39. 📖 Szemelvények Rásinak a Tórához írt kommentárjaiból

Chukát

Chukát (4Mózes 19:1–22:1.)
 פָּרָשָׁת חֻקַּת
A hetiszakasz tartalmából
l Isten megismerteti Mózessel a vörös tehénnel kapcsolatos törvényeket; ennek az állatnak a hamvai megtisztítják azt, aki egy halott érintése folytán beszennyeződött.   4Mózes 19.
l Negyven évi sivatagi vándorlás után Izrael népe elérkezik Cin pusztaságába. Mirjám meghal, a nép pedig szomjazik. Isten utasítja Mózest, hogy szóljon egy sziklához, és parancsolja meg neki, hogy adjon vizet. Mózes feldühödik a lázadozó izraeliták miatt, és mérgében rácsap botjával a sziklára. Víz fakad a sziklából, de az Örökkévaló közli Mózessel, hogy sem ő, sem Áron nem léphetnek be az Ígéret Földjére. Áron meg is hal Hór hegyén, és a főpapságot fia, Elázár veszi át tőle.  4Mózes 20.
l Az elégedetlenkedés újabb kitörését – „beszélt a nép Isten és Mózes ellen” – követően mérges kígyók támadják meg az izraeliták táborát. Isten utasítja Mózest, hogy készítsen egy rézkígyót, helyezze azt egy hosszú pózna tetejére, és aki arra felpillant, felgyógyul a kígyómarásból.  4Mózes 21:4–9.
l A nép dalt énekel a csodálatos kút tiszteletére, mert az vizet adott nekik a sivatagban.    4Mózes 21:10–20.
l A hetiszakasz különböző háborúkról számol be. A zsidó nép folytatja a vándorlást a Szentföld felé, és ennek érdekében át akar jutni Edom földjén. Az edomiták nem engedélyezik a zsidóknak az átvonulást, így egy kisebb csata után a zsidók megkerülik Edomot. Ezek után ismét sikeres harcban vesznek részt a kánaániták ellen. Mózes további csatába viszi a népet az emorita királyok, Szichon és Og ellen – mert meg akarják gátolni, hogy Izrael átvonuljon a területeiken –, és elfoglalja területeiket, amelyek a Jordántól keletre fekszenek.  4Mózes20:14–21.; 21:1–3., 21–22:1.
Szemelvények
זֹאת חֻקַּת הַתּוֹרָה אֲשֶׁר צִוָּה יהוה לֵאמֹר, דַּבֵּר אֶל בְּנֵי יִשְׂרָאֵל וְיִקְחוּ אֵלֶיךָ פָרָה אֲדֻמָּה תְּמִימָה אֲשֶׁר אֵין בָּהּ מוּם אֲשֶׁר לֹא עָלָה עָלֶיהָ עֹל. (במדבר יט, ב)
Ez a Tóra rendelete (chuká), amit az Örökkévaló megparan­csolt, mondván: Szólj Izráel fiaihoz, hogy hozzanak neked egy tehenet, vöröset, teljeset, hibátlant, amelyen még nem volt járom.(4Mózes 19:2.)
זֹאת חֻקַּת הַתּוֹרָה – Ez a Tóra rendelete… – לְפִי שֶׁהַשָּׂטָן וְאֻמּוֹת הָעוֹלָם – Mert a Sátán [a gonoszság szelleme] és a világ népei – מוֹנִין אֶת יִשְׂרָאֵל לוֹמַר – kötekednek Izraellel, mondván: –מָה הַמִּצְוָה הַזֹּאת – „Mi ez a parancsolat? – וּמַה טַּעַם יֵשׁ בָּהּ – [És] mi az értelme?” [Miért van tisztító hatásuk a hamvaknak?] – לְפִיכָךְ כָּתַב בָּהּ חֻקָּה – Ezért utal rá a Tóra „chuká”-ként, [azaz rendeletként]. [Olyan törvényként, amelyet mindenféle indoklás és magyarázat nélkül el kell fogadni.] – גְּזֵרָה הִיא מִלְּפָנַי – Ez az Én rendeletem, – אֵין לְךָ רְשׁוּת לְהַרְהֵר אַחֲרֶיהָ – amit nincs jogod megkérdőjelezni.
וְיִקְחוּ אֵלֶיךָ – …hozzanak neked… [Tulajdonképpen Elázárnak vitték oda,[1] és ő végezte el az előírt szertartást. Akkor hát miért kaptak az emberek olyan utasítást, hogy Mózesnek vigyék oda a tehenet? Azért, mert ezzel akarta Isten Mózesnek jelezni:] – לְעוֹלָם הִיא נִקְרֵאת עַל שִׁמְךָ – Mindig is a te nevedről fog az neveztetni: – פָּרָה שֶׁעָשָׂה מֹשֶׁה בַּמִּדְבָּר – „A tehén, amelyet Mózes készített el[2] a pusztaságban.”
אֲדֻמָּה תְּמִימָה – …vöröset, teljeset… – שֶׁתְּהֵא תְּמִימָה בָּאַדְמִימוּת – [A két jelző egymásmellettiségéből tudhatjuk, hogy] teljesen vörösnek kell lennie. – שֶׁאִם הָיוּ בָהּ שְׁתֵּי שְׂעָרוֹת שְׁחוֹרוֹת – Ha [akár csak] két fekete [vagy bármilyen a vöröstől eltérő színű] szőrszála volt is, –פְּסוּלָה – alkalmatlannak [ítélték].
וְאָסַף אִישׁ טָהוֹר אֵת אֵפֶר הַפָּרָה וְהִנִּיחַ מִחוּץ לַמַּחֲנֶה בְּמָקוֹם טָהוֹר, וְהָיְתָה לַעֲדַת בְּנֵי יִשְׂרָאֵל לְמִשְׁמֶרֶת לְמֵי נִדָּה חַטָּאת הִוא. (במדבר יט, ט)
És egy tiszta férfiú gyűjtse össze a tehén hamvait, és tegye le a táboron kívül tiszta helyre, és legyen ez Izráel fiainak községe számára őrizetül, mint tisztító víz, tisztálkodásra való az.(4Mózes 19:9.)
וְהִנִּיחַ מִחוּץ לַמַּחֲנֶה – …és tegye le a táboron kívül… – לִשְׁלֹשָׁה חֲלָקִים מִתְחַלֶּקֶת – Három részre osztotta [a hamvakat]. – אֶחָד נָתַן בְּהַר הַמִּשְׁחָה – Egyet az Olajfák hegyén helyeztek el, – וְאֶחָד מִתְחַלֵּק לְכָל הַמִּשְׁמָרוֹת – egyet szétosztottak a szolgálatok között,[3] – וְאֶחָד נָתַן בַּחֵיל – egyet pedig [közvetlenül a szentélyudvar falán kívüli területen] a chél válaszfalánál helyeztek el.
– זֶה שֶׁל מִשְׁמָרוֹת הָיָה חוּץ לָעֲזָרָה – A szolgálatok [adagját] a szentélyudvaron kívül tartották, –לִטּוֹל מִמֶּנּוּ בְּנֵי הָעֲיָרוֹת – hogy a városlakók vehessenek belőle, – וְכָל הַצְּרִיכִין לְהִטַּהֵר – és mindenki más is, akinek meg kellett tisztulnia. [A megtisztulásra várók itt gyülekeztek, hogy elvégezzék rajtuk a rítust.] – וְזֶה שֶׁבְּהַר הַמִּשְׁחָה – Az Olajfák hegyén [elhelyezett adaggal] –כֹּהֲנִים גְּדוֹלִים לְפָרוֹת אֲחֵרוֹת מְקַדְּשִׁין הֵימֶנָּה – a főpapok szentelték meg magukat az újabb vörös tehenek [elégetésének szertartásához]. – וְזֶה שֶׁבַּחֵיל נָתוּן לְמִשְׁמֶרֶת – A chél válaszfalánál [elhelyezett] adagot őrizetül helyezték – מִגְּזֵרַת הַכָּתוּב – szentírási rendelést követve, – שֶׁנֶּאֱמַר– mint írva van: – וְהָיְתָה לַעֲדַת בְּנֵי יִשְֹרָאֵל לְמִשְׁמֶרֶת – „…és legyen ez Izráel fiainak községe számára őrizetül.”
לְמֵי נִדָּה – …mint tisztító (nidávíz… [A nidá szó általában – mint például a menstruáló nő esetében is – a nádád elkülönülés szóból származik. Itt azonban a d a szó gyöke és a szórás szóval rokon. Így az értelme:] – לְמֵי הַזָּיָה – tisztító szórásra való víz, – כְּמוֹ – [hasonló értelemben,] mint [a következő versben]: – וַיַּדּוּ אֶבֶן בִּי – „…és köveket dobtak rám,”[4] – לְיַדּוֹת אֶת קַרְנוֹת הַגּוֹיִם – [vagy:] „…hogy letörjék a népek szarvát,”.[5] – לְשׁוֹן זְרִיקָה – [Tehát a nidá szó] értelme [itt] szórás.
חַטָּאת הִוא – …tisztálkodásra való (chátátaz. – לְשׁוֹן חִטּוּי כִּפְשׁוּטוֹ – [A „chátát”] megtisztítást jelent egyszerű [szószerinti] jelentése szerint, [nem pedig „vétekáldozat”-ot]. – וּלְפִי הִלְכוֹתָיו – A vele kapcsolatos törvények alapján azonban [láthatjuk, hogy mint „vétekáldozat” is használatos]. – קְרָאָהּ הַכָּתוּב חַטָּאת – A Szentírás itt azért használja [ezt a kifejezést], [amely] vétekáldozat[ot is jelent], – לוֹמַר שֶׁהִיא כְּקָדָשִׁים – mert ezzel utal arra, hogy az [a vörös tehén] olyan akár az áldozati hús [„vétekáldozat”], – לְהֵאָסֵר בַּהֲנָאָה – és ezért tilos abból hasznot [húzni].
– זֶהוּ פֵּרוּשָׁהּ לְפִי מַשְׁמָעָהּ וְהִלְכוֹתֶיהָ – Ez a háláchának és az értelemszerűségnek megfelelő magyarázata – וּמִדְרַשׁ אַגָּדָה הֶעְתַּקְתִּי מִיסוֹדוֹ שֶׁל רַבִּי מֹשֶׁה הַדַּרְשָׁן  –  Mose Hádársán rabbi kom­men­tár­jából pedig átvettem az aggádikus midrásnak megfelelő ér­tel­me­zést. – וְזֶהוּ – Ez a következő:
זֹאת חֻקַּת הַתּוֹרָה אֲשֶׁר צִוָּה יהוה לֵאמֹר, דַּבֵּר אֶל בְּנֵי יִשְׂרָאֵל וְיִקְחוּ אֵלֶיךָ פָרָה אֲדֻמָּה תְּמִימָה אֲשֶׁר אֵין בָּהּ מוּם אֲשֶׁר לֹא עָלָה עָלֶיהָ עֹל. (במדבר יט, ב)
Ez a Tóra rendelete (chuká), amit az Örökkévaló megparan­csolt, mondván: Szólj Izráel fiaihoz, hogy hozzanak neked egy tehenet, vöröset, teljeset, hibátlant, amelyen még nem volt járom.(4Mózes 19:2.)
וְיִקְחוּ אֵלֶיךָ – …hozzanak neked… – מִשֶּׁלָּהֶם – A saját­juk­ból. – כְּשֵׁם שֶׁהֵם פֵּרְקוּ נִזְמֵי הַזָּהָב – Ahogyan [korábban] adtak arany­függőket – לָעֵגֶל – az [arany]borjúért[6] – מִשֶּׁלָּהֶם – a sa­ját­juk­ból, – כָּךְ יָבִיאוּ זוֹ לְכַפָּרָה מִשֶּׁלָּהֶם – úgy ezt is a sajátjukból hoz­zák, engesztelésül.
פָּרָה אֲדֻמָּה – …tehenet, vöröset… – מָשָׁל לְבֶן שִׁפְחָה – Ez összevethető a szolgálóleány gyermekének esetével, – שֶׁטִּנֵּף פַּלְטִין שֶׁל מֶלֶךְ – aki bepiszkította a király palotáját. – אָמְרוּ – Azt mondták: – תָּבֹא אִמּוֹ וּתְקַנַּח הַצּוֹאָה – „Jöjjön ide a gyermek anyja és takarítsa fel a piszkot.” – כָּךְ– Ugyanígy: – תָּבֹא פָרָה וּתְכַפֵּר עַל הָעֵגֶל – jöjjön a tehén és engeszteljen a borjúért.
אֲדֻמָּה – …vörös… – עַל שֵׁם – Megfeleltetendő [annak, ami írva van:][7] – אִם יַאְדִּימוּ כַתּוֹלַע – „Ha bűneitek olyanok is, mint a karmazsin…”. – שֶׁהַחֵטְא קָרוּי אָדוֹם – A bűn úgy ábrázoltatik, mint [ami] vörös.
תְּמִימָה – …hibátlant… – עַל שֵׁם יִשְׂרָאֵל שֶׁהָיוּ תְּמִימִים – Megfeleltetendő az izraelitáknak, akik hibátlanok voltak, – וְנַעֲשׂוּ בוֹ בַּעֲלֵי מוּמִין  – de aztán hibásakká váltak általa [az arany­bor­jú ál­tal].  – תָּבֹא זוֹ –  [De] majd jön ez [az áldozat],  – וּתְכַפֵּר עֲלֵיהֶם –
és engesztelést hoz nekik, – וְיַחְזְרוּ לְתַמּוּתָם – és így visszatérnek hi­bát­lan­ságuk [állapotába].
לֹא עָלָה עָלֶיהָ עֹל – …amelyen még nem volt járom. – כְּשֵׁם שֶׁפָּרְקוּ מֵעֲלֵיהֶם עֹל שָׁמַיִם – Amiképpen ők is levetették magukról a mennyei jármot.
וּנְתַתֶּם אֹתָהּ אֶל אֶלְעָזָר הַכֹּהֵן וְהוֹצִיא אֹתָהּ אֶל מִחוּץ לַמַּחֲנֶה וְשָׁחַט אֹתָהּ לְפָנָיו. (במדבר יט, ג)
És adjátok azt Elázárnak, a papnak, és vezessék ki a táboron kívül, és vágják le előtte.(4Mózes 19:3.)
אֶל אֶלְעָזָר הַכֹּהֵן – …Elázárnak, a papnak… – כְּשֵׁם שֶׁנִּקְהֲלוּ עַל אַהֲרֹן שֶׁהוּא כֹּהֵן – Amiképpen ők Áron, a pap köré gyűltek[8] – לַעֲשׂוֹת הָעֵגֶל – [és kényszerítették őt], hogy készítse el a borjút, [ugyanígy az engesztelés is a kohén által kell történjen]. – וּלְפִי שֶׁאַהֲרֹן עָשָׂה אֶת הָעֵגֶל – És mivel Áron készítette el a borjút, – לֹא נִתְּנָה לוֹ עֲבוֹדָה זוֹ עַל יָדוֹ – ezt a szolgálatot nem ő [maga] végezte el, – שֶׁאֵין קַטֵּגוֹר נַעֲשֶׂה סַנֵּגוֹר – hiszen a vádló nem szerepelhet védőként. [Mivel részvétele a megtisztításban emlékeztetne erre a súlyos vétekre.]
וְשָׂרַף אֶת הַפָּרָה לְעֵינָיו אֶת עֹרָהּ וְאֶת בְּשָׂרָהּ וְאֶת דָּמָהּ עַל פִּרְשָׁהּ יִשְׂרֹף. (במדבר יט, ה)
És égessék el a tehenet a szeme előtt, a bőrét, a húsát s a vérét ganéjával együtt égessék el.(4Mózes 19:5.)
וְשָׂרַף אֶת הַפָּרָה – És égessék el a tehenet… – כְּשֵׁם שֶׁנִּשְׂרַף הָעֵגֶל – Amiképpen a borjút is elégették.[9]
וְלָקַח הַכֹּהֵן עֵץ אֶרֶז וְאֵזוֹב וּשְׁנִי תוֹלָעַת וְהִשְׁלִיךְ אֶל תּוֹךְ שְׂרֵפַת הַפָּרָה. (במדבר יט, ו)
És vegyen a pap cédrusfát, izsópot és karmazsint, és vesse a tehén égése közé. (4Mózes 19:6.)
עֵץ אֶרֶז וְאֵזוֹב וּשְׁנִי תוֹלַעַת – …cédrusfát, izsópot és karmazsint… – שְׁלֹשָׁה מִינִין הַלָּלוּ – Ez a három faj – כְּנֶגֶד שְׁלֹשֶׁת אַלְפֵי אִישׁ – megfelel annak a háromezer férfinak,[10] – שֶׁנָּפְלוּ בָּעֵגֶל – akik elpusztultak a borjú miatt.
– וְאֶרֶז הוּא הַגָּבֹהַּ מִכָּל הָאִילָנוֹת – A cédrus az összes fa közül a legmagasabb, – וְאֵזוֹב נָמוּךְ מִכֻּלָּם– az izsóp pedig a legalacsonyabb. – סִימָן – Ez kifejezésre juttatja, – שֶׁהַגָּבֹהַּ שֶׁנִּתְגָּאָה וְחָטָא – hogy a fennhéjázó, aki pökhendin vétkezett, – יַשְׁפִּיל אֶת עַצְמוֹ – meg kell, hogy alázkodjék, –כְּאֵזוֹב וְתוֹלַעַת – akár az izsóp és a pondró,[11] – וְיִתְכַּפֵּר לוֹ – hogy engesztelést nyerjen.
וְאָסַף אִישׁ טָהוֹר אֵת אֵפֶר הַפָּרָה וְהִנִּיחַ מִחוּץ לַמַּחֲנֶה בְּמָקוֹם טָהוֹר, וְהָיְתָה לַעֲדַת בְּנֵי יִשְׂרָאֵל לְמִשְׁמֶרֶת לְמֵי נִדָּה חַטָּאת הִוא. (במדבר יט, ט)
És egy tiszta férfiú gyűjtse össze a tehénnek hamuját, és tegye le a táboron kívül tiszta helyre, és legyen ez Izráel fiainak községe számára őrizetül, mint tisztító víz, tisztálkodásra való az. (4Mózes 19:9.)
לְמִשְׁמֶרֶת – …őrizetül… – כְּמוֹ שֶׁפֶּשַׁע הָעֵגֶל – Akár a borjúval való vétkezés, – שָׁמוּר לְדוֹרוֹת – amely nemzedékeken át megmarad – לְפֻרְעָנוּת – büntetésül, – וְאֵין לְךָ פְּקֻדָּה – hiszen nincs
olyan számvetés, – שֶׁאֵין בָּהּ מִפְּקֻדַּת הָעֵגֶל – amely ne foglalná magában a borjúval [való vétkezést], – שֶׁנֶּאֱמַר – mint írva van: – וּבְיוֹם פָּקְדִי וּפָקַדְתִּי וְגוֹ’ – „…amely napon majd számotnkérekm, számon veszem [akkor rajtok bűnüket]”[12]. – וּכְשֵׁם שֶׁהָעֵגֶל מְטַמֵּא כָּל הָעוֹסְקִין בּוֹ – És amiképpen a borjú is bemocskolt mindenkit, akinek része volt benne, [vagyis a vele való vétkezésben,] – כָּךְ פָּרָה מְטַמְּאָה כָּל הָעוֹסְקִין בָּה – ugyanúgy a tehén is tisztátalanná tesz mindenkit, akinek része van benne [vagyis a belőle való tisztítóvíz elkészítésében]. – וּכְשֵׁם שֶׁנִּטַּהֲרוּ בְּאֶפְרוֹ – Amiképpen megtisztultak a hamvai által, – שֶׁנֶּאֱמַר – mint írva van: – וַיִּזֶר עַל פְּנֵי הַמַּיִם וְגוֹ’ – „…a víz színére szórta…,”[13] – כָּךְ וְלָקְחוּ לַטָּמֵא – ugyanúgy „vesznek majd a tisztátalanná vált számára – מֵעֲפַר שְׂרֵפַת הַחַטָּאת וְגוֹ’ – az elégetett vétekáldozat hamvaiból…]”[14]
וַיָּבֹאוּ בְנֵי יִשְׂרָאֵל כָּל הָעֵדָה מִדְבַּר צִן בַּחֹדֶשׁ הָרִאשׁוֹן וַיֵּשֶׁב הָעָם בְּקָדֵשׁ, וַתָּמָת שָׁם מִרְיָם וַתִּקָּבֵר שָׁם. (במדבר כ, א)
És Izráel fiai, az egész község, elérkeztek Cin sivatagába az első hónapban, és letelepedett a nép Kádésben; és meghalt ott Mirjám, és eltemették őt ott. (4Mózes 20:1.)
כָּל הָעֵדָה – …az egész község… – עֵדָה הַשְּׁלֵמָה – A teljes közösség [senki sem hiányzott], –שֶׁכְּבָר מֵתוּ מֵתֵי מִדְבָּר – mert azok, akiknek meg kellett halniuk a pusztaságban, már elpusztultak, – וְאֵלּוּ פֵּרְשׁוּ לַחַיִּים – ezek pedig [már] az életre különít­tet­tek el.
וַתָּמָת שָׁם מִרְיָם – …és meghalt ott Mirjám… – לָמָּה נִסְמְכָה מִיתַת מִרְיָם – Miért áll a Mirjám haláláról szóló rész – לְפַרְשַׁת פָּרָה אֲדֻמָּה – közvetlenül a vörös tehénről szóló rész mellett?[15] –לוֹמַר לְךָ – Azt tanítandó, – מַה קָּרְבָּנוֹת מְכַפְּרִין – hogy amiképpen az áldozatok engesztelést hoznak, – אַף מִיתַת צַדִּיקִים מְכַפֶּרֶת – ugyanúgy az igazak halála is engesztelést hoz.[16]
וַתָּמָת שָׁם מִרְיָם – …és meghalt ott Mirjám… – אַף הִיא בִּנְשִׁיקָה מֵתָה – Ő is az isteni csók által halt meg.[17] – וּמִפְּנֵי מָה לֹא נֶאֱמַר בָּהּ – Akkor vele kapcsolatban miért nem szerepel: – עַל פִּי ה’– „az Örökkévaló szája által” [úgy mint Mózesnél]? – שֶׁאֵינוֹ דֶּרֶךְ כָּבוֹד שֶׁל מַעְלָה – Mert ez nem lenne [kellően] tiszteletteljes a Legfőbb Létezővel szemben. – וּבְאַהֲרֹן נֶאֱמַר – Áronnal kapcsolatban viszont az áll [a szövegben]: – עַל פִּי ה’ – „az Örökkévaló szája által,” – בְּאֵלֶּה מַסְעֵי– az Éle mászéj [kezdetű hetiszakasz]-ban.[18]
וַיַּקְהִלוּ מֹשֶׁה וְאַהֲרֹן אֶת הַקָּהָל אֶל פְּנֵי הַסָּלַע, וַיֹּאמֶר לָהֶם שִׁמְעוּ נָא הַמֹּרִים הֲמִן הַסֶּלַע הַזֶּה נוֹצִיא לָכֶם מָיִם. (במדבר כ, י)
És Mózes és Áron egybegyűjtötte a gyülekezetet a szikla elé; és mondta nekik: Halljátok csak, ti engedetlenek! Vajon ebből a sziklából hozzunk-e ki nektek vizet? (4Mózes 20:10.)
וַיַּקְהִלוּ וְגוֹ’– …egybegyűjtötte… – זֶה אֶחָד מִן הַמְּקוֹמוֹת – Ez az egyike azoknak a helyeknek, –שֶׁהֶחֱזִיק מֻעָט אֶת הַמְרֻבֶּה – ahol kis helyen sok ember is elfért.
הֲמִן הַסֶּלַע הַזֶּה נוֹצִיא – …Vajon ebből a sziklából hozzunk-e ki…? – לְפִי שֶׁלֹּא הָיוּ מַכִּירִין אוֹתוֹ – Mert nem ismerték fel [a sziklát],[19] – לְפִי שֶׁהָלַךְ הַסֶּלַע וְיָשַׁב לוֹ – mivel a szikla befészkelte magát – בֵּין הַסְּלָעִים – a többi szikla közé, – כְּשֶׁנִּסְתַּלֵּק הַבְּאֵר – amikor elhagyta [őket] a forrás [vagyis amikor meghalt Mirjám]. – וְהָיוּ יִשְׂרָאֵל אוֹמְרִים לָהֶם – Az izraeliták így szóltak hozzájuk: – מַה לָּכֶם מֵאֵיזֶה סֶלַע – „Nem mindegy nektek, melyik sziklából – תּוֹצִיאוּ לָנוּ מַיִם – hoztok ki vizet nekünk”? –לְכָךְ אָמַר לָהֶם הַמֹּרִים – Ezért nevezte őket „engedetlenek”-nek, [amelynek három értelme van]: – סַרְבָנִים – „arcátlanok”, – לְשׁוֹן יְוָנִי שׁוֹטִים – görögül „ostobák”, – מוֹרִים אֶת מוֹרֵיהֶם – [vagy olya­nok­nak,] akik kioktatják tanítóikat. – הֲמִן הַסֶּלַע הַזֶּה – Vajon ebből a sziklából – שֶׁלֹּא נִצְטַוִּינוּ עָלָיו – amelyről nem szólt az utasítás, – נוֹצִיא לָכֶם מָיִם – hozzunk-e ki nektek vizet?
וַיָּרֶם מֹשֶׁה אֶת יָדוֹ וַיַּךְ אֶת הַסֶּלַע בְּמַטֵּהוּ פַּעֲמָיִם, וַיֵּצְאוּ מַיִם רַבִּים וַתֵּשְׁתְּ הָעֵדָה וּבְעִירָם. (במדבר כ, יא)
És Mózes felemelte kezét, és botjával kétszer ráütött a sziklára, és bőven ömlött ki a víz, és ivott a közösség és barmaik. (4Mózes 20:11.)
פַּעֲמָיִם – …kétszer… – לְפִי שֶׁבָּרִאשׁוֹנָה – Mert először – לֹא הוֹצִיא אֶלָּא טִפִּין – csak egy pár csepp jött ki belőle, – לְפִי שֶׁלֹּא צִוָּה הַמָּקוֹם לְהַכּוֹתוֹ – mivel Isten nem azt parancsolta, hogy üssenek rá, – אֶלָּא – hanem hogy: – אֶלָּא – „…szóljatok a szik­lá­hoz”,[20] – וְהֵמָּה דִּבְּרוּ אֶל סֶלַע אַחֵר – de ők [először] egy má­sik sziklához szóltak, – וְלֹא הוֹצִיא – de az nem adott [vizet]. – וְלֹא הוֹצִיא – Ezért azt mondták: – שֶׁמָּא צָרִיךְ לְהַכּוֹתוֹ – talán rá kell ütni, – שֶׁמָּא צָרִיךְ לְהַכּוֹתוֹ – mint korábban, –שֶׁנֶּאֱמַר – ahogy írva van:[21] – וְהִכִּיתָ בַּצּוּר – „…üss a sziklára”. – וְנִזְדַּמֵּן לָהֶם אוֹתוֹ סֶלַע – [Ezek után pont] az a szikla került eléjük [amiről az Örökkévaló beszélt], – וְהִכָּהוּ – és arra ütöttek rá.
וַיֹּאמֶר יהוה אֶל מֹשֶׁה וְאֶל אַהֲרֹן יַעַן לֹא הֶאֱמַנְתֶּם בִּי לְהַקְדִּישֵׁנִי לְעֵינֵי בְּנֵי יִשְׂרָאֵל, לָכֵן לֹא תָבִיאוּ אֶת הַקָּהָל הַזֶּה אֶל הָאָרֶץ אֲשֶׁר נָתַתִּי לָהֶם. (במדבר כ, יב)
És szólt az Örökkévaló Mózeshez: Mivel nem hittetek bennem, hogy megszenteljetek engem Izrael fiainak szeme előtt, ezért nem vezethetitek be ezt a gyülekezetet arra a földre, melyet nekik adok. (4Mózes 20:12.)
יַעַן לֹא הֶאֱמַנְתֶּם בִּי – …Mivel nem hittetek bennem… – גִּלָּה הַכָּתוּב – Ezzel mutatja meg az Írás, – שֶׁאִלּוּלֵי חֵטְא זֶה בִּלְבָד – hogy ha nem lett volna ez a bűnük, – הָיוּ נִכְנָסִין לָאָרֶץ – bemehettek volna az Országba, – כְּדֵי שֶׁלֹּא יֹאמְרוּ עֲלֵיהֶם – hogy ne mondják rájuk: – כַּעֲוֹן שְׁאָר דּוֹר הַמִּדְבָּר – mint a sivatagi nemzedék bűne, – שֶׁנִּגְזַר עֲלֵיהֶם – akik azt a büntetést kapták, – שֶׁלֹּא יִכָּנְסוּ לָאָרֶץ– hogy nem mehetnek be az Országba, – כָּךְ הָיָה עֲוֹן מֹשֶׁה וְאַהֲרֹן – ilyen volt Mózes és Áron bűne.
– וַהֲלֹא הֲצֹאן וּבָקָר יִשָּׁחֵט – [Nem világos, hogy miért kaptak ilyen súlyos büntetést azért, hogy ütötték a sziklát ahelyett, hogy beszéltek volna hozzá?] Hát [az amikor Mózes azt mondta:] „Vajon juhot és marhát vágjanak-e le…?”[22] – קָשֶׁה מִזּוֹ – nem súlyosabb [vétek volt ennél? És azért mégsem kapott büntetést Mózes, hiába nem bízott az Örökkévaló szavában]?– אֶלָּא לְפִי שֶׁבַּסֵּתֶר – Nem [volt az súlyosabb], mivel az titokban történt. – חָסַךְ עָלָיו הַכָּתוּב – [Így hát] megkímélte őt, – וְכַאן – ám itt, – שֶׁבְּמַעֲמַד כָּל יִשְׂרָאֵל – mivel egész Izrael szeme előtt történt, –לֹא חָסַךְ עָלָיו הַכָּתוּב – nem kímélhette meg, – מִפְּנֵי קִדּוּשׁ הַשֵּׁם – Isten nevének megszentelése miatt.
לְהַקְדִּישֵׁנִי – ..hogy megszenteljetek engem… – שֶׁאִלּוּ דִּבַּרְתֶּם אֶל הַסֶּלַע – [Hogyan kapcsolódik ez Isten nevének megszentségtelenítéséhez?] Mert ha szóltatok volna a sziklához – וְהוֹצִיא – és az adott volna [vizet], – הָיִיתִי מְקֻדָּשׁ לְעֵינֵי הָעֵדָה – megszentelődtem volna a gyülekezet szeme előtt. – וְאוֹמְרִים – Azt mondták volna: – מַה סֶּלַע זֶה – ha ez a szikla, – שֶׁאֵינוֹ מְדַבֵּר וְאֵינוֹ שׁוֹמֵעַ – ami nem beszél, nem hall, – וְאֵינוֹ צָרִיךְ לְפַרְנָסָה – és nincs szüksége semmire, – מְקַיֵּם דִּבּוּרוֹ שֶׁל מָקוֹם – megteszi Isten parancsát, – קַל וָחֹמֶר אָנוּ – nekünk annál inkább meg kell tennünk, [amit ő parancsol].
וַיִּשְׁלַח מֹשֶׁה מַלְאָכִים מִקָּדֵשׁ אֶל מֶלֶךְ אֱדוֹם, כֹּה אָמַר אָחִיךָ יִשְׂרָאֵל אַתָּה יָדַעְתָּ אֵת כָּל הַתְּלָאָה אֲשֶׁר מְצָאָתְנוּ. (במדבר כ, יד)
És küldött Mózes követeket Kádésból Edom királyához: Így szól testvéred, Izráel, te ismered mind a fáradalmat, ami bennünket ért. (4Mózes 20:14.)
אָחִיךָ יִשְׂרָאֵל – …testvéred, Izráel… – מָה רָאָה לְהַזְכִּיר כַּאן אַחֲוָה – Miért tartotta Mózes helyénvalónak, hogy itt testvéri kötelékről beszéljen? – אֶלָּא אָמַר לוֹ – Valójában [Mózes] azt mondta neki (Edomnak): – אַחִים אֲנַחְנוּ – „[Hiszen] testvérek vagyunk mi, – בְּנֵי אַבְרָהָם – gyermekei Ábrahámnak,[23] – שֶׁנֶּאֱמַר לוֹ – akinek megmondatott:[24] – כִּי גֵר יִהְיֶה זַרְעֲךָ – »…idegen lesz a te magzatod…,« [ez az egyiptomi száműzetésre utal,] – וְעַל שְׁנֵינוּ – s mindkettőnk felelőssége – הָיָה אוֹתוֹ הַחוֹב לְפָרְעוֹ – eleget tenni ennek a kötelezettségnek.” [S mivel eleddig csak én róttam le tartozásomat, most rajtad a sor, hogy megtedd, ami tőled telik, segítve rajtam azzal, hogy átengedj az országodon.]
אַתָּה יָדַעְתָּ אֵת כָּל הַתְּלָאָה – …te ismered mind a fáradalmat… – לְפִיכָךְ פֵּרַשׁ אֲבִיכֶם מֵעַל אָבִינוּ– Ezért vált el atyád a mi atyánktól, – שֶׁנֶּאֱמַר – mint írva van:[25] – וַיֵּלֶךְ אֶל אֶרֶץ מִפְּנֵי יַעֲקֹב אָחִיו– „És elment más országba, testvére Jákob elől.” – מִפְּנֵי הַשְּׁטַר חוֹב הַמֻּטָּל עֲלֵיהֶם – A rájuk háruló kötelezettség miatt, – וְהִטִּילוֹ עַל יַעֲקֹב – amelynek terhét Jákobra hagyta. [Mi felmentettünk a szenvedés alól azáltal, hogy magunkra vállaltuk a terhet. Engedj hát szabad átvonulást országodon.]
וַיֹּאמֶר אֵלָיו אֱדוֹם לֹא תַעֲבֹר בִּי, פֶּן בַּחֶרֶב אֵצֵא לִקְרָאתֶךָ. (במדבר כ, יח)
És mondta neki Edom: Nem vonulsz át rajtam, különben fegyverrel megyek ki elébed. (4Mózes20:18.)
פֶּן בַּחֶרֶב אֵצֵא לִקְרָאתֶךָ – …különben fegyverrel megyek ki elébed. – אַתֶּם מִתְגָּאִים בַּקּוֹל – Azzal a hanggal büszkélkedsz – שֶהוֹרִישְׁכֶם אֲבִיכֶם – amelyet ősatyádtól örököltél, – וְאוֹמְרִים – mondván:[26] – וַנִּצְעַק אֶל ה’ וַיִּשְׁמַע קֹלֵנוּ – „És kiáltottunk az Örökkévalóhoz, és ő meghallotta szavunkat.” – וַאֲנִי אֵצֵא עֲלֵיכֶם – nos én kimegyek elébed  –  בְּמַה שֶּׁהוֹרִישֵׁנִי אָבִי  –  az én ősatyám
örökségével, [ami nem más, mint a fegyverem, miként írva van Ézsauról]:[27] – וְעַל חַרְבְּךָ תִחְיֶה – „Kardod után élsz.”
וְהַפְשֵׁט אֶת אַהֲרֹן אֶת בְּגָדָיו וְהִלְבַּשְׁתָּם אֶת אֶלְעָזָר בְּנוֹ, וְאַהֲרֹן יֵאָסֵף וּמֵת שָׁם. (במדבר כ, כו)
És vesd le Áronról ruháit és öltöztesd fel azokba Elázárt, a fiát; és Áron térjen meg népéhez, és meghal ott. (4Mózes 20:26.)
אֶת בְּגָדָיו – …ruháit… – אֶת בִּגְדֵי כְּהֻנָּה גְדוֹלָה – A főpapi ruhába – הִלְבִּישָׁהוּ – felöltöztette [Áront], – וְהִפְשִׁיטָם מֵעָלָיו – majd levette róla, – לְתִתָּם עַל בְּנוֹ בְּפָנָיו – hogy a jelenlétében fiára adhassa. – אָמַר לוֹ – Azt mondta neki (Áronnak): – הִכָּנֵס לַמְּעָרָה – „Menj be a barlangba.” – הִכָּנֵס לַמְּעָרָה – Ő bement. – רָאָה מִטָּה מֻצַּעַת – Látott ott egy elkészített ágyat – וְנֵר דָּלוּק – és egy égő gyertyát. – אָמַר לוֹ – Azt mondta [Mózes]: – אָמַר לוֹ – „Feküdj fel az ágyra.” – וְעָלָה – Ő felfeküdt rá. – פְּשֹׁט יָדֶיךָ – „Nyújtsd ki a kezed.” – וּפָשַׁט – Kinyújtotta. – וּפָשַׁט – „Csukd be a szád.” – וְקָמַץ– Becsukta. – עֲצֹם עֵינֶיךָ – „Hunyd le a szemed.” – וְעָצַם – Lehunyta.
– מִיָּד חָמַד מֹשֶׁה – Mózesben azon nyomban felhorgadt a vágy, – לְאוֹתָהּ מִיתָה – hogy ilyen halállal halhasson meg. – וְזֶהוּ שֶׁנֶּאֱמַר לוֹ – Ezért mondta neki [az Örökkévaló]:[28] – כַּאֲשֶׁר מֵת אַהֲרֹן אָחִיךָ – „…úgy, amint meghalt testvéred, Áron,” – מִיתָה שֶׁנִּתְאַוִּיתָ לָהּ – azzal a halállal, amelyre vágytál.
וַיִּרְאוּ כָּל הָעֵדָה כִּי גָוַע אַהֲרֹן, וַיִּבְכּוּ אֶת אַהֲרֹן שְׁלֹשִׁים יוֹם כֹּל בֵּית יִשְׂרָאֵל. (במדבר כ, כט)
És midőn látta az egész közösség, hogy meghalt Áron, megsiratta Áront harminc napig Izrael egész háza. (4Mózes 20:29.)
וַיִּרְאוּ כָּל הָעֵדָה וְגוֹ’ – És midőn látta az egész közösség… – כְּשֶׁרָאוּ מֹשֶׁה וְאֶלְעָזָר יוֹרְדִים – Amikor látták, hogy Mózes és Elázár lejön [a hegyről], – וְאַהֲרֹן לֹא יָרַד – de Áron nem jön velük, –אָמְרוּ – megkérdezték: – הֵיכָן הוּא אַהֲרֹן – Hol van Áron? – אָמַר לָהֶם – Azt mondta nekik [Mózes]: – מֵת – meghalt. – אָמְרוּ – Erre azt kérdezték: – אֶפְשָׁר – Lehetséges, – מִי שֶׁעָמַד כְּנֶגֶד הַמַּלְאָךְ – hogy az, aki ellenállt a [halál] angyalának, – וְעָצַר אֶת הַמַּגֵּפָה – feltartóztatva a járványt,[29] –יִשְׁלוֹט בּוֹ מַלְאַךְ הַמָּוֶת – ő rajta lesz úrrá a halál angyala?! – מִיָּד בִּקֵּשׁ מֹשֶׁה רַחֲמִים – Ekkor Mózes azon nyomban kegyet kért, – וְהֶרְאוּהוּ מַלְאֲכֵי הַשָּׁרֵת לָהֶם – és a szolgálattevő angyalok megmutatták nekik, – מֻטָּל בַּמִּטָּה – ahogy [Áron] fekszik. – רָאוּ וְהֶאֱמִינוּ – Mikor ezt látták, elhitték.
כֹּל בֵּית יִשְׂרָאֵל – …Izrael egész háza. – הָאֲנָשִׁים וְהַנָּשִׁים – A férfiak és a nők. – לְפִי שֶׁהָיָה אַהֲרֹן רוֹדֵף שָׁלוֹם – Mivel Áron mindig a békét kereste – וּמַטִּיל אַהֲבָה – és szeretetet támasztott – בֵּין בַּעֲלֵי מְרִיבָה – az egymással vitázók, – וּבֵין אִישׁ לְאִשְׁתּוֹ – valamint férj és felesége között.
וַיִּשְׁמַע הַכְּנַעֲנִי מֶלֶךְ עֲרָד יֹשֵׁב הַנֶּגֶב כִּי בָּא יִשְׂרָאֵל דֶּרֶךְ הָאֲתָרִים, וַיִּלָּחֶם בְּיִשְׂרָאֵל וַיִּשְׁבְּ מִמֶּנּוּ שֶׁבִי. (במדבר כא, א)
És meghallotta a kánaáni, Arád királya, aki a déli vidéken lakott, hogy eljött Izráel a kémek útján, és harcolt Izráellel és foglyokat ejtett közülük. (4Mózes 21:1.)
יֹשֵׁב הַנֶּגֶב – …aki a déli vidéken lakott…. – זֶה עֲמָלֵק – Ez Ámálék volt, – שֶׁנֶּאֱמַר – mint írva van:[30] – עֲמָלֵק יוֹשֵׁב בְּאֶרֶץ הַנֶּגֶב – „Amálék lakik a déli részen.” – וְשִׁנָּה אֶת לְשׁוֹנוֹ – Nyelvet vál­tot-
tak – לְדַבֵּר בִּלְשׁוֹן כְּנַעַן – és kánaánita nyelven beszéltek, – כְּדֵי שֶׁיִּהְיוּ יִשְׂרָאֵל מִתְפַּלְּלִים – hogy az izraeliták majd úgy fohászkodjanak – לְהַקָּדוֹשׁ בָּרוּךְ הוּא – az Örökkévalóhoz, – לָתֵת כְּנַעֲנִים בְּיָדָם– hogy az a kánaánitákat juttassa a kezükre. – וְהֵם אֵינָן כְּנַעֲנִים  –  Ők  viszont  nem  kánaániták. [Így reménykedtek
ben­ne, hogy a zsidók imája nem fog meghallgattatásra találni]. – רָאוּ יִשְׂרָאֵל לְבוּשֵׁיהֶם כִּלְבוּשֵׁי עֲמָלֵקִים – Az izraeliták látták, hogy amálekita ruhát hordanak, – וּלְשׁוֹנָם לְשׁוֹן כְּנַעַן – de kánaánita nyelven beszélnek. – אָמְרוּ – Azt mondták hát [egymás között]: – נִתְפַּלֵּל סְתָם – „Fohászkodjunk általánosabb értelemben, [anélkül, hogy megneveznénk melyik népről van szó],” – נִתְפַּלֵּל סְתָם – mint írva van:[31] – אִם נָתֹן תִּתֵּן אֶת הָעָם הַזֶּה בְּיָדִי – „Vajha kezünkre juttatnád ezt a népet.”
וַיְדַבֵּר הָעָם בֵּאלֹהִים וּבְמֹשֶׁה לָמָה הֶעֱלִיתֻנוּ מִמִּצְרַיִם לָמוּת בַּמִּדְבָּר, כִּי אֵין לֶחֶם וְאֵין מַיִם וְנַפְשֵׁנוּ קָצָה בַּלֶּחֶם הַקְּלֹקֵל. (במדבר כא, ה)
És beszélt a nép Isten és Mózes ellen: Minek hoztatok föl bennünket Egyiptomból, hogy meghaljunk a sivatagban? Mert nincs kenyér, és nincs itt víz, és lelkünk megundorodott ettől a romlott kenyértől. (4Mózes 21:5.)
בֵּאלֹהִים וּבְמֹשֶׁה – …Isten és Mózes ellen… – הִשְׁווּ עֶבֶד לְקוֹנוֹ – Egyenlőnek tekintették a szolgát Urával.
לָמָה הֶעֱלִיתֻנוּ – …Minek hoztatok föl bennünket…? – שְׁנֵיהֶם שָׁוִים – Mindkettőjükhöz egyenlő mértékben [intézik a kérdést].
וְנַפְשֵׁנוּ קָצָה – …és lelkünk megundorodott… – אַף זֶה לְשׁוֹן קִצּוּר נֶפֶשׁ וּמִאוּס – Ez is elviselhetetlenséget és csömört fejez ki. [Hasonlóan ahhoz ahogy az előző versben áll.] –אינקרייש”ט בְּלַעַז – encreist [undorodik, irtózik].
בַּלֶּחֶם הַקְּלֹקֵל – …ettől a romlott kenyértől. – לְפִי שֶׁהַמָּן נִבְלַע בָּאֵיבָרִים – Mivel a manna felszívódott a [belső] szervekben, – קְרָאוּהוּ קְלֹקֵל – romlottnak nevezték azt. – אָמְרוּ – Azt mond­ták: – עָתִיד הַמָּן הַזֶּה שֶׁיִּתְפַּח בְּמֵעֵינוּ – „A manna majd felduzzad a beleinkben. – כְּלוּם יֵשׁ יְלוּד אִשָּׁה – Létezik-e olyan emberfia, – שֶׁמַּכְנִיס וְאֵינוֹ מוֹצִיא – aki magához venne [ételt] anélkül, hogy kiválasztaná [a szervezete]?”
וַיְשַׁלַּח יהוה בָּעָם אֵת הַנְּחָשִׁים הַשְּׂרָפִים וַיְנַשְּׁכוּ אֶת הָעָם, וַיָּמָת עַם רָב מִיִּשְׂרָאֵל. (במדבר כא, ו)
És az Örökkévaló tüzes kígyókat bocsátott a nép közé, és ezek megmarták a népet; és sok nép elhalt Izráelből. (4Mózes 21:6.)
אֵת הַנְּחָשִׁים הַשְּׂרָפִים – …tüzes kígyókat… – שֶׁשּׂוֹרְפִים אֶת הָאָדָם – Amelyek megégetik [marásukkal] az embert – בְּאֶרֶס שִׁנֵּיהֶם – a méregfogukban található méreggel. [Ezért nevezik őket tüzes kígyók.]
וַיְנַשְּׁכוּ אֶת הָעָם – …és ezek megmarták a népet… – יָבֹא נָחָשׁ – Jöjjön hát a kígyó, – שֶׁלָּקָה עַל הוֹצָאַת דִּבָּה – akire [annak idején] csapás méretett, mert gonoszul beszélt,[32] – וְיִפָּרַע מִמּוֹצִיאֵי דִּבָּה – és büntesse meg azokat, akik gonoszul beszéltek [a mannáról]. – יָבֹא נָחָשׁ – Jöjjön hát a kígyó, – שֶׁכָּל הַמִּינִין נִטְעָמִין לוֹ טַעַם אֶחָד – aki számára mindenféle [étel] ugyanolyan [homok] ízű,[33] – וְיִפָּרַע מִכְּפוּיֵי טוֹבָה – és büntesse meg a há­lát­la­no­kat, – שֶׁדָּבָר אֶחָד מִשְׁתַּנֶּה לָהֶם לְכַמָּה טְעָמִים – akik számára egyetlen dolog számos ízűvé változott át. [Aki a mannát fogyasztotta, olyan ízt érezhetett, amilyenre csak vágyott.]
וַיַּעַשׂ מֹשֶׁה נְחַשׁ נְחֹשֶׁת וַיְשִׂמֵהוּ עַל הַנֵּס, וְהָיָה אִם נָשַׁךְ הַנָּחָשׁ אֶת אִישׁ וְהִבִּיט אֶל נְחַשׁ הַנְּחֹשֶׁת וָחָי. (במדבר כא, ט)
És Mózes készített egy rézkígyót, és rátette a póznára; és történt, hogyha egy kígyó megmart valakit és ez rátekintett a rézkígyóra, és életben maradt. (4Mózes 21:9.)
נְחַשׁ נְחֹשֶׁת – …egy rézkígyót… – לֹא נֶאֱמַר לוֹ לַעֲשׂוֹתוֹ שֶׁל נְחֹשֶׁת – [Az Örökkévaló] nem mondta neki, hogy rézből készítse, – אֶלָּא אָמַר מֹשֶׁה – Mózes viszont azt mondta: – הַקָּדוֹשׁ בָּרוּךְ הוּא קוֹרְאוֹ נָחָשׁ – „Az Örökkévaló, „náchás”-nak [kígyónak] nevezte, – וַאֲנִי אֶעֱשֶׂנּוּ שֶׁל נְחֹשֶׁת – ezért „nöchóset”-ből [rézből] fogom elkészíteni.” – לָשׁוֹן נוֹפֵל עַל לָשׁוֹן – mivel ez két egymáshoz jól illő kifejezés. [A dolgoknak adott bibliai nevek ezen dolgok lényegéről adnak képet. Így aztán az egyező vagy nagyon hasonló nevű dolgok bizonyára lényegi rokonságban állnak egymással.]
וְאֶשֶׁד הַנְּחָלִים אֲשֶׁר נָטָה לְשֶׁבֶת עָר, וְנִשְׁעַן לִגְבוּל מוֹאָב. (במדבר כא, טו)
És a völgyek kiömlését (vöesed hánöchálim), amely lejtősödik Ár helye felé, és támaszkodik Móáv határához. (4Mózes 21:15.)
וְאֶשֶׁד הַנְּחָלִים – És a völgyek kiömlését… – תַּרְגּוּם שֶׁל שֶׁפֶךְ אֶשֶׁד – Onkelosz a „sefech”-et [„kiömlés”] „esed”-nek fordítja. – שֶׁפֶךְ הַנְּחָלִים – A völgyek kiömlése [úgy értendő, hogy] – שֶׁנִּשְׁפַּךְ שָׁם דַּם אֱמוֹרִיִּים – az emoriták vére ömlött ki ott, – שֶׁהָיוּ נֶחְבָּאִים שָׁם – miközben ott rejtőztek. –לְפִי שֶׁהָיוּ הֶהָרִים גְּבֹהִים – Mert magas sziklák voltak ott, – וְהַנַּחַל עָמֹק וְקָצָר – [köztük] egy mély és keskeny völggyel.[34] – וְהֶהָרִים סְמוּכִים זֶה לָזֶה – A sziklák [a völgy két oldalán] közel voltak egymáshoz, – אָדָם עוֹמֵד עַל הָהָר מִזֶּה – egy ember, aki az egyik [sziklán] állt, – וּמְדַבֵּר עִם חֲבֵרוֹ בָּהָר מִזֶּה – [könnyedén] beszélgethetett egy a másik [sziklán] álló barátjával, – וְהַדֶּרֶךְ עוֹבֵר בְּתוֹךְ הַנַּחַל – és az út a völgy mélyén futott. – אָמְרוּ אֱמוֹרִיִּים – Az emoriták azt mondták: –כְּשֶׁיִּכָּנְסוּ יִשְׂרָאֵל לְתוֹךְ הַנַּחַל – „Amikor majd az izraeliták behatolnak a völgybe, – לַעֲבוֹר – hogy végigvonuljanak rajta, – נֵצֵא מִן הַמְּעָרוֹת ֹשֶבְּהָרִים שֶׁלְּמַעְלָה מֵהֶם – kirontunk a föléjük magasodó sziklák üregeiből – וְנַהַרְגֵם בְּחִצִּים וְאַבְנֵי בְּלִיסְטְרָאוֹת – és megöljük őket nyilakkal és kőhajítókkal.” – וְהָיוּ אוֹתָן הַנְּקָעִים בָּהָר שֶׁל צַד מוֹאָב – Mármost azok a sziklaüregek a moabita oldal sziklafalában voltak, – וּבָהָר שֶׁל צַד אֱמוֹרִיִּים הָיוּ – az emorita oldal szikláján pedig voltak, – כְּנֶגֶד אוֹתָן נְקָעִים – az üregekkel szemben, – כְּמִין קְרָנוֹת וְשָׁדַיִם בּוֹלְטִין לַחוּץ – szarv- és emlőforma sziklanyúlványok. – כֵּיוָן שֶׁבָּאוּ יִשְׂרָאֵל לַעֲבוֹר – Amikor az izraeliták megérkeztek, hogy átvonuljanak [a völgyön], – נִזְדַּעֲזַע הָהָר שֶׁל אֶרֶץ יִשְׂרָאֵל – az Erec Jiszráel oldali [abban az időben még emorita oldali] hegy remegni kezdett, – כְּשִׁפְחָה הַיּוֹצֵאת לְהַקְבִּיל פְּנֵי גְבִרְתָּהּ – akár egy szolgáló, aki úrnője elé indul fogadni őt, – וְנִתְקָרֵב לְצַד הַר שֶׁל מוֹאָב – és a moabita oldal sziklafala felé indult. – וְנִכְנְסוּ אוֹתָן הַשָּׁדַיִם לְתוֹךְ אוֹתָן נְקָעִים – A [szarv- és] emlő[forma kiszögellések] behatoltak az üregekbe – וַהֲרָגוּם – és megölték őket [az emo­ri­tá­kat, akik az üregekben várakoztak]. – וְזֶהוּ – Ez [a jelentése annak, hogy] – אֲשֶׁר נָטָה לְשֶׁבֶת עָר – „…amely lejtősödik Ár helye felé,” [Ár egy moabita város volt,] – שֶׁהָהָר נָטָה מִמְּקוֹמוֹ – mivel a hegy elhajolt helyéről – וְנִתְקָרֵב לְצַד מוֹאָב – és elmozdult a moabita határ[hegy] felé, – וְנִדְבַּק בּוֹ – és hozzá csatlakozott. – וְזֶהוּ – És ez [a jelentése annak, hogy] – וְנִשְׁעַן לִגְבוּל מוֹאָב – „és támaszkodik Moáv határához.”
וּמִשָּׁם בְּאֵרָה, הִוא הַבְּאֵר אֲשֶׁר אָמַר יהוה לְמֹשֶׁה אֱסֹף אֶת הָעָם וְאֶתְּנָה לָהֶם מָיִם. (במדבר כא, טז)
Onnan a kúthoz. Ez az a kút, amelyről szólt az Örökkévaló Mózesnek: Gyűjtsd össze a népet, hadd adjak nekik vizet. (4Mózes 21:16.)
וּמִשָּׁם בְּאֵרָה – Onnan a kúthoz… – מִשָּׁם בָּא הָאֶשֶׁד אֶל הַבְּאֵר – [Vagyis] onnan a kiömlés továbbvonult a kúthoz. – כֵּיצַד – Hogyan is volt ez? – אָמַר הַקָּדוֹשׁ בָּרוּךְ הוּא – Az Örökkévaló, azt mondta: – מִי מוֹדִיעַ לְבָנַי הַנִּסִּים הַלָּלוּ – „Ki fogja tudósítani gyermekeimet ezekről a csodákról?” –הַמָּשָׁל אוֹמֵר – A példázat szerint:[35] – נָתַתָּ פַּת לְתִינוֹק – „Ha kenyeret adtál egy kisbabának, –הוֹדִיעַ לְאִמּוֹ – tudasd ezt az anyjával is”. – לְאַחַר שֶׁעָבְרוּ – Miután [az izraeliták] átvonultak [a völgyön], – חָזְרוּ הֶהָרִים לִמְקוֹמָם – a hegyek visszatértek [eredeti] helyükre, – וְהַבְּאֵר יָרְדָה לְתוֹךְ הַנַּחַל – a kút pedig alászállt a völgybe – וְהֶעֶלְתָה מִשָּׁם – és fel­hozta onnét – דַּם הַהֲרוּגִים – a meggyilkoltak vérét, – וּזְרוֹעוֹת וְאֵיבָרִים – karjait és [egyéb] tagjait, – וּמוֹלִיכָתָן סְבִיב הַמַּחֲנֶה – és körbehordozta a tábor körül. – וְיִשְׂרָאֵל רָאוּ – Az izraeliták látták ezt – וְאָמְרוּ שִׁירָה – és dalra fakadtak.
וּמִבָּמוֹת הַגַּיְא אֲשֶׁר בִּשְׂדֵה מוֹאָב רֹאשׁ הַפִּסְגָּה, וְנִשְׁקָפָה עַל פְּנֵי הַיְשִׁימֹן. (במדבר כא, כ)
És a magaslatról a völgybe, amely Moáv földjén van, a Piszga csúcsánál, és letekint a sivatag felé. (4Mózes 21:20.)
וּמִבָּמוֹת הַגַּיְא אֲשֶׁר בִּשְׂדֵה מוֹאָב – És a magaslatról a völgybe, amely Moáv földjén van…  – כִּי שָׁם מֵת מֹשֶׁה –  Mi-
vel ott meghalt Mózes, – וְשָׁם בָּטְלָה הַבְּאֵר – és a kút ott többé már nem volt [velük].[36]
וַיִּשְׁלַח יִשְׂרָאֵל מַלְאָכִים אֶל סִיחֹן מֶלֶךְ הָאֱמֹרִי לֵאמֹר. (במדבר כא, כא)
És követeket küldött Izráel Szichonhoz, az Emóri királyához, mondván: (4Mózes 21:21.)
וַיִּשְׁלַח יִשְׂרָאֵל מַלְאָכִים – És követeket küldött Izráel… – וּבְמָקוֹם אַחֵר – Máshol azonban – תּוֹלֶה הַשְּׁלִיחוּת בְּמֹשֶׁה – [a Szentírás] Mózesnek tulajdonítja a párbeszéd [kezde­mény­e­zését], –שֶׁנֶּאֱמַר – mint írva van:[37] – וָאֶשְׁלַח מַלְאָכִים מִמִּדְבַּר קְדֵמוֹת – „És követeket küldtem a keleti pusztaságból.” – וְכֵן – Hasonlóan:[38] – וַיִּשְׁלַח מֹשֶׁה מַלְאָכִים מִקָּדֵשׁ אֶל מֶלֶךְ אֱדוֹם – „És küldött Mózes követeket Kádésból Edom királyához,” – וּבְיִפְתָּח הוּא אוֹמֵר – Jiftáchról azonban azt mondja:[39] – וַיִּשְׁלַח יִשְׂרָאֵל מַלְאָכִים אֶל מֶלֶךְ אֱדוֹם וְגוֹ’ – „Ekkor követeket küldött Izráel Edom királyához…” – הַכְּתוּבִים הַלָּלוּ צְרִיכִים זֶה לָזֶה – Ezek a passzusok kölcsönösen egymás által válnak érthetővé; – זֶה נוֹעֵל וְזֶה פּוֹתֵחַ – az egyik zár, míg a másik nyit [vagyis egymást egészítik ki]. – שֶׁמֹּשֶׁה הוּא יִשְׂרָאֵל – [Azt tanítják,] hogy Mózes Izrael, – וְיִשְׂרָאֵל הֵם מֹשֶׁה – és Izrael Mózes, – לוֹמַר לְךָ – tanítva azt, – שֶׁנְּשִׂיא הַדּוֹר – [hogy egy egységet alkotnak,] azaz egy nemzedék vezetője – הוּא כְּכָל הַדּוֹר – olyan, mint maga az egész nemzedék. – כִּי הַנָּשִׂיא הוּא הַכֹּל – A vezető [súlyánál és felelősségénél fogva, valójában] minden.
וַיַּכֵּהוּ יִשְׂרָאֵל לְפִי חָרֶב, וַיִּירַשׁ אֶת אַרְצוֹ מֵאַרְנֹן עַד יַבֹּק עַד בְּנֵי עַמּוֹן כִּי עַז גְּבוּל בְּנֵי עַמּוֹן. (במדבר כא, כד)
És Izráel megverte őt a kard élével, és elfoglalta országát az Árnontól a Jábokig, egészen Ammón fiaiig, mert erős volt Ammón fiainak határa. (4Mózes 21:24.)
כִּי עַז – …mert erős volt… – וּמַהוּ חָזְקוֹ – Miben rejlett ereje? – הַתְרָאָתוֹ – A figyelmeztetésben, –שֶׁל הַקָּדוֹשׁ בָּרוּךְ הוּא – amelyben az Örökkévaló [részesítette őket, az amoniták kapcsán,] –שֶׁאָמַר לָהֶם – [amikor] azt mondta nekik:[40] – אַל תְּצֻרֵם וְגוֹ’ – „Ne szorongasd…” [azaz Ammón fiait].
וַיִּשְׁלַח מֹשֶׁה לְרַגֵּל אֶת יַעְזֵר וַיִּלְכְּדוּ בְּנֹתֶיהָ, [ויירש] וַיּוֹרֶשׁ אֶת הָאֱמֹרִי אֲשֶׁר שָׁם. (במדבר כא, לב)
És Mózes küldött, hogy kémleljék ki Jázért, és elfoglalták városaikat, és elűzték az Emórit, aki ott volt. (4Mózes 21:32.)
וַיִּשְׁלַח מֹשֶׁה לְרַגֵּל אֶת יַעְזֵר וְגוֹ’ – És Mózes küldött, hogy kémleljék ki Jázért… – הַמְרַגְּלִים לְכָדוּהָ – A kémek bevették [Jázért]. – אָמְרוּ – Azt mondták, – לֹא נַעֲשֶׂה כָּרִאשׁוֹנִים – mi nem fogunk úgy viselkedni, mint az elsők [azaz az első kémek, akik megijedtek a kánaánita népektől];[41] – בְּטוּחִים אָנוּ – Van [elég] hitünk – בְּכֹחַ תְּפִלָּתוֹ שֶׁל מֹשֶׁה – Mózes imájának erejében, –לְהִלָּחֵם – hogy megvívjuk a harcot.
וַיַּכּוּ אֹתוֹ וְאֶת בָּנָיו וְאֶת כָּל עַמּוֹ עַד בִּלְתִּי הִשְׁאִיר לוֹ שָׂרִיד, וַיִּירְשׁוּ אֶת אַרְצוֹ. (במדבר כא, לה)
És megverték őt és fiait és egész népét, úgy, hogy nem hagytak számukra maradékot, és elfoglalták országát. (4Mózes 21:35.)
וַיַּכּוּ אֹתוֹ – És megverték őt… – מֹשֶׁה הֲרָגוֹ – Mózes ölte meg őt, – כִּדְאִיתָא בִּבְרָכוֹת – ahogyan az a [Talmud] Bráchot traktátusában olvasható, – בְּהָרוֹאֶה – a Hároe kezdetű fe­je­zet­ben.[42] – עֲקַר טוּרָא בַּר תְּלָתָא פַּרְסֵי וְכוּ’ – [Og] kitépett [a földből] egy [az izraeliták táborának hosszával megegyező,] három párszá hosszú hegyet, stb. [és rá akarta hajítani a hegyet az izraelitákra, hogy megölje őket. Feje fölé emelte a hegyet, ám az Örökkévaló, termeszeket küldött oda, akik lyukat rágtak a sziklába, amely Og nyakába hullott… Mózes tíz ámá magas volt. Vett egy tíz ámáhosszú csatabárdot, felugrott tíz ámá magasba a levegőbe, belevágta a csatabárdot [Og] lábába, és megölte őt.]


[1] 3. vers.
[2] Mózes tehenének hamvait megőrizték az Olajfák hegyén, hogy az eljövendő idők összes tehenét azzal szenteljék majd meg. Mózes tehenének emlékezete ezért örök.
[3] Lásd a 4Mózes 16:6-7-hez írt Rási-kommentárt.
[4] Siralmak 3:53.
[5] Zchárjá 2:4.
[6] 2Mózes 13:3.
[7] Jesájá 1:18.
[8] 2Mózes 32:1-4.
[9] Mózes által. Amikor meglátta a bálványt, összetörte a törvénytáblákat, és elégette a borjút. (uo. 32:20.)
[10] Uo. 32:28.
[11] A „toláát” (karmazsin) szó szerint „a pondró”-nak van fordítva. A karmazsint ugyanis bizonyos fajta magokból vonták ki, amelyek mindegyikében egy pondró volt (Rásinak a Jesájá1:18-hoz írt kom­men­tár­jából).
[12] Azaz az aranyborjúval elkövetett bűnt. (2Mózes 32:34.)
[13] „És megragadta [Mózes] a borjúbálványt, amelyet alkottak és elégette a tűzben és megőrölte, míg finom porrá nem mállott, azután a víz színére szórta és megitatta vele Izráel fiait.” (uo. 32:20.)
[14] 4Mózes 19:17.
[15] A vörös tehenet akkor hozatta Mózes, amikor a Miskán épült, vagyis a kivonulást követő második évben, Mirjám viszont a negyvenéves pusztai vándorlás végén halt meg.
[16] Noha ténylegesen nem áldozatként lett felajánlva, a párá ádumá „vétekáldozatnak” (uo.19:9.) tekintendő, amely engesztelést hoz, akár az áldozatok. S jóllehet ugyanígy az igazak sem tényleges áldozatok, mégis engesztelést hoznak, mintha azok lennének.
[17] Nem a halál angyala által. Erre az „ott”-ból lehet következtetni a hasonló kifejezésekből: „És meghalt ott Mózes… az Örökkévaló szája által” (5Mózes 34:5.).
[18] 4Mózes 33:38.
[19] Különben hogyan is kételkedett volna Mózes és Áron az Örökkévaló csodatévő képességében?
[20] Uo. 20:8.
[21] 2Mózes 17:6.
[22] 4Mózes 11:22.
[23] Ősatyánk, Jákob és fivére, Ézsau, az edomiták ősatyja, Ábrahám unokái voltak.
[24] 1Mózes 15:13..
[25] Uo. 36:6.
[26] 16. vers.
[27] 1Mózes 27:40.
[28] 5Mózes 32:50.
[29] Lásd: uo. 17:13.
[30] 4Mózes 13:29.
[31] 2. vers.
[32] Amikor rávette Évát, hogy egyen a tiltott gyümölcsből (1Mózes 3:1-5.).
[33] Lásd 1Mózes 3:14.
[34] Noha az Örökkévaló ellaposította a hegyeket és megemelte a völgyeket, hogy utat csináljon az izraeliták számára (Talmud, Táánit 9a.), ezt a területet mégis érintetlenül hagyta, hogy megbüntesse az emoritákat.
[35] Talmud, Sábát 10b.
[36] Ez jóval később történt, mint a sziklák csodája, amely a dalt ihlette. Mivel azonban dicsőítette a kutat a csoda feltárásában betöltött szerepéért, a Szentírás akkor már egyúttal bemutatja, milyen utat tett meg a kút addig, míg végül aztán elhagyta az izraelitákat.
[37] 5Mózes 2:26.
[38] 4Mózes 20:14.
[39] Bírák 11:17.
[40] 5Mózes 2:19.
[41] 4Mózes 13:31.
[42] 54b.
  • Küldés emailben

Fejezetek