabályosságokba vetett tudománytalan és metafizikai, jóllehet biológiailag magyarázható hitünk vezet minket. […] A régi tudomány ideálja, az abszolút biztos, demonstrálható tudás ábrándképnek bizonyult. A tudományos objektivitás követelménye elkerülhetetlenné teszi, hogy minden tudományos megállapításnak örök időkre puhatolózó jellegűnek kell lennie.”
Ugyanakkor, amikor Heisenberg kimutatta, hogy az atomméret alatti fizika törvényei legfeljebb valószínűségek, és Popper kimutatta, hogy ez a tudományok egészére is igaz, Gödel ugyanezt a matematikában is demonstrálta. Gödel tétele azt bizonyítja, hogy léteznek olyan értelmes matematikai kifejezések, amelyek sohasem bizonyíthatók, de nem is cáfolhatók, és ennek nem az emberi tudás nem eléggé fejlett állapota az oka, hanem a puszta logika, amely megoldhatatlannak minősíti őket, és ez független attól, hogy milyen kort ér meg az emberiség, és hova fejlődik. „Mivel egyetlen aritmetikát tartalmazó axiomatikus rendszer sem képes bizonyítani a saját konzisztenciáját, ezért sosem lehetünk biztosak abban, hogy a rendszerünk konzisztens. Minden ilyen rendszer szükségképpen tartalmaz olyan állításokat, amelyek a rendszeren belül nem bizonyíthatóak.” A Rebbe egy matematikusok előtt tartandó beszédében hangsúlyozza ezt a tételt. (Lásd a Rebbe kéziratait [„Rösimot”] III., 48. l.; 1952. június 5., Igrot Kodes, VI., 145. l.
Wigner Jenő magyar matematikus a Communications in Pure and Applied Mathematics (Kommunikáció a tiszta és az alkalmazott matematikában, 1960) című munkájában azt írja: „Minden természeti törvény feltételes megállapítás, amely a jelenlegi tudásunk alapján teszi lehetővé bizonyos jövőbeli események megjövendölését. […] Így tehát a klasszikus mechanika, ami a fizika elméletének legjobban ismert ősalakja, a testek pozíciójának ismerete alapján megadja a testek helyzeti koordinátáinak második deriváltjait. Nem ad információt ezeknek a testeknek a létezéséről, a jelenlegi pozíciójáról, a sebességéről. […] Még a feltételes megállapítások sem lehetnek teljesen precízek. […] A feltételes megállapítások voltaképp valószínűségi törvények, amelyek csak arra tesznek képessé minket, hogy a jelenlegi állapotból kiindulva jó nyerési eséllyel fogadjunk az élettelen világ jövőbeli tulajdonságaira. Nem teszik lehetővé, hogy kategorikus megállapításokat tegyünk, de még a világ jelenlegi állapotára alapozott kategorikus megállapításokat sem.” Niels Bohr, a kvantumfizika atyja azt mondotta: „Hiba azt feltételezni, hogy a fizikának a természet milyenségének megfejtése a feladata. A fizika tárgya az, amit el tudunk mondani a természetről.”
5. Likuté Ámárim – Tánjá, 4. fej.
6. Midrás Tánchumá, Pkudé 3.
7. Heisenberg szavaival: „Nem magát a természetet figyeljük meg, hanem a természetnek azt a részét, amelyeket a kérdezési módszerünk feltár.” A természettudomány nem egyszerűen leírja és magyarázza a természetet, hanem egy része a természet és az ember kölcsönös egymásra hatásának.” (Physics and Philosophy – Fizika és filozófia – 58. és 81. l.) John Wheeler fizikus kifejti: „A kvantumelméletben az a leglényegesebb, hogy lerombolja azt a koncepciót, miszerint „a világ az odakint van”, a megfigyelőt pedig egy biztonságot nyújtó, arasznyi vastagságú üveglap választja el tőle. A megfigyelőnek még egy olyan parányi tárgy esetében is, mint egy elektron, át kell törnie az üveget. Be kell nyúlnia. Fel kell állítania a maga által választott mérőberendezést. Rajta áll, hogy eldöntse, mit mér: pozíciót vagy impulzust. Az egyik méréséhez szükséges mérőeszköz felállítása kizárja a másik mérésre alkalmas műszer felállítását. Ezenkívül a mérés megváltoztatja az elektron állapotát: a világegyetem ezután már sosem lesz többé olyan, mint addig volt. Ahhoz, hogy a történteket le tudjuk írni, át kell húznunk a régi értelemben vett „megfigyelő” szót, és helyére egy új szót kell írnunk: „résztvevő”. Bizonyos furcsa értelemben a világegyetem egy résztvevő világegyetem” (J. Mehra. ed., The Physicist’s Concepcion of Nature – A fizikus természetfelfogása – 244. l.).

23. Nemzedékünk
1. Midrás rábá, Sir Hásirim 5:1.

24. Az Örökkévaló
1. Énekek éneke 5:1.
2. Midrás rábá, uo.
3. 2Mózes 3:14.
4. See Tánjá, Igeret Hákodes, 20. fej. (130b.).
5. Maimonidész, A tévelygők útmutatója, 1:57., 63.
6. 5Mózes 4:35.
7. Uo. 4:39.
8. Midrás Tánchumá, Nászo 7:1. Likuté Ámárim – Tánjá, 36. fej.
9. Fontos, hogy minden olyan antropomorfizálást kiküszöböljünk, amely esetleg belejátszhat ezekbe a koncepciókba és analógiáikba. Nem téri és nem testi fogalmakban kell értelmezni őket. Egyszerűen csak arról van szó, hogy a Tóra azért beszél az ember nyelvén”, hogy az ember képes legyen valami fogalmat alkotni ezekről az eszmékről. Sosem szabad azonban elfelejteni, hogy ezekről a fogalmakról le kell hántani minden idővel, térrel és tömeggel kapcsolatos másodlagos jelentést, mivel ezek az „isteni” fogalmával mind összeegyeztethetetlenek.
10. Talmud, Sábát 133b. Szifri on a 5Mózes 11:22. alapján; Maimonidész, Misné ToráCode of Law, Az emberi magatartás szabályai 1:6.

25. Hit és értelem
1. Zsoltárok 102:1.
2. Példabeszédek 3:6.
3. Joszéf Albo rabbi, Ikárim 2:30.

26. Egység
1. „Az Örökkévaló az Isten … és senki másThere is none else”: 5Mózes 4:39.
2. Uo.
3. 1Királyok 5:11–12.
4. 1Mózes 28:12., 13., 15.
5. 1Sámuel 24:14. Rási on a Talmud, Mákot 10b.-ot értelmezve; Lásd még See Or HáTorá
Smot, 152. l.

27. Filozófia és gyakorlat
1. Talmud, Kidusin 40b.
2. Atyák bölcs tanításai 1:17.
3. Uo. 3:17.
4. Midrás Tánchumá, Naszo 7:1.

28. Jó és rossz
1. Lásd Mishna, Kélim 2:1.; Lásd még a második lubavicsi rebbe Shoálom Dovber rabbi of Lubavitch, discoursekabbalisztikus diskurzusa: Nér Chánuká 5670.
2. Talmud, Jomá 85b.
3. 1Mózes 18:25.
4. Jesájá 55:8.

29. Csodák
1. Jiszráél Báál Sém Tov rabbi, Keser Sem Tov, 119., 256. fej. Lásd Cvi Áskenázi rabbi, Cháchám Tzvi, 18. fej.
2. Schroedinger azt writes írja (1933): „Csodálatos, hogy a világmindenség zavarbaejtő összetettsége ellenére felfedezhetők bizonyos szabályszerűségek működésében.” “It is a miracle that in spite of the baffling complexity of the world, certain regularities in nature can be discovered.”
3. Jichák A’ramoh rabbi, Ákédát Jichák 38. kapu.
4. Lásd 22. fej 3. lábj.See note 3 in Chapter 22.
5. Rábénu Niszim, Drásot HáRán, 8. 
6. Talmud, Peszáchim 64b.

30. Megváltás
1. Maimonidész, Code of LawMisné Torá, A királyok szabályai, 11-12. fej.
2. Uo. 11:4

  • Küldés emailben

Fejezetek