40. 📖 Slomó sátra – gondolatok a hetiszakaszhoz

Balak – Átok vagy embargó?

Átok vagy gazdasági embargó
Irtózott Móáb Izrael fiaitól. És mondta Móáb Midján véneinek: most fölnyalja e gyülekezet egész környékünket, amint fölnyalja a marha a mező füvét… És küldött követeket Bileámhoz… Íme.. átkozd el értem ezt a népet, mert hatalmasabb nálam, talán meg bírom őt verni, és elűzöm az országból: mert tudom, akit megáldasz, az áldott, és akit elátkozol, az elátkozott… És ő mondta nekik: Háljatok itt az éjjel, és majd feleletet adok nektek, amint az Örökkévaló szól hozzám. És ott maradtak Móáb fejedelmei Bileámnál… És mondta Bileám Istennek: …Íme a nép, mely kijött Egyiptomból és el­lepte a föld színét; most hát jöjj, átkozd el azt értem, talán bírok harcolni ellene és elpusztítom…
4Mózes 22.3-18.
Szakaszunkban a Tórának egyik legmisztikusabb részét olvashatjuk. Moáb királya Bálák nagyon megijed a zsidóktól, és ősellenségéhez Midjánhoz fordul. A két nép vénjei közösen felkeresik Bileámot a varázsló jóst, és arra kérik, szavai erejével átkozza el a népet. Annak ellenére, hogy Isten felszólítja, hogy maradjon, kisebb-nagyobb huza-vona után Bileám elindul a vénekkel. De mikor átkot akar szórni a zsidók fejére, áldás jön szájából átok helyett.
A történet nagyon sok kérdést vet fel. Ki is volt ez a Bileám? Valóban fel volt ruházva próféciai képességekkel? És ha igen mit akartak tőle Moáb és Midján vénjei?
Bileám képességeiről megoszlanak a kommentárok véleményei. Rási szerint például valóban fel volt ruházva próféciai képességekkel, amelyeket Isten azért adott egy bálványimádó pogány nép vezetőjének, hogy ne élhessenek azzal a kifogással, hogy azért nem jártak a helyes úton, mert nem voltak prófétáik úgy mint Izraelnek. Az Or háchájim (Chaim ben Moses ibn Attar, Marokkó, 1696-1743) értelmezése szerint Bileám „átkai és áldásai annyit értek, mint egy számár szavai” és valójában úgy tudta elnyerni az emberek ámulatát, hogy asztrológiai módszerekkel látta előre egyes emberek sorsát, és a csillagok állásából jósolható állapot szerint áldotta vagy átkozta őket. Így nyerte meg magának Bálákot is, akit megáldott, hogy király lesz, és ezért mondta Bálák „mert tudom, akit megáldasz, az áldott, és akit elátkozol, az elátkozott”. Más kérdés, hogy miután megjelentek nála a népek vénjei, és a segítségét kérték, valóban megjelent neki Isten, de mindez csak azért történt, hogy végül Isten a zsidó nép gyűlölőjén keresztül áldhassa meg a zsidókat.
De mit is akartak Moáb és Midján vénjei ettől a varázslótól?
Ha alaposan elolvassuk a Tóra szövegét láthatjuk, hogy mikor megjelentek azt kérték: „most fölnyalja e gyülekezet egész környékünket, amint fölnyalja a marha a mező füvét… átkozd el értem ezt a népet, mert hatalmasabb nálam, talán meg bírom őt verni, éselűzöm az országból”. Később viszont Bileám maga így számol be az Örökkévalónak „átkozd el azt értem, talán bírok harcolni ellene éselpusztítom”.
Megfigyelhetjük azt is, hogy elsőként Moáb és Midján vénei közösen érkeztek Bileámhoz. Később azonban, miután azt „mondta nekik: Háljatok itt az éjjel, és majd feleletet adok nektek, amint az Örökkévaló szól hozzám”, csakis Móáb fejedelmei maradtak Bileámnál.
Áldott emlékű üknagyapám, Silberstein Slomó, néhai sarkadi rabbi szerint Midján vénjei reálisabban gondolkodtak, mint a moabiták. Nem vártak semmilyen különösebb misztikus átkot Bileámtól, hanem az átok alatt tulajdonképpen kiközösítést értettek. Mai fogalmakkal élve, egy embargót akartak bevezetni. Úgy vélekedtek, hogy ha egy olyan köztiszteletben álló varázsló, mágus, mint Bileám kiközösíti Izrael népét, akkor azok nem lesznek senkivel sem képesek kereskedni, és gazdaságilag fognak úgy tönkremenni, hogy elűzetnek az országból. Ezért hangzott el kezdetben az az érv, hogy „fölnyalja e gyülekezet egész környékünket, amint fölnyalja a marha a mező füvét”, vagyis mindenképp kénytelenek lesznek a környező népekre hagyatkozni, és ezt tudná megakadályozni Bileám egy átok kivetésével, egy kiközösítéssel.
Bileám azonban nagyképűen félreértette a kérést, és azt hitte mágikus átkával teljesen eltudja pusztítani a népet. Mikor ehhez azt kérte várjanak még egy éjszakát. Midján emberei látták nincs miért várni erre az öntelt emberre. Moáb azonban várt. Így aztán, amikor Isten kérdőre vonta, Bileám már saját elképzelésének és Moáb vágyának megfelelően úgy akarta megátkozni a zsidókat, hogy azokat „elpusztítsa”.
  • Küldés emailben

Fejezetek