31. 📖 Jechezkiél könyve

Egyiptom királyáról

Nagyra törése, csúfos bukása

1. És volt a tizenegyedik évben, a harmadik hóban, a hónap elsején, lett hozzám az örökkévaló igéje, mondván: 2. Ember fia: Szólj Fáraóhoz, Egyiptom királyához és az ő sokaságához: kihez hasonlítottál nagyságodban? 3. Íme Assúr czédrus volt a Libánonon, szép lombú, árnyékos bozót és magas termetű: és lombozat között volt a sudara. 4. Vizek növesztették, az ár magasra nevelte: folyóival jár ültetvénye körül és csatornáit bocsátja a mező minden fáihoz. 5. Azért magasabb lett a termete a mező minden fáinál és megsokasodtak ágai és hosszura nőttek gallyai a sok víztől midőn kibocsátotta. 6. Ágain fészkeltek mind az ég madarai, és gallyai alatt szült a mező minden vadja; árnyékában pedig lakik sok mindenféle nemzet. 7. Szép volt nagyságában, gallyainak hosszságában, mert gyökere a nagy vizek mellett volt. 8. Czédrusok nem homályosították el Isten kertjében, cziprusok nem hasonlítottak ágaihoz és gesztenyefák nem voltak olyanok, mint az ő gallyai: semmi fa az Isten kertjében nem hasonlított hozzá szépségében. 9. Szépnek alkottam ágainak sokasága által, és megirigyelték Éden minden fái, az Isten kertjében levők. 10. Azért így szól az Úr, az Örökkévaló: Mivel hogy termetre magas voltál; sudarát a lombozat közé nyújtotta és fölemelkedett a szíve magassága miatt, 11. adom őt tehát nemzetek hatalmasának kezébe; el fog bánni vele, gonoszsága szerint kiűztem őt. 12. És kivágták idegenek, a nemzetek legerőszakosabbjai és leterítették; a hegyekre és minden völgybe estek az ágai és eltörtek gallyai mind az ország medreiben, és elszálltak árnyékából mind a föld népei és ott hagyták. 13. Ledőlt törzsökén lakik az ég minden madara, és gallyain van a mező minden vadja. 14. Azért. hogy magasakká ne legyenek termetükkel a víz minden fái és sudarukat ne nyújtsák a lombozat közé és ne álljanak meg hatalmasaik magasságukban mind a vizet ivók; mert mindnyájan a halálnak adattak az alvilág országába az ember fiai közé, a gödörbe szállókhoz. 15. Így szól az Úr, az Örökkévaló: A mely napon leszállt az alvilágba, gyászoltattam, eltakartam miatta a mélységet és visszatartottam folyamait és elzárultak a nagy vizek; és elsötétíttem miatta, a Libánont, és mind a mező fái elepedtek miatta. 16. Ledőltének zajától megrendítettem nemzeteket, midőn leszállítottam őt a gödörbe az alvilágba szállókkal, úgy hogy megvigasztalódtak az alvilág országában Éden minden fái, a Libánonnak választottja és java, mind a vizet ivók. 17. Ők is vele együtt leszálltak az alvilágba a kard megöltjeihez, és segítői, a kik árnyékában ültek a nemzetek között. 18. Kihez hasonlítottál ilyképen dicsőségben és nagyságban az Éden fái között? Leszállíttatol tehát Éden fáival együtt az alvilág országába, a körülmetéletlenek között fogsz feküdni, a kard megöltjeivel együtt. Az Fáraó és egész sokasága, úgymond az Úr, az Örökkévaló.

  • Küldés emailben

Fejezetek