2. 📖 XXIV. – Szerelem, házasság és család

Böhár (3Mózes 25:1–26:2.) פָּרָשָׁת בְּהַר

Böhár (3Mózes 25:1–26:2.) פָּרָשָׁת בְּהַר

 

A hetiszakasz tartalmából

  • Szináj hegyén Isten átadja Mózesnek a smitá – szombatév törvényeit. Minden hetedik évben szüneteltetni kell a munkát a földeken Izraelben, ami pedig megterem rajtuk, az ingyen és szabadon fogyasztható ember és állat számára egyaránt. (3Mózes 25:1–7.)
  • Hét szombatév-ciklust egy ötvenedik év, a jóbélév követ, amely során szünetelnek a mezei munkák Izraelben, a zsidó rabszolgákat szabadon kell ereszteni, és a Szentföld minden időközben eladásra került ingatlanvagyonának vissza kell kerülnie eredeti tulajdonosának birtokába. (3Mózes 25:8–13.)
  • A hetiszakasz még további, a földek adásvételére, a csalás és uzsora tilalmára és a zsidó rabszolgára vonatkozó törvényeket is tartalmaz. (3Mózes 25:14–26:2.)

 

וַיְדַבֵּר יְהֹוָה אֶל מֹשֶׁה בְּהַר סִינַי לֵאמֹר. (ויקרא כה, א)

És szólt az Örökkévaló Mózeshez a Szináj hegyén mondván: (3Mózes 25:1.)

בְּהַר סִינַי…Szináj hegyén… – מָה עִנְיַן שְׁמִטָּה אֵצֶל הַר סִינַי – Miért pont a smitáról szóló micvánál van említve Szináj hegye, – וַהֲלֹא כָּל הַמִּצְוֹת נֶאֶמְרוּ מִסִּינַי – hiszen az összes törvény a Szináj hegyén hangzott el? – אֶלָּא – Azért [hogy levonhassuk a tanulságot]: – מַה שְּׁמִטָּה – úgy akárcsak a smitáról szóló – נֶאֶמְרוּ כְּלָלוֹתֶיהָ וּפְרָטוֹתֶיהָ וְדִקְדּוּקֶיהָ מִסִּינַי – összes szabály, részlet és apró előírás a Szinájnál hangzott el,[1] – אַף כֻּלָּן – úgy az összes többi törvény – נֶאֶמְרוּ כְּלָלוֹתֵיהֶן וְדִקְדּוּקֵיהֶן מִסִּינַי – szabályai, részletei és apró előírásai szintén a Szináj hegyén hangzottak el. – כָּךְ שְׁנוּיָה בְּתוֹרַת כֹּהֲנִים – Így tanultuk a Torát kohánim [midrás]ban.[2]

– וְנִרְאֶה לִי – Szerintem – שֶׁכָּךְ פֵּרוּשָׁהּ – ez a magyarázat: – לְפִי שֶׁלֹּא מָצִינוּ שְׁמִטַּת קַרְקָעוֹת שֶׁנִּשְׁנֵית בְּעַרְבוֹת מוֹאָב – Mivel Moáb síkságánál nem találjuk meg a smitá törvényének ismétlését, – בְּמִשְׁנֵה תוֹרָה – a Misné Tórában[3] – לָמַדְנוּ – ebből azt tanuljuk, – שֶׁכְּלָלוֹתֶיהָ וּפְרָטוֹתֶיהָ כֻּלָּן נֶאֶמְרוּ מִסִּינַי – hogy a Smitá összes szabálya és részletei a Szinájnál lettek elmondva. – וּבָא הַכָּתוּב וְלִמֵּד כַּאן – Most pedig jön az Írás, hogy tanítsa neked: – עַל כָּל דִּבּוּר שֶׁנִּדְבַּר לְמֹשֶׁה – az összes többi parancsolat, ami el lett mondva Mózesnek, – שֶׁמִּסִּינַי הָיוּ כֻלָּם כְּלָלוֹתֵיהֶן וְדִקְדּוּקֵיהֶן – azoknak minden szabályai, részletei és apró előírásai szintén a Szináj hegyén hangzottak el, – וְחָזְרוּ וְנִשְׁנוּ בְּעַרְבוֹת מוֹאָב – majd később Moáb síkságán megismétlődtek.

 

דַּבֵּר אֶל בְּנֵי יִשְׂרָאֵל וְאָמַרְתָּ אֲלֵהֶם כִּי תָבֹאוּ אֶל הָאָרֶץ אֲשֶׁר אֲנִי נֹתֵן לָכֶם, וְשָׁבְתָה הָאָרֶץ שַׁבָּת לַיהֹוָה. (ויקרא כה, ב)

Szólj Izráél fiaihoz és mondd nekik: Amidőn bementek az országba, melyet adok nektek, nyugodjon a föld szombatot az Örökkévalónak. (3Mózes 25:2.)

שַׁבָּת לַה – …szombatot az Örökkévalónak. – לְשֵׁם ה’ – Az Örökkévaló Nevéért,[4] – כְּשֵׁם שֶׁנֶּאֱמַר בְּשַׁבַּת בְּרֵאשִׁית – ahogyan az [már korábban is] elhangzott a Teremtés szombatjával kapcsolatban.[5]

 

שֵׁשׁ שָׁנִים תִּזְרַע שָׂדֶךָ וְשֵׁשׁ שָׁנִים תִּזְמֹר כַּרְמֶךָ, וְאָסַפְתָּ אֶת תְּבוּאָתָהּ. (ויקרא כה, ג)

וּבַשָּׁנָה הַשְּׁבִיעִת שַׁבַּת שַׁבָּתוֹן יִהְיֶה לָאָרֶץ שַׁבָּת לַיהֹוָה, שָׂדְךָ לֹא תִזְרָע וְכַרְמְךָ לֹא תִזְמֹר. (ויקרא כה, ד)

…de a hetedik évben szombat nyugalma legyen az országban, szombat az Örökkévalónak: meződet ne vesd be és szőlődet ne ágazd meg. (3Mózes 25:4.)

יִהְיֶה לָאָרֶץ – …szombat nyugalma legyen az országban… – לַשָּׂדוֹת וְלַכְּרָמִים – a mezőknek és a szőlőknek.[6]

לֹא תִזְמֹר – …ne ágazd meg. – שֶׁקּוֹצְצִין זְמוֹרוֹתֶיהָ – [Ez] a [szőlőtő] ágainak megkurtítását [jelenti];[7] – וְתַרְגּוּמוֹ לָא תִכְסָח – arámi fordítása pedig: lá tichszách („ne vágd ki”), – וְדוֹמֶה לוֹ קוֹצִים כְּסוּחִים – és hasonló [még az Onkelosz-féle fordítás által használt szóhoz a köchuchim kifejezés az] „mint a kivágott gaz”[8] [szövegrészben], – שְֹרֻפָה בָאֵשׁ כְּסוּחָה – [valamint a köszuchá kifejezés a] „fölperzselték, levagdalták”[9] [szövegrészben].

 

אֵת סְפִיחַ קְצִירְךָ לֹא תִקְצוֹר וְאֶת עִנְּבֵי נְזִירֶךָ לֹא תִבְצֹר, שְׁנַת שַׁבָּתוֹן יִהְיֶה לָאָרֶץ. (ויקרא כה, ה)

Aratásod termését, ami magától nő, ne arasd le és távol tartott szőlőd bogyóit ne szüreteld le; szombati nyugalom éve legyen az országnak. (3Mózes 25:5.)

אֵת סְפִיחַ קְצִירְךָ – Aratásod termését, ami magától nő... – אֲפִלּוּ לֹא זְרַעְתָּהּ – Még ha nem is te vetetted [azt], – וְהִיא צָמְחָה מִן הַזֶּרַע שֶׁנָּפַל בָּהּ – [hanem csupán] kisarjadt a magból, amely ráhullott [a talajra] – בְּעֵת הַקָּצִיר – az [előző évi] aratás idején; – הוּא קָרוּי סָפִיחַ – ezt nevezik „másodtermény”-nek.[10]

לֹא תִקְצוֹר – …ne arasd le… – לִהְיוֹת מַחֲזִיק בּוֹ – hogy birtokba vedd azt, – כִּשְׁאָר קָצִיר – mint a többi learatott [termést],[11] – אֶלָּא הֶפְקֵר יִהְיֶה – hanem gazdátlannak kell lennie – לַכֹּל – mindenki számára [szabadon hozzáférhetőnek].

נְזִירֶךָ – …távol tartott szőlőd... – שֶׁהִנְזַרְתָּ – Amelyet elzárva tartottál, – וְהִפְרַשְׁתָּ בְּנֵי אָדָם מֵהֶם – és amelytől távol tartottad az embereket, – וְלֹא הִפְקַרְתָּם – és nem nyilvánítottad gazdátlannak.[12]

לֹא תִבְצֹר – …ne szüreteld le… – אוֹתָם אֵינְךָ בּוֹצֵר – azokat nem szüretelhetsz le, – אֶלָּא מִן הַמֻּפְקָר – ám [ab]ból, [ami] gazdátlan, [szüretelhetsz].

 

וְהָיְתָה שַׁבַּת הָאָרֶץ לָכֶם לְאָכְלָה לְךָ וּלְעַבְדְּךָ וְלַאֲמָתֶךָ, וְלִשְׂכִירְךָ וּלְתוֹשָׁבְךָ הַגָּרִים עִמָּךְ. (ויקרא כה, ו)

És az a termés, ami a föld nyugalma idején terem, legyen nektek eledelül: neked, szolgádnak és szolgálódnak, béresednek és az idegennek, aki nálad tartózkodik. (3Mózes 25:6.)

וְהָיְתָה שַׁבַּת הָאָרֶץ וְגוֹמֵר…a termés, ami a föld nyugalma idején terem… – אַף עַל פִּי שֶׁאֲסַרְתִּים עָלֶיךָ – Annak ellenére, hogy megtiltottam neked azt,[13] – לֹא בַּאֲכִילָה וְלֹא בַּהֲנָאָה אֲסַרְתִּים – nem a [termés] evését vagy az élvezetét tiltottam meg, – אֶלָּא שֶׁלֹּא תִנְהוֹג בָּהֶם כְּבַעַל הַבַּיִת – hanem csak azt, hogy gazda módjára viselkedj vele. – אֶלָּא הַכֹּל יִהְיוּ שָׁוִים בָּהּ – Tehát mindenki legyen egyenlő: – אַתָּה וּשְׂכִירְךָ וְתוֹשָׁבֶךָ – te, béresed és aki nálad tartózkodik.

שַׁבַּת הָאָרֶץ לָכֶם לְאָכְלָה – …a föld nyugalma idején terem, legyen nektek eledelül… – מִן הַשָּׁבוּת אַתָּה אוֹכֵל – A közösből (hefker) ehetsz, – וְאִי אַתָּה אוֹכֵל מִן הַשָּׁמוּר – de az őrzöttből nem.

לְךָ וּלְעַבְדְּךָ וְלַאֲמָתֶךָ…neked, szolgádnak és szolgálód­nak… – לְפִי שֶׁנֶּאֱמַר – Mivel az van írva:[14] – וְאָכְלוּ אֶבְיֹנֵי עַמֶּךָ – „…egyenek róla néped szegényei”, – יָכוֹל יִהְיוּ אֲסוּרִים בַּאֲכִילָה לַעֲשִׁירִים – ebből arra következtethetünk, hogy a gazdagoknak meg lett tiltva, hogy egyenek belőle? – תַּלְמוּד לוֹמַר – A Tóra ezért azt mondja: – לְךָ וּלְעַבְדְּךָ וְלַאֲמָתֶךָ – „…neked, szolgádnak és szolgálód­nak” – הֲרֵי בְּעָלִים – itt a gazdák, – וַעֲבָדִים וּשְׁפָחוֹת – a szolgák és a szolgálók is – אֲמוּרִים כָּאן – meg vannak említve.

וְלִשְׂכִירְךָ וּלְתוֹשָׁבְךָ – …béresednek és az idegennek, aki nálad tartózkodik. – אַף הַגּוֹיִם – a nemzsidónak is.

 

וְלִבְהֶמְתְּךָ וְלַחַיָּה אֲשֶׁר בְּאַרְצֶךָ, תִּהְיֶה כָל תְּבוּאָתָהּ לֶאֱכֹל. (ויקרא כה, ז)

…és barmodnak és a vadnak, amely országodban van, legyen minden termés eledelül. (3Mózes 25:7.)

וְלִבְהֶמְתְּךָ וְלַחַיָּה – …és barmodnak és a vadnak… – אִם חַיָּה אוֹכֶלֶת – Ha egy [vadon élő] állat eheti, – בְּהֵמָה לֹא כָּל שֶׁכֵּן – akkor egy háziasított állat annál inkább, – שֶׁמְּזוֹנוֹתֶיהָ עָלֶיךָ – hiszen felelőséged etetni azt. – מַה תַּלְמוּד לוֹמַר – Miért mondja azt a vers: – וְלִבְהֶמְתְּךָ – „és barmodnak”? – מַקִּישׁ – [A Tóra ezzel] összehasonlítja – בְּהֵמָה לְחַיָּה – a háziállatot a [vadon élő] állattal, [mégpedig a következőképpen]: – כָּל זְמַן שֶׁחַיָּה אוֹכֶלֶת מִן הַשָּׂדֶה – Mindaddig, amíg a vad ehet a mezőről[15], – הַאֲכֵל לִבְהֶמְתְּךָ – etetheted háziállatodat – הַאֲכֵל לִבְהֶמְתְּךָ – a házban [eltárolt terményed]ből; – כָּלָה לַחַיָּה מִן הַשָּׂדֶה – [ám amikor a termés] elfogy a mezőről, – כַּלֵּה לִבְהֶמְתְּךָ – szabadulj meg [attól a takarmánytól, amelyet eltároltál] háziállatod számára, – מִן הַבָּיִת – [eltávolítva azt] a házból.[16]

 

וְסָפַרְתָּ לְךָ שֶׁבַע שַׁבְּתֹת שָׁנִים שֶׁבַע שָׁנִים שֶׁבַע פְּעָמִים, וְהָיוּ לְךָ יְמֵי שֶׁבַע שַׁבְּתֹת הַשָּׁנִים תֵּשַׁע וְאַרְבָּעִים שָׁנָה. (ויקרא כה, ח)

És számlálj magadnak hét szombatévet, hétszer hét évet, úgyhogy lesznek számodra a hét szombatévnek napjai negyvenkilenc év. (3Mózes 25:8.)

שַׁבְּתֹת שָׁנִים – …szombatévet… – שְׁמִטּוֹת שָׁנִים – Hét szombat-időszaknyi évet.[17] – יָכוֹל יַעֲשֶׂה שֶׁבַע שָׁנִים רְצוּפוֹת – Azt hihetnénk, hogy megtart hét egymást követő évet – שְׁמִטָּה – [mint] szombatévet, – וְיַעֲשֶׂה יוֹבֵל אַחֲרֵיהֶם – majd ezek után megtartja a jóbélt? – תַּלְמוּד לוֹמַר – A Tóra ezért azt mondja: – שֶׁבַע שָׁנִים שֶׁבַע פְּעָמִים – hétszer hét évet. – הֱוֵי אוֹמֵר – [Ez alapján] azt kell, hogy mondjad: – כָּל שְׁמִטָּה וּשְׁמִטָּה בִּזְמַנָּהּ – minden smitá a maga idejében [jön el].[18]

וְהָיוּ לְךָ יְמֵי שֶׁבַע וְגוֹמֵר – …úgyhogy lesznek számodra a hét szombatévnek napjai stb. – מַגִּיד לְךָ – [Ez a vers] azt mondja neked, – שֶׁאַף עַל פִּי שֶׁלֹּא עָשִׂיתָ שְׁמִטּוֹת – hogy még ha nem tartottad is meg a szombatéveket, – עֲשֵׂה יוֹבֵל לְסוֹף אַרְבָּעִים וְתֵשַׁע שָׁנָה – tartsd meg a jóbélévet negyvenkilenc év elteltével. – וּפְשׁוּטוֹ שֶׁל מִקְרָא – A vers egyszerű jelentése pedig a következő: – יַעֲלֶה לְךָ חֶשְׁבּוֹן שְׁנוֹת הַשְּׁמִטּוֹת – a szombatciklusok számolása végösszegül – לְמִסְפַּר אַרְבָּעִים וְתֵשַׁע – negyvenkilenc [évet] adjon ki.[19]

 

וְהַעֲבַרְתָּ שׁוֹפַר תְּרוּעָה בַּחֹדֶשׁ הַשְּׁבִעִי בֶּעָשׂוֹר לַחֹדֶשׁ, בְּיוֹם הַכִּפֻּרִים תַּעֲבִירוּ שׁוֹפָר בְּכָל אַרְצְכֶם. (ויקרא כה, ט)

Akkor szólaltasd meg a harsona hangos riadását, a hetedik hónapban, a hónap tizedik napján; az engesztelés napján szólaltassátok meg a harsonát szerte egész országotokban. (3Mózes 25:9.)

וְהַעֲבַרְתָּ – Akkor szólaltasd meg… – לְשׁוֹן – Egy kifejezés, [amely hasonló az] – וַיַּעֲבִירוּ קוֹל בַּמַּחֲנֶה – „és ők hírt vittek (vájáávíru) a táborba”[20] [szövegrészhez], – לְשׁוֹן הַכְרָזָה – a „közhírré tétel” kifejezése.

בְּיוֹם הַכִּפֻּרִים…az engesztelés napján… – מִמַּשְׁמָע שֶׁנֶּאֱמַר בְּיוֹם הַכִּפֻּרִים – Abból, hogy az van írva: „az engesztelés napján” – אֵינִי יוֹדֵעַ שֶׁהוּא בֶּעָשׂוֹר לַחֹדֶשׁ – nem tudom-e, hogy az a hónap tizedike?[21] – אִם כֵּן לָמָּה נֶאֱמַר בֶּעָשׂוֹר לַחֹדֶשׁ – Akkor miért van írva: a hónap tizedik napján? – אֶלָּא לוֹמַר לְךָ – Azért, hogy a tudtodra adja,[22] – תְּקִיעַת עָשׂוֹר לַחֹדֶשׁ – hogy a hónap tizedikén[23] lévő fújás – דּוֹחָה שַׁבָּת – felülírja a szombati munka tilalmat – בְּכָל אַרְצְכֶם – szerte egész országotokban, – וְאֵין תְּקִיעַת רֹאשׁ הַשָּׁנָה דּוֹחָה שַׁבָּת בְּכָל אַרְצְכֶם – de a ros hásánái sófárfújás nem írja felül a szombatot[24] egész országotokban, – אֶלָּא בְּבֵית דִּין בִּלְבָד – csak a [jeruzsálemi] bét dinben.

 

וְקִדַּשְׁתֶּם אֵת שְׁנַת הַחֲמִשִּׁים שָׁנָה וּקְרָאתֶם דְּרוֹר בָּאָרֶץ לְכָל יֹשְׁבֶיהָ, יוֹבֵל הִוא תִּהְיֶה לָכֶם וְשַׁבְתֶּם אִישׁ אֶל אֲחֻזָּתוֹ וְאִישׁ אֶל מִשְׁפַּחְתּוֹ תָּשֻׁבוּ. (ויקרא כה, י)

És szenteljétek meg az ötvenedik évet, hirdessetek szabadságot az országban minden lakójának, jóbél legyen ez számotokra, hogy visszatérjen mindenki birtokába, és mindenki közületek térjen vissza családjához. (3Mózes 25:10.)

וְקִדַּשְׁתֶּם – És szenteljétek meg… – בִּכְנִיסָתָהּ מְקַדְּשִׁין אוֹתָהּ בְּבֵית דִּין – Amikor [a jóbélév] megkezdődik,[25] megszentelik a bét din-ben, – וְאוֹמְרִים מְקֻדֶּשֶׁת הַשָּׁנָה – és azt mondják: „Az év megszenteltetett.”

וּקְרָאתֶם דְּרוֹר – …hirdessetek szabadságot (dror) – לַעֲבָדִים – A rabszolgáknak, – בֵּין נִרְצָע – legyenek bár [olyanok, akiknek] kilyukasztották [a fülét][26] – בֵּין שֶׁלֹּא כָּלוּ לוֹ שֵׁשׁ שָׁנִים – vagy [olyanok, akik] még nem teljesítettek hatévi [szolgálatot] – מִשֶּׁנִּמְכַּר – [azóta,] amióta eladták [őket].[27] – אָמַר רַבִּי יְהוּדָה – Jehudá rabbi azt mondta: – מַהוּ לְשׁוֹן דְּרוֹר – Mit [jelent a] dror szó?[28] – כִּמְדַיַּר בֵּי דַיְרָא וְכוּ’ – [Ez arra utal,[29] hogy a szabad ember olyan] mint az, aki egy fogadóban lakik,[30] – שֶׁדָּר בְּכָל מָקוֹם שֶׁהוּא רוֹצֶה – vagyis aki ott lakik, ahol neki tetszik, – וְאֵינוֹ בִּרְשׁוּת אֲחֵרִים – és nincs fölötte másoknak uralma.

יוֹבֵל הִוא – …jóbél legyen ez… – שָׁנָה זֹאת מֻבְדֶּלֶת מִשְּׁאָר שָׁנִים – Ez az év eltér a többi évtől, – בִּנְקִיבַת שֵׁם לָהּ לְבַדָּהּ – amennyiben külön név adatott neki; – וּמַה שְּׁמָהּ – és mi ez a név? – יוֹבֵל שְׁמָהּ – Ez a név a „jóbél,” – עַל שֵׁם תְּקִיעַת שׁוֹפָר – amely a sófár megfújására utal.[31]

וְשַׁבְתֶּם אִישׁ אֶל אֲחֻזָּתוֹ – …hogy visszatérjen mindenki birtokába… – שֶׁהַשָּׂדוֹת חוֹזְרוֹת לְבַעֲלֵיהֶן – [Mert] a földek, [amely­eket eladtak,] visszatérnek [eredeti] tulajdonosaik [birtokába].

וְאִישׁ אֶל מִשְׁפַּחְתּוֹ תָּשֻׁבוּ – …és mindenki közületek térjen vissza családjához. – לְרַבּוֹת אֶת הַנִּרְצָע – Beleértve ebbe azt [a rabszolgát is], aki[nek] kilyukasztották [a fülét].[32]

 

יוֹבֵל הִוא שְׁנַת הַחֲמִשִּׁים שָׁנָה תִּהְיֶה לָכֶם, לֹא תִזְרָעוּ וְלֹא תִקְצְרוּ אֶת סְפִיחֶיהָ וְלֹא תִבְצְרוּ אֶת נְזִרֶיהָ. (ויקרא כה, יא)

Jóbél legyen az ötvenedik év számotokra; ne vessetek és ne arassátok le, ami magától terem és ne szüreteljétek le a távol tartott [szőlőjét]. (3Mózes 25:11.)

יוֹבֵל הִוא שְׁנַת הַחֲמִשִּׁים שָׁנָה – Jóbél legyen az ötvenedik év… – מַה תַּלְמוּד לוֹמַר – Mire tanít ez a vers? – לְפִי שֶׁנֶּאֱמַר – Mivel írva van: – וְקִדַּשְׁתֶּם וְגוֹמֵר – „És szenteljétek meg,” stb.[33] – כִּדְאִיתָא בְּרֹאשׁ הַשָּׁנָה וּבְתוֹרַת כֹּהֲנִים – ahogyan az a [Talmud] Ros Hásáná [traktátusában][34] és a Torát Kohánim [midrás]ban [áll].[35]

אֶת נְזִרֶיהָ – …a távol tartott [szőlőjét]. – אֶת הָעֲנָבִים הַמְשֻׁמָּרִים – [Vagyis] azokat a tőkéket, amelyek meg lettek tartva [általad], – אֲבָל בּוֹצֵר אַתָּה – ám szüretelhetsz – מִן הַמֻּפְקָרִים – azokról, amelyek gazdátlannak lettek nyilvánítva. – כְּשֵׁם שֶׁנֶּאֱמַר בַּשְּׁבִיעִית – Amiképpen ez elhangzik a szombatévre vonatkozóan, – כָּךְ נֶאֱמַר בַּיּוֹבֵל – azonképpen elhangzik a jóbélévre vonatkozóan. – נִמְצְאוּ – Az eredmény az, – שְׁתֵּי שָׁנִים קְדוֹשׁוֹת סְמוּכוֹת זוֹ לָזוֹ – hogy két szent év van [közvetlenül] egymás mellett: – שְׁנַת אַרְבָּעִים וְתֵשַׁע שְׁמִטָּה – a negyvenkilencedik év a szombatév, – וּשְׁנַת הַחֲמִשִּׁים יוֹבֵל – és az ötvenedik év a jóbélév.

 

כִּי יוֹבֵל הִוא קֹדֶשׁ תִּהְיֶה לָכֶם, מִן הַשָּׂדֶה תֹּאכְלוּ אֶת תְּבוּאָתָהּ. (ויקרא כה, יב)

Mert jóbél ez; szent legyen nektek, a mezőről egyétek annak termését. (3Mózes 25:12.)

קֹדֶשׁ תִּהְיֶה לָכֶם – …szent legyen nektek… – תּוֹפֶסֶת דָּמֶיהָ – Szentsége átragad az értékére, – כְּהֶקְדֵּשׁ – akárcsak a Szentély-tulajdoné.[36] – יָכוֹל תֵּצֵא הִיא לְחֻלִּין – Lehetséges, hogy hétköznapi élelemmé válik?[37] – תַּלְמוּד לוֹמַר תִּהְיֶה – A Tóra ezért azt mondja: „legyen” – בַּהֲוָיָתָהּ תְּהֵא – [Vagyis] megtartja lényegét.[38]

מִן הַשָּׂדֶה תֹּאכְלוּ – …a mezőről egyétek – עַל יְדֵי הַשָּׂדֶה – A mező [termése] révén – אַתָּה אוֹכֵל מִן הַבַּיִת – ehetsz a házban [eltárolt terményből], – שֶׁאִם כָּלָה לַחַיָּה מִן הַשָּׂדֶה – mert ha a mező [valamely terménye] elfogyott [a mező] vadja számára, – צָרִיךְ אַתָּה לְבַעֵר מִן הַבָּיִת – akkor el kell távolítanod a házból.[39] – כְּשֵׁם שֶׁנֶּאֱמַר בַּשְּׁבִיעִית – Amiképpen ez elhangzik a szombatévre vonatkozóan,[40] – כָּךְ נֶאֱמַר בַּיּוֹבֵל – azonképpen elhangzik a jóbélévre vonatkozóan.

 

בִּשְׁנַת הַיּוֹבֵל הַזֹּאת, תָּשֻׁבוּ אִישׁ אֶל אֲחֻזָּתוֹ. (ויקרא כה, יג)

A jóbél ez évében térjen vissza mindenki a birtokába. (3Mó­zes 25:13.)

תָּשֻׁבוּ אִישׁ אֶל אֲחֻזָּתוֹ – …térjen vissza mindenki a birtokába. – וַהֲרֵי כְּבָר נֶאֱמַר – Hát nem lett már egyszer kimondva:[41] – וְשַׁבְתֶּם אִישׁ אֶל אֲחֻזָּתוֹ – „…térjen vissza mindenki birtokába”? – אֶלָּא לְרַבּוֹת הַמּוֹכֵר שָׂדֵהוּ – Itt [azért van ismétlés, hogy tudjuk, a törvény] kiterjed arra [is], aki eladja a földjét, – וְעָמַד בְּנוֹ וּגְאָלָהּ – majd a fia fogja magát és kiváltja;[42] – שֶׁחוֹזֶרֶת לְאָבִיו בַּיּוֹבֵל – [tehát] hogy ez [a föld is] visszakerül az apja [birtokába] a jóbélévben.[43]

 

וְכִי תִמְכְּרוּ מִמְכָּר לַעֲמִיתֶךָ אוֹ קָנֹה מִיַּד עֲמִיתֶךָ, אַל תּוֹנוּ אִישׁ אֶת אָחִיו. (ויקרא כה, יד)

És ha eladsz valamit felebarátodnak, vagy veszel feleba­rátod kezéből, ne szorongassátok egyik a másikat. (3Mó­zes 25:14.)

וְכִי תִמְכְּרוּ וְגוֹמֵר – És ha eladsz valamit… – לְפִי פְשׁוּטוֹ כְּמַשְׁמָעוֹ – [Ezt] egyszerű jelentése szerint [kell érteni], ahogy hangzik.[44]

– וְעוֹד יֵשׁ דְּרָשָׁה – Létezik egy további midrási magyarázat: – מִנַּיִן כְּשֶׁאַתָּה מוֹכֵר – Honnét tudjuk, hogy amikor eladsz, – מְכוֹר לְיִשְׂרָאֵל חֲבֵרֶךָ – akkor zsidó felebarátodat kell eladnod?[45] – תַּלְמוּד לוֹמַר – [Onnét, hogy] a vers azt mondja: – וְכִי תִמְכְּרוּ מִמְכָּר לַעֲמִיתֶךָ מְכוֹר – És ha eladsz valamit [– akkor azt add el a te] felebarátodnak… – וּמִנַּיִן שֶׁאִם בָּאתָ לִקְנוֹת – És honnét [tudjuk], hogy ha vásárolni készülsz, – קְנֵה מִיִּשְׂרָאֵל חֲבֵרֶךָ – akkor zsidó fele­bará­tod­tól kell vásárolnod [ha teheted]? – תַּלְמוּד לוֹמַר – [Onnét, hogy] a vers azt mondja: – אוֹ קָנֹה מִיַּד עֲמִיתֶךָ – …vagy veszel[46] felebarátod kezéből…[47]

אַל תּוֹנוּ – …ne szorongassátok… – זוֹ אוֹנָאַת מָמוֹן – Ez a pénzügyi dolgokban való becsapásra utal.

 

בְּמִסְפַּר שָׁנִים אַחַר הַיּוֹבֵל תִּקְנֶה מֵאֵת עֲמִיתֶךָ, בְּמִסְפַּר שְׁנֵי תְבוּאֹת יִמְכָּר לָךְ. (ויקרא כה, טו)

A jóbél utáni évek száma szerint vedd meg felebarátodtól és a termés éveinek száma szerint adja el neked. (3Mózes 25:15.)

בְּמִסְפַּר שָׁנִים אַחַר הַיּוֹבֵל תִּקְנֶה – A jóbél utáni évek száma szerint vedd meg. – זֶהוּ פְשׁוּטוֹ – A verset egyszerű jelentése szerint – לְיַשֵּׁב הַמִּקְרָא עַל אָפְנָיו – lehet helyesen értelmezni [mégpedig a következőképpen]: – עַל הָאוֹנָאָה בָּא לְהַזְהִיר – [A vers egymás] becsapását hivatott tiltani; – כְּשֶׁתִּמְכֹּר אוֹ תִּקְנֶה קַרְקַע – amikor eladsz vagy vásárolsz földet, – דְּעוּ כַּמָּה שָׁנִים יֵשׁ – tudnod kell mennyi év van [még] – עַד הַיּוֹבֵל – a jóbélig, – וּלְפִי הַשָּׁנִים – és a [hátralévő] évek szerint – וּתְבוּאוֹת הַשָּׂדֶה – valamint a termés [szerint], – שֶׁהִיא רְאוּיָה לַעֲשׂוֹת – amennyit az a földdarab [addig még] megteremni képes, – יִמְכּוֹר הַמּוֹכֵר – áruljon az eladó – וְיִקְנֶה הַקּוֹנֶה – és vegyen a vevő. – שֶׁהֲרֵי סוֹפוֹ לְהַחֲזִירָהּ לוֹ – Ugyanis [a vevőnek] vissza kell majd adnia neki[48] [a vásárolt földet] – בִּשְׁנַת הַיּוֹבֵל – a jóbélévben. – וְאִם יֵשׁ שָׁנִים מֻעָטוֹת – És ha [már csupán] néhány év [van hátra] – וְזֶה מוֹכְרָהּ בְּדָמִים יְקָרִים – és ez magas áron adja el [a földjét], – הֲרֵי נִתְאַנָּה לוֹקֵחַ – akkor íme, a vevő be lett csapva; – וְאִם יֵשׁ שָׁנִים מְרֻבּוֹת – [ám] ha sok év van [még hátra a jóbélig] – וְאָכַל מִמֶּנָּה תְּבוּאוֹת הַרְבֵּה – és [a vevő] sok termést fogyaszthat belőle, – הֲרֵי נִתְאַנָּה מוֹכֵר – akkor íme, az eladó lett rászedve. – לְפִיכָךְ צָרִיךְ לִקְנוֹתָהּ לְפִי הַזְּמַן – Ezért [a vevőnek a jóbélig hátralévő] idő szerint kell megvennie [a földet], – וְזֶהוּ שֶׁנֶּאֱמַר – és ez az, ami írva van: – בְּמִסְפַּר שְׁנֵי תְבוּאוֹת יִמְכָּר לָךְ – „a termés éveinek száma szerint adja el neked,” – לְפִי מִנְיַן שְׁנֵי הַתְּבוּאוֹת – a termés éveinek száma szerint[49], – שֶׁתְּהֵא עוֹמֶדֶת בְּיַד הַלּוֹקֵחַ – ameddig az a vevő birtokában marad, – תִּמְכּוֹר לוֹ – add el neki.

– וְרַבּוֹתֵינוּ דָרְשׁוּ מִכַּאן – És Bölcseink ebből[50] arra a következtetésre jutottak, – שֶׁהַמּוֹכֵר שָׂדֵהוּ – hogy az, aki eladja a földjét, – אֵינוֹ רַשַּׁאי לִגְאוֹל – nem válthatja meg azt – פָּחוֹת מִשְׁתֵּי שָׁנִים – két éven belül[51], – שֶׁתַּעֲמוֹד שְׁתֵּי שָׁנִים בְּיַד הַלּוֹקֵחַ – hogy az két évig a vevő tulajdonában maradjon, – מִיּוֹם לְיוֹם – [pontos] dátumtól [pontos] dátumig. – וַאֲפִלּוּ יֵשׁ שָׁלֹשׁ תְּבוּאוֹת – Még akkor is, ha három termés [érik be] – בְּאוֹתָן שְתֵּי שָׁנִים – abban a két évben, – כְּגוֹן – mint például [abban az esetben,] – שֶׁמְּכָרָהּ לוֹ – ha úgy adta el neki, hogy – בְּקָמוֹתֶיהָ – [a gabona] lábon állt [a mezőn]. – וּשְׁנֵי – És az „évek” [szó] – אֵינוֹ יוֹצֵא מִפְּשׁוּטוֹ – nem tér el szó szerinti jelentésétől[52], – כְּלוֹמַר – [mivel a vers azt akarja] mondani, – מִסְפַּר שָׁנִים שֶׁל תְּבוּאוֹת – hogy a termés éveinek száma – וְלֹא שֶׁל שִׁדָּפוֹן – és nem az aszály [éveinek száma szerint]. – וּמִעוּט שָׁנִים שְׁנַיִם – És az „évek” az minimum két [év].[53]

 

לְפִי רֹב הַשָּׁנִים תַּרְבֶּה מִקְנָתוֹ וּלְפִי מְעֹט הַשָּׁנִים תַּמְעִיט מִקְנָתוֹ, כִּי מִסְפַּר תְּבוּאֹת הוּא מֹכֵר לָךְ. (ויקרא כה, טז)

Az évek sokaságához képest sokasítsd vételárát és az évek kevés voltához képest kevesbítsd vételárát, mert a termések számát adja ő el neked. (3Mózes 25:16.)

תַּרְבֶּה מִקְנָתוֹ – …sokasítsd vételárát… – תִּמְכְּרֶנָּה בְּיוֹקֶר – add el magas áron.

תַּמְעִיט מִקְנָתוֹ – …kevesbítsd vételárát… – תַּמְעִיט בְּדָמֶיהָ – csökkentsd az árát.

 

וְלֹא תוֹנוּ אִישׁ אֶת עֲמִיתוֹ וְיָרֵאתָ מֵאֱלֹהֶיךָ, כִּי אֲנִי יְהֹוָה אֱלֹהֵיכֶם. (ויקרא כה, יז)

Ne szorongassátok egyik a másikat, és féld Istenedet, mert én vagyok az Örökkévaló, a ti Istenetek. (3Mózes 25:17.)

וְלֹא תוֹנוֹ אִישׁ אֶת עֲמִיתוֹ – Ne szorongassátok egyik a másikat…[54] – כַּאן הִזְהִיר עַל אוֹנָאַת דְּבָרִים – [Azért, mert] itt [a vers] azt tiltja, hogy szavakkal zaklassunk másokat, – שֶׁלֹּא יַקְנִיט אִישׁ אֶת חֲבֵרוֹ – [vagyis] hogy ne bosszantsuk felebarátunkat, – וְלֹא יַשִּׂיאֶנּוּ עֵצָה שֶׁאֵינָהּ הוֹגֶנֶת לוֹ – ne adjunk neki olyan tanácsot, amely nem megfelelő számára, – לְפִי דַּרְכּוֹ וַהֲנָאָתוֹ שֶׁל יוֹעֵץ – [hanem csupán] a tanácsadó terveit és érdekét szolgálják.[55]

– וְאִם תֹּאמַר מִי יוֹדֵעַ אִם נִתְכַּוַּנְתִּי לְרָעָה – És ha azt mondanád: „Ki tudhatja, hogy gonoszak voltak-e a szándékaim?” – לְכָךְ נֶאֱמַר – Ez okból áll [a versben]: – וְיָרֵאתָ מֵאֱלֹהֶיךָ – …és féld Istenedet. – הַיּוֹדֵעַ מַחֲשָׁבוֹת הוּא יוֹדֵעַ – Őt, Aki ismeri az [emberi] gondolatokat, ismeri [az emberi szándékokat]! – כָּל דָּבָר הַמָּסוּר לַלֵּב – Bármi olyasmire [vonatkozóan], ami a lelkiismeret kérdése, – שֶׁאֵין מַכִּיר אֶלָּא מִי שֶׁהַמַּחֲשָׁבָה בְלִבּוֹ – [vagyis ami] csupán az érintett személy számára ismert, – נֶאֱמַר בּוֹ וְיָרֵאתָ מֵאֱלֹהֶיךָ – az áll [a Tórában]: „És féld Istenedet.”

 

וַעֲשִׂיתֶם אֶת חֻקֹּתַי וְאֶת מִשְׁפָּטַי תִּשְׁמְרוּ וַעֲשִׂיתֶם אֹתָם, וִישַׁבְתֶּם עַל הָאָרֶץ לָבֶטַח. (ויקרא כה, יח)

Tartsátok meg törvényeimet és rendeleteimet, őrizzétek meg és tegyétek meg, hogy lakjatok biztonságban az országban. (3Mózes 25:18.)

וִישַׁבְתֶּם עַל הָאָרֶץ לָבֶטַח – …hogy lakjatok biztonságban az országban. – שֶׁבַּעֲוֹן שְׁמִטָּה – Mert a szombatév [elhanya­go­lá­sának] bűne miatt – יִשְׂרָאֵל גּוֹלִים – Izrael szám­űze­tik, – שֶׁנֶּאֱמַר – amint írva van:[56] – אָז תִּרְצֶה הָאָרֶץ אֶת שַׁבְּתֹתֶיהָ – „Akkor lerója majd az ország a szombatjait… – וְהִרְצָת אֶת שַׁבְּתֹתֶיהָ – és lerója szombatjait.”[57] – וְשִׁבְעִים שָׁנָה שֶׁל גָּלוּת בָּבֶל – A babiloni fogság hetven éve, [mint büntetés,] – כְּנֶגֶד שִׁבְעִים שְׁמִטּוֹת – megfelel annak a hetven szombatévnek, – שֶׁבִּטְּלוּ הָיוּ – amelyet elhanya­gol­tak.[58]

És a föld megadja gyümölcsét, és ehettek jóllakásig, és rajta biztonságban lakhattok. (3Mózes 25:19.)

Xxx – És a föld megadja […] és rajta biztonságban lakhattok. – xxx – Nem kell aggódnotok az aszályos év[ek] miatt.[59]

Xxx – és ehettek jóllakásig. – xxx – Áldás lesz még a gyomrokban is.

Ha pedig azt mondjátok: mit eszünk majd a hetedik évben? Íme, nem vetünk és nem gyűjtjük be termésünket. (3Mózes 25:20.)

Xxx – és nem gyűjtjük be [termésünket] – xxx – a házba.

Xxx – termésünket. – xxx – Mint amilyen a bor, a fák gyümölcsei, – xxx – és a termények, amelyek maguktól nőnek.[60]

Ekkor én áldásomat rendelem számotokra a hatodik évben, hogy meghozza a termést három évre. (3Mózes 25:21.)

Xxx – három évre. – xxx – A hatodik egy részére, – xxx – niszántól Ros Hásánáig, – xxx – és a hetedik [évre] és a nyolcadik [évre], – xxx – mivel a nyolcadikban márchesvánban fognak vetni, – xxx – és niszánban aratni.[61]

És vetni fogtok a nyolcadik évben és esztek a régi termésből, a kilencedik évig; míg bejut annak a termése, a régiből esztek. (3Mózes 25:22.)

Xxx – a kilencedik évig. – xxx – A kilencedik [év] szukot ünnepéig, – xxx – amely az az időszak, amikor a nyolcadik [év] termését beviszik a házba. – xxx – [Vagyis] mivel nyáron – xxx – [a már learatott termények kint] voltak a mezőkön a hombárokban[62], – xxx – és tisré az ideje a házba való begyűjtésnek. – xxx – Időnként – xxx – [a terményeknek] négy évig [is] ki kellett tartaniuk: – xxx – a hatodik [évben], amely megelőzte a hetedik szombatévet, – xxx – amikor is két egymást követő éven át tartózkodtak a föld megművelésétől, – xxx – [nevezetesen az említett] hetedik [smitá-évben] és a jóbélévben.[63] – xxx – [Mindazonáltal] ez a vers a többi smitá-ciklusról szól.[64]

És a föld ne adassék el örökre, mert Enyém a föld; mert jövevények és zsellérek vagytok ti nálam. (3Mózes 25:23.)

וְהָאָרֶץ לֹא תִמָּכֵר – És a föld ne adassék el… – לִתֵּן לַאו – [E vers lényege] hogy tiltó parancsolatot [fogalmazzon meg] arra vonatkozóan – עַל חֲזָרַת שָׂדוֹת לַבְּעָלִים – [ha valaki netán nem lenne hajlandó] visszajuttatni a földet [eredeti] tulajdonosának – בַּיּוֹבֵל – a jóbélévben, – שֶׁלֹא יְהֵא הַלּוֹקֵחַ כּוֹבְשָׁהּ – [annak érdekében tehát, hogy] a vevő ne tartsa vissza azt (vagyis a földet).

לִצְמִתֻת – …örökre… – לִפְסִיקָה – Hogy elszakíttassék [a tulajdonjog az eredeti tulajdonostól] – לִמְכִירָה פְּסוּקָה עוֹלָמִית – egy olyan értékesítés révén, amely örökre elválasztja [a földet eredeti tulajdonosától].

כִּי לִי הָאָרֶץ – …mert Enyém a föld… – אַל תֵּרַע עֵינְךָ בָּהּ שֶׁאֵינָהּ שֶׁלָּךְ – Ne fájlald azt, mert nem a tiéd.

 

És birtokotok egész országában visszaváltást engedjetek a föld számára. (3Mózes 25:24.)

Xxx – És birtokotok egész országában. – xxx – [Ez] kiterjesztendő házakra [és] egy héber rabszolgára [is]; – xxx – és ez a téma kifejtésre kerül a Kidusin [traktátusban], – xxx – az első fejezetben.[65] – xxx – És egyszerű jelentése szerint – xxx – [ez a vers azért került] a következő rész tőszomszédságába, – xxx – [hogy bevezesse a törvényt, miszerint] az, aki eladja földbirtokát, – xxx – visszavásárolhatja azt két év után, – xxx – vagy ő vagy a rokona[66], – xxx – és a vevő [ezt] nem akadályozhatja meg.

 

Ha elszegényedik testvéred, és elad birtokából, akkor jöjjön rokona, aki legközelebb áll hozzá, és váltsa vissza testvérének eladott birtokát. (3Mózes 25:25.)

כִּי יָמוּךְ אָחִיךָ וּמָכַר – Ha elszegényedik testvéred, és elad… – מְלַמֵּד – [Ez a vers] arra tanít [bennünket], – שֶׁאֵין אָדָם רַשַּׁאי לִמְכֹּר שָׂדֵהוּ – hogy az ember nem adhatja el a földjét, – אֶלָּא מֵחֲמַת דּוֹחַק עֹנִי – kivéve [ha azt] a szegénység nyomására [teszi].

מֵאֲחֻזָּתוֹ – …birtokából (méáchuzáto) – וְלֹא כֻלָּה – [A mem betű értelmileg arra utal, hogy „egy részét,” a „méáchuzáto” szó azt jelenti: „birtokának egy részét”] de nem az egészet; – לִמְּדָה תוֹרָה דֶּרֶךְ אֶרֶץ – [ez a vers] a helyes magatartásra tanít [bennünket]: – שֶׁיְּשַׁיֵּר שָׂדֶה לְעַצְמוֹ – az embernek a földje egy részét meg kell hagynia a maga számára, [még ha nagy szorultságában rákényszerül is arra, hogy eladjon valamennyit a földjéből].

וְגָאַל אֵת מִמְכַּר אָחִיו – …és váltsa vissza testvérének eladott birtokát. – וְאֵין הַלּוֹקֵחַ יָכוֹל לְעַכֵּב – És [ezt] a vásárló nem akadályozhatja meg.

 

De ha valakinek nincs visszavásárlója, de maga jó módba jut, hogy szerez annyit, amennyi elég a visszaváltására… (3Mózes 25:26.)

Xxx – De ha valakinek nincs visszavásárlója. – xxx – Létezik olyan ember Izraelben, akinek nincs visszavásárlója? – xxx – [A vers itt] sokkal inkább [arra gondol, hogy nincsen olyan] – xxx – visszavásárlója, aki képes visszavásárolni[67], amit [az eladó] eladott.[68]

…akkor számítsa eladásának éveit, és térítse vissza a többletet annak az embernek, akinek eladta, és térjen vissza birtokába. (3Mózes 25:27.)

וְחִשַּׁב אֶת שְׁנֵי מִמְכָּרוֹ – Akkor számítsa eladásának éveit… – כַּמָּה שָׁנִים הָיוּ עַד הַיּוֹבֵל – [Vagyis:] „Hány év is van hátra a jóbélévig?” – כָּךְ וָכָךְ – „Ennyi és ennyi.” – וּבְכַמָּה מְכַרְתִּיהָ לְךָ – „És mennyiért adtam el neked [a földet]?” – בְּכָךְ וָכָךְ – „Ennyiért és ennyiért.” – עָתִיד הָיִיתָ לְהַחֲזִירָהּ בַּיּוֹבֵל – „[Így is úgy is] vissza kellett volna majd adnod [nekem] a jóbélévben; – נִמְצֵאתָ קוֹנֶה מִסְפַּר הַתְּבוּאוֹת – végeredményben [tehát az történt, hogy] vettél [tőlem] bizonyos számú [éves] termést, – כְּפִי חֶשְׁבּוֹן שֶׁל כָּל שָׁנָה – szabott árral minden egyes évben. – אָכַלְתָּ אוֹתָהּ שָׁלֹשׁ שָׁנִים אוֹ אַרְבַּע – Fogyasztottad [a termést] három vagy négy [évig]; – הוֹצֵא אֶת דְּמֵיהֶן מִן הַחֶשְׁבוֹן – vond le ezt az összeget a vételi árból [ugyanis időközben hasznot realizáltál a föld terméséből], – וְטוֹל אֶת הַשְּׁאָר – a többit pedig vedd [mint a visszavásárlás összegét].”[69] – וְזֶהוּ וְהֵשִׁיב אֶת הָעֹדֵף – [És ez a jelentése annak, hogy] és térítse vissza a többletet… – בִּדְמֵי הַמִּקָּח – a vételárból, – עַל הָאֲכִילָה שֶׁאֲכָלָהּ – az elfogyasztott termés [értékén] felül, – וְיִתְּנֵם לַלּוֹקֵחַ – és adja azt oda a vevőnek.

לָאִישׁ אֲשֶׁר מָכַר לוֹ – …annak az embernek, akinek [korábban] eladta… [Ha a föld időközben tovább lett adva, akkor ki az, akivel a föld megváltója elszámol?] – הַמּוֹכֵר הַזֶּה שֶׁבָּא לְגָאֳלָהּ – [Azzal akinek] az [eredeti] eladó, aki most jön, hogy visszavásárolja [eladta azt]. [Tehát ha a föld értéke időközben felment, és a második vevő többet fizetett érte, mint amennyit az első, az eredeti tulajdonosnak csupán az eredeti vételárral kell foglalkoznia.[70]]

De ha nem rendelkezik elegendő [pénzzel], hogy visszatéríthesse neki, akkor maradjon eladott birtoka annak a kezében, aki megvette, a jóbél évéig; és a jóbél évében felszabadul és ő visszatér birtokába. (3Mózes 25:28.)

Xxx – elegendő [pénzzel], hogy visszatéríthesse neki. – xxx – Innét [tanuljuk meg azt,] – xxx – hogy nem vásárolhatja vissza félrészletekben.[71]

Xxx – a jóbél évéig. – xxx – Vagyis nem lép bele abba az évbe egyáltalán, – xxx – mert a jóbél megszünteti [a tulajdonjogát] a kezdetétől fogva.[72]

Ha valaki elad egy lakóházat fallal kerített városban, visszaválthatja egy éven belül, miután eladta, egy teljes évig legyen meg a visszaváltás joga. (3Mózes 25:29.)

Xxx – egy lakóházat fallal kerített városban. – xxx – Egy házat, amely Jósuá bin Nun ideje óta fallal körülvett városban [áll].[73]

Xxx – visszaválthatja. – xxx – Mivel elhangzott egy mezővel kapcsolatban, – xxx – hogy visszavásárolhatja – xxx – [az eladás dátumától számított] két év elteltével bármeddig, – xxx – amikor csak akarja, – xxx – de az első két évben – xxx – nem vásárolhatja vissza, – xxx – szükséges volt kikötni ezzel[74] kapcsolatban, – xxx – hogy [a törvényszabály] épp [ennek] fordítottja, – xxx – vagyis ha vissza kívánja vásárolni az első évben, – xxx – akkor visszavásárolhatja, – xxx – [de] azt követően már nem vásárolhatja vissza.[75]

Xxx – visszaválthatja – xxx – a házat.

Xxx – egy teljes évig.[76] – xxx – Egy teljes év napjait „napok”-nak nevezik, – xxx – ugyanígy: „Maradjon a leány velünk néhány napig.”[77]

 

De ha nem váltja ki, míg eltelt egy teljes év, akkor marad a ház, amely fallal bíró városban van, véglegesen azé, aki megvette, nemzedékein át; nem szabadul fel a jóbélben. (3Mózes 25:30.)

וְקָם הַבַּיִת לַצְּמִיתֻת – …akkor marad a ház… véglegesen. – יָצָא מִכֹּחוֹ שֶׁל מוֹכֵר – Kikerülve az eladó fennhatósága alól, – וְעוֹמֵד בְּכֹחוֹ שֶׁל קוֹנֶה – és maradva a vevő fennhatósága alatt. [Vagyis az eladónak többé nincs semmi joga hozzá; már nem vásárolhatja azt vissza a vevő akarata ellenére.]

אֲשֶׁר לֹא חֹמָה – …amely fallal bíró (áser lo chomá) – לוֹ קָרִינַן – [A lo szót (amely azt jelenti: „nem”; vagyis a szöveg így is olvasható: „amelynek nincs fala”)] úgy olvassuk [mintha lo] „neki” [szerepelne a szövegben („amelynek fala van.)]. – אָמְרוּ רַבּוֹתֵינוּ זִכְרוֹנָם לִבְרָכָה – Mestereink, legyen áldott az emlékük, azt mondták [vagyis a következőképpen magyarázták a fenteb­bie­ket]: – אַף עַל פִּי שֶׁאֵין לוֹ עַכְשָׁו – Jóllehet, ma már nincs [fala], – הוֹאִיל וְהָיְתָה לוֹ קֹדֶם לָכֵן – mivel korábban volt [fala, vonatkozik rá ez a szabály].

– וְעִיר נְקֵבָה הִיא – És az ir („város”) [szó] nőnemű, – וְהֻצְרַךְ לִכְתֹּב לָהּ – és [valójában] לָהּ () [„neki” nőnemben] kellett volna, hogy álljon [a szövegben], – אֶלָּא מִתּוֹךְ שֶׁצָּרִיךְ לִכְתֹּב לֹא בִּפְנִים – ám mivel szükséges volt, hogy a szövegben a לֹא (lo) [azaz a „nem”] szerepeljen, – תִּקְּנוּ לוֹ בְּמַסֹּרֶת – ezért az írástudók hagyományában a [לֹא (lo)] olvasása [is] úgy lett meghatározva, hogy לוֹ (lo) [„neki” hímnemben], – זֶה נוֹפֵל עַל זֶה – úgy hogy az egyik [hangzása] kiegészítse a másik [jelentését].

לֹא יֵצֵא בַּיֹּבֵל – …nem szabadul fel a jóbélben. – אָמַר רַב סָפְרָא – Azt mondta Ráv Száfrá: – אִם פָּגַע בּוֹ יוֹבֵל בְּתוֹךְ שְׁנָתוֹ – Ha a jóbél abban az évben következett, [vagyis az eladás idejétől számított első évben,] – לֹא יֵצֵא – akkor sem hagyja el [a vevő birtokát].

 

De a házak oly falvakban, melyek nincsenek fallal körülvéve, az ország földjéhez számíttassanak; visszaváltás legyen számukra és a jóbélben felszabadulnak. (3Mózes 25:31.)

Xxx – De a házak oly falvakban. – xxx – Arámi fordítása szerint [értendő]: „(xxx – páchin)[78]” – xxx – [vagyis] fal nélküli nyitott városok, – xxx – és sok [ilyen város] van [megemlítve] – xxx – Jósuá könyvében: – xxx – „a városok a hozzájuk tartozó falvakkal együtt,”[79] – xxx – „falvaikban és telepeiken.”[80]

Xxx – az ország földjéhez számíttassanak. – xxx – Íme, ezek olyanok, mint a szántóföldek, – xxx – [amelyek] visszavásárolhatók a jóbélig, – xxx – és visszatérnek [korábbi] tulajdonosaikhoz a jóbélévben, – xxx – ha nem lettek visszavásárolva [még a jóbél előtt].

Xxx – visszaváltás legyen számukra. – xxx – Azonnal, ha [úgy] kívánja,[81] – xxx – és ebből [a szempontból] – xxx – [a ház visszavásárlási] privilégiuma nagyobb, – xxx – mint a földeké, – xxx – mivel a földeket nem lehet visszavásárolni – xxx – míg két év [el nem telt az eladás dátumától].[82]

Xxx – és a jóbélben felszabadulnak. – xxx – Fizetség nélkül.[83]

 

Azonban a leviták városai, a birtokukban levő városok házai, ezeket a leviták bármikor visszaválthatják. (3Mózes 25:32.)

Xxx – Azonban a leviták városai. – xxx – [Az a] negyvennyolc város, amelyeket nekik adtak.[84]

Xxx – bármikor visszaválthatják. – xxx – Azonnal visszavásárolhatja, – xxx – még akár a két év letelte előtt is, – xxx – ha eladták[85] valamelyik földjüket, – xxx – [amelyet] nekik adtak[86] – xxx – a városaikat körülvevő kétezer ámá-n belül.[87] – xxx – Vagy ha eladtak egy házat egy fallal körülvett városban, – xxx – azt bármikor visszavásárolhatják, – xxx – és az nem kerül visszavásárolhatatlanul [a vevő tulajdonába] – xxx – az egy év elteltével.[88]

 

És ha bárki vásárol a levitától, a jóbélben felszabadul az eladott ház és birtokának városa, mert a leviták városainak házai az ő birtokuk Izráél fiai között. (3Mózes 25:33.)

Xxx – És ha bárki vásárol a levitától. – xxx – [Vagyis] ha valaki vásárol[89] egy házat vagy egy várost[90] tőlük, – xxx – annak a háznak vagy városnak az eladása érvényét veszti[91] a jóbélévben, – xxx – és visszakerül annak a levitának [a tulajdonába], aki eladta, – xxx – és nem marad visszavásárolhatatlanul [a vevő tulajdonában], – xxx – mint más házak egy fallal körülvett izraelita[92] városban. – xxx – Ez a „visszavásárlás”[93] [itt] az „eladás”[94] egy kifejezése. – xxx – Egy másik magyarázat: – xxx – Mivel az van írva: – xxx – „ezeket a leviták bármikor visszaválthatják,”[95] – xxx – lehetséges, hogy a vers csupán arról az izraelitáról beszél, – xxx – aki vásárol egy házat a lévita városok [valamelyiké]ben, – xxx – ám [abban az esetben, amikor] egy lévita egy másik lévitától vásárol, – xxx – az [adásvétel] visszafordíthatatlan?[96] – xxx – [Hogy tudjuk, ez nem így van,] a Tóra azt mondja: – xxx – „És ha bárki vásárol a lévitától;” – xxx – még annak [a lévitának az esetében] is, aki visszavásárol [= vásárol] egy lévitától, – xxx – [az eladót megilleti] az örök visszavásárlás [joga].[97]

Xxx – felszabadul az eladott ház [és birtokának városa]. – xxx – Íme, egy újabb micva [= háláchá], – xxx – [vagyis] ha nem vásárolja vissza [a lévita], – xxx – akkor [az adásvétel] a jóbélévben válik semmissé, – xxx – és [a ház] nem válik visszavásárolhatatlanná egy év elteltével, – xxx – mint egy izraelita háza.[98]

Xxx – mert a leviták városainak házai az ő birtokuk. – xxx – Nekik nem volt szántóföld- és szőlő örökségük, – xxx – csupán városaik, hogy azokban lakjanak és legelőik, – xxx – ezért ezek[99] nekik vannak – xxx – szántóföldek helyett, – xxx – és van nekik egy visszavásárlásra [vonatkozó törvényük], amely megegyezik a földekre [vonatkozó visszavásárlási törvénnyel][100], – xxx – hogy így az örökségük elidegeníthetetlen legyen tőlük.[101]

 

De városaik közlegelőjének földje ne adassék el, mert örök birtok az nekik. (3Mózes 25:34.)

Xxx – De városaik közlegelőjének földje ne adassék el. – xxx – [Ez egy] a Szentély kincstárnoka által végrehajtott adásvételre [utal], – xxx – ha ugyanis egy lévita felajánlotta földjét[102] – xxx – és nem vásárolta vissza, – xxx – és a Szentély kincstárnoka eladta azt [egy harmadik félnek], – xxx – akkor [a föld] a jóbélévben nem kerül a kohaniták [tulajdonába][103], – xxx – amint az írva van az izraelita[104] [földjére] vonatkozóan: – xxx – „vagy ha eladta a földet más embernek, – xxx – nem váltható vissza többé.”[105] – xxx – Egy lévita azonban mindig visszavásárolhatja azt.

 

Ha elszegényedik testvéred, és lehanyatlik keze melletted, támogasd őt, akár betért, akár jövevény, hogy élhessen melletted. (3Mózes 25:35.)

וְהֶחֱזַקְתָּ בּוֹ – …támogasd őt... – אַל תַּנִּיחֵהוּ שֶׁיֵּרֵד – Ne engedd, hogy hanyatlásnak induljon [társadalmi és anyagi értelemben] – וְיִפֹּל – és [teljesen] tönkremenjen, – וְיִהְיֶה קָשֶׁה לַהֲקִימוֹ – [hogy aztán] nehéz legyen felemelni őt [visszahelyezni őt eredeti pozíciójába], – אֶלָּא חַזְּקֵהוּ מִשְּׁעַת מוּטַת הַיָּד – hanem erősítsd őt elgyengülésének pillanatától. – לְמָה זֶה דוֹמֶה – Mihez hasonlítható ez? – לְמַשְּׂאוּי שֶׁעַל הַחֲמוֹר – Egy szamár[hát]ra helyezett málhához: – עוֹדֵהוּ עַל הַחֲמוֹר – amíg az még a szamáron van, – אֶחָד תּוֹפֵס בּוֹ וּמַעֲמִידוֹ – egy [ember] is képes megragadni és fönntartani [azt a szamár hátán]; – נָפַל לָאָרֶץ – [ám ha a szamár] lerogyik a földre, – חֲמִשָּׁה אֵין מַעֲמִידִין אוֹתוֹ – öten sem képesek felemelni [a terhét].

גֵּר וְתוֹשָׁב – …akár betért, akár jövevény… – אַף אִם הוּא גֵּר אוֹ תוֹשָׁב – Még ha betértről vagy [nemzsidó] jövevényről [van is szó]. – וְאֵיזֶהוּ תוֹשָׁב – És ki az a „jövevény”? – כָּל שֶׁקִּבֵּל עָלָיו – Bárki, aki vállalja, – שֶׁלֹּא לַעֲבוֹד עֲבוֹדָה זָרָה – hogy nem imád bálványokat, – וְאוֹכֵל נְבֵלוֹת – de megeszi a nem rituálisan levágott állatok [tetemét].[106]

 

Ne végy tőle kamatot, vagy uzsorát, és féld Istenedet, hogy élhessen testvéred melletted. (3Mózes 25:36.)

נֶשֶׁךְ וְתַרְבִּית – …kamatot, vagy uzsorát… – חַד שַׁוִּינְהוּ רַבָּנָן – A bölcsek[107] egyenlőségjelet tettek a két [terminus közé]; – וְלַעֲבוֹר עָלָיו בִּשְׁנֵי לָאוִין – [Miért szerepel hát mindkettő a versben? Hogy tudjuk, az, aki kamatot fizet, vagy szed, egyszerre] két tilalmat hág át.

וְיָרֵאתָ מֵאֱלֹהֶיךָ – …és féld Istenedet… – לְפִי שֶׁדַּעְתּוֹ שֶׁל אָדָם – Mivel az ember elméjét – נִמְשֶׁכֶת אַחַר הָרִבִּית – vonzza az uzsora [gondolata], – וְקָשֶׁה לִפְרוֹשׁ הֵימֶנּוּ – nehéz függetlenítenie magát tőle; – וּמוֹרֶה לְעַצְמוֹ הֶתֵּר – ugyanis [könnyen] meggyőzi önmagát, hogy ez megengedett – בִּשְׁבִיל מְעוֹתָיו – a pénze miatt, – שֶׁהָיוּ בְטֵלוֹת אֶצְלוֹ – amely csupán vesztegel a [kölcsönkérő] birtokában. [Hiszen ha a kölcsönző nem szed tőle kamatot, akkor jobban jár, ha kölcsön sem adja neki azt az összeget, hanem valamilyen hasznot hajtó vállalkozásba fekteti.] – הֻצְרַךְ לוֹמַר – [Ezért] volt fontos hozzátenni: – וְיָרֵאתָ מֵאֱלֹהֶיךָ – „…és féld Is­te­ne­det” [azért, hogy megerősítse istenfélelmében]. – אוֹ – Vagy [még egy ok arra, hogy miért van írva „és féld Istenedet”]: olyan eset miatt, [amikor megkí­sé­rel­né kijátszani a tilalmat] – הַתּוֹלֶה מְעוֹתָיו בְּגּוֹי – azzal, hogy úgy tesz, [mintha] a pénz nemzsidóé [lenne] – כְּדֵי לְהַלְווֹתָם לְיִשְֹרָאֵל בְּרִבִּית – [és] abból a célból [van nála], hogy azt kikölcsönözze egy zsidónak kamatra. [Vagyis azt mondja a kölcsönkérőnek, hogy ő csupán a nemzsidó képviselője, s így a zsidó kölcsönkérő azt hiszi, hogy a nemzsidónak fizet kamatot.] – הֲרֵי זֶה דָּבָר – Íme, tehát ez a dolog – הַמָּסוּר לְלִבּוֹ שֶׁל אָדָם וּמַחֲשַׁבְתּוֹ – az ember [saját] lelkiismeretére van bízva, [azaz mások nem tudják rajtakapni, hogy a maga számára szed kamatot, Isten viszont belelát az ember lelkébe, és ezért a törvényszegő nem fogja elkerülni Isten ítéletét.] – לְכָךְ הֻצְרַךְ לוֹמַר – Ezért volt fontos hozzátenni: – וְיָרֵאתָ מֵאֱלֹהֶיךָ – „…és féld Istenedet.”[108]

 

Én vagyok az Örökkévaló, a ti Istenetek, aki kivezettelek benneteket Egyiptom országából, hogy adjam nektek Kanaán országát, hogy legyek a ti Istenetek. (3Mó­zes 25:38.)

אֲשֶׁר הוֹצֵאתִי וְגוֹ – …aki kivezettelek… – וְהִבְחַנְתִּי בֵּין בְּכוֹר – És [ott] különbséget tettem az elsőszülött – לְשֶׁאֵינוֹ בְכוֹר – és a nem elsőszülött között.[109] – אַף אֲנִי יוֹדֵעַ וְנִפְרָע – Ugyanígy ismerem és megbüntetem – מִן הַמַּלְוֶה מָעוֹת לְיִשְׂרָאֵל בְּרִבִּית – azt, aki kamatra ad kölcsön pénzt egy izraelitának – וְאוֹמֵר שֶׁל גּוֹי הֵם – és azt állítja, hogy az [a pénz] egy nemzsidóé. – דָּבָר אַחֵר – Egy másik magyarázat: – אֲשֶׁר הוֹצֵאתִי אֶתְכֶם מֵאֶרֶץ מִצְרַיִםaki ki­ve­zettelek benneteket Egyiptom országából…, – עַל מְנָת שֶׁתְּקַבְּלוּ עֲלֵיכֶם מִצְווֹתַי – azzal a feltétellel, hogy magatokra ve­gyé­tek parancsolataimat, – וַאֲפִלּוּ הֵן כְּבֵדוֹת עֲלֵיכֶם – még ha azok ne­he­zek is számotokra.

לָתֵת לָכֶם אֶת אֶרֶץ כְּנַעַן – …hogy adjam nektek Kanaán országát… – בִּשְׂכַר שֶׁתְּקַבְּלוּ מִצְווֹתָי – Jutalmul parancsolataim elfogadásáért.

לִהְיוֹת לָכֶם לֵאלֹהִים – …hogy legyek a ti Istenetek. – שֶׁכָּל הַדָּר בְּאֶרֶץ יִשְׂרָאֵל – [Mivel a vers összeköti a két dolgot,] tehát bárki lakik is Izrael országában, – אֲנִי לוֹ לֵאלֹהִים – én az ő Istene vagyok; – וְכָל הַיּוֹצֵא מִמֶּנָּה – [de] bárki, aki elhagyja [Izrael földjét], – כְּעוֹבֵד עֲבוֹדָה זָרָה – az olyan, mint aki bálványokat imád.

 

És ha elszegényedik testvéred melletted és eladja magát neked, ne dolgoztass vele, mint dolgoztatnak a rabszolgával. (3Mózes 25:39.)

Xxx – [ne] dolgoztass vele, mint dolgoztatnak a rabszolgával. – xxx – [Ne végeztess vele] lealacsonyító munkát, – xxx – melynek révén rabszolgaként azonosítható,[110] – xxx – például ne vigye [ura] után [annak] ruháit – xxx – a fürdőházba – xxx – [vagy] ne adja fel [ura lábára] annak cipőjét.[111]

 

Mint béres, mint zsellér legyen nálad, a jóbél évéig szolgáljon nálad. (3Mózes 25:40.)

Xxx – Mint béres, mint zsellér. – xxx – Mezőgazdasági munka és szakmunka.[112] – xxx – Bánj vele úgy, mint a többi béressel.[113]

Xxx – a jóbél évéig. – xxx – Ha a jóbél [éve] előbb jelentkezett, mint hatéves [szolgaságának a vége], – xxx – akkor a jóbél felszabadítja őt.

 

Akkor menjen ki tőled ő és gyermekei vele, hogy visszatérjen családjához és ősei birtokához térjen vissza. (3Mózes 25:41.)

Xxx – ő és gyermekei vele. – xxx – Azt mondta Rabbi Simon: – xxx – Ha ő el lett [is] adva, ki adta el a gyermekeit? – xxx – Innét sokkal inkább [azt tanulhatjuk meg], hogy urának kötelessége – xxx – élelmezni [rabszolgájának] gyermekeit.[114]

Xxx – ősei birtokához. – xxx – Őseinek megbecsült [birtokához][115], – xxx – és [mások] nem gúnyolhatják őt ezért.[116]

Xxx – birtokához. – xxx – Tulajdonához.[117]

 

Mert szolgáim ők, akiket kivezettem Egyiptom országából, ne adassanak el, mint eladatnak rabszolgák. (3Mózes 25:42.)

Xxx – Mert szolgáim ők, – xxx – [és] az én szerződésem előbb [köttetett].[118]

Xxx – ne adassanak el, mint eladatnak rabszolgák. – xxx – Kikiáltó által: „Itt egy eladó rabszolga!” – xxx – És nem szabad felállítani őt egy árverező dobogóra.[119]

 

Ne uralkodjál rajta kemény munkával, hanem féld Istenedet. (3Mózes 25:43.)

לֹא תִרְדֶּה בוֹ בְּפָרֶךְ – Ne uralkodjál rajta kemény mun­ká­val – מְלָאכָה שֶׁלֹא לְצוֹרֶךְ כְּדֵי לְעַנּוֹתוֹ – [Ne végeztess vele] szükségtelen munkát [csak] azért, hogy gyötörd. – אַל תֹּאמַר לוֹ הָחֵם לִי אֶת הַכּוֹס הַזֶּה – Ne mondd neki: „Melegítsd meg nekem ezt a poharat,” – וְהוּא אֵינוֹ צָרִיךְ – miközben nincs is rá szükséged; – עֲדוֹר תַּחַת הַגֶּפֶן עַד שֶׁאָבוֹא – [vagy azt, hogy:] „Kapáld meg ezeket a szőlőtöveket, amíg meg nem jövök.” [Mert a szolga nem tudja, mikor jön meg az ura, vagyis, hogy meddig kell dolgoznia, s ez terhes és bosszantó számára.] – שֶׁמָּא תֹאמַר אֵין מַכִּיר בַּדָּבָר – Azt gondolhatod, hogy senki sem döntheti el, – אִם לְצוֹרֶךְ אִם לַאו – hogy [egy bizonyos munka] szükséges-e vagy sem, – וְאוֹמֵר אֲנִי לוֹ שֶׁהוּא לְצוֹרֶךְ – és, hogy én [vagyok az, aki] megmondom (a szolgának), hogy az (a munka) szükséges. – הֲרֵי הַדָּבָר הַזֶּה – Lásd, ez a dolog – מָסוּר לַלֵב – rá van bízva (a gazda) lelkiismeretére, – לְכָךְ נֶאֱמַר וְיָרֵאתָ – és ezért áll [a szövegben]: …hanem féld Istenedet.110

 

És ami rabszolgáidat és szolganőidet illeti, akik nálad lesznek, azoktól a népektől, amelyek körülötted vannak, azoktól vehettek rabszolgát és rabszolganőt. (3Mózes 25:44.)

Xxx – És ami rabszolgáidat és szolganőidet illeti, akik nálad lesznek. – xxx – Ha azt mondod: „Ha ez így van[120], akkor kik fognak szolgálni engem?[121] – xxx – Nem uralkodhatom a [zsidó] szolgáimon, – xxx – nem szerezhetek magamnak [szolgákat] a népek [közül], – xxx – hiszen íme, figyelmeztettél engem: – xxx – » [A hét nép tagjai közül] ne hagyj életben egy lelket sem«[122]; – xxx – akkor hát ki fog szolgálni engem?”[123]

Xxx – azoktól a népektől. – xxx – Ők lesznek számodra szolgákul.[124]

Xxx – amelyek körülötted vannak. – xxx – [de] nem [azok], – xxx – amelyek országod határán belül vannak, – xxx – mert azokkal kapcsolatban [már egyszer] megmondtam: – xxx – „[A hét nép tagjai közül] ne hagyj életben egy lelket sem.”[125]

 

A jövevények gyermekei közül is, akik nálatok tartózkodnak, azok közül vehettek és családjukból, amely nálatok van, akiket nemzettek országotokban, ezek legyenek a ti tulajdonotok. (3Mózes 25:45.)

Xxx – A jövevények gyermekei közül. – xxx – [A jövevények,] akik a körülötted lévő [országokból] jöttek, – xxx – hogy feleséget szerezzenek [maguknak][126] a te országodban[127], – xxx – és [ha] gyermekük születik, – xxx – a gyermek az apja [nemzeti identitását] követi, – xxx – és így nem [vonatkozik rá] – xxx – a „ne hagyj életben”[128] [tilalma]. – xxx – Viszont engedélyezett számodra, hogy megvedd őt szolgának.[129]

Xxx – azok közül vehettek [szolgákat]. – xxx – Őket megvehetitek.

 

És birtokba vehetitek azokat magatoknak, gyermekeitek számára utánatok, hogy örököljék tulajdon gyanánt örökre, azokkal végeztethettek nehéz munkát; de testvéreiteken, Izráel fiain, egyik a másikon ne uralkodjatok szigorúsággal. (3Mózes 25:46.)

וְהִתְנַחַלְתֶּם אֹתָם לִבְנֵיכֶם – És birtokba vehetitek azokat magatoknak, gyermekeitek számára utánatok… – הַחֲזִיקוּ בָּהֶם לְנַחֲלָה – Tartsátok meg őket birtokként – לְצוֹרֶךְ בְּנֵיכֶם אַחֲרֵיכֶם – utánatok következő gyermekeitek szükségleteit [kielé­gí­tendő]. – וְלֹא יִתָּכֵן לְפָרֵשׁ – Nem lehetséges úgy magyarázni [ezt, mintha azt jelentené]: – הַנְחִילוּם לִבְנֵיכֶם – Hagyjátok őket örökségként gyermekeitekre, – שֶׁאִם כֵּן הָיָה לוֹ לִכְתּוֹב – mert ha így lenne, az kellett volna álljon [a szövegben]: – וְהִנְחַלְתֶּם אוֹתָם לִבְנֵיכֶם – „És hagyjátok őket örökségként gyer­me­keitek számára.” – וְהִתְנַחַלְתֶּם – A „vöhitná­chál­tem” [szó] – כְּמוֹ וְהִתְחַזַּקְתֶּם – olyan mint a „vöhitcházáktem” („megtart­hat­játok azokat”). [Vagyis vegyétek birtokba a magatok számára, hogy aztán gyermekeitek is örökölhessék azokat.]

אִישׁ בְּאָחִיו – …egyik a másikon… – לְהָבִיא – [A tiltást, hogy nem szabad másik zsidóval értelmetlen munkát végeztetni, már a 43. vers is tartalmazta. A tilalom megismétlése itt] kiterjeszteni [hivatott a parancsolat érvényét a következőkre:] – נָשִׂיא בְּעַמָּיו וּמֶלֶךְ בִּמְשָׁרְתָיו – egy fejedelem a népén és egy király a szolgáin; – שֶׁלֹּא לִרְדּוֹת בְּפָרֶךְ – ne uralkodjon felettük, kemény munkával gyötörve őket.

 

Ha egy idegen vagy jövevény nálad jó módba jut és testvéred elszegényedik mellette és eladja magát a jövevénynek, aki zsellér nálad vagy az idegen családja ivadékának: (3Mózes 25:47.)

Xxx – Ha egy idegen vagy jövevény nálad jó módba jut. – xxx – Az idegen, aki jövevény, – xxx – amint arámi fordítása [is értelmezi]: „(xxx – árál totáv),”[130] – xxx – [a vers] vége pedig – xxx – igazolja [az arámi fordítás értelmezését]: – xxx – „és eladja magát a jövevénynek.”[131]

Xxx – Ha egy idegen vagy jövevény nálad jó módba jut. – xxx – Mitől[132] gazdagodott meg? – xxx – A veled való kapcsolatától.[133]

Xxx – és testvéred elszegényedik mellette. – xxx – Mitől[134] szegényedett el? – xxx – A vele[135] való kapcsolatától, – xxx – amelynek révén tanult a cselekedeteiből.[136]

Xxx – az idegen családja. – xxx – Ez [maga] a nem-zsidó, – xxx – és amikor azt mondja [a Tóra]: „az [idegen családja] ivadékának”[137], – xxx – akkor ez arra [a zsidóra utal], aki a bálványimádásnak[138] magának[139] lett eladva, – xxx – hogy szolgája legyen, – xxx – nem magának a bálványnak[140], – xxx – hanem, hogy fát aprítson és vizet húzzon – xxx – [, amiket aztán a bálványimádáshoz használnak].[141]

 

Miután eladta magát, visszaváltás legyen számára; egy a testvérei közül váltsa vissza. (3Mózes 25:48.)

גְּאֻלָּה תִּהְיֶה לּוֹ – …visszaváltás legyen számára… – מִיָּד – Azonnal [meg kell szabadítani őt a bálványimádónak és családjának befolyásától, nehogy a zsidó szolga magáévá tegye az ő szokásaikat]. – אַל תַּנִּיחֵהוּ – Ne hagyd őt [ebben a szol­ga­ság­ban], – שֶׁיִּטָּמַע – nehogy elmerüljön [a bálvány­imádásban].

 

És számoljon le azzal, aki megvette, attól az évtől kezdve, amikor eladta magát neki a jóbél évéig és legyen eladásának ára az évek szerint; a béres napjai szerint legyen számítva. (3Mózes 25:50.)

Xxx – a jóbél évéig. – xxx – Hiszen lényegében nem [más céllal] vette meg, – xxx – mint hogy szolgálja őt a jóbél évéig, – xxx – mivel [minden körülmények között] szabadulni fog a jóbélben, – xxx – amint az lentebb elhangzik: – xxx – „menjen ki a jóbél évében.”[142] – xxx – A vers egy [olyan] nem-zsidóról beszél, aki felett hatalmad van[143], – xxx – ám ennek ellenére nem szabad őt kijátszanod, – xxx – mert ez az Örökkévaló Nevének megszentségtelenítése lenne.[144] – xxx – Ehelyett, amikor [egy zsidó szolga] jön, hogy kiváltassék, – xxx – precízen számolja ki [a kiváltás összegét]. – xxx – Minden egyes ledolgozott évért – xxx – a nem-zsidó vonja le [a megfelelő összeget a szolga eredeti vétel]árából: – xxx – Ha húsz év volt – xxx – [a zsidó] eladásnak [dátumától] a jóbélig, – xxx – és [a nem-zsidó] húsz máne-ért vette meg, – xxx – akkor azt találjuk, – xxx – hogy a nem-zsidó egyévi munkát egy máne-ért vett meg. – xxx – Ha [a szolga] öt évig volt nála, – xxx – és [most] jön, hogy megváltsák, – xxx – akkor [a nem-zsidónak] öt máne-t kell levonnia, – xxx – és a szolgának tizenöt máne-t kell adnia neki, – xxx – és ezt [jelenti az, hogy]:

Xxx – és legyen eladásának ára az évek szerint; a béres napjai szerint legyen számítva. – xxx – Számítsa ki a minden egyes [ledolgozott] évért járó [pénz]mennyiséget, – xxx – mintha évi egy máne-ért szegődött volna a szolgálatába, – xxx – és vonja le neki [azt az összeget, amelyért már megdolgozott].

 

Ha még sok év van hátra, azokhoz képest fizesse vissza a kiváltás vételének árából. (3Mózes 25:51.)

Xxx – Ha még sok év van hátra – xxx – a jóbélig.

Xxx – azokhoz képest. – xxx – Ahogyan [azt már] elmagyaráztam.[145]

 

Mint az évről-évre szegődött béres, úgy legyen nála, ne uralkodjék rajta szigorúsággal a te szemed előtt. (3Mózes 25:53.)

Xxx – ne uralkodjék rajta szigorúsággal a te szemed előtt. – xxx – Vagyis: amikor te [is] látod.[146]

 

De ha ilyen módon nem váltották vissza, menjen ki a jóbél évében, ő és gyermekei vele. (3Mózes 25:54.)

Xxx – De ha ilyen módon nem váltották vissza. – xxx – „Ilyen módon” visszaváltották[147], – xxx – [de] nem váltották vissza – xxx – hat [ledolgozott év eltelte] révén.[148]

Xxx – ő és gyermekei vele. – xxx – A nem-zsidónak kötelessége élelmezni a [zsidó szolga] gyermekeit.[149]

 

Mert az én szolgáim Izráél fiai, szolgáim ők, akiket kivezettem Egyiptom országából. Én vagyok az Örökkévaló, a ti Istenetek. (3Mózes 25:55.)

Xxx – Mert az én szolgáim Izráel fiai. – xxx – Az én szerződésemnek van elsőbbsége.[150]

Xxx – Én vagyok az Örökkévaló, a ti Istenetek. – xxx – Aki rabszolgává teszi őket alant[151], – xxx – olyan, mintha fent döntötte volna rabszolgasorba őket.[152]

 

Ne készítsetek magatoknak bálványokat és faragott ké­peket, se oszlopot ne állítsatok fel magatoknak, és bo­rított követ ne helyezzetek el országotokban, hogy leboruljatok rája, mert Én vagyok az Örökkévaló, a ti Istenetek. (3Mózes 26:1.)

לֹא תַעֲשׂוּ לָכֶם אֱלִילִם – Ne készítsetek magatoknak bálványokat… – כְּנֶגֶד זֶה הַנִּמְכָּר לְגּוֹי – [Ez] annak szól, akit eladtak egy bálványimádónak, – שֶׁלֹּא יֹאמַר הוֹאִיל וְרַבִּי מְגַלֶּה עֲרָיוֹת – hogy ne mondja: „Mivel a gazdám szexuális bűnöket követ el – אַף אֲנִי כְּמוֹתוֹ – én is úgy teszek majd, mint ő, – הוֹאִיל וְרַבִּי עוֹבֵד עֲבוֹדָה זָרָה – mivel a gazdám bálványokat imád, – אַף אֲנִי כְּמוֹתוֹ – én is úgy teszek majd, mint ő, – הוֹאִיל וְרַבִּי מְחַלֵּל שַׁבָּת – mivel a gazdám megszentségteleníti a szombatot, – אַף אֲנִי כְּמוֹתוֹ – én is úgy teszek majd, mint ő;” – לְכָךְ נֶאֶמְרוּ מִקְרָאוֹת הַלָּלוּ – ezért hangzanak el ezek a versek [a bálványimádó zsidó szolgájának visszaváltásáról].

– וְאַף הַפַּרְשִׁיּוֹת הַלָּלוּ – Ezek a tórai szakaszok [a 25. fejezet elejétől eddig a pontig] – נֶאֶמְרוּ עַל הַסֵּדֶר – szintén sorrendben hangzanak el: – בַּתְּחִלָּה הִזְהִיר עַל הַשְּׁבִיעִית – [A Tóra] először a hetedik évvel kapcsolatban figyelmeztetett, – וְאִם חָמַד מָמוֹן – és ha pénzre vágyott – וְנֶחְשַׁד עַל הַשְּׁבִיעִית – és gyanús, hogy [kereskedett] a hetedik évi [gyümölccsel], – סוֹפוֹ לִמְכֹּר מִטַּלְטְלָיו – az lesz a sorsa, hogy el kell adnia az ingóságait. – לְכָךְ סָמַךְ לָהּ – És ezért került mellé:[153] – וְכִי תִמְכְּרוּ מִמְכָּר וְגוֹ’ – „És ha eladsz valamit felebarátodnak;” – מַה כְּתִיב בֵּהּ – Mi is áll [abban a versben]? – אוֹ קָנֹה מִיַּד עֲמִיתֶךָ – „…vagy veszel felebarátod kezéből.” – דָּבָר הַנִּקְנֶה מִיָּד לְיָד – [A vers] valami olyasmire [utal], amit eladáskor kézből kézbe adnak [azaz ingóságok]. – לֹא חָזַר בּוֹ – Ha nem bánja meg bűnét, – סוֹף מוֹכֵר אֲחֻזָּתוֹ – az lesz a sorsa, hogy el kell adnia a birtokát.[154] – לֹא חָזַר בּוֹ – [És ha még mindig] nem tart bűnbánatot, – סוֹף מוֹכֵר אֶת בֵּיתוֹ – végül el kell adnia a házát;[155] – לֹא חָזַר בּוֹ – [ha ekkor] sem tart bűnbánatot, – סוֹף לוֹוֶה בְּרִבִּית – végül kamatra fog kölcsönvenni.[156] – כָּל אֵלּוּ הָאַחֲרוֹנוֹת – Mindez utóbbiak – קָשׁוֹת מִן הָרִאשׁוֹנוֹת – rosszabbak, mint az első. – לֹא חָזַר בּוֹ – [És ha] még ekkor sem bánta meg bűneit, – סוֹף מוֹכֵר אֶת עַצְמוֹ – végül önmagát kényszerül eladni.[157] – לֹא חָזַר בּוֹ – [Ha] még ekkor sem tart bűnbánatot, – לֹא דַּיּוֹ לְיִשְׂרָאֵל – nem csupán zsidóhoz fog kerülni, – אֶלָּא אֲפִלּוּ לְגוֹי – hanem méghozzá bálványimádóhoz.[158]

וְאֶבֶן מַשְׂכִּית – …és borított (mászkit) követ… – לְשׁוֹן כִּסּוּי – [Kifejezés, amely] borítást [jelent], – כְּמוֹ – mint [a következő versben]:[159] – וְשַׂכֹּתִי כַפִּי – „…és reád borítom (vöszákoti) kezemet.” – שֶׁמְּכַסִּין הַקַּרְקַע בְּרִצְפַּת אֲבָנִים – [Ez azt jelenti, hogy] kőpadlóval beborítják a földet, [hogy arra letérdeljenek].

לְהִשְׁתַּחֲוֹת עָלֶיהָ – …hogy leboruljatok rája… – אֲפִלּוּ לַשָּׁמַיִם – Még akár a Mennyek [azaz az Örökkévaló] előtt is, – לְפִי שֶׁהִשְׁתַּחֲוָאָה – mert [a leborulás] – בְּפִשּׁוּט יָדַיִם וְרַגְלַיִם הִיא – a kezek és a lábfejek kinyújtásával [jár], – וְאָסְרָה תּוֹרָה לַעֲשׂוֹת כֵּן – és a Tóra megtiltotta, hogy így cselekedjünk – חוּץ מִן הַמִּקְדָּשׁ – a Szentélyen kívül.

 

Szombatjaimat őrizzétek meg, és szentélyemet tiszteljétek. Én vagyok az Örökkévaló. (3Mózes 26:2.)

Xxx – Én vagyok az Örökkévaló. – xxx – [Aki] hűen megjutalmaz.[160]

[1] Vagyis a legapróbb részleteinek is kizárólag isteni a forrása.

[2] 1:1.

[3] Mózes ötödik könyvében.

[4] Vagyis nem a föld kedvéért (a gazdák ugyanis időről-időre parlagon hagyják földjeiket, hogy azok visszanyerhessék termékenységüket) és nem is azért, hogy az emberek kipihenhessék magukat, hanem tiszteletadásul az Örökkévalónak, Aki odaadta nektek ezt a földet, és elrendeli, hogy az teremjen nektek.

[5] Amely az arról való megemlékezésül rendeltetett el, hogy az Örökkévaló megteremtette a világot, valamint megemlékezésül a zsidóknak az egyiptomi szolgaságból való kiszabadításáról. Rási a szombat látszólag fölösleges említését szeretné itt megmagyarázni, hiszen a versben már elhangzott: „legyen nyugalma [, azaz szombatja] a földnek.”

[6] Vagyis szüneteltetni kell a mezőgazdasági termelést, de azért nem minden mezőgazdasággal kapcsolatos tevékenység tiltott; engedélyezett például egyéb célból lyukakat ásni a földbe, a kutakat megjavítani és más efféléket, a vers ugyanis konkrétan a szántóföldek és a szőlők megműveléséről beszél.

[7] A tizmor ige gyöke, זמר, megegyezik a zmorá („ág”) szó gyökével, és jelenthetné épen azt is, hogy „ágakat növeszteni.” Rási ezért idézi az Onkelosz-féle arámi fordítást, bizonyítandó, hogy az ige gyöke azt jelenti, hogy „vágni/metszeni,” vagyis visszametszeni az ágakat, ezzel serkentve további növekedésüket. Amint arra a Sém Olám felhívja a figyelmet, maga Rási jegyzi meg a 2Mózes 27:3-hoz írt kommentárjában, hogy a héberben vannak olyan igék, az úgynevezett „poláris” igék, amelyek egyszerre jelenthetnek egymásnak ellentmondó dolgokat, ilyen például a sárés, amely egyszerre jelenti azt, hogy „megalapozni” és azt, hogy „gyökerestül kiirtani.” És a zámár ige is egyike lehet ezeknek.

[8] Jesájá 33:12.

[9] Zsoltárok 80:17.

[10] A „másodtermény” kifejezés a szó szoros értelmében azt a hajtást jelenti, amely az aratást követően tovább növekszik. Mivel nincs olyan magyar kifejezés amely hívebben visszaadja a szó jelentést, ezért használtuk a „másodtermény” kifejezést, utalva ezzel a következő érési idénynek arra a termésére, amely az előző évi aratás idején véletlenül földre hullajtott magokból fejlődött ki.

[11] Vagyis, hogy nem tilos aratni, hiszen már a következő versben az áll: „termése legyen nektek eledelül,” és hogyan is lehetne az „eledelül,” ha tilos learatni? Itt inkább arról van szó, hogy tilos azzal a szándékkal learatni, hogy azután birtokba vegye azt az ember. Ha viszont megérted, hogy a learatott termény nem kizárólag a tiéd és nem tárolhatod azt el egy csűrben vagy egy silóban, akkor egy részét learathatod a magad számára.

[12] Mindaddig, amíg megpróbálod fenntartani tulajdonjogodat, az tiltott számodra. Mindez a Bölcsek véleménye szerint való, ám Akivá rabbinak az a véleménye, hogy mindenfajta aratás és szüretelés tilos.

[13] A föld művelését.

[14] 2Mózes 23:11.

[15] Vagyis mindaddig, amíg van elegendő termés a mezőn a vadak számára.

[16] És hozzáférhetővé téve azt minden állat számára.

[17] Mivel a smitá kifejezés egyaránt utalhat szombatévre vagy a hétéves szombatciklusra, tisztázni kell, pontosan milyen értelemben is használjuk, és ez az oka annak, hogy kétféleképpen is megvilágítja a vers: „hét szombatévet” és „hétszer hét évet.”

[18] A „hétszer hét év” azt implikálja, hogy a hét smitá év mindegyike egy-egy hétéves ciklust zár.

[19] A Tórának nem szükséges tudatnia velünk, hogy hétszer hét az negyvenkilenc, itt sokkal inkább a chámisim szó két jelentése közötti különbségtételről van szó. Vagyis mivel a chámisim egyaránt jelentheti azt, hogy „ötven” és azt, hogy „ötvenedik,” azt gondolhatnánk, hogy amikor a 10. versben ezt olvassuk: „És szenteljétek meg a chámisim évét,” ez azt jelenti, hogy először számolnunk kell negyvenkilenc évet, majd újabb ötven évet, és csak ezek után kell kihirdetni a jóbélévet. A „hétszer hét évet… negyvenkilenc év” közlés funkciója tehát egy ilyesfajta félreértésnek a megelőzése (Gur Árje).

[20] 2Mózes 36:6.

[21] Hiszen ezt a Tóra másutt (fentebb 23:27.) már leírja.

[22] A kétszeres nyoma­té­ko­sí­tás­sal.

[23] A jóbél év jom kipurján.

[24] És ezért azt nem lehet megfújni szombaton.

[25] Ténylegesen ros hásánákor, noha a sófárt tíz nappal később, jom kipurkor fújják meg.

[26] Ahogyan az a 2Mózes 21:5-6-ban le van fektetve. Rási ott kifejti, hogy annak a rabszolgának, aki kijelenti, hogy nem akarja elhagyni urát, kilyukasztják a fülét, és ettől kezdve „örökké” kell szolgálnia, amely terminus a jóbél évre utal.

[27] Azaz, noha még nem töltötték le a hat év szolgaságot, a jóbélév felszabadítja őket.

[28] Miképpen implikálja a „sza­bad­ság” fogalmát?

[29] A dror a dár – „lakik” szóval rokon.

[30] És kedvére kóborolhat a vidéken.

[31] Amely hasonlóképp jóbél-nek neveztetik, mint a 2Mózes 19:13-ban.

[32] Háromféle héber rabszolga létezik: 1. aki a szegénysége miatt önmagát adja el rabszolgának (lásd 3Mózes 25:39.); 2. akit egy bíróság ad el rabszolgának, mert nem tud kártérítést fizetni annak, akit megrabolt (2Mózes 21:2.); 3. és akinek kilyukasztották a fülét, amint arról fentebb már szó esett. Lentebb, a 39-40. vers az első kategóriáról szól, a 41. vers viszont a második kategóriáról. A mi versünk tehát értelemszerűen a harmadik kategóriáról szól. És így tehát érthető, hogy miért szerepel háromszor a Tórában a rabszolgák szabadulása.

[33] A Brájtá így folytatódik: Mivel írva van, „És szenteljétek meg az ötvenedik évet,” [ez] netán [azt jelenti, hogy] megszentelt lesz, és így folytatódik [ebben a megszentelt állapotban] a kezdetétől, Ros Hásánától, egészen a végéig, majd még folytatódik [egy ideig ebben a megszentelt állapotban az ötvenegyedik évben is], hiszen szokás a hétköznapiból (chol) egy keveset hozzátoldani a szenthez (kódes), [mint például a szombat vagy a Jom Kipur végén]. A Tóra ezért azt mondja: „Jóbél legyen az ötvenedik év [számotokra]” – vagyis a szentsége csupán Ros Hásánától az év végéig tart, [de nem nyúlik bele az ötvenegyedik évbe].

[34] 8b.

[35] Szifrá, Böhár 3:1.

[36] Vagyis a jóbélév terményének szentsége „átragad” bármire, amit érte adnak, legyen az pénz vagy akár valamely más árucikk.

[37] És nem marad szent, ha eladják vagy elcserélik? Vagyis, hogy esetleg, akárcsak a Szentély-tulajdont, ezt is meg lehet váltani, s így a pénz vagy vagyontárgy, amellyel megváltották, szentté lesz, míg az eredetileg szent holmi alkalmassá válik hétköznapi felhasználásra? Amint azt Rási a továbbiakban kifejti, a jóbélév terményét nem lehet ilyen módon megváltani, és ha valaki mégis megkísérelné ezt, akkor a jóbélév terménye továbbra is szent marad, a megváltásáért adott pénz vagy vagyontárgy pedig szentté válik.

[38] Azaz a szentségét.

[39] Az ott tárolt termények közül azt a bizonyos terményt.

[40] Amint azt Rási elmagyarázza a 7. vershez fűzött kommentárjában.

[41] 10. vers.

[42] Vagyis visszavásárolja a földet a vevőtől.

[43] Azt gondolhatnánk, hogy mivel a fiú végül úgyis megörökli apja vagyonát, s így a helyébe kerül, akkor akár meg is tarthatja a földet, amelyet visszavásárolt. Az Írás itt arra tanít bennünket, hogy ez nem így van.

[44] Ám az egyszerű jelentés nem elég, hiszen a vers fele látszólag felesleges. A „…ne szorongassátok,” többes számban van, tehát nyilvánvaló, hogy mind az eladóra, mind pedig a vevőre vonatkozik a felszólítás. Akkor viszont miért emeli ki a vers külön-külön mindkettőt: „eladsz valamit felebarátodnak,” „veszel felebarátodtól”?

[45] Vagyis előnyben kell részesítened a zsidót, ha teheted.

[46] Vagyis vásárold.

[47] A Biblia tanítása szerint az általános felebaráti szereteten túl fokozott felelősségünk van családtagjainkkal, és elvonatkoztatott értelemben „nagy családunk”, népünk tagjaival szemben.

[48] Ti. az eladónak.

[49] Vagyis a termések száma szerint.

[50] Vagyis a „termés évei” kifejezésből, amely látszólag felesleges.

[51] Amint azt Rási alább kifejti: az „évek” száma minimum kettő, amint azt a szó többes száma jelzi; mi több, a „termések” többes száma jelzi, hogy ahány termést az a föld abban a két évben terem, az mind a vevőt illeti.

[52] Amint azt gondolhatnánk, mivel a sné jelentheti azt is, hogy „vminek/vkinek az évei” és azt is, hogy „kettő vki/vmi”, és a rabbinikus midrás a második jelentés szerint látszik értelmezni a szót. Rási elmagyarázza, hogy ez nincs így, mivel a többes szám minimum „kettő” kell legyen.

[53] Vagyis a midrás is „vminek/vkinek az évei” értelmében utal a sné szóra, és nem abban az értelemben, hogy „kettő”.

[54] Miért kell ezt a 14. vers után még egyszer meg­is­mé­telni?

[55] Lásd a 3Mózes 19:14. vershez tartozó Rási-kommentárt.

[56] 3Mózes 26:34.

[57] Így érthető, hogy mi a kapcsolat a kettő között: ha nem engeded, hogy a föld kipihenje magát a szombatévek során, majd kipiheni magát, amíg ti Országotoktól távol, száműzetésben lesztek.

[58] Lásd 2Krónikák 36:21: „…míg az ország meg nem kapja nyugaloméveit, nyugodni fog a pusztulás egész ideje alatt, teljes hetven évig.” A részletes számítást lásd a 3Mózes 26:35. vershez tartozó Rási-kommentárt.

[59] Mivel az előző vers már foglalkozott a száműzetés és a külső ellenségek fenyegetésével, miért ismétli meg a Tóra a biztonság ígéretét? Rási elmagyarázza, hogy ez az aszálytól és az egyén létfenntartására leselkedő egyéb veszélyektől való biztonságra utal.

[60] Mindezek olyan terményei a talajnak, amelyek a föld konkrét megművelése nélkül is megteremnek, a földművelés ugyanis tilos a nyolcadik éveig.

[61] Vagyis a hatodik évi termést nem három teljes évig fogják enni, hanem a hatodik évben niszántól az év végéig; a teljes hetedik évben; és a nyolcadik évben legalább niszánig, amikor is beérik a téli vetés.

[62] Ahol megrostálták azokat, ily módon előkészítendő a „házba való bevitelüket” további feldolgozás, például a búza és az árpa esetében lisztté őrlés céljából.

[63] A jóbélév ugyanis a ciklus nyolcadik éve volt, és így a hatodik évben betakarított gabonát kellett beosztani a hatodik év fennmaradó részére, a hetedik és nyolcadik évre, valamint a kilencedik év első felére, amíg az azévi vetés be nem érett.

[64] Amikor nem következik jóbélév és csupán háromévi tárolás szükséges: a hatodik, hetedik és nyolcadik évre (az új termés betakarításáig).

[65] 21a, és lásd még Áráchin 30b, ahol a Talmud a Rabbi Jehósuá és Rabbi Eliézer közötti véleménykülönbséget tárgyalja, nevezetesen, hogy a rokonoknak kötelező-e megváltani a földbirtokot vagy csupán engedélyezett számukra, hogy megtegyék; hogy a föld visszavásárlása történhet-e két félrészletben; hogy a megváltás avagy visszavásárlás joga vonatkozik-e olyan házakra is, amelyek Jósuá bin Nun ideje óta fallal körülvett városokban állnak; és hogy ez a jog vonatkozik-e azokra a héber rabszolgákra, akiket nem-zsidóknak adtak el.

[66] Bármelyikük visszavásárolhatja, ahogyan azt a következő vers lefekteti: „akkor jöjjön rokona, aki legközelebb áll hozzá és váltsa vissza testvérének eladott birtokát.”

[67] Vagyis az illető anyagilag nem áll úgy, hogy ezt

[68] Kidusin 21a. Rabbi Jehósua véleménye szerint, miszerint a visszavásárlás önkéntes alapon történik, ez a tagmondat csupán annyit jelent, hogy nincsen olyan rokon, aki hajlandó lenne visszavásárolni a földet. Másfelől viszont Rabbi Eliézer véleménye szerint, aki azt állítja, hogy a visszavásárlás kötelező, a rokonnak, aki a tulajdonos legközelebbi rokona, és ezért kötelező visszavásárolnia a földet, nincsenek meg az anyagi eszközei a visszavásárláshoz, míg azok, akiknek meglenne ehhez a pénzük, távolabbi rokonai a tulajdonosnak, és ezért nem kötelező rájuk nézve a visszavásárlás. Rási Rabbi Eliézer interpretációjához látszik közelebb állni, mert úgy tűnik, ez a vers egyszerű magyarázata, ám Rási interpretációja valójában mindkét talmudi Bölcs véleményével összhangban van. Végül is az illetőnek vagy azért „nincsen visszavásárlója”, mert az, akinek vissza kellene vásárolnia a földet, nem képes rá, vagy azért, mert aki képes lenne visszavásárolni, nem hajlandó rá (Gur Árje).

[69] Ugyanezt a számítást kell alkalmazni héber szolga vagy szolgáló esetében is.

[70] Mindazonáltal, ha a földnek időközben csökkent az értéke, akkor meg a csökkent ár szerint kell azt visszavásárolnia. Ily módon segíti a Tóra azt, aki jön, hogy visszavásárolja ősi jussát.

[71] Mivel a vers kiköti: „elegendő [pénzzel], hogy visszatéríthesse” – és nem csupán a felét, hanem a teljes vételárat (Szifrá Böhár 5:5; Áráchin 30a).

[72] Vagyis a jóbélév első pillanatától fogva az adásvétel semmisnek tekintendő, és ezzel a vevőnek az ehhez a földdarabhoz fűződő tulajdonjoga is megszűnik. Szifrá Böhár 5:7, Áráchin 28b.

[73] Szifrá Böhár 4:1. Vagyis azóta, hogy az izraeliták meghódították és felosztották maguk között Izrael földjét, birtokukba véve ezeket a mezőket és lakóházakat. Ez egy gözérá sává-ból (két különböző versből vett hasonló vagy azonos szavak, amelyek jogi hasonlóságot indikálnak a két eset között) lett levezetve, mégpedig a chomá („városfal”) szóból, amely ebben a versben is szerepel és az 5Mózes 3:5-ben is; lásd Aráchin 33a.

[74] Vagyis a házzal.

[75] Vagyis egy év elteltével nem kényszerítheti a vevőt, hogy fogadja el visszavásárlási ajánlatát, de persze ha a vevő saját akaratából elfogadja az ajánlatát, akkor egy év elteltével is bármikor visszavásárolhatja tőle a házát.

[76] A szövegben itt szó szerint az áll: „napok”

[77] 1Mózes 24:55., ahol a (xxx – jámim) szó szintén egy teljes évre utal, mivel a vers így folytatódik: „vagy tíz [hónapig].” Hogy miért ezt a kifejezést használja itt a Tóra az általánosabb (xxx – sáná) – „év” – helyett, annak egyik oka az, hogy a (xxx – jámim) nem csupán egy évet implikál, hanem egy az eladás napjától számított évet (Leket Báhir).

[78] „nyílt városok”

[79] Jósuá 13:28.

[80] 1Mózes 25:16.

[81] Ez abból a tényből lett levezetve, hogy a „visszaváltás legyen számukra” itt megemlíttetik annak ellenére, hogy egyszer már ki lett jelentve, hogy „az ország földjéhez számíttassanak.” A vers tehát itt nyilván kihangsúlyozza azt, amiben egy ház különbözik egy darab szántóföldtől, mint azt Rási is kifejti.

[82] Mint azt Rási magyarázta fentebb, a 15. vershez fűzött kommentárjában; lásd még Áráchin 33a és Rásinak a 24. vershez fűzött kommentárját.

[83] Egyes kommentátorok csodálkoznak azon, hogy vajon miért érezte Rási szükségesnek ezt a megjegyzést, ami pedig nyilvánvaló az előzőek alapján, és különösen azon kijelentés alapján, hogy ezek a nyitott városokban álló házak „az ország földjéhez számíttassanak,” vagyis az ezekre a házakra vonatkozó visszavásárlási procedúrák megegyeznek a földekre vonatkozókkal, valamint abból a szempontból is azonos kategóriát képviselnek, hogy a jóbélévben visszakerülnek eredeti tulajdonosuk birtokába. Mizráchi és Gur Árje az Áráchin 29b alapján megjegyzik, hogy ez a kitétel láthatólag valami egyébre utal, hiszen azzal mindnyájan tökéletesen tisztában vagyunk, hogy a ház a jóbélévben visszakerül eredeti tulajdonosának birtokába. Rásinak ez a megjegyzése sokkal inkább arra kíván rámutatni, hogy az ősi földbirtokokkal ellentétben – amelyek még akár az első két éven belül is visszakerülnek eredeti tulajdonosaikhoz, ha közben megkezdődik a jóbél, viszont az eladónak ilyen esetben kártérítést kell fizetnie a vevőnek a „csonka” két év elveszített hasznáért – egy ház esetében ilyen kártérítési kötelezettség nem terheli az eladót.

[84] Ha a ház vagy föld a lévitáknak adott negyvennyolc város (4Mózes 35:6-7; Jósuá 21) határain belül található, akkor ezekre vonatkozik az örök visszaváltási jog törvénye. Ha azonban egy lévita az anyja révén megörökölt egy darab földet egy másik törzstől, majd ezt a földet eladja, akkor erre a darab földre nem terjed ki az örök visszavásárlás joga.

[85] Ti. a léviták.

[86] Valamelyik törzs; lásd Jósuá 21.

[87] Amint azt a 4Mózes 35:4-5. tárgyalja, a léviták megkapták a többi törzstől a városaikat körülvevő kétezer ámá széles földterületeket. A belső ezer ámá széles földsáv legelő volt, a külső ezer ámá széles földsáv pedig szántóföld és szőlő.

[88] Amint az amúgy törvény a Jósuá bin Nun ideje óta fallal körülvett városokban álló házak esetében.

[89] Itt a szövegben a (xxx – jigál) – „visszavásárol” – ige szerepel, ám amint azt Rási alább maga is elmagyarázza, a „visszavásárol” szó itt „vásárol” értelemben szerepel.

[90] Vagyis egy szántóföldet. Rási itt csupán a vers által használt szót alkalmazza, és nem kívánja kivonni a szántóföldeket ennek a törvénynek a rendelkezései alól; mindenesetre a „város” szó magában foglalja a határain belüli szántóföldeket.

[91] Szó szerint: „kimegy,” és mivel ez az ige hímnemben szerepel a szövegben, ezért az nem a „város”-ra utal, amely nőnemű szó, hanem a versben korábban szereplő „eladás” szóra.

[92] Vagyis nem lévita.

[93] Amelyet versünk említ: „És ha bárki [vissza]vásárol…”

[94] Rási az „eladás”-on itt természetesen „vétel”-t ért.

[95] Előző vers.

[96] Mivel azt feltételezhetjük, hogy mindketten léviták lévén, ugyanolyan joggal birtokolhatják a házat vagy a földet.

[97] Szó szerint: „visszavásárol egy örök visszavásárlást.” A Tóra meg kívánja óvni az eredeti eladó családi otthonát vagy telkét, mivel a lévitáknak városaikon kívül nincsenek földbirtokaik.

[98] Szifrá Böhár 6:7; Aráchin 33a.

[99] Vagyis ezek a városok.

[100] És természetesen a léviták városaikat kétezer ámá szélességben körülvevő földjeire is vonatkozik az azonnali visszavásárlási jog.

[101] A Gur Árje megjegyzi, hogy a tény, hogy a lévita házára ugyanolyan elidegeníthetőségi törvényszabály vonatkozik, mint az egyszerű izraelita földjére, két joggal ruházza fel a lévitát: az egyik ezek közül az, hogy a jóbélévben automatikusan visszakapja a házát (versünk ezt említi is), a másik pedig az, hogy amúgy bármikor, amikor csak akarja, visszavásárolhatja azt. Mindkét jog földnélküliségében gyökerezik. Nyilvánvaló tehát, hogy itt a fő meggondolás az, hogy ne csupán a törzstől, de az egyes lévitától se lehessen elidegeníteni a földjét, akárcsak az izraelita törzsi földek esetében.

[102] A Szentély kincstárának.

[103] Hanem visszakerül a lévitához.

[104] Vagyis aki sem nem kohanita, sem nem lévita.

[105] Lásd lentebb 27:20.

[106] Ahogyan az az 5Mózes 14:21-ben le van fektetve, az ilyen húst „a jövevénynek adjad, aki kapuidban van, hogy egye”.

[107] Talmud, Bává möciá 60b.

[108] Lásd a 3Mózes 19:14. vershez tartozó Rási-kommentárt.

[109] Lásd uo. a 19:36. vershez tartozó Rási-kommentárt.

[110] Mivel már eleve szolgai státuszban van, ne adj neki olyan munkát, amelyet rabszolgáknak szoktak, mert noha egy béresnek gondolkodás nélkül kiadnál ilyen feladatot, egy szolgamunkát végző bérest senki sem tévesztene össze egy rabszolgával (Mászkil LeDávid).

[111] Szifrá Böhár 7:2.

[112] Ha ilyen munkákat kap, akkor béresként kell kezelni és úgy is kell fizetni – naponta (Korbán Áháron, lásd Szifrá Böhár 7:3).

[113] Engedd meg neki, hogy megőrizze a méltóságát; ne adj neki lealacsonyító, szolgának való munkát (Emek HáMelech).

[114] Kidusin 22a. A „gyermekei” szó a rabszolga kiskorú gyermekeire utal, akiket a rabszolgának elvileg kötelessége élelmezni, de ura magára veszi a kötelezettséget, hogy élelmezze a szolga feleségét és kiskorú gyermekeit. Rási itt nem bonyolódik részletekbe, mivel ezt már megtette korábban a 2Mózes 21:3-hoz fűzött kommentárjában.

[115] Általánosságban azt feltételezzük, hogy mielőtt eladták volna rabszolgának, az illető bírta azt a társadalmi rangot, amelyet elődei bírtak, és most, hogy szolgaságának ideje lejárt, ugyanebbe a megbecsült társadalmi pozícióba térhet vissza. Az „ősei birtokához” kitétel nem ténylegesen ősei földjeire utal, mert a földjeit nem feltétlenül vették el tőle, amikor eladták rabszolgának (Gur Árje, Be’ér Jichák). A Szifrá Böhár 7:4-ben Rabbi Méir és Rabbi Jehúda eltérő véleményen vannak azt illetően, hogy az, akit egyszer eladtak rabszolgának, utána visszatérhet-e egy tekintélyes társadalmi pozícióba; Rabbi Jehúda szerint nem, Rabbi Méir szerint viszont igen.

[116] Vagyis azért, hogy egy ideig rabszolga volt.

[117] Ez egy birtoktárgy, pl. földbirtok (Leket Báhir) vagy státusz, rang (Mizráchi), amely nemzedékről nemzedékre továbböröklődik.

[118] Szifrá Böhár 6:1. Szolgáimmá szerződtek a Szinájnál, miután kiszabadítottam őket az egyiptomi szolgaságból, éppen ezért nekem van jogom elsőként követelésekkel élni őket illetően (Korbán Áháron); Enyémek voltak ők még mielőtt bárki is szolgáivá tehette volna őket, ezért még ha Népem egyik tagját eladják is szolgának, ez akkor sem lehet olyan lealacsonyító rá nézve, mivel ő változatlanul az én becsben tartott Népemnek a tagja (Be’ér BáSzáde).

[119] Szó szerint: „árverező kőre.” Ha ilyen módon adják el, az megalázó rá nézve; lásd Szifrá Böhár 6:1.

[120] Vagyis, ha nem bánatok önkényesen a szolgáimmal.

[121] Itt van egy látszólagos ellentmondás: Egyfelől a Tóra azt mondja: „És ami rabszolgáidat és szolganőidet illeti, akik nálad lesznek,” ezzel azt jelezve, hogy tarthatsz szolgákat,. Másfelől viszont megtiltja, hogy a szolgákkal szolgákként bánj. Miképpen lehetséges ez?

[122] 5Mózes 20:16.

[123] A választ a következő kommentár adja meg.

[124] Szifrá Böhár 6:3.

[125] 5Mózes 20:16.

[126] A kánaánita szüzek közül, akiket a zsidó harcosok az 5Mózes 20:14 rendelkezései szerint életben hagyhattak.

[127] Hiszen az nyilvánvaló, hogy ha egy jövevény (tosáv) férfi elvesz egy jövevény nőt, vagyis mindketten egy másik országból valók, akkor a hét népre vonatkozó tilalom sem rájuk, sem a gyermekeikre nem vonatkozik; a vers tehát egyértelműen egy olyan esetre utal, amikor egy jövevény férfi egy kánaánita nőt vesz feleségül.

[128] 5Mózes 20:16.

[129] Kidusin 67b.

[130] „egy körülmetéletlen jövevény”

[131] Ahol a két szó, „idegen” és „jövevény” az „és” szó nélkül együtt szerepel, bizonyítva, hogy a két kifejezés egyugyanazon személyre utal.

[132] Szó szerint: „kitől”

[133] Azáltal, hogy a te országodban él, és „veled” üzletel, osztozik abban az isteni áldásban, amelyben neked van részed.

[134] Szó szerint: „kitől”

[135] Vagyis a jövevénnyel

[136] Vagyis eltanulta a jövevény rossz szokásait, és megkapta ezért méltó büntetését.

[137] Amely így már egy lépés távolodás a nem-zsidóhoz képest, és egy lépés közeledés annak a zsidónak a fokozatos lealjasodás afelé, aki eladta magát a nem-zsidónak.

[138] Az (xxx – éker) szó – „ivadék” – itt a bálványimádásra utal, amelyet ki kell irtani ((xxx – jéákér)) és meg kell semmisíteni (Ramban).

[139] De nem magának a bálványnak, amint azt Rási kifejti. Lásd Szifrá Böhár 8:1.

[140] Vagyis nem azért, hogy ő maga is imádja a bálványt.

[141] Ha ugyanis maga az eladott zsidó is bálványt imádna, akkor nem lennénk kötelesek kiváltani őt (Mászkil LöDávid).

[142] 54. vers

[143] Szó szerint: „kezed alatt van”

[144] Ha tisztességtelenül vagy körmönfontan bánsz egy nem-zsidóval; lásd Bává Kámá 113a.

[145] Az előző vershez fűzött kommentárjában.

[146] Ezt a verset úgy is lehetett volna értelmezni, mint amely csupán egy másik zsidó jelenlétében tiltja meg a nem-zsidónak, hogy „szigorúsággal uralkodjék” a zsidó szolgán. Ez azonban nincs így. Ha ugyanis a Tóra megtiltja egy nem-zsidónak, hogy kemény és lealacsonyító munkával gyötörjön egy zsidó szolgát, akkor nyilvánvaló, hogy ez a tilalom hatályban van olyankor is, amikor épp jelen van egy másik zsidó, de olyankor is, amikor nem. Ez a vers inkább azt tiltja meg, hogy egy másik zsidó tétlenül szemlélje az efféle méltánytalanságot, anélkül, hogy kísérletet tenne megakadályozására (Gur Árje).

[147] Vagy úgy, hogy önmaga váltotta ki magát, vagy úgy, hogy a rokonai.

[148] Ahogyan általában a zsidó szolgák esetében (Kidusin 15a). Az „ilyen módon” kitétel tulajdonképpen fölösleges, és igazából a hat ledolgozott évet, mint a szabadulás módját zárja ki ebben az esetben.

[149] Lásd Rásinak fentebb, a 41. vershez fűzött kommentárját.

[150] Lásd a 42. vershez fűzött Rási-kommentár „mert szolgáim ők” szövegrészéhez tartozó jegyzetet.

[151] Vagyis a földön.

[152] Azaz spirituális szempontból, ugyanis a szolgasorba kényszerített zsidónak urát kell szolgálnia, és ezért csupán csak kevés ideje marad az Örökkévaló szolgálatára (Be’ér BáSzáde). Mi több, a zsidók esetében, akik eleve a Király, azaz az Örökkévaló szolgái, amikor rabszolgává teszik őket, az olyan, mintha, úgymond, a Királyukat döntenék rabszolgasorba (Korbán Áháron).

[153] 14. vers.

[154] 25. vers.

[155] 29. vers.

[156] 36-37. vers.

[157] 39-43. vers.

[158] 47. vers.

[159] 2Mózes 33:22.

[160] Torát Kohánim 9:6.

  • Küldés emailben

Fejezetek