Ros Hásáná - Ünnepi gyertyagyújtás időpontja: 2017.09.20 18:27 - Ünnep kimenete: 2017.09.23 19:25

32. 📖 Szemelvények Rásinak a Tórához írt kommentárjaiból

Böhár

Böhár (3Mózes 25:1–26:2.)פָּרָשָׁת בְּהַר

A hetiszakasz tartalmából
l Szináj hegyén Isten átadja Mózesnek a smitá – szombatév törvényeit. Minden hetedik évben szüneteltetni kell a munkát a földeken Izraelben, ami pedig megterem rajtuk, az ingyen és szabadon fogyasztható ember és állat számára egyaránt.                                        3Mózes25:1–7.
l Hét szombatév-ciklust egy ötvenedik év, a jóbélév követ, amely során szünetelnek a mezei munkák Izraelben, a zsidó rabszolgákat szabadon kell ereszteni, és a Szentföld minden időközben eladásra került ingatlanvagyonának vissza kell kerülnie eredeti tulajdonosának birtokába.                                                       3Mózes 25:8–13.
l A hetiszakasz még további, a földek adásvételére, a csalás és uzsora tilalmára és a zsidó rabszolgára vonatkozó törvényeket is tartalmaz.                       3Mózes 25:14–26:2.

Szemelvények

וַיְדַבֵּר יהוה אֶל מֹשֶׁה בְּהַר סִינַי לֵאמֹר. (ויקרא כה, א)
És szólt az Örökkévaló Mózeshez a Szináj hegyén mondván:… (3Mózes 25:1.)
בְּהַר סִינַי – …Szináj hegyén… – מָה עִנְיַן שְׁמִטָּה אֵצֶל הַר סִינַי – Miért pont a smitáról szóló micvánál van említve Szináj hegye, – וַהֲלֹא כָּל הַמִּצְוֹת נֶאֶמְרוּ מִסִּינַי – hiszen az összes törvény a Szináj hegyén hangzott el? – אֶלָּא – Azért [hogy levonhassuk a tanulságot]: – מַה שְּׁמִטָּה – úgy akárcsak a smitáról szóló – נֶאֶמְרוּ כְּלָלוֹתֶיהָ וּפְרָטוֹתֶיהָ וְדִקְדּוּקֶיהָ מִסִּינַי – összes szabály, részlet és apró előírás a Szinájnál hangzott el [vagyis a legapróbb részleteinek is kizárólag isteni a forrása], – אַף כֻּלָּן – úgy az összes többi törvény – נֶאֶמְרוּ כְּלָלוֹתֵיהֶן וְדִקְדּוּקֵיהֶן מִסִּינַי – szabályai, részletei és apró előírásai szintén a Szináj hegyén hangzottak el. – כָּךְ שְׁנוּיָה בְּתוֹרַת כֹּהֲנִים – Így tanultuk a Torát kohánim [midrás]ban.[1]
– וְנִרְאֶה לִי – Szerintem – שֶׁכָּךְ פֵּרוּשָׁהּ – ez a magyarázat: – לְפִי שֶׁלֹּא מָצִינוּ שְׁמִטַּת קַרְקָעוֹת שֶׁנִּשְׁנֵית בְּעַרְבוֹת מוֹאָב – Mivel Moáb síkságánál nem találjuk meg a smitá törvényének ismétlését, – בְּמִשְׁנֵה תוֹרָה – a Misné Tórában (Mózes ötödik könyvében) – לָמַדְנוּ – ebből azt tanuljuk, –שֶׁכְּלָלוֹתֶיהָ וּפְרָטוֹתֶיהָ כֻּלָּן נֶאֶמְרוּ מִסִּינַי – hogy a Smitá összes szabálya és részletei a Szinájnál lettek elmondva. – וּבָא הַכָּתוּב וְלִמֵּד כַּאן – Most pedig jön az Írás, hogy tanítsa neked: – עַל כָּל דִּבּוּר שֶׁנִּדְבַּר לְמֹשֶׁה – az összes többi parancsolat, ami el lett mondva Mózesnek, – שֶׁמִּסִּינַי הָיוּ כֻלָּם כְּלָלוֹתֵיהֶן וְדִקְדּוּקֵיהֶן – azoknak minden szabályai, részletei és apró előírásai szintén a Szináj hegyén hangzottak el, – וְחָזְרוּ וְנִשְׁנוּ בְּעַרְבוֹת מוֹאָב – majd később Moáb síkságán megismétlődtek.
וְהָיְתָה שַׁבַּת הָאָרֶץ לָכֶם לְאָכְלָה לְךָ וּלְעַבְדְּךָ וְלַאֲמָתֶךָ, וְלִשְׂכִירְךָ וּלְתוֹשָׁבְךָ הַגָּרִים עִמָּךְ. (ויקרא כה, ו)
És az a termés, ami a föld nyugalma idején terem, legyen nektek eledelül: neked, szolgádnak és szolgálódnak, béresednek és az idegennek, aki nálad tartózkodik. (3Mózes 25:6.)
וְהָיְתָה שַׁבַּת הָאָרֶץ וְגוֹ’ – …a termés, ami a föld nyugalma idején terem… – אַף עַל פִּי שֶׁאֲסַרְתִּים עָלֶיךָ – Annak ellenére, hogy megtiltottam neked azt (a föld művelését), – לֹא בַּאֲכִילָה וְלֹא בַּהֲנָאָה אֲסַרְתִּים – nem a [termés] evését vagy az élvezetét tiltottam meg, – אֶלָּא שֶׁלֹּא תִנְהוֹג בָּהֶם כְּבַעַל הַבַּיִת – hanem csak azt, hogy gazda módjára viselkedj vele. – אֶלָּא הַכֹּל יִהְיוּ שָׁוִים בָּהּ – Tehát mindenki legyen egyenlő: – אַתָּה וּשְׂכִירְךָ וְתוֹשָׁבֶךָ – te, béresed és aki nálad tartózkodik.
שַׁבַּת הָאָרֶץ לָכֶם לְאָכְלָה – …a föld nyugalma idején terem, legyen nektek eledelül… – מִן הַשָּׁבוּת אַתָּה אוֹכֵל – A közösből (hefker) ehetsz, – וְאִי אַתָּה אוֹכֵל מִן הַשָּׁמוּר – de az őrzöttből nem.
לְךָ וּלְעַבְדְּךָ וְלַאֲמָתֶךָ – …neked, szolgádnak és szolgálód­nak… – לְפִי שֶׁנֶּאֱמַר – Mivel az van írva:[2] – וְאָכְלוּ אֶבְיֹנֵי עַמֶּךָ – „…egyenek róla néped szegényei”, – יָכוֹל יִהְיוּ אֲסוּרִים בַּאֲכִילָה לַעֲשִׁירִים – ebből arra következtethetünk, hogy a gazdagoknak meg lett tiltva, hogy egyenek belőle? – תַּלְמוּד לוֹמַר – A Tóra ezért azt mondja: – לְךָ וּלְעַבְדְּךָ וְלַאֲמָתֶךָ – „…neked, szolgádnak és szolgálód­nak” –הֲרֵי בְּעָלִים – itt a gazdák, – וַעֲבָדִים וּשְׁפָחוֹת – a szolgák és a szolgálók is – אֲמוּרִים כָּאן – meg vannak említve.
וְלִשְׂכִירְךָ וּלְתוֹשָׁבְךָ – …béresednek és az idegennek, aki nálad tartózkodik. – אַף הַנָּכְרִים – a nemzsidónak is.
וְהַעֲבַרְתָּ שׁוֹפַר תְּרוּעָה בַּחֹדֶשׁ הַשְּׁבִעִי בֶּעָשׂוֹר לַחֹדֶשׁ, בְּיוֹם הַכִּפֻּרִים תַּעֲבִירוּ שׁוֹפָר בְּכָל אַרְצְכֶם. (ויקרא כה, ט)
Akkor szólaltasd meg a harsona hangos riadását, a hetedik hónapban, a hónap tizedik napján; az engesztelés napján szólaltassátok meg a harsonát szerte egész országotokban. (3Mózes25:9.)
בְּיוֹם הַכִּפֻּרִים – …az engesztelés napján… – מִמַּשְׁמָע שֶׁנֶּאֱמַר בְּיוֹם הַכִּפֻּרִים – Abból, hogy az van írva: „az engesztelés napján” – אֵינִי יוֹדֵעַ שֶׁהוּא בֶּעָשׂוֹר לַחֹדֶשׁ – nem tudom-e, hogy az a hónap tizedike [hiszen ezt a Tóra másutt[3] már leírja]? – אִם כֵּן לָמָּה נֶאֱמַר בֶּעָשׂוֹר לַחֹדֶשׁ – Akkor miért van írva: a hónap tizedik napján? – אֶלָּא לוֹמַר לְךָ – Azért, hogy [a kétszeres nyoma­té­ko­sí­tás­sal] a tudtodra adja, – תְּקִיעַת עָשׂוֹר לַחֹדֶשׁ – hogy a hónap tizedikén [a jóbél év jom kipurján] lévő fújás – דּוֹחָה שַׁבָּת – felülírja a szombati munka tilalmat– בְּכָל אַרְצְכֶם – szerte egész országotokban, – וְאֵין תְּקִיעַת רֹאשׁ הַשָּׁנָה דּוֹחָה שַׁבָּת בְּכָל אַרְצְכֶם – de a ros hásánái sófárfújás nem írja felül a szombatot [és ezért azt nem lehet megfújni szombaton] egész országotokban, –אֶלָּא בְּבֵית דִּין בִּלְבָד – csak a [jeruzsálemi] bét dinben.
וְקִדַּשְׁתֶּם אֵת שְׁנַת הַחֲמִשִּׁים שָׁנָה וּקְרָאתֶם דְּרוֹר בָּאָרֶץ לְכָל יֹשְׁבֶיהָ, יוֹבֵל הִוא תִּהְיֶה לָכֶם וְשַׁבְתֶּם אִישׁ אֶל אֲחֻזָּתוֹ וְאִישׁ אֶל מִשְׁפַּחְתּוֹ תָּשֻׁבוּ. (ויקרא כה, י)
És szenteljétek meg az ötvenedik évet, hirdessetek szabadságot az országban minden lakójának, jóbél legyen ez számotokra, hogy visszatérjen mindenki birtokába, és mindenki közületek térjen vissza családjához. (3Mózes 25:10.)
וְקִדַּשְׁתֶּם – És szenteljétek meg… – בִּכְנִיסָתָהּ מְקַדְּשִׁין אוֹתָהּ בְּבֵית דִּין – Amikor [a jóbélév] megkezdődik,[4] megszentelik a bét din-ben, – וְאוֹמְרִים מְקֻדֶּשֶׁת הַשָּׁנָה – és azt mondják: „Az év megszenteltetett.”
וּקְרָאתֶם דְּרוֹר – …hirdessetek szabadságot (dror) – לַעֲבָדִים – A rabszolgáknak, – בֵּין נִרְצָע – legyenek bár [olyanok, akiknek] kilyukasztották [a fülét][5] – בֵּין שֶׁלֹּא כָּלוּ לוֹ שֵׁשׁ שָׁנִים – vagy [olyanok, akik] még nem teljesítettek hatévi [szolgálatot] – מִשֶּׁנִּמְכַּר – [azóta,] amióta eladták [őket]. [Azaz, noha még nem töltötték le a hat év szolgaságot, a jóbélév felszabadítja őket.] –אָמַר רַבִּי יְהוּדָה – Jehudá rabbi azt mondta: – מַהוּ לְשׁוֹן דְּרוֹר – Mit [jelent a] dror szó? [Miképpen implikálja a „sza­bad­ság” fogalmát?] – כִּמְדַיַּר בֵּי דַיְרָא וְכוּ’ – [A dror dár – „lakik” szóval rokon. Ez arra utal, hogy a szabad ember olyan] mint az, aki egy fogadóban lakik, [és kedvére kóborolhat a vidéken,], – שֶׁדָּר בְּכָל מָקוֹם שֶׁהוּא רוֹצֶה – vagyis aki ott lakik, ahol neki tetszik, – וְאֵינוֹ בִּרְשׁוּת אֲחֵרִים – és nincs fölötte másoknak uralma.
יוֹבֵל הִוא – …jóbél legyen ez… – שָׁנָה זֹאת מֻבְדֶּלֶת מִשְּׁאָר שָׁנִים – Ez az év eltér a többi évtől, –בִּנְקִיבַת שֵׁם לָהּ לְבַדָּהּ – amennyiben külön név adatott neki; – וּמַה שְּׁמָהּ – és mi ez a név? – יוֹבֵל שְׁמָהּ – Ez a név a „jóbél,” – עַל שֵׁם תְּקִיעַת שׁוֹפָר – amely a sófár megfújására utal, [amely hasonlóképp jóbél-nek neveztetik].[6]
וְשַׁבְתֶּם אִישׁ אֶל אֲחֻזָּתוֹ – …hogy visszatérjen mindenki birtokába… – שֶׁהַשָּׂדוֹת חוֹזְרוֹת לְבַעֲלֵיהֶן– [Mert] a földek, [amely­eket eladtak,] visszatérnek [eredeti] tulajdonosaik [birtokába].
וְאִישׁ אֶל מִשְׁפַּחְתּוֹ תָּשֻׁבוּ – …és mindenki közületek térjen vissza családjához. – לְרַבּוֹת אֶת הַנִּרְצָע – Beleértve ebbe azt [a rabszolgát is], aki[nek] kilyukasztották [a fülét].[7]
בִּשְׁנַת הַיּוֹבֵל הַזֹּאת, תָּשֻׁבוּ אִישׁ אֶל אֲחֻזָּתוֹ. (ויקרא כה, יג)
A jóbél ez évében térjen vissza mindenki a birtokába. (3Mó­zes 25:13.)
תָּשֻׁבוּ אִישׁ אֶל אֲחֻזָּתוֹ – …térjen vissza mindenki a birtokába. – וַהֲרֵי כְּבָר נֶאֱמַר – Hát nem lett már egyszer kimondva:[8] – וְשַׁבְתֶּם אִישׁ אֶל אֲחֻזָּתוֹ – „…térjen vissza mindenki birtokába”? – אֶלָּא לְרַבּוֹת הַמּוֹכֵר שָׂדֵהוּ – Itt [azért van ismétlés, hogy tudjuk, a törvény] kiterjed arra [is], aki eladja a földjét, – וְעָמַד בְּנוֹ וּגְאָלָהּ – majd a fia fogja magát és kiváltja [vagyis visszavásárolja a földet a vevőtől]; – שֶׁחוֹזֶרֶת לְאָבִיו בַּיּוֹבֵל – [tehát] hogy ez [a föld is] visszakerül az apja [birtokába] a jóbélévben. [Azt gondolhatnánk, hogy mivel a fiú végül úgyis megörökli apja vagyonát, s így a helyébe kerül, akkor akár meg is tarthatja a földet, amelyet visszavásárolt. Az Írás itt arra tanít bennünket, hogy ez nem így van.]
וְכִי תִמְכְּרוּ מִמְכָּר לַעֲמִיתֶךָ אוֹ קָנֹה מִיַּד עֲמִיתֶךָ, אַל תּוֹנוּ אִישׁ אֶת אָחִיו. (ויקרא כה, יד)
És ha eladsz valamit felebarátodnak, vagy veszel feleba­rátod kezéből, ne szorongassátok egyik a másikat. (3Mó­zes 25:14.)
וְכִי תִמְכְּרוּ וְגוֹ’ – És ha eladsz valamit… – לְפִי פְשׁוּטוֹ כְּמַשְׁמָעוֹ – [Ezt] egyszerű jelentése szerint [kell érteni], ahogy hangzik. [Ám az egyszerű jelentés nem elég, hiszen a vers fele látszólag felesleges. A „…ne szorongassátok,” többes számban van, tehát nyilvánvaló, hogy mind az eladóra, mind pedig a vevőre vonatkozik a felszólítás. Akkor viszont miért emeli ki a vers külön-külön mindkettőt: „eladsz valamit felebarátodnak,” „veszel felebarátodtól”?]
– וְעוֹד יֵשׁ דְּרָשָׁה – Ennek [a kérdésnek a feloldására] létezik [az egyszerű értelmezésen kívül] egy további midrási magyarázat: – מִנַּיִן כְּשֶׁאַתָּה מוֹכֵר – Honnét tudjuk, hogy amikor eladsz, – מְכוֹר לְיִשְׂרָאֵל חֲבֵרֶךָ – akkor zsidó felebarátodat [kell előnyben részesítened, vagyis ha teheted, neki] kell eladnod? – תַּלְמוּד לוֹמַר – [Onnét, hogy] a vers azt mondja: – וְכִי תִמְכְּרוּ מִמְכָּר לַעֲמִיתֶךָמְכוֹר – És ha eladsz valamit [– akkor azt add el a te] felebarátodnak… – וּמִנַּיִן שֶׁאִם בָּאתָ לִקְנוֹת– És honnét [tudjuk], hogy ha vásárolni készülsz, – קְנֵה מִיִּשְׂרָאֵל חֲבֵרֶךָ – akkor zsidó fele­bará­tod­tól kell vásárolnod [ha teheted]? – תַּלְמוּד לוֹמַר – [Onnét, hogy] a vers azt mondja: – אוֹ קָנֹה מִיַּד עֲמִיתֶךָ – …vagy veszel [vagyis vásárold] felebarátod kezéből… [A Biblia tanítása szerint az általános felebaráti szereteten túl fokozott felelősségünk van családtagjainkkal, és elvonatkoztatott értelemben „nagy családunk”, népünk tagjaival szemben.]
אַל תּוֹנוּ – …ne szorongassátok… – זוֹ אוֹנָאַת מָמוֹן – Ez a pénzügyi dolgokban való becsapásra utal.
וְלֹא תוֹנוּ אִישׁ אֶת עֲמִיתוֹ וְיָרֵאתָ מֵאֱלֹהֶיךָ כִּי אֲנִי יהוה אֱלֹהֵיכֶם. (ויקרא כה, יז)
Ne szorongassátok egyik a másikat, és féld Istenedet, mert én vagyok az Örökkévaló, a ti Istenetek. (3Mózes 25:17.)
וְלֹא תוֹנוֹ אִישׁ אֶת עֲמִיתוֹ – Ne szorongassátok egyik a másikat… [Miért kell ezt a 14. vers után még egyszer meg­is­mé­telni?] – כַּאן הִזְהִיר עַל אוֹנָאַת דְּבָרִים – [Azért, mert] itt [a vers] azt tiltja, hogy szavakkal zaklassunk másokat, – שֶׁלֹּא יַקְנִיט אִישׁ אֶת חֲבֵרוֹ – [vagyis] hogy ne bosszantsuk felebarátunkat, – וְלֹא יַשִּׂיאֶנּוּ עֵצָה שֶׁאֵינָהּ הוֹגֶנֶת לוֹ – ne adjunk neki olyan tanácsot, amely nem megfelelő számára, – לְפִי דַּרְכּוֹ וַהֲנָאָתוֹ שֶׁל יוֹעֵץ – [hanem csupán] a tanácsadó terveit és érdekét szolgálják.[9]
– וְאִם תֹּאמַר מִי יוֹדֵעַ אִם נִתְכַּוַּנְתִּי לְרָעָה – És ha azt mondanád: „Ki tudhatja, hogy gonoszak voltak-e a szándékaim?” – לְכָךְ נֶאֱמַר – Ez okból áll [a versben]: – וְיָרֵאתָ מֵאֱלֹהֶיךָ – …és féld Istenedet. – הַיּוֹדֵעַ מַחֲשָׁבוֹת הוּא יוֹדֵעַ – Őt, Aki ismeri az [emberi] gondolatokat, ismeri [az emberi szándékokat]! – כָּל דָּבָר הַמָּסוּר לַלֵּב – Bármi olyasmire [vonatkozóan], ami a lelkiismeret kérdése, – שֶׁאֵין מַכִּיר אֶלָּא מִי שֶׁהַמַּחֲשָׁבָה בְלִבּוֹ – [vagyis ami] csupán az érintett személy számára ismert, – נֶאֱמַר בּוֹ וְיָרֵאתָ מֵאֱלֹהֶיךָ – az áll [a Tórában]: „És féld Istenedet.”
וַעֲשִׂיתֶם אֶת חֻקֹּתַי וְאֶת מִשְׁפָּטַי תִּשְׁמְרוּ וַעֲשִׂיתֶם אֹתָם, וִישַׁבְתֶּם עַל הָאָרֶץ לָבֶטַח. (ויקרא כה, יח)
Tartsátok meg törvényeimet és rendeleteimet, őrizzétek meg és tegyétek meg, hogy lakjatok biztonságban az országban. (3Mózes 25:18.)
וִישַׁבְתֶּם עַל הָאָרֶץ לָבֶטַח – …hogy lakjatok biztonságban az országban. – שֶׁבַּעֲוֹן שְׁמִטָּה – Mert a szombatév [elhanya­go­lá­sának] bűne miatt – יִשְׂרָאֵל גּוֹלִים – Izrael szám­űze­tik, – שֶׁנֶּאֱמַר – amint írva van:[10] – אָז תִּרְצֶה הָאָרֶץ אֶת שַׁבְּתֹתֶיהָ – „Akkor lerója majd az ország a szombatjait… –וְהִרְצָת אֶת שַׁבְּתֹתֶיהָ – és lerója szombatjait.” [Így érthető, hogy mi a kapcsolat a kettő között: ha nem engeded, hogy a föld kipihenje magát a szombatévek során, majd kipiheni magát, amíg ti Országotoktól távol, száműzetésben lesztek.] – וְשִׁבְעִים שָׁנָה שֶׁל גָּלוּת בָּבֶל – A babiloni fogság hetven éve, [mint büntetés,] – כְּנֶגֶד שִׁבְעִים שְׁמִטּוֹת – megfelel annak a hetven szombatévnek, –שֶׁבִּטְּלוּ הָיוּ – amelyet elhanya­gol­tak.[11]
וְהָאָרֶץ לֹא תִמָּכֵר לִצְמִתֻת כִּי לִי הָאָרֶץ, כִּי גֵרִים וְתוֹשָׁבִים אַתֶּם עִמָּדִי. (ויקרא כה, כג)
És a föld ne adassék el örökre, mert Enyém a föld; mert jövevények és zsellérek vagytok ti nálam. (3Mózes 25:23.)
וְהָאָרֶץ לֹא תִמָּכֵר – És a föld ne adassék el… – לִתֵּן לַאו – [E vers lényege] hogy tiltó parancsolatot [fogalmazzon meg] arra vonatkozóan – עַל חֲזָרַת שָׂדוֹת לַבְּעָלִים – [ha valaki netán nem lenne hajlandó] visszajuttatni a földet [eredeti] tulajdonosának – בַּיּוֹבֵל – a jóbélévben, –שֶׁלֹא יְהֵא הַלּוֹקֵחַ כּוֹבְשָׁהּ – [annak érdekében tehát, hogy] a vevő ne tartsa vissza azt (vagyis a földet).
לִצְמִתֻת – …örökre… – לִפְסִיקָה – Hogy elszakíttassék [a tulajdonjog az eredeti tulajdonostól] –לִמְכִירָה פְּסוּקָה עוֹלָמִית – egy olyan értékesítés révén, amely örökre elválasztja [a földet eredeti tulajdonosától].
כִּי לִי הָאָרֶץ – …mert Enyém a föld… – אַל תֵּרַע עֵינְךָ בָּהּ שֶׁאֵינָהּ שֶׁלָּךְ – Ne fájlald azt, mert nem a tiéd.
כִּי יָמוּךְ אָחִיךָ וּמָכַר מֵאֲחֻזָּתוֹ, וּבָא גֹאֲלוֹ הַקָּרֹב אֵלָיו וְגָאַל אֵת מִמְכַּר אָחִיו. (ויקרא כה, כה)
Ha elszegényedik testvéred, és elad birtokából, akkor jöjjön rokona, aki legközelebb áll hozzá, és váltsa vissza testvérének eladott birtokát. (3Mózes 25:25.)
כִּי יָמוּךְ אָחִיךָ וּמָכַר – Ha elszegényedik testvéred, és elad… – מְלַמֵּד – [Ez a vers] arra tanít [bennünket], – שֶׁאֵין אָדָם רַשַּׁאי לִמְכֹּר שָׂדֵהוּ – hogy az ember nem adhatja el a földjét, – אֶלָּא מֵחֲמַת דּוֹחַק עֹנִי – kivéve [ha azt] a szegénység nyomására [teszi].
מֵאֲחֻזָּתוֹ – …birtokából (méáchuzáto) – וְלֹא כֻלָּה – [A mem betű értelmileg arra utal, hogy „egy részét,” a „méáchuzáto” szó azt jelenti: „birtokának egy részét”] de nem az egészet; – לִמְּדָה תוֹרָה דֶּרֶךְ אֶרֶץ – [ez a vers] a helyes magatartásra tanít [bennünket]: – שֶׁיְּשַׁיֵּר שָׂדֶה לְעַצְמוֹ – az embernek a földje egy részét meg kell hagynia a maga számára, [még ha nagy szorultságában rákényszerül is arra, hogy eladjon valamennyit a földjéből].
וְגָאַל אֵת מִמְכַּר אָחִיו – …és váltsa vissza testvérének eladott birtokát. – וְאֵין הַלּוֹקֵחַ יָכוֹל לְעַכֵּב – És [ezt] a vásárló nem akadályozhatja meg.
וְחִשַּׁב אֶת שְׁנֵי מִמְכָּרוֹ וְהֵשִׁיב אֶת הָעֹדֵף לָאִישׁ אֲשֶׁר מָכַר לוֹ, וְשָׁב לַאֲחֻזָּתוֹ. (ויקרא כה, כז)
Akkor számítsa eladásának éveit, és térítse vissza a többletet annak az embernek, akinek eladta, és térjen vissza birtokába. (3Mózes 25:27.)
וְחִשַּׁב אֶת שְׁנֵי מִמְכָּרוֹ – Akkor számítsa eladásának éveit… – כַּמָּה שָׁנִים הָיוּ עַד הַיּוֹבֵל – [Vagyis:] „Hány év is van hátra a jóbélévig?” – כָּךְ וָכָךְ – „Ennyi és ennyi.” – וּבְכַמָּה מְכַרְתִּיהָ לְךָ – „És mennyiért adtam el neked [a földet]?” – בְּכָךְ וָכָךְ – „Ennyiért és ennyiért.” – עָתִיד הָיִיתָ לְהַחֲזִירָהּ בַּיּוֹבֵל – „[Így is úgy is] vissza kellett volna majd adnod [nekem] a jóbélévben; – נִמְצֵאתָ קוֹנֶה מִסְפַּר הַתְּבוּאוֹת – végeredményben [tehát az történt, hogy] vettél [tőlem] bizonyos számú [éves] termést, – כְּפִי חֶשְׁבּוֹן שֶׁל כָּל שָׁנָה – szabott árral minden egyes évben. – אָכַלְתָּ אוֹתָהּ שָׁלֹשׁ שָׁנִים אוֹ אַרְבַּע – Fogyasztottad [a termést] három vagy négy [évig]; – הוֹצֵא אֶת דְּמֵיהֶן מִן הַחֶשְׁבוֹן – vond le ezt az összeget a vételi árból [ugyanis időközben hasznot realizáltál a föld terméséből], – וְטוֹל אֶת הַשְּׁאָר – a többit pedig vedd [mint a visszavásárlás összegét].”[12] – וְזֶהוּוְהֵשִׁיב אֶת הָעֹדֵף – [És ez a jelentése annak, hogy] és térítse vissza a többletet… – בִּדְמֵי הַמִּקָּח – a vételárból, – עַל הָאֲכִילָה שֶׁאֲכָלָהּ – az elfogyasztott termés [értékén] felül, – וְיִתְּנֵם לַלּוֹקֵחַ – és adja azt oda a vevőnek.
לָאִישׁ אֲשֶׁר מָכַר לוֹ – …annak az embernek, akinek [korábban] eladta… [Ha a föld időközben tovább lett adva, akkor ki az, akivel a föld megváltója elszámol?] – הַמּוֹכֵר הַזֶּה שֶׁבָּא לְגָאֳלָהּ – [Azzal akinek] az [eredeti] eladó, aki most jön, hogy visszavásárolja [eladta azt]. [Tehát ha a föld értéke időközben felment, és a második vevő többet fizetett érte, mint amennyit az első, az eredeti tulajdonosnak csupán az eredeti vételárral kell foglalkoznia.[13]]
וְאִם לֹא יִגָּאֵל עַד מְלֹאת לוֹ שָׁנָה תְמִימָה וְקָם הַבַּיִת אֲשֶׁר בָּעִיר אֲשֶׁר [לא] לוֹ חֹמָה לַצְּמִיתֻת לַקֹּנֶה אֹתוֹ לְדֹרֹתָיו, לֹא יֵצֵא בַּיֹּבֵל. (ויקרא כה, ל)
De ha nem váltja ki, míg eltelt egy teljes év, akkor marad a ház, amely fallal bíró városban van, véglegesen azé, aki megvette, nemzedékein át; nem szabadul fel a jóbélben. (3Mózes25:30.)
וְקָם הַבַּיִת לַצְּמִיתֻת – …akkor marad a ház… véglegesen. – יָצָא מִכֹּחוֹ שֶׁל מוֹכֵר – Kikerülve az eladó fennhatósága alól, – וְעוֹמֵד בְּכֹחוֹ שֶׁל קוֹנֶה – és maradva a vevő fennhatósága alatt. [Vagyis az eladónak többé nincs semmi joga hozzá; már nem vásárolhatja azt vissza a vevő akarata ellenére.]
אֲשֶׁר לֹא חֹמָה – …amely fallal bíró (áser lo chomá) – לוֹ קָרִינַן – [A lo szót (amely azt jelenti: „nem”; vagyis a szöveg így is olvasható: „amelynek nincs fala”)] úgy olvassuk [mintha lo] „neki” [szerepelne a szövegben („amelynek fala van.)]. – אָמְרוּ רַבּוֹתֵינוּ זִכְרוֹנָם לִבְרָכָה – Mestereink, legyen áldott az emlékük, azt mondták [vagyis a következőképpen magyarázták a fenteb­bie­ket]: – אַף עַל פִּי שֶׁאֵין לוֹ עַכְשָׁו – Jóllehet, ma már nincs [fala], – הוֹאִיל וְהָיְתָה לוֹ קֹדֶם לָכֵן – mivel korábban volt [fala, vonatkozik rá ez a szabály].
– וְעִיר נְקֵבָה הִיא – És az ir („város”) [szó] nőnemű, – וְהֻצְרַךְ לִכְתֹּב לָהּ – és [valójában] לָהּ() [„neki” nőnemben] kellett volna, hogy álljon [a szövegben], – אֶלָּא מִתּוֹךְ שֶׁצָּרִיךְ לִכְתֹּב לֹא בִּפְנִים– ám mivel szükséges volt, hogy a szövegben a לֹא(lo) [azaz a „nem”] szerepeljen, – תִּקְּנוּ לוֹ בְּמַסֹּרֶת – ezért az írástudók hagyományában a [לֹא(lo)] olvasása [is] úgy lett meghatározva, hogyלוֹ(lo) [„neki” hímnemben], – זֶה נוֹפֵל עַל זֶה – úgy hogy az egyik [hangzása] kiegészítse a másik [jelentését].
לֹא יֵצֵא בַּיֹּבֵל – …nem szabadul fel a jóbélben. – אָמַר רַב סָפְרָא – Azt mondta Ráv Száfrá: – אִם פָּגַע בּוֹ יוֹבֵל בְּתוֹךְ שְׁנָתוֹ – Ha a jóbél abban az évben következett, [vagyis az eladás idejétől számított első évben,] – לֹא יֵצֵא – akkor sem hagyja el [a vevő birtokát].
וְכִי יָמוּךְ אָחִיךָ וּמָטָה יָדוֹ עִמָּךְ, וְהֶחֱזַקְתָּ בּוֹ גֵּר וְתוֹשָׁב וָחַי עִמָּךְ. (ויקרא כה, לה)
Ha elszegényedik testvéred, és lehanyatlik keze melletted, támogasd őt, akár betért, akár jövevény, hogy élhessen melletted. (3Mózes 25:35.)
וְהֶחֱזַקְתָּ בּוֹ – …támogasd őt… – אַל תַּנִּיחֵהוּ שֶׁיֵּרֵד – Ne engedd, hogy hanyatlásnak induljon [társadalmi és anyagi értelemben] – וְיִפֹּל – és [teljesen] tönkremenjen, – וְיִהְיֶה קָשֶׁה לַהֲקִימוֹ – [hogy aztán] nehéz legyen felemelni őt [visszahelyezni őt eredeti pozíciójába], – אֶלָּא חַזְּקֵהוּ מִשְּׁעַת מוּטַת הַיָּד – hanem erősítsd őt elgyengülésének pillanatától. – לְמָה זֶה דוֹמֶה – Mihez hasonlítható ez? – לְמַשְּׂאוּי שֶׁעַל הַחֲמוֹר – Egy szamár[hát]ra helyezett málhához: – עוֹדֵהוּ עַל הַחֲמוֹר – amíg az még a szamáron van, – אֶחָד תּוֹפֵס בּוֹ וּמַעֲמִידוֹ – egy [ember] is képes megragadni és fönntartani [azt a szamár hátán]; – נָפַל לָאָרֶץ – [ám ha a szamár] lerogyik a földre, – חֲמִשָּׁה אֵין מַעֲמִידִין אוֹתוֹ – öten sem képesek felemelni [a terhét].
גֵּר וְתוֹשָׁב – …akár betért, akár jövevény… – אַף אִם הוּא גֵּר אוֹ תוֹשָׁב – Még ha betértről vagy [nemzsidó] jövevényről [van is szó]. – וְאֵיזֶהוּ תוֹשָׁב – És ki az a „jövevény”? – כָּל שֶׁקִּבֵּל עָלָיו – Bárki, aki vállalja, – שֶׁלֹּא לַעֲבוֹד עֲבוֹדָה זָרָה – hogy nem imád bálványokat, – וְאוֹכֵל נְבֵלוֹת – de megeszi a nem rituálisan levágott állatok [tetemét].[14]
אַל תִּקַּח מֵאִתּוֹ נֶשֶׁךְ וְתַרְבִּית וְיָרֵאתָ מֵאֱלֹהֶיךָ, וְחֵי אָחִיךָ עִמָּךְ. (ויקרא כה, לו)
Ne végy tőle kamatot, vagy uzsorát, és féld Istenedet, hogy élhessen testvéred melletted.(3Mózes 25:36.)
נֶשֶׁךְ וְתַרְבִּית – …kamatot, vagy uzsorát… – חַד שַׁוִּינְהוּ רַבָּנָן – A bölcsek[15] egyenlőségjelet tettek a két [terminus közé]; – וְלַעֲבוֹר עָלָיו בִּשְׁנֵי לָאוִין – [Miért szerepel hát mindkettő a versben? Hogy tudjuk, az, aki kamatot fizet, vagy szed, egyszerre] két tilalmat hág át.
וְיָרֵאתָ מֵאֱלֹהֶיךָ – …és féld Istenedet… – לְפִי שֶׁדַּעְתּוֹ שֶׁל אָדָם – Mivel az ember elméjét – נִמְשֶׁכֶת אַחַר הָרִבִּית – vonzza az uzsora [gondolata], – וְקָשֶׁה לִפְרוֹשׁ הֵימֶנּוּ – nehéz függetlenítenie magát tőle; – וּמוֹרֶה לְעַצְמוֹ הֶתֵּר – ugyanis [könnyen] meggyőzi önmagát, hogy ez megengedett – בִּשְׁבִיל מְעוֹתָיו – a pénze miatt, – שֶׁהָיוּ בְטֵלוֹת אֶצְלוֹ – amely csupán vesztegel a [kölcsönkérő] birtokában. [Hiszen ha a kölcsönző nem szed tőle kamatot, akkor jobban jár, ha kölcsön sem adja neki azt az összeget, hanem valamilyen hasznot hajtó vállalkozásba fekteti.] – הֻצְרַךְ לוֹמַר – [Ezért] volt fontos hozzátenni: – וְיָרֵאתָ מֵאֱלֹהֶיךָ – „…és féld Is­te­ne­det” [azért, hogy megerősítse istenfélelmében]. – אוֹ – Vagy [még egy ok arra, hogy miért van írva „és féld Istenedet”]: olyan eset miatt, [amikor megkí­sé­rel­né kijátszani a tilalmat] – הַתּוֹלֶה מְעוֹתָיו בְּגּוֹי – azzal, hogy úgy tesz, [mintha] a pénz nemzsidóé [volnalenne] – כְּדֵי לְהַלְווֹתָם לְיִשְֹרָאֵל בְּרִבִּית – [és] abból a célból [van nála], hogy azt kikölcsönözze egy zsidónak kamatra. [Vagyis azt mondja a kölcsönkérőnek, hogy ő csupán a nemzsidó képviselője, s így a zsidó kölcsönkérő azt hiszi, hogy a nemzsidónak fizet kamatot.] – הֲרֵי זֶה דָּבָר – Íme, tehát ez a dolog – הַמָּסוּר לְלִבּוֹ שֶׁל אָדָם וּמַחֲשַׁבְתּוֹ – az ember [saját] lelkiismeretére van bízva, [azaz mások nem tudják rajtakapni, hogy a maga számára szed kamatot, Isten viszont belelát az ember lelkébe, és ezért a törvényszegő nem fogja elkerülni Isten ítéletét.] – לְכָךְ הֻצְרַךְ לוֹמַר – Ezért volt fontos hozzátenni: – וְיָרֵאתָ מֵאֱלֹהֶיךָ – „…és féld Istenedet.”[16]
אֲנִי יהוה אֱלֹהֵיכֶם אֲשֶׁר הוֹצֵאתִי אֶתְכֶם מֵאֶרֶץ מִצְרָיִם, לָתֵת לָכֶם אֶת אֶרֶץ כְּנַעַן לִהְיוֹת לָכֶם לֵאלֹהִים. (ויקרא כה, לח)
Én vagyok az Örökkévaló, a ti Istenetek, aki kivezettelek benneteket Egyiptom országából, hogy adjam nektek Kanaán országát, hogy legyek a ti Istenetek. (3Mó­zes 25:38.)
אֲשֶׁר הוֹצֵאתִי וְגוֹ’ – …aki kivezettelek… – וְהִבְחַנְתִּי בֵּין בְּכוֹר – És [ott] különbséget tettem az elsőszülött – לְשֶׁאֵינוֹ בְכוֹר – és a nem elsőszülött között.[17] – אַף אֲנִי יוֹדֵעַ וְנִפְרָע – Ugyanígy ismerem és megbüntetem – מִן הַמַּלְוֶה מָעוֹת לְיִשְׂרָאֵל בְּרִבִּית – azt, aki kamatra ad kölcsön pénzt egy izraelitának – וְאוֹמֵר שֶׁל גּוֹי הֵם – és azt állítja, hogy az [a pénz] egy nemzsidóé. – דָּבָר אַחֵר – Egy másik magyarázat: – אֲשֶׁר הוֹצֵאתִי אֶתְכֶם מֵאֶרֶץ מִצְרַיִם – aki ki­ve­zettelek benneteket Egyiptom országából…, – עַל מְנָת שֶׁתְּקַבְּלוּ עֲלֵיכֶם מִצְווֹתַי – azzal a feltétellel, hogy magatokra ve­gyé­tek parancsolataimat, – וַאֲפִלּוּ הֵן כְּבֵדוֹת עֲלֵיכֶם – még ha azok ne­he­zek is számotokra.
לָתֵת לָכֶם אֶת אֶרֶץ כְּנַעַן – …hogy adjam nektek Kanaán országát… – בִּשְׂכַר שֶׁתְּקַבְּלוּ מִצְווֹתָי – Jutalmul parancsolataim elfogadásáért.
לִהְיוֹת לָכֶם לֵאלֹהִים – …hogy legyek a ti Istenetek. – שֶׁכָּל הַדָּר בְּאֶרֶץ יִשְׂרָאֵל – [Mivel a vers összeköti a két dolgot,] tehát bárki lakik is Izrael országában, – אֲנִי לוֹ לֵאלֹהִים – én az ő Istene vagyok; – וְכָל הַיּוֹצֵא מִמֶּנָּה – [de] bárki, aki elhagyja [Izrael földjét], – כְּעוֹבֵד עֲבוֹדָה זָרָה – az olyan, mint aki bálványokat imád.
לֹא תִרְדֶּה בוֹ בְּפָרֶךְ, וְיָרֵאתָ מֵאֱלֹהֶיךָ. (ויקרא כה, מג)
Ne uralkodjál rajta kemény munkával, hanem féld Istenedet. (3Mózes 25:43.)
לֹא תִרְדֶּה בוֹ בְּפָרֶךְ – Ne uralkodjál rajta kemény mun­ká­val – מְלָאכָה שֶׁלֹא לְצוֹרֶךְ כְּדֵי לְעַנּוֹתוֹ– [Ne végeztess vele] szükségtelen munkát [csak] azért, hogy gyötörd. – אַל תֹּאמַר לוֹ הָחֵם לִי אֶת הַכּוֹס הַזֶּה – Ne mondd neki: „Melegítsd meg nekem ezt a poharat,” – וְהוּא אֵינוֹ צָרִיךְ – miközben nincs is rá szükséged; – עֲדוֹר תַּחַת הַגֶּפֶן עַד שֶׁאָבוֹא – [vagy azt, hogy:] „Kapáld meg ezeket a szőlőtöveket, amíg meg nem jövök.” [Mert a szolga nem tudja, mikor jön meg az ura, vagyis, hogy meddig kell dolgoznia, s ez terhes és bosszantó számára.] – שֶׁמָּא תֹאמַר אֵין מַכִּיר בַּדָּבָר – Azt gondolhatod, hogy senki sem döntheti el, – אִם לְצוֹרֶךְ אִם לַאו – hogy [egy bizonyos munka] szükséges-e vagy sem, – וְאוֹמֵר אֲנִי לוֹ שֶׁהוּא לְצוֹרֶךְ – és, hogy én [vagyok az, aki] megmondom (a szolgának), hogy az (a munka) szükséges. – הֲרֵי הַדָּבָר הַזֶּה – Lásd, ez a dolog –מָסוּר לַלֵב – rá van bízva (a gazda) lelkiismeretére, – לְכָךְ נֶאֱמַר וְיָרֵאתָ – és ezért áll [a szövegben]: …hanem féld Istenedet.17
וְהִתְנַחַלְתֶּם אֹתָם לִבְנֵיכֶם אַחֲרֵיכֶם לָרֶשֶׁת אֲחֻזָּה לְעֹלָם בָּהֶם תַּעֲבֹדוּ, וּבְאַחֵיכֶם בְּנֵי יִשְׂרָאֵל אִישׁ בְּאָחִיו לֹא תִרְדֶּה בוֹ בְּפָרֶךְ. (ויקרא כה, מו)
És birtokba vehetitek azokat magatoknak, gyermekeitek számára utánatok, hogy örököljék tulajdon gyanánt örökre, azokkal végeztethettek nehéz munkát; de testvéreiteken, Izráel fiain, egyik a másikon ne uralkodjatok szigorúsággal. (3Mózes 25:46.)
וְהִתְנַחַלְתֶּם אֹתָם לִבְנֵיכֶם – És birtokba vehetitek azokat magatoknak, gyermekeitek számára utánatok… – הַחֲזִיקוּ בָּהֶם לְנַחֲלָה – Tartsátok meg őket birtokként – לְצוֹרֶךְ בְּנֵיכֶם אַחֲרֵיכֶם – utánatok következő gyermekeitek szükségleteit [kielé­gí­tendő]. – וְלֹא יִתָּכֵן לְפָרֵשׁ – Nem lehetséges úgy magyarázni [ezt, mintha azt jelentené]: – הַנְחִילוּם לִבְנֵיכֶם – Hagyjátok őket örökségként gyermekeitekre, – שֶׁאִם כֵּן הָיָה לוֹ לִכְתּוֹב – mert ha így lenne, az kellett volna álljon [a szövegben]: – וְהִנְחַלְתֶּם אוֹתָם לִבְנֵיכֶם – „És hagyjátok őket örökségként gyer­me­keitekszámára.” – וְהִתְנַחַלְתֶּם– A „vöhitná­chál­tem” [szó] – כְּמוֹ וְהִתְחַזַּקְתֶּם – olyan mint a „vöhitcházáktem” („megtart­hat­játok azokat”). [Vagyis vegyétek birtokba a magatok számára, hogy aztán gyermekeitek is örökölhessék azokat.]
אִישׁ בְּאָחִיו – …egyik a másikon… – לְהָבִיא – [A tiltást, hogy nem szabad másik zsidóval értelmetlen munkát végeztetni, már a 43. vers is tartalmazta. A tilalom megismétlése itt] kiterjeszteni [hivatott a parancsolat érvényét a következőkre:] – נָשִׂיא בְּעַמָּיו וּמֶלֶךְ בִּמְשָׁרְתָיו – egy fejedelem a népén és egy király a szolgáin; – שֶׁלֹּא לִרְדּוֹת בְּפָרֶךְ – ne uralkodjon felettük, kemény munkával gyötörve őket.
אַחֲרֵי נִמְכַּר גְּאֻלָּה תִּהְיֶה לּוֹ, אֶחָד מֵאֶחָיו יִגְאָלֶנּוּ. (ויקרא כה, מח)
Miután eladta magát, visszaváltás legyen számára; egy a testvérei közül váltsa vissza.(3Mózes 25:48.)
גְּאֻלָּה תִּהְיֶה לּוֹ – …visszaváltás legyen számára… – מִיָּד – Azonnal [meg kell szabadítani őt a bálványimádónak és családjának befolyásától, nehogy a zsidó szolga magáévá tegye az ő szokásaikat]. – אַל תַּנִּיחֵהוּ – Ne hagyd őt [ebben a szol­ga­ság­ban], – שֶׁיִּטָּמַע – nehogy elmerüljön [a bálvány­imádásban].
לֹא תַעֲשׂוּ לָכֶם אֱלִילִם וּפֶסֶל וּמַצֵּבָה לֹא תָקִימוּ לָכֶם וְאֶבֶן מַשְׂכִּית לֹא תִתְּנוּ בְּאַרְצְכֶם לְהִשְׁתַּחֲוֹת עָלֶיהָ, כִּי אֲנִי יהוה אֱלֹהֵיכֶם. (ויקרא כו, א)
Ne készítsetek magatoknak bálványokat és faragott ké­peket, se oszlopot ne állítsatok fel magatoknak, és bo­rított követ ne helyezzetek el országotokban, hogy leboruljatok rája, mert Én vagyok az Örökkévaló, a ti Istenetek. (3Mózes 26:1.)
לֹא תַעֲשׂוּ לָכֶם אֱלִילִם – Ne készítsetek magatoknak bálványokat… – כְּנֶגֶד זֶה הַנִּמְכָּר לְגּוֹי – [Ez] annak szól, akit eladtak egy bálványimádónak, – שֶׁלֹּא יֹאמַר הוֹאִיל וְרַבִּי מְגַלֶּה עֲרָיוֹת – hogy ne mondja: „Mivel a gazdám szexuális bűnöket követ el – אַף אֲנִי כְּמוֹתוֹ – én is úgy teszek majd, mint ő, – הוֹאִיל וְרַבִּי עוֹבֵד עֲבוֹדָה זָרָה – mivel a gazdám bálványokat imád, – אַף אֲנִי כְּמוֹתוֹ – én is úgy teszek majd, mint ő, – הוֹאִיל וְרַבִּי מְחַלֵּל שַׁבָּת – mivel a gazdám megszentségteleníti a szombatot, – אַף אֲנִי כְּמוֹתוֹ – én is úgy teszek majd, mint ő;” – לְכָךְ נֶאֶמְרוּ מִקְרָאוֹת הַלָּלוּ – ezért hangzanak el ezek a versek [a bálványimádó zsidó szolgájának visszaváltásáról].
– וְאַף הַפַּרְשִׁיּוֹת הַלָּלוּ – Ezek a tórai szakaszok [a 25. fejezet elejétől eddig a pontig] – נֶאֶמְרוּ עַל הַסֵּדֶר – szintén sorrendben hangzanak el: – בַּתְּחִלָּה הִזְהִיר עַל הַשְּׁבִיעִית – [A Tóra] először a hetedik évvel kapcsolatban figyelmeztetett, – וְאִם חָמַד מָמוֹן – és ha pénzre vágyott – וְנֶחְשַׁד עַל הַשְּׁבִיעִית – és gyanús, hogy [kereskedett] a hetedik évi [gyümölccsel], – סוֹפוֹ לִמְכֹּר מִטַּלְטְלָיו – az lesz a sorsa, hogy el kell adnia az ingóságait. – לְכָךְ סָמַךְ לָהּ– És ezért került mellé:[18] – וְכִי תִמְכְּרוּ מִמְכָּר וְגוֹ’ – „És ha eladsz valamit felebarátodnak;” – מַה כְּתִיב בֵּהּ – Mi is áll [abban a versben]? – אוֹ קָנֹה מִיַּד עֲמִיתֶךָ – „…vagy veszel felebarátod kezéből.” – דָּבָר הַנִּקְנֶה מִיָּד לְיָד – [A vers] valami olyasmire [utal], amit eladáskor kézből kézbe adnak [azaz ingóságok]. – לֹא חָזַר בּוֹ – Ha nem bánja meg bűnét, – סוֹף מוֹכֵר אֲחֻזָּתוֹ – az lesz a sorsa, hogy el kell adnia a birtokát.[19] –לֹא חָזַר בּוֹ – [És ha még mindig] nem tart bűnbánatot, – סוֹף מוֹכֵר אֶת בֵּיתוֹ – végül el kell adnia a házát;[20] – לֹא חָזַר בּוֹ – [ha ekkor] sem tart bűnbánatot, – סוֹף לוֹוֶה בְּרִבִּית – végül kamatra fog kölcsönvenni.[21] – כָּל אֵלּוּ הָאַחֲרוֹנוֹת – Mindez utóbbiak – קָשׁוֹת מִן הָרִאשׁוֹנוֹת – rosszabbak, mint az első. – לֹא חָזַר בּוֹ – [És ha] még ekkor sem bánta meg bűneit, – סוֹף מוֹכֵר אֶת עַצְמוֹ – végül önmagát kényszerül eladni.[22] – לֹא חָזַר בּוֹ – [Ha] még ekkor sem tart bűnbánatot, – לֹא דַּיּוֹ לְיִשְׂרָאֵל – nem csupán zsidóhoz fog kerülni, – אֶלָּא אֲפִלּוּ לְגוֹי – hanem méghozzá bálványimádóhoz.[23]
וְאֶבֶן מַשְׂכִּית – …és borított (mászkitkövet… – לְשׁוֹן כִּסּוּי – [Kifejezés, amely] borítást [jelent], –כְּמוֹ – mint [a következő versben]:[24] – וְשַׂכֹּתִי כַפִּי – „…és reád borítom (vöszákoti) kezemet.” –שֶׁמְּכַסִּין הַקַּרְקַע בְּרִצְפַּת אֲבָנִים – [Ez azt jelenti, hogy] kőpadlóval beborítják a földet, [hogy arra letérdeljenek].

לְהִשְׁתַּחֲוֹת עָלֶיהָ – …hogy leboruljatok rája… – אֲפִלּוּ לַשָּׁמַיִם – Még akár a Mennyek[azaz az Örökkévaló] előtt is, – לְפִי שֶׁהִשְׁתַּחֲוָאָה – mert [a leborulás] – בְּפִשּׁוּט יָדַיִם וְרַגְלַיִם הִיא – a kezek és a lábfejek kinyújtásával [jár], – וְאָסְרָה תּוֹרָה לַעֲשׂוֹת כֵּן – és a Tóra megtiltotta, hogy így cselekedjünk – חוּץ מִן הַמִּקְדָּשׁ – a Szentélyen kívül.



[1] 1:1.
[2] 2Mózes 23:11.
[3] 3Mózes 23:27.
[4] Ténylegesen ros hásánákor, noha a sófárt tíz nappal később, jom kipurkor fújják meg.
[5] Ahogyan az a 2Mózes 21:5-6-ban le van fektetve. Rási ott kifejti, hogy annak a rabszolgának, aki kijelenti, hogy nem akarja elhagyni urát, kilyukasztják a fülét, és ettől kezdve „örökké” kell szolgálnia, amely terminus a jóbél évre utal.
[6] Mint a 2Mózes 19:13-ban.
[7] Háromféle héber rabszolga létezik: 1. aki a szegénysége miatt önmagát adja el rabszolgának (lásd 3Mózes 25:39.); 2. akit egy bíróság ad el rabszolgának, mert nem tud kártérítést fizetni annak, akit megrabolt (2Mózes 21:2.); 3. és akinek kilyukasztották a fülét, amint arról fentebb már szó esett. Lentebb, a 39-40. vers az első kategóriáról szól, a 41. vers viszont a második kategóriáról. A mi versünk tehát értelemszerűen a harmadik kategóriáról szól. És így tehát érthető, hogy miért szerepel háromszor a Tórában a rabszolgák szabadulása.
[8] 10. vers.
[9] Lásd a 3Mózes 19:14. vershez tartozó Rási-kommentárt.
[10] 3Mózes 26:34.
[11] Lásd 2Krónikák 36:21: „…míg az ország meg nem kapja nyugaloméveit, nyugodni fog a pusztulás egész ideje alatt, teljes hetven évig.” A részletes számítást lásd a 3Mózes 26:35. vershez tartozó Rási-kommentárt.
[12] Ugyanezt a számítást kell alkalmazni héber szolga vagy szolgáló esetében is.
[13] Mindazonáltal, ha a földnek időközben csökkent az értéke, akkor meg a csökkent ár szerint kell azt visszavásárolnia. Ily módon segíti a Tóra azt, aki jön, hogy visszavásárolja ősi jussát.
[14] Ahogyan az az 5Mózes 14:21-ben le van fektetve, az ilyen húst „a jövevénynek adjad, aki kapuidban van, hogy egye”.
[15] Talmud, Bává möciá 60b.
[16] Lásd a 3Mózes 19:14. vershez tartozó Rási-kommentárt.
[17] Lásd uo. a 19:36. vershez tartozó Rási-kommentárt.
[18] 14. vers.
[19] 25. vers.
[20] 29. vers.
[21] 36-37. vers.
[22] 39-43. vers.
[23] 47. vers.
[24] 2Mózes 33:22.
  • Küldés emailben

Fejezetek