5/2c. Zsidó Tudományok Szabadegyeteme 7. kötet – A zsidó őszi Nagyünnepek

A technológia a Tóra szolgálatában

A technológia a Tóra szolgálatában

 

Kérdés: Mikor elfogadhatatlan az akár 0.000328 százalékos hiba?

Válasz: A Széfer Tóra (a Tóratekercs) esetében. Egy teljes Tóratekercsben 304805 betű található, és ha csak egyetlenegy is kimaradt, vagy rosszul írták, az egész tekercs érvénytelenné válik és ki kell javítani.

 

Kérdés: Ki, vagy jobban mondva, mi képes egy Széfer Tórát kevesebb, mint négy óra alatt végigolvasni és megtalálni a szövegben megbúvó hibákat?

Válasz: Egy optikai scanner-rel felszerelt számítógép, azaz egy olyan gép, amelyik “lát” és amelyet arra programoztak, hogy észrevegye a Tórában esetleg előforduló hibás vagy elmosódott, ill. a felesleges vagy hiányzó betűket, melyek miatt a Tóra érvénytelenné válik.

 

Míg a hagyomány azt kívánja, hogy ezeket a tekercseket kézzel írja egy jól képzett szofér, azaz írnok, a Háláchá szerint elfogadható, hogy gép ellenőrizze az elkészült munkát, legalábbis a Vaad Mishmereth SZTáM munkacsoport szerint, amely ezt a vállalkozást beindította. Az izraeli és brooklyni székhelyű, fogyasztóvédelemmel foglalkozó cég legfőbb célkitűzése a Tóratekercsek integritásának megőrzése. Az ügyvezető igazgató, Jáákov Basch rabbi szerint a Tóratekercseket ilyen módon a korábbi 40 óra helyett most már 4 óra alatt meg lehet vizsgálni.

A számítógép egy olyan programot használ, amely a Tóratekercsekben előforduló betűkre épül. A tekercsek betűit egy “lencse” olvassa le az erre a célra készült fénymásolatokról. Ehhez a lépéshez 125 Mbyte memóriára van szükség. Ezután egy hibalistát nyomtatnak ki, amelyeket ezután az írnok (szofér) kijavít. A zsidó törvények ugyanakkor előírják, hogy amennyiben a Tóratekercsben hemzsegnek a hibák és azokat már lehetetlen kijavítani, akkor el kell temetni. A számítógép képes valamennyire még a betűk alakját is ellenőrizni és kiválóan alkalmas a hiányzó, vagy felesleges, ill. az elmosódott és összeérő betűk megtalálására.

A programot a Vaad Mishmereth SZTáM két elkötelezett és odaadó alapítója, David L. Greenfield rabbi és Shmuel E. Granatstein rabbi dolgozta ki, Charles Naiman, a massachusetsi Technológiai Intézet professzorának segítségével. Az egyes betűk formájának, ill. a számítógépes technológia mélyreható és alapos ismeretének alapján dolgoztak ki olyan algoritmusokat, amelyek lehetővé tették egy olyan számítógépes program megírását, amely felismeri a Tóra héber betűit. Az elmúlt tizenhat év során folyamatosan tökéletesítették ezt a programot.

Ma már bármely zsinagóga ellenőriztetheti Tóratekercseit a számítógéppel, és a Váád utána megbíz egy írnokot a hibák kijavításával. A számítógépet szakértő kezeli egy írnok jelenlétében.

Basch hangsúlyozta, hogy a számítógép semmiképpen sem helyettesítheti az írnokot, csupán segíti munkájában, és így “az írnoknak több ideje marad tulajdonképpeni munkájára, az írásra.”

 

Statisztika

A Tóratekercs megírásakor kétféle hiba fordulhat elő. Az egyik a szöveghiba, pl. hiányzik egy betű, vagy a kelleténél több betű fordul elő, ill. egyik-másik szó vagy betű helyett más áll. A másik a formai hiba, azaz egy adott betű írásmódjának hiányosságai. Ez utóbbi hibatípust hétévenként kétszer kell ellenőrizni, mivel a betűk megrongálódhatnak az évek múlásával. Ezeknek a hibáknak a kiküszöböléséhez tapasztalat és biztos ítélőkészség kell, ám egy gyakorlott szófér , azaz írnok hamar észreveszi.

A szöveghibákat azonban írás közben követik el és csakis egy nagyon gondos, egy hibátlan szöveggel való betűről-betűre haladó összevetés során derülnek ki. Ezt másképpen korrektúrázásnak nevezik, és itt bizony már gyakoriak a gondatlanság miatti elnézések, ill. az emberi fáradtságból, vagy a türelem elvesztéséből fakadó hibák. A számítógépet voltaképpen ennek a korrektúrázásnak az elvégzésére programozták.

Az új számítógépes eljárás kezdeti fázisában statisztikákat is készítettek, melyek riasztóak, ám egyben felettébb tanulságosak is. A számítógép alig talált hibát a negyven évvel, vagy még korábban írt Tóratekercsekben, míg az elmúlt negyven évben írt tekercsek 76 százaléka tartalmazott valamilyen hibát. Az elmúlt tíz évben készített tekercsek esetében ez az arány tovább romlott, mivel 80 százalékuk hibásnak bizonyult. Azoknak az új, még nem használt Tóratekercseknek, amelyeket nemrégiben ellenőriztek, alig 10 százaléka bizonyult mindenfajta szöveghibától mentesnek.

A mai kor írnokai egészen másfajta körülmények között dolgoznak, mint a korábbi századokban élt elődeik. Magasan képzett szakemberek, ám sokkalta több nyomás nehezedik rájuk. Anyagi szükségleteik nagyobbak s ez arra kényszeríti őket, hogy többet dolgozzanak. Életformánk zaklatottsága nehezebbé teszi az elmélyülést. Ráadásul, a hajdani írnokok a kijavított hibák alapján kapták a fizetségüket és ez fokozta éberségüket. Ezért van, hogy a szöveghibák napjainkban gyakoribbak, mint a régebbi korokban.

Erre a helyzetre keresett megoldást Greenfield rabbi és Granatstein rabbi, amikor kidolgozták a számítógépes korrektúrázási programot. A programot világhírű rabbinikus tekintélyek támogatják és többen kifejezték azon meggyőződésüket, hogy a számítógépes technológia pusztán e célból fejlődött ki. Sőt, néhányan még azt is kijelentették, hogy kötelességünk ezt a lehetőséget kiaknázni a hibák gyakorisága miatt. Mivel a statisztikák szerint túl magas a hibaszázalék, néhány rabbi egyenesen azt állítja, hogy kötelességünk minden egyes Széfer Tórát megvizsgáltatni. Még az a javaslat is felvetődött, hogy olyan Tóratekercsből, melyet a gép nem ellenőrzött, ne lehessen felolvasni a zsinagógában.

Ezt a számítógépes programot néhány jótékony személy nagylelkűsége tette lehetővé, akik mintegy kétmillió dollárt adományoztak e hatalmas vállalkozásra.

Helyénvalónak tűnik, hogy e beszámolót Móse Haziz, a 17. században élt rabbi Misnát Cháchámim művéből vett profetikus szavakkal zárjuk: A rabbi egy helyütt korának Széfer Tórái és mezüzéi érvényessége felett kesereg. “Egész gyülekezetek és közösségek függenek ezektől a Tóráktól, tfilinektől és mezüzéktől. Aligha véletlen, hogy állandóan panaszkodunk és nincs jajkiáltásunkra válasz. Szívem megtört, és nem vagyok képes e helyzetet orvosolni. Bárha megszánna minket Isten, és az eljövendő nemzedékek idején valamiféle megoldást találna .”

Talán hamarosan eljön ez a nap. Talán már el is jött.

  • Küldés emailben

Fejezetek