20. ? Mélységből kiáltok – Rabbinikus kérdések és válaszok a Holokausztból

El lehet-e venni a halottak tulajdonát

20. El lehete venni a halottak tulajdonát


Kérdés: 5702. márchesván 810. – 1941. október 2931. – kö
zött zajlott le az Akzion, amelyben mintegy 10.000 férfit, nőt és gyereket vittek el lemészárolni. Mindnyájan azt hittük, hogy ez lesz életünk utolsó napja. Ezekben a gyötrelmes napokban a város egyik köztiszteletben álló férfija fölkeresett engem, arca keserű könnyekben úszott. Egészen megtörte és elkeserítette, hogy látnia kellett, ahogy a családja éhezik. A gyermekei szó szerint könyörögtek kenyérért, és neki egy morzsányi sem volt, amit adhatott volna nekik. Most adódott egy bizonyos lehetőség, és ő tudni szerette volna, hogyan járjon el. A házukban lakott egy család, amelyet teljesen kiirtottak az Akzion során. Mivel tudta, hogy a családnak nincsenek életben maradt rokonai, szerette volna tudni, vajon elvehetie azt a kevéske holmit, amit ez a család a lakásukban hagyott, és eladhatjae, hogy a kapott pénzből élelmet vegyen éhező családjának.

Válasz: A háláchá egyértelmű volt ebben a kérdésben: Még ha lettek volna is élő rokonok, akik a tórai törvény szerint a mártírhalált halt család jogos örökösei lettek volna, semmi reményük sem lett volna arra, hogy megörököljék azokat a vagyontárgyakat. Mindenki tudta ugyanis, hogy a németek az Akziont követően minden értékre rátették a kezüket. Amiről úgy gondolták, hogy nem érdemes elvinni, azt otthagyták. Úgy rendelkeztem, hogy a férfi nyugodtan elviheti a családja számára azt a keveset, ami ottmaradt. A mártír család bizonnyal örülne, hogy vagyonuk egy csekélyke részének legalább zsidók vették hasznát, hogy ennyivel kevesebb hullott gyilkosaik ölébe.

  • Küldés emailben

Fejezetek