13. 📖 Hóseás könyve

Bűnbe esett a Báal által és meghalt

1. Ha csak szólt Efraim, reszketés lett, fejedelem volt ő Izraélben; de bűnbe esett a Báal által és meghalt.

2. Most pedig tovább vétkeznek, készítettek maguknak öntött ké­pet ezüstjükből, értésük szerint bálványokat, mesterek műve mindannyian; róluk azt mondják: kik embert vág­nak le, borjukat csókolnak.

3. Azért olyanok lesznek mint a reggeli felhő s mint a harmat, mely korán reggel el­tűnik, mint polyva, melyet vihar visz el a szérűről, s mint füst az ablakrácsból.

4. Én pedig vagyok az Örökké­való a te Istened, Egyiptom országától fogva; s istent rajtam kívül ne ismerj, és segítő nincsen kívülem.

5. Én megismertelek a pusztában, a tikkadtság földjén.

6. Amint legelőjük volt, úgy laktak jól, jóllaktak és fennhéjázó lett a szivök: azért felejtettek el engem!

7. Olyan lettem irántuk mint az oroszlán, mint párduc leselkedem az úton.

8. Rájuk találok mint a kölykétől megfosztott medve, és eltéptem szivök zárját, megeszem ott őket, mint nőorosz­lán, a mező vadja széthasítja őket.

9. Rontott téged, Izraél, az, hogy ellenem, segítséged ellen vagy.

10. Hol van hát királyod, hogy segítsen téged mind a városaidban, meg bíráid, kikről mondtad: adj nekem királyt és vezéreket?

11. Adok neked királyt haragomban, és elveszem felindu­lásomban.

12. Bekötve van Efraim bűne, eltéve az ő vétke.

13. Szülő­ nőnek fájdalmai jönnek reája; ő maga nem bölcs gyer­mek, mert most meg nem állna a méhszájban.

14. Az alvi­lág kezéből kiváltsam-e őket, a haláltól megváltsam-e ? Hol dögvészeid, halál, hol pestised, álvilág? Könyö­rület rejtőzzék el szemeim elől!

15. Bár ő virít testvérek között: eljő keleti szél, szél az Örökkévalótól, a pusztából eredő, és elszárad a kútfeje, elszikkad a forrása – ő ki­fosztja minden drága edénynek kincstárát.

 

  • Küldés emailben

Fejezetek