2. 📖 Zsidó Ismeretek Tára XIII. – A zsidó történelem kétezer éve

Biblia – Szemelvények Rási kommentárjából

Biblia

 Szemelvények Rási kommentárjából

 

1Mózes 24. fejezet

1. Ábrahám öreg volt, előrehaladt korú; és az Örökkévaló megáldotta Ábrahámot mindennel. 2. És mondta Ábrahám az ő szolgájának, háza vénjének, aki rendelkezett mindenben, amije volt: Tedd csak kezedet csípőm alá! 3. Én megesketlek téged az Örökkévalóra, az ég Istenére és a föld Istenére, hogy nem veszel feleséget fiamnak a Kánaáni leányai közül, akinek közepette én lakom; 4. hanem országomba, szülőföldemre mész el és veszel feleséget az én fiamnak, Izsáknak. 5. De a szolga mondta neki: Talán nem akar majd a nő eljönni utánam ebbe az országba, vajon vissza vigyem-e fiadat az országba, melyből te kijöttél? 6. És mondta neki Ábrahám: Őrizkedjél, nehogy visszavidd fiamat oda. 7. Az Örökkévaló, az egek Istene, aki elvett atyám házából és szülőföldem országából és aki beszélt velem, aki megesküdött nekem, mondván: Magzatodnak adom ezt az országot, ő fogja küldeni angyalát te előtted, hogy feleséget vegyél az én fiamnak onnan. 8. Ha pedig nem akar a nő eljönni utánad, akkor föl vagy mentve ezen esküm alól, csak fiamat ne vidd oda vissza! 9. És odatette a szolga a kezét Ábrahám, az ő ura csípője alá és megesküdött neki e dologra.

 וַיִּקַּח הָעֶבֶד עֲשָׂרָה גְמַלִּים מִגְּמַלֵּי אֲדֹנָיו וַיֵּלֶךְ וְכָל טוּב אֲדֹנָיו בְּיָדוֹ, וַיָּקָם וַיֵּלֶךְ אֶל אֲרַם נַהֲרַיִם אֶל עִיר נָחוֹר. (בראשית כד, י)

10. Azután kiválasztott a szolga tíz tevét urának a tevéi közül, elindult és elvitte magával ura összes értékes dolgát. Felkerekedett, és elment Árám-Náháráimba, Náchór városába.

מגמלי אדוניו …urának a tevéi közül… – נכרין היו – Felismerhetően eltértek – משאר גמלים – a többi tevétől, – שהיו יוצאין זמומין – mert ezek mindig bekötött szájjal mentek, – מפני הגזל – tartva a lopás [tilalmának megszegésétől] – שלא ירעו – [vagyis attól] nehogy legelhessenek – בשדות אחרים – idegen mezőn.

וכל טוב אדוניו בידו …ura összes értékes dolgát… – שטר מתנה כתב ליצחק – Ajándék nyilatkozatot írt Ábrahám Izsáknak – על כל אשר לו – egész tulajdonáról, – כדי שיקפצו לשלוח לו בתם – hogy lelkesen küldjék el neki leányukat.

 

11. És letérdeltette a tevéket a városon kívül, a kútnál, estnek idején, amidőn kimennek a vízmerítőnők. 12. És mondta: Örökkévaló, Istene az én uramnak, Ábrahámnak! Mutasd csak rendelésedet előttem ma és művelj kegyelmet az én urammal, Ábrahámmal. 13. Íme, én állok a vízforrásnál és a város embereinek leányai kijönnek vizet meríteni;

 

וְהָיָה הַנַּעֲרָ אֲשֶׁר אֹמַר אֵלֶיהָ הַטִּי נָא כַדֵּךְ וְאֶשְׁתֶּה וְאָמְרָה שְׁתֵה וְגַם גְּמַלֶּיךָ אַשְׁקֶה, אֹתָהּ הֹכַחְתָּ לְעַבְדְּךָ לְיִצְחָק וּבָהּ אֵדַע כִּי עָשִׂיתָ חֶסֶד עִם אֲדֹנִי. (בראשית כד, יד)

14. Legyen tehát úgy, hogy amely leánynak azt mondom: hajtsd meg korsódat, hogy igyam, ő pedig azt mondja: „Igyál, és tevéidnek is adok inni”, – azt szántad szolgádnak, Izsáknak. Erről fogom megtudni, hogy kegyes voltál uramhoz.

אותה הכחת – …azt [a leányt] szántad… – ראויה היא לו – [Az a leány] neki való, – שתהא גומלת חסדים – mert jóságosan fog cselekedni, – וכדאי ליכנס בביתו של אברהם – s így méltó rá, hogy Ábrahám házába lépjen. – ולשון הוכחת ביררת – A הוכחת (ho­chách­tá) szó azt jelenti „kiválasztottad”, – אפרוביש”ט בלעז – ófranciául: approuvest [azaz egyértelműen megmutatni].

ובה אדע – …Erről [a lány viselkedéséről] fogom megtudni… – לשון תחנה – Ez könyörgés volt: „Hadd tudjam meg erről [a lány viselkedéséről]…”.

כי עשית חסד – …hogy kegyes voltál… – אם תהיה ממשפחתו – Ha [a lány] az ő [Ábrahám] családjából való lesz, – והוגנת לו – és való hozzá, – אדע כי עשית חסד – akkor tudni fogom, hogy kegyet gyakoroltál.

 

15. És történt, ő még nem végzett azzal, hogy beszéljen, íme jött Rebeka, aki született Beszúélnek Milkó fiának, aki Nóchornak, Ábrahám testvérének felesége volt, és korsója a vállán. 16. A leány pedig igen szép ábrázatú volt, hajadon, férfi nem ismerte őt még; lement a forráshoz megtöltötte korsóját és feljött. 17. A szolga pedig elébe futott és mondta: Hagyj, kérlek, hörpintenem egy kis vizet korsódból. 18. ő mondta: Igyál, uram! Sietett és leeresztette korsóját kezére és adott neki inni. 19. Midőn végzett azzal, hogy inni adott neki, mondta: Tevéidnek is merítek, amíg eleget ittak. 20. Sietett és kiürítette korsóját az itatóba és újra futott a kúthoz, hogy merítsen; és merített összes tevéinek. 21. A férfi pedig bámult rajta, hallgatva, hogy megtudja, vajon sikeressé teszi-e az Örökkévaló az ő útját vagy sem?

 

וַיְהִי כַּאֲשֶׁר כִּלּוּ הַגְּמַלִּים לִשְׁתּוֹת וַיִּקַּח הָאִישׁ נֶזֶם זָהָב בֶּקַע מִשְׁקָלוֹ, וּשְׁנֵי צְמִידִים עַל יָדֶיהָ עֲשָׂרָה זָהָב מִשְׁקָלָם. (בראשית כד, כב)

22. És mikor a tevék már eleget ittak, elővett az ember egy arany orrgyűrűt, amelynek súlya fél sékel volt, és két karperecet, melyeknek súlya tíz aranysékel volt.

[Rási értelmezésében az itt felsorolt értékek mennyisége és súlya nem csupán Ábrahám gazdagságát hivatottak kifejezni, ha­nem egyben azokra a későbbi eseményekre utalnak, amelyek majd Izsák és Rebeka leszármazottaival történnek:]

בקע – …fél sékel… – רמז לשקלי ישראל – Ez utalás Izrael sékeljeire. [amit a Szentély számára kellett adományozni], – בקע לגלגלת – [amely] fejenként fél sékel volt.

ושני צמידים – …és két karperecet… – רמז לשני לוחות מצומדות – Utalás a két összetartozó Törvénytáblára. [Aצמידים (cmi­dim – karperec) rokon a צמוד (cámud – összetartozó) szó­val. Ezek szerint nem csak a kettes szám, hanem a cmidim szó is a kőtáblákra utal.]

עשרה זהב משקלם – …melyeknek súlya tíz aranysékel volt. – רמז לעשרת הדברות שבהן – Utalás az azokra [vésett] Tízparancsolatra.

 

23. És mondta: Kinek a leánya vagy te? Add csak tudtomra, vajon van-e atyád házában hely számunkra. hogy megháljunk? 24. És ő mondta neki: Beszúél leánya vagyok és: ki Milkónak fia, akit szült Nochórnak. 25. És mondta neki: Szalma is van, abrak is van sok nálunk, meg hely is a meghálásra. 26. És meghajolt a férfiú és leborult az Örökkévaló előtt. 27. És mondta: Áldott legyen az Örökkévaló, Istene az én uramnak, Ábrahámnak, aki nem vonta meg kegyelmét és hűségét uramtól. Én az úton vagyok, melyen az Örökkévaló vezetett engem: uram rokona házába.

28. A leány pedig futott és tudtára adta anyja házának ezeket a dolgokat. 29. Rebekának pedig volt egy fivére és neve: Lábán; és kifutott Lábán a férfiúhoz, ki a forráshoz. 30. És volt, midőn látta az orrgyűrűt és a karpereceket nővérének kezein, és midőn hallotta Rebekának, az ő nővérének szavait, mondván: Így szólt hozzám a férfiú – akkor elment a férfiúhoz és íme, az áll a tevék mellett a forrásnál.

 

וַיֹּאמֶר בּוֹא בְּרוּךְ יהוה, לָמָּה תַעֲמֹד בַּחוּץ וְאָנֹכִי פִּנִּיתִי הַבַּיִת וּמָקוֹם לַגְּמַלִּים. (בראשית כד, לא)

31. És így szólt: „Jöjj be, Örökkévaló áldottja! Miért állsz künn, mert én már megtisztítottam a házat, és helyet csináltam a tevéknek”.

פניתי הבית – …megtisztítottam a házat… – מעבודה זרה – A bálványoktól. [A „megtisztítottam a házat” nem jelentheti csupán azt, hogy helyet csinált Eliezer számára, hiszen Rebeka korábban[1] már mondta neki, hogy van hely számára.]

וַיָּבֹא הָאִישׁ הַבַּיְתָה וַיְפַתַּח הַגְּמַלִּים, וַיִּתֵּן תֶּבֶן וּמִסְפּוֹא לַגְּמַלִּים וּמַיִם לִרְחֹץ רַגְלָיו וְרַגְלֵי הָאֲנָשִׁים אֲשֶׁר אִתּוֹ. (בראשית כד, לב)

32. És bement az ember a házba, leszerelte a tevéket, adott szalmát és abrakot a tevéknek, vizet is megmosni lábát és a vele lévő emberek lábát is.

ויפתח – …leszerelte… – התיר זמם שלהם – vagyis levette a szájkosarukat, – שהיה סותם את פיהם – ugyanis szájkosarat rakott fel rájuk, – שלא ירעו בדרך – hogy ne legeljenek út közben – בשדות אחרים – olyan földeken, amelyek más tulajdonában voltak.

 

33. És elébe tettek, hogy egyék, de ő azt mondta: Nem eszem, míg el nem mondtam szavaimat. És ő mondta: Beszélj. 34. És ő mondta: Ábrahám szolgája vagyok én. 35. Az Örökkévaló pedig megáldotta az én uramat nagyon, úgy, hogy nagy lett; adott neki juhot és marhát, ezüstöt és aranyat, szolgákat és szolgálókat, tevéket és szamarakat. 36. És szült Sára, az én uramnak felesége, fiat az uramnak, miután megöregedett; és neki adta mindenét, amije van. 37. Engem pedig megesketett az én uram, mondván: Ne vegyél feleséget fiamnak a Kánaáni leányai közül, akinek országában én lakom, 38. hanem atyám házába menj el és családomhoz, hogy vegyél feleséget fiamnak. 39. De én mondtam uramnak: Talán nem fog eljönni a nő utánam? 40. És ő mondta nekem: Az Örökkévaló, akinek színe előtt én jártam, elküldi majd angyalát veled és sikeressé teszi utadat, hogy vegyél feleséget fiamnak az én családomból, atyám házából. 41. Akkor leszel fölmentve esküm alól, ha eljössz családomhoz és ha nem adják neked, akkor légy fölmentve esküm alól.

 

וָאָבֹא הַיּוֹם אֶל הָעָיִן, וָאֹמַר יהוה אֱלֹהֵי אֲדֹנִי אַבְרָהָם אִם יֶשְׁךָ נָּא מַצְלִיחַ דַּרְכִּי אֲשֶׁר אָנֹכִי הֹלֵךְ עָלֶיהָ. (בראשית כד, מב)

42. És én eljöttem ma a forráshoz, és szóltam: Örökkévaló uram, Ábrahám Istene, vajha szerencséssé tennéd uta­mat, melyen járok,

ואבא היום – És én eljöttem ma… – היום יצאתי והיום באתי – Ma indultam, és ma érkeztem. – מכאן – Ebből arra következtetünk, – שקפצה לו הארץ – hogy a „a föld összezsugorodott számára” [vagyis utazása csodálatosmód megrövidült].

– אמר רבי אחא –Áchá rabbi azt mondta: – יפה שיחתן של עבדי אבות לפני המקום – Az ősatyák szolgáinak beszélgetései nagyobb becsben állnak Isten előtt, – מתורתן של בנים – mint gyermekeinek adott tóraiutasítások; – שהרי פרשה של אליעזר – hiszen Eli­e­zer fejezetét – כפולה בתורה – kétszer is megismétli a Tóra [hiszen a Tóra elbeszélése[2] után, megismétlődik, amikor Eliezer elbeszéli Rebeka családjának[3]], – והרבה גופי תורה – míg ellenben a Tóra számos tanítását – לא נתנו אלא ברמיזה – csupán utalás révén kaptuk.

43. Íme, én állok a vízforrásnál, legyen tehát, hogy a leány, aki kijön, hogy vizet merítsen, én pedig mondom neki: Adj innom, kérlek, egy kis vizet korsódból, 44. ő pedig azt mondja nekem: Te is igyál és tevéidnek is merítek, az az a nő, akit kijelölt az Örökkévaló az én uram fiának. 45. És még nem végeztem el, hogy így szóljak szívemben és íme Rebeka kijön, korsója a vállán, lement a forráshoz és merített; én pedig mondom neki Adj, kérlek innom! 46. Ő sietett és leeresztette korsóját magáról és mondta: Igyál és tevéidet is megitatom; én ittam és a tevéket is megitatta. 47. És megkérdeztem őt és mondtam: Kinek a leánya vagy te? Ő pedig mondta: Leánya Beszúélnek, aki Nochórnak fia, akit szült annak Milkó; akkor rátettem a gyűrűt orrára és a karpereceket kezeire. 48. Meghajoltam és leborultam az Örökkévaló előtt és áldottam az Örökkévalót, az én uramnak, Ábrahámnak Istenét, aki vezetett engem az igaz úton, hogy elvegyem uram testvérének leányát az ő fiának. 49. Most tehát, ha akartok szeretetet és hűséget gyakorolni az én urammal, adjátok tudtomra; és ha nem, adjátok tudtomra, hogy fordulhassak jobbra vagy balra. 50. És feleltek Lábán és Beszúél és mondták: Az Örökkévalótól indult ki a dolog, mi nem szólhatunk hozzád sem rosszat, sem jót. 51. Íme, Rebeka előtted van, vedd és menj, hogy felesége legyen a te urad fiának, amint szólt az Örökkévaló.

52. És volt, amidőn hallotta Ábrahám szolgája az ő szavaikat, leborult a földre az Örökkévaló előtt. 53. És kivett a szolga ezüst edényeket, aranyedényeket, meg ruhákat és adta Rebekának, és drágaságokat adott fivérének meg anyjának. 54. Ettek és ittak, ő és a férfiak, akik vele voltak és ott háltak; reggel fölkeltek és ő mondta: Bocsássatok el az én uramhoz.

 

וַיֹּאמֶר אָחִיהָ וְאִמָּהּ תֵּשֵׁב הַנַּעֲרָ אִתָּנוּ יָמִים אוֹ עָשׂוֹר, אַחַר תֵּלֵךְ. (בראשית כד, נה)

55. És mondták fivére meg anyja: „Maradjon a leány velünk néhány napig, vagy tízig, és azután menj el”.

ויאמר אחיה ואמה – És mondták fivére meg anyja… – ובתואל היכן היה – És hol volt Betuél, az apa? – הוא היה רוצה לעכב – Ő meg akarta akadályozni [Rebeka távozását], – ובא מלאך והמיתו – [ezért] jött egy angyal, és megölte.

ימים – …néhány napig… – שנה – Egy évet, – כמו ימים תהיה גאולתו – mint [abban a versben, hogy]: „Napokig [az az egy évig] legyen meg a visszaváltás joga.”[4] – שכך נותנין לבתולה זמן שנים עשר חדש – Hiszen az a szokás, hogy egy hajadonnak [eljegyzése után] tizenkét hónapot adnak arra, – לפרנס את עצמה בתכשיטים – hogy ékszerekkel és egyéb díszekkel lássa el magát.

או עשור – …vagy tízig… – עשרה חדשים – Tíz hónapot. – ואם תאמר – [Ebből is látjuk, hogy a fent említett „néhány napig” valójában egy egész évet jelentenek, hiszen] ha azt mondanád, – ימים ממש – hogy a ימים (jámim) „napok”-at kell jelent, – אין דרך המבקשים – [akkor az nem lenne logikus, hiszen] nem szokás, azok részéről, akik kérnek valamit, – לבקש דבר מועט – [először] valami jelenték­te­len mennyiséget kérni, – ואם לא תרצה תן לנו מרובה מזה – [majd pedig azt mondani:] ha nem [vagy hajlandó ennyit adni], adj még többet. [Azaz, ha a jámim egy évet jelent, akkor ők először egy évet kértek, és arra az esetre, ha Eliezer elutasítaná őket, kértek tíz hónapot. Ha azonban a já­mim „napok”-at jelentene, akkor először csupán néhány nap haladékot kértek volna, és ekkor viszont nem hihető, hogy egy elutasítást követően ennél sokkal többet, vagyis tíz hónapot kértek volna.]

 

56. De ő mondta nekik: Ne késleltessetek engem, miután az Örökkévaló sikeressé tette utamat, bocsássatok el, hadd menjek uramhoz. 57. És ők mondták: Hívjuk elő a leányt és kérdezzük meg az ő száját. 58. Elhívták Rebekát és mondták neki: Elmész-e ezzel a férfival? És ő mondta: Elmegyek. 59. És elbocsátották Rebekát, az ő nővérüket és dajkáját, meg Ábrahám szolgáját és az ő embereit.

 

וַיְבָרֲכוּ אֶת רִבְקָה וַיֹּאמְרוּ לָהּ אֲחֹתֵנוּ אַתְּ הֲיִי לְאַלְפֵי רְבָבָה, וְיִירַשׁ זַרְעֵךְ אֵת שַׁעַר שֹׂנְאָיו. (בראשית כד, ס)

60. Megáldották Rebekát, és azt mondták neki: „Nővérünk, légy ezrek és tízezrek anyja, és foglalják el ivadékaid azoknak kapuját, akik gyűlölik őket.”

את היי לאלפי רבבה – …légy ezrek és tízezrek anyja… – את וזרעך – [Vagyis] szálljon gyermekeidre – תקבלו אותה ברכה שנאמר לאברהם – ugyanaz az áldás, amelyet Ábrahám kapott – בהר המוריה – a Moria hegyén: – הרבה ארבה את זרעך וגו’ – „…úgy meg fogom sokasítani magzatodat…”[5] – יהי רצון שיהא אותו הזרע – Legyen az az akarata, hogy azok a gyermekek – ממך ולא מאשה אחרת – tőled származzanak, és ne egy másik asszonytól.

 

61. És fölkerekedett Rebeka, meg szolgáló leányai, nyargaltak a tevéken és elmentek a férfi után; és vette a szolga Rebekát és elment.

62. Izsák pedig jött, érkezvén Lácháj-Rói kútjától; ő pedig a déli országban lakott. 63. És kiment Izsák sétálni a mezőre estefelé, fölvetette szemeit és látta, hogy íme tevék jönnek. 64. Rebeka fölvetette szemeit és meglátta Izsákot és lecsúszott a tevéről. 65. És mondta a szolgának: Ki az a férfi, aki a mezőn elénk jön? És a szolga mondta: Ő az én uram. Erre vette a fátyolt és befödte magát. 66. És elbeszélte a szolga Izsáknak mindazon dolgokat, amiket végzett.

 

וַיְבִאֶהָ יִצְחָק הָאֹהֱלָה שָׂרָה אִמּוֹ וַיִּקַּח אֶת רִבְקָה וַתְּהִי לוֹ לְאִשָּׁה וַיֶּאֱהָבֶהָ, וַיִּנָּחֵם יִצְחָק אַחֲרֵי אִמּוֹ. (בראשית כד, סז)

67. És Izsák bevezette Rebekát a sátorba, Sára, anyjáéba; elvette Rebekát, az feleségévé lett, és megszerette őt; és Izsák megvigasztalódott anyja halála után.

האהלה שרה אמו – …a sátorba, Sára, anyjáéba… [Mondattanilag gördülékenyebben hangzott volna az, hogy לאהל שרה אמו (leohel Szárá imo), azaz „anyja, Sára sátrába”. Rási szerint a Tóra azért választja el egymástól az „a sátorba” szavakat a „Sára, anyjáéba” szavaktól, mert így a következőképpen módosul a jelentés:] – ויביאה האהלה – [Izsák] bevezette a sátorba [Rebekát], – ונעשית דוגמת שרה אמו – és íme, olyanná változott, mint [Izsák] anyja, Sára. – כלומר והרי היא שרה אמו – Azaz [Rebeka olyan lett] mint Sára, az anyja.– שכל זמן ששרה קיימת – Mert amíg Sára élt, – היה נר דלוק מערב שבת לערב שבת – egy gyertya [csodálatosmód] péntektől péntekig égett, – וברכה מצויה בעיסה – folyamatosan áldás volt a tésztán [vagyis csodálatos­mód mindig megnövekedett a mennyisége], – וענן קשור על האהל – és egy felhő lebegett a sátor felett [az isteni gondviselés jeleként]. – ומשמתה פסקו – Amikor [Sára] meghalt, [ezek a dolgok] abbamaradtak, – וכשבאת רבקה חזרו – és amikor Rebeka megérkezett, akkor ismét visszatértek.

אחרי אמו – …anyja halála után. – דרך ארץ – Ilyen az élet rendje, – כל זמן שאמו של אדם קיימת – amíg él az ember anyja, – כרוך הוא אצלה – az ember ragaszkodik hozzá, – ומשמתה הוא מתנחם באשתו – s miután meghal, az ember a feleségével vigasztalódik.

[1] Uo. 24:25.

[2] 1Mózes 24:1–33.

[3] Uo. 34–48.

[4] 3Mózes 25:29: „Ha valaki elad egy lakóházat egy fallal kerített városban, egy éven belül visszaválthatja azt…”.

[5] 1Mózes 22:17.

  • Küldés emailben

Fejezetek