9. 📖 Hóseás könyve

Efraim idegen földön

1. Ne örülj Izraél ujjongásig mint a népek, mert elparáználkodtál Istenedtől; szerettél paráznabért, mind a gabonaszérűkön.

2. Szérű és présház nem táplálja őket, s a must cserben hagyja őket.

3. Nem fognak lakni az Örökké­való országában, hanem visszatér majd Efraim Egyip­tomba, és Assúrban fognak tisztátalant enni

4. Nem fog­nak az Örökkévalónak bort ontani s nem lesznek kelle­mesek neki vágóáldozataik; mint gyászolók kenyere az nekik; mind akik eszik, megtisztátalanodnak; mert ke­nyerük, vágyuk való, nem jut be az Örökkévaló házába.

5. Mit tesztek majd ünnepidő napján és az Örökkévaló ünnepének napján?

6. Mert íme elmentek a pusztítás miatt: Egyiptom gyűjti össze őket, Móf temeti el őket; ezüstös drágaságaikat csalán foglalja el; tövis van sátraikban.

7. Eljöttek a büntetés napjai, eljöttek a fizetség napjai, tudja meg Izraél: bolond a próféta, őrült a szellem embere bűnöd sokaságáért és mert sok a gyűlölség.

8. Más felé te­kint Efraim Istenem mellett; a próféta – madarásznak tőre van minden útjain, gyűlőlség Istenének házában!

9. Mélységesen romlottak meg mint Gibea napjaiban; meg­emlékezik bűnükről, gondol vétkeikre,

10. Mint szőlőszemeket a pusztában, találtam Izraélt; mint korán érett gyümölcsöt a fügefán, annak zsengéiben, úgy láttam őseiteket; ők Báal-Peórba érkeztek, odaadták magukat a Szégyennek és undoksággá lettek, mint az, amit szerettek.

11. Efraim – mint madár repül el a dicsőségük: születéstől, anyaméhtől, fogantatástól.

12. Bizony, ha föl is nevelik fiaikat, gyermekeiktől megfosztom őket, nem hagyva embert; bizony jaj is nekik, midőn elfordu­lok tőlük.

13. Efraim, amint láttam, olyan mint réten ülte­tett pálma; és Efraim – az öldöklőhöz kell kivinnie fiait.

14. Adj nekik, Örökkévaló – mit adjál? – adj nekik gyer­mekvesztő méhet és fonnyadt emlőket!

15. Egész gonoszsá­guk Gilgálban volt, bizony ott gyűlöltem meg őket; csele­kedeteik gonoszsága miatt házamból elűzöm őket, nem fogom többé szeretni őket – mind a nagyjaik pártütők.

16. Meg van verve Efraim, gyökerük kiszáradt – gyümöl­csöt nem teremnek; ha szülnek is, én megölöm testük gyönyörű gyümölcseit.

17. Vesse meg őket Istenem, mert nem hallgattak rá, és legyenek bujdosók a nemzetek közt.

  • Küldés emailben

Fejezetek