18. A Talmud bölcsei

Ben Árách és a Dolce vita

Eleázár ben Árách volt a legkiválóbb Jochánán ben Zákkáj öt fô tanítványa közül. Jochánán azt mondta, Eleázár olyan, mint az elapadhatatlanul buzgó forrás. Egyszer a Mester megkérdezte tanítványait, mit tartanak az életben a legnélkülözhetetlenebb jó tulajdonságnak. A tanítványok sorolták: jóhiszeműség, hűséges társ, jó szomszéd, elôrelátás és így tovább. Eleázár azt mondta: a jó szív. Jochánán megállapította, hogy az ô válasza a legtalálóbb, mert a “jó szív” magában foglalja az összes többit.

Nagyon kevés gondolat maradt fenn tôle, és neve csak itt-ott szerepel a Talmudban. Legismertebb mondása: “Tanuld a Tórát szorgalmasan, hogy válaszolni tudj az epikureusnak [hitetlennek]! Tudd, kinek fáradozol, ki kötelezett a Tóra-tanulás veszôdséges munkájára: Az, aki bizonyára meg is fizet érte!” (Az atyák bölcs tanításai 2:14.)

* * *

Eleázár szellemi nagyságát egy másik talmudi elbeszélés rögzíti. Jochánán ben Zákkáj egyszer úton volt valahová, és hűséges tanítványa elkísérte. Eleázár engedélyt kért, hogy elismételjen valamit, amit a mestertôl tanult a világ teremtésének titkairól. Ben Zákkáj leszállt szamaráról, leült egy olajfa alá, magára terítette tálitját, és figyelmesen hallgatta tanítványát, aki a teremtés titkait elemezte a Kábbálá alapján. Olyan nagy hévvel és hozzáértéssel magyarázott, hogy szinte szikrázott körülötte a levegô, és a természet dalt zengett az Örökkévaló Teremtô tiszteletére. Fölállott Jochánán ben Zákkáj, homlokon csókolta Eleázárt, és így szólt: “Ĺldott az Örökkévaló, Izrael Istene, aki ezt a fiát adta Ĺbrahám ôsatyánknak, mert ez tudja és érti a teremtés titkainak kutatását. Boldog lehetsz, Ĺbrahám, hogy ez az Eleázár a te nemzetségedbôl került ki!” (Chágigá 14.)

* * *

Jochánán ben Zákkájnak volt egy beteges fia, akinek korai halálát nagyon siratta. Tanítványai vigasztalni akarták, és mindegyikük mondott neki valamit, hogy megnyugtassa, de egyiküknek sem sikerült a mester gondolatait elterelni gyászáról. Eleázár így szólt: “Volt egy ember, akit a király azzal tisztelt meg, hogy egy értékes tárgyat adott neki megôrzésre. Az illetô állandó rettegésben élt, miként tudná megfelelôképpen ôrizni a tárgyat, hogy majd rendben visszaadhassa, ha eljön az ideje. Neked, mesterem, volt egy fiad, aki Tórát, Misnát, háláchát és ággádát tanult, s meghalt, anélkül hogy vétkezett volna. Nem szabad, hogy összetörjön a halála!” Jochánán így felelt: “Eleázár, megvigasztaltál, ahogy csak embernek vigasztalnia kell!” (Ávot d’rábi Nátán 14.)

* * *

Jochánán, mint tudjuk, Bror Chájilban élt és tanított, s csak nagy ritkán utazott Jávnéba, a Szánhedrin üléseire. Jávnéban ekkor már a második Rábbán Gámliél volt a fejedelem, akinek megkímélését Jochánán eszközölte ki a rómaiaknál, s akinek ô adta át a vezetést.
Amikor Jochánán elhunyt, tanítványai átmentek a jávnei tanházba. Eleázár azonban elôbb feleségét látogatta meg Ĺmáoszban, egy fürdôhelyen. Felesége azt tanácsolta neki, maradjon ott, míg társai érte nem jönnek. Egy idô után látta, hogy hiába vár, és útnak akart indulni Jávnéba, de az asszony nem engedte: úgy okoskodott, hogy a többieknek van szükségük Eleázárra, nem pedig fordítva. A bölcs maradt hát, de miután nem volt kivel tanulnia, és tanítványai sem voltak, mindent elfelejtett, amit tudott. Társai meglátogatták, és megdöbbenve tapasztalták, mit tett vele a megfelelô társaság hiánya: még a Tóra-olvasásban is hibát ejtett. Könyörögni kezdtek hát érte, és addig imádkoztak, míg vissza nem nyerte emlékezetét (Sábát 147. és Kohelet Rábá).
A Talmud bölcsei úgy tartották, hogy “rabbi Nehoráj” Eleázár ben Árách írói álneve. Ez a Nehoráj azt mondta: “…igyekezz olyan helyre kerülni [szó szerint: száműzetni], ahol Tórát tanulhatsz, és ne várd el, hogy ô jöjjön utánad, vagy hogy majd társaid fenntartják [a Tórát] helyetted, s ne támaszkodj az értelmedre [= ne hidd, hogy olyan nagyokos vagy]…” (Az atyák bölcs tanításai 4:15.) Ha Nehoráj valóban azonos Eleázárral, akkor ezeket a bölcs szavakat valószínűleg saját keserves tapasztalataiból szűrte le…

* * *

Fiatalon halt meg, elôbb, mint társai: nem tudunk róla, hogy lettek volna utódai. Egyesek — különösebb történelmi alap nélkül — Eleázár Hákálirral, a neves poétával próbálták azonosítani.

  • Küldés emailben

Fejezetek