1. 📖 Misna- Sábát traktátusa

Bevezetés

Bevezetés

שֵׁשֶׁת יָמִים תַּעֲבֹד וְעָשִׂיתָ כָּל מְלַאכְתֶּךָ. וְיוֹם הַשְּׁבִיעִי שַׁבָּת
לַיהֹוָה אֱלֹהֶיךָ…” (שמות כ, טי; דברים ה, יד)

Hat napon át dolgozzál és végezd el minden munkádat, a hetedik nap azonban szombat az Örökkévalónak, a te Istenednek, ne végezz semmi munkát (möláchá)…”.

(2Mózes 20:9–10.; 5Mózes 5:14.).

Ennek a traktátusnak a fő témáját a möláchá tiltott típusai alkotják.

A Tóra által tiltott szombati tevékenységek

A Bölcsek harminckilenc fajta tevékenységet minősítettek ávot möláchot-nak, fő munkakategóriáknak1, és ezek a szombaton tiltott tevékenységek a fő formái. Ezekből további, jellegükben hasonló munkafajtákat vezetünk le, amelyeket toldot-nak, „származékok”-nak nevezünk. Ezeknek a származékoknak törvényi értelemben ugyanaz a státusuk, mint a fő kategóriáknak („A származékok ugyanabba az osztályba tartoznak”)2. Ezt az alábbiakban ki is fejtjük.

E harminckilenc fő tevékenységtípus meghatározása az Írás szombattal kapcsolatos, illetve a sivatagi Sátor (Miskán) építését leíró passzusainak3 közelségére épül. A szombatra történő utalások tehát a Sátorépítés részletes leírásán alapulnak, és azt tanítják, hogy a Sátoron végzett munkák nem előbbre valók a szombatnál, s ennek megfelelően szombaton tilos minden olyan tevékenység, amilyet a Sátor építésével kapcsolatosan végeztek.

Egy Brájtában azt olvassuk4: „…Csak olyan tevékenységek tilosak, mint amilyeneket a Sátor építésekor végeztek. Vetettek (festékanyag a gyapjú kékre festésére és a kosbőrök kikészítésére – Rási), ennélfogva szombaton nem szabad vetni; kaszáltak, ennélfogva nem szabad kaszálni; a gerendákat a földről a szekérre rakták, ennélfogva nem szabad közterületről magánterületre szállítani…”. További munkák például a szerkezetépítés, a vásznak és a kecskeszőr függönyök elkészítése, a kos- és a táchás bőrök előkészítése, festékanyagok előkészítése.

Tehát a rabbinikus meghatározás a Sátor építésében fontos munkákat a „fő kategóriába” sorolja, a kevésbé fontosakat pedig a „származékokhoz”5.

Mindazonáltal a Tóra törvénye mindkét típusú munkát tiltja szombaton, ezért arra, aki ezt a törvényt szándékosan megszegi, megkövezés vár – már ha előtte annak rendje s módja szerint tanúk figyelmeztették cselekedete tiltott mivoltára –, ha nem figyelmeztették, akkor kárét (égi halál büntetés), a szándékolatlanul vétkezőnek pedig bűnáldozatot kell bemutatnia.

A Sábát traktátus az „egyik területről a másikra történő szállítás” törvényével kezdődik, noha a „szállítás” a fő tevékenységi kategóriák közül utolsóként van felsorolva6. Ennek számos oka van. Ilyen például a kategória széleskörű értelmezése, amelybe beletartozik a magánterületről a közterületre történő szállítás és vice versa, a dobás, az átadás, egy tárgy négy ámot-nál messzebbre történő mozgatása közterületen, és hasonlók. (Möiri)

 

Rabbinikus megszorítások

A Biblia munkatilalmát három rabbinikus megszorítás egészíti ki: a) שבותsvut, b) מוקצהmukce, c) עובדין דחולuvdin döchol.

a) Írva van a Tórában7: „…a hetedik napon szünetelj…”. Bölcseink ezért annak érdekében, hogy biztosítsák a szombati teljes pihenést, széles körben alkalmazták a svutot (szó szerint: pihenés), és megtiltottak minden olyan tevékenységet, amely hasonlít a „munka” kategóriáira, illetve esetleg – ahogy e traktátusban még kitérünk rá – a Tóra munkatilalmának megszegéséhez vezethet.

b) Mukce (elválasztott) címszó alatt a Bölcsek megtiltották, hogy bármely olyan tárgyat mozgassunk szombaton, amelyet szombat előtt nem készítettek elő a szombaton megengedett használatra. Azt írja a Tóra: „És ha jön a hatodik nap, tartsák készenlétben, amit bevisznek”8. Ez arra utal, hogy ami nincs kellőképp előkészítve, az szombaton mukce: megelőző intézkedés a Tóra tilalmainak esetleges áthágása ellen.

A mukce kategóriáiról a 17. fejezet részletesebben foglalkozik9.

c) A Bölcsek bizonyos dolgokat akkor sem engedélyeznek szombaton, ha azok nem számítanak tiltott munkának és nem is vezetnek tiltott munkához. Ezzel a tiltással azt akarták biztosítani, hogy az ember szombaton ne viselkedjen úgy, mint hétköznap. Ezeket a dolgokat uvdin döchol-nak, hétköznapi tevékenységeknek nevezik.

Alapjuk a következő vers10: „Ha tartózkodsz attól, hogy szombaton, szent napomon dolgaid után járj, ha a szombatot élvezetnek tartod, tiszteletre méltónak az Örökkévaló szent napját, s megtiszteled azzal, hogy nem jársz dolgod után, nem végzed ügyeidet, nem is beszélsz róluk, akkor gyönyörködhetsz az Örökkévalóban…”.

Bölcseink így magyarázzák a „nem jársz dolgod után” szavakat: szombaton ne úgy járj, mint hétköznap, a „nem végzed ügyeidet” pedig úgy értelmezendő, hogy szombaton ne folytass és ne tervezz üzleti tevékenységet. A „nem is beszélsz róluk” itt azt jelenti, hogy ne hozd szóba hétköznapi ügyeidet, szombaton beszélj másképp, mint hétköznap.

Mindezek a megszorítások azt szolgálják, hogy „A hetedik napon nyugalom szombatja legyen, szentség a Örökkévalónak”11. A Jeruzsálemi Talmud szavaival12: „A szombatok és az ünnepek kizárólag a Tóra-tanulás céljára rendeltettek”.

A Misna és a Talmud alábbi részei ezeket a kérdéseket vizsgálja.

A félkövér betűtípussal szedett szövegrészletek egyeznek a Misna és Talmud szó szerinti fordítással.

1 Felsorolásukat lásd lejjebb, 7:2. alatt.

2 Bává Kámá 2a.

3 2Mózes 35:1–35.

4 Sábát 49b.

5 Bává Kámá uo.

6 7:2. lejjebb.

7 2Mózes 23:12., 34:21.

8 Uo. 16:5.

9 Lásd későbbiekben a könyv 337. oldalától.

10 Jesájá 58:13–14.

11 2Mózes 31:15.

12 Sábát 15:13.

  • Küldés emailben

Fejezetek