2. A Talmud bölcsei

Előszó

Rövid idô leforgása alatt A Talmud bölcsei a harmadik, hasonló jellegű könyv, amely Naftali Kraus izraeli újságíró, A hét tükre című hetilap szerkesztôje, a Mááriv című napilap munkatársa tollából magyar nyelven megjelenik.
Elôzô két könyve fôképpen a Biblia korabeli irodalom ismertetésével bôvítette a kortárs zsidó ember ismereteit: az elsô könyv egyik része Az atyák bölcs tanításait is tartalmazza.Legújabb műve a Talmud legismertebb alakjainak “monográfiáját” teszi le a modern ember asztalára.
A szerzô nem könnyű feladatra vállalkozott. A Talmud egyik közismert neve Jám HáTálmud, “a Talmud tengere”, mert a Talmud tudománya a tengernél is mélyebb. Hosszú évszázadok óta, a szétszóratás minden országában tanulmányozzák. A talmudi irodalomnak könyvtárakra menô művei keletkeztek. Világhírű, nagy koponyák ennek a tudománynak szentelték életüket, de csak nagyon kevesen tudták ezt a szerteágazó diszciplínát teljes egészében magukévá tenni.
Alig képzelhetô el olyan zsidó ember, aki ne hallott volna a Talmudról, de nem sokan tudják, valójában mit is rejt magában ez a fogalom, amelynek megismeréséhez többéves intenzív és szorgalmas stúdiumra van szükség.
A talmudi műveltséggel nem rendelkezô zsidó ember mégis szeretne megismerkedni ezzel a csodálatos világgal. De hogyan juthatna hozzá? Ennek a kérdésnek a megoldására vállalkozott Naftali Kraus újabb művével. Mások is írtak már — héberül és más nyelveken — ismeretterjesztô könyveket a Talmudról, köztük Bacher Vilmos, aki a tanaiták és amoriták világát rajzolta meg többkötetes, német nyelvű művében, amelynek egy részét az utóbbi idôben héberre is lefordították. Kraus persze inkább biografikus és publicisztikai megközelítéssel fordult a feladat felé. Nem is gondolhatott arra, hogy a Talmud bölcseinek teljes, élethű képmását mutassa be olvasóinak. Ez a feladat a kör négyszögesítéséhez hasonlítana, és — akárcsak amaz — keresztülvihetetlen.
Alapos Talmud-tudás nélkül az olvasó nem foghatja föl e szellemóriások tökéletes képmásait, csak vetületüket szemlélheti. Kraus jól tudta ezt, és ennek megfelelôen rajzolta meg ôket. Élettörténetüket próbálta rekonstruálni a Talmudban szétszórt elbeszélések alapján — de kiderült, hogy sok híres bölcsnél még az életrajz legelemibb adatai sem találhatók meg. Inkább vitapartnereikkel és embertársaikkal való kapcsolataikról szólnak ezek a történetek, amelyek a szereplôk jellegzetes lelki alkatát tükrözik vissza. Világszemléletükrôl, morális és etikai felfogásukról is értesülünk, amennyiben a talmudi irodalom megôrizte ilyen megnyilatkozásaikat. Az ember természetesen akkor mondhatná, hogy “ismeri” ezeket a bölcseket, ha a talmudikusan képzetlen ember számára érthetô módon vissza lehetne adni a bölcsek különbözô halachikus tételeit, az azokkal járó vitákat, érveket és ellenérveket, a tételek finom, precíz megfogalmazásait és hasonlókat. Mert lényegében ezek az ismeretek a fontosak.
De így is, a korlátok ellenére, sokat tanulhat ebbôl a műbôl az, aki a Talmud világával való elsô kapcsolatát akarja megteremteni. Sôt e könyv segítségével még az is szélesítheti tudását,aki valamennyire jártas a Talmud irodalmában, mert az itt megrajzolt portrék által testet öltenek az elvont talmudi viták. A szereplôk elevenebben jelennek meg elôttünk, és talán az elvek és viták mozgatóerejét is megsejtetik velünk a róluk szóló elbeszélések, anekdoták és szóbeszédek.
A szerzô behatóan tanulmányozta a szakirodalmat, és jól alkalmazta a magyar olvasó igényeihez. Ez az alkalmazás nem kis nehézségekebe ütközött, de végül is jó, olvasmányos és hézagpótló könyv kerül a talmudi világgal megismerkedni kívánó olvasó kezébe.
Remélhetô, hogy aki a könyvet forgatja, helyesebben ítéli majd meg a Talmud korának szellemét, és megnyílik elôtte a kapu, amely e korszak megismeréséhez vezet.

Bné Brák, 5753. tévét (1993. január)

Dr. Yechiel Zvi Moskovits

  • Küldés emailben

Fejezetek