150. 📖 Kitzur Sulchan Aruch

A szemérmetesség szabályai

A szemérmetesség szabályai (17 pontban)
1. Illő az embernek rászoknia arra, hogy mindig különös szentségben, tiszta gondolatokkal és kötelessége méltó tudatával végezze közösülését. Ne legyen könnyelmű a feleségével, még négyszem között se piszkítsa be a száját léha szavakkal, mert azt mondja az Írás (Ámosz 4. 13.): tudtul adja az embernek, hogy mi a beszédje, és azt mondották mestereink, – legyen áldássá emlékük! – még a férjnek feleségével ejtett könnyelmű beszélgetését is felemlítik néki az ítélet idején. Ne beszélgessen vele a közösülés alatt, sem azelőtt másról, csak ami a közösülés dolgában szükséges. Ha haragba volt vele, mikor pedig tilos vele közösülnie, beszélhet hozzá, hogy őt kiengesztelje és kibékítse. Bánjék vele oly szelíden, amennyire csak képes. Hogy a férfi legyen alul és a nő felül, az szemérmetlenség. Ha mindketten erőlködnek egyszerre, az parázna fonákság. Azt mondották volt rabbi Eliezerre (Nedarim 20. b.): hogy annyira félelemmel és tisztelettel végezte közösülését, mintha szellem szállotta volna meg.
2. Az érintkezés idején gondolkodjék a tóra szavain vagy más szent dolgon, bár tilos azokat kiejteni száján, gondolkodni rólok azonban szabad és micvaérdem, mert a gondolat e tekintetben nem olyan, mint a beszéd, habár a mi tisztátalan utcáinkon szent dologról még gondolkodni is tilos, ami azért van, mert megkívánjuk (M. V. 23. 15.): hogy legyen szent a te táborod, de ott ahol a tilalom szemérmetlenség miatt áll fenn, mert (ugyanott) az áll: »szemérmetlenséget« mestereink, – áldott legyen az emlékük! – ezt úgy magyarázták: a beszéd tilos, de a gondolkodást megengedték.
3. Tilos valamely fény világa mellett közösülni, még ha ruhájával homályt is csinál maga körül, de ha a (gyertya) fény elé tíz arasz magas választófalat állít, akkor szabad (l. fentebb 80. fej. 6. p.). Ugyancsak tilos nappal közösülni, hacsak nem sötét helyiségben. És éjszaka, mikor a holdvilág közvetlenül rájuk süt, szintén tilos, de ha nem rájuk világít, hanem csak a szobába, csináljon homályt a ruhájával és elvégezheti. Ugyanígy akkor is, ha a másik, szomszédos szobában ég a gyertya és bevilágít ebbe a szobába, szükséges a ruhával való elsötétítés.
4. Tilos, hogy a férfi nejével más ébren lévő ember jelenlétében közösüljön, ha van is tíz arasz magas válaszfal közöttük. Gyermek előtt, aki beszélni még nem tud, szabad.
5. Tilos a testnek azt a részét nézegetni, aki nézegeti, annak nincsen szeméremérzése és megszegi a próféta parancsát (Micha 6. 8.): járj szemérmesen! a szemérmességet elűzi magától; aki viszont szégyenkező, az nem vétkezik, mint írva vagyon (M. II. k. 20. 20.): hogy az ő félelme legyen előttetek! – ez a szégyenérzet, – hogy ne vétkezzetek! továbbá felserkenti magában rossz ösztönét. Annál inkább vétkezik mind ez Írásvers ellen az, ki azt a helyet megcsókolja és áthágja azt a tilalmat is (M. III. 11. 43.): ne undorítsátok meg lelketeket (magatokat).
6. Abban a helyiségben, amelyben széfer tóra (könyv) van, tilos közösülni, a tórakönyvet előbb más szobába kell vinni. Ha nincsen más szobája, állítson eléje tíz arasz magas választófalat. Ennek zárt, hézagtalan falnak kell lennie, hogy a tóra könyve látható ne lehessen. Az ágy köré vont függöny nem tekinthető választófalnak, mert mozog, kivéve, ha alulról is odakötötték. (Lásd fentebb 80. fej. 76. p.). Tefillint (imaszíjakat), Mózes öt könyvét és egyéb szent írásokat, mint péld. a talmudot, midrásokat és magyarázatokat akár írottak, akár nyomtatottak, csak tokjukkal egy másik tartóban szabad (kettős tokban) ott tartani. De csakis akkor, ha a második (külső) toktartót különben nem tartójuknak használják, de ha azoknak arra használt, kiszemelt tartója, akkor akár tíz ilyen tokban volna is, mind csak egynek számít. Ha valamily terítőt borít a szekrényre, amelyben a könyvek vannak, a szekrény kettős tartónak vehető. A mezuzát, mely a szobán belül van a küszöbre erősítve, ugyanúgy kettős tokba kell beletenni, hogy tartóban lévő tokban legyen. Rajta az Isten névnek szintén betakarva kell lennie. Üvegtok nem használ, mert kell, hogy látható se legyen.
7. Ne érintkezzék túl gyakran a feleségével, hanem csak annak köteles tiszta idejében, mert a férfi köteles kielégíteni tiszta idejét, mint írva vagyon. (M. II. 21. 10.): velelakás idejét ne csökkentse. Egészséges és életerős férfiaknak, kiknek a maguk helységében meg van a bőséges keresetük és adót nem fizetnek, minden éjszakán kielégíthetik házastársi kötelességük idejét. Munkásoknak, kik városukban dolgoznak hetenként kétszer, ha más helységben végzik munkájukat, egyszer egy héten van kötelességük teljesítésének ideje. Ugyanúgy a kereskedőknek, kik szamaraikkal a falvakba járnak ki, hogy gabonát hozzanak be eladásra és a hozzájuk hasonló foglalkozásúaknak egyszer egy héten van kötelességük teljesítésének ideje. Azoknak, akik távolról hozzák tevéiken szállítmányaikat, harminc napon egyszer. A tóratudók házastársi érintkezésének ideje hétről-hétre minden sabbosz éjszaka. Ezt az időhöz kötött kötelességet tartoznak betartani akkor is, ha a nő áldott állapotban van vagy szoptató anya. Ne mulassza el hát ez idejét, csak az asszony beleegyezésével, ha az elengedi néki és már teljesítette a sokasodás és szaporodás parancsát. Ha azért mulasztja el ennek idejét, hogy az asszonyt ezzel kínozza, sértse, áthágja a »ne csökkentse idejét« tilalmat.
8. Minden ember köteles gondoskodni felesége szükségletéről azon az éjszakán, mikor az tisztulási fürdőjét veszi, és amely a maga útra való indulását megelőzi, ha nem valamely (vallási) parancskötelesség teljesítése céljából utazik. Ha valaki látja, hogy a felesége kelleti magát, kedveskedik néki és cicomázza magát előtte, hogy magára vonja figyelmét, köteles ezt tekintetbe venni, ha nincs is rendes érintkezésének az ideje és méltó, derék fiai lesznek. De ha ki is fejezte szavakkal a kívánságát, akkor szemérmetlen asszony és paráznához hasonló, akit a férjnek nem is szabad magánál tartania.
9. Ha nejénél van, se gondoljon az élvezetére, hanem tekintse magát olyan embernek, ki tartozását fizeti vele, – mert tartozik ezzel a nejének a maga idejében és tartozik teljesíteni Teremtője parancsát, hogy legyenek olyan fai Izráelben, akik tórával foglalkoznak és a parancsokat teljesítik. Ugyanúgy tartsa szem előtt, hogy mi előnyös a születendő gyermekre, mert azt mondották mestereink, – legyen áldássá emlékük! – az első három hónapban (a fogantatás után) a közösülés káros az anyának és káros a gyermeknek, a középső háromban káros az anyának, de előnyös a gyermeknek, az utolsó háromban előnyös az anyának és előnyös a gyermeknek, mert ez által fehérebben és tisztábban jő a világra, ez (a szándék) helyes is. Ha azt látja, hogy ösztöne erőt venne rajta és vágyakoznék erre a dologra és az a szándéka, hogy elsáncolja magát felesége előtt, hogy ne vágyakozzék a bűnre, ezért is jutalmat nyer. De sokkal jobb volna a számára elnyomni az ösztönét és leküzdeni vágyát: mert van egy kis tagja az embernek, ha azt éhezteti, jóllakik, ha jóllakatja, annál éhesebb. De akinek nincs is szüksége rá, csak maga élesztgeti vágyát, hogy ösztönét kielégítse, ez a gonosz ösztön tanácsára hallgat.
10. Aki megteheti, ügyeljen arra, hogy ne közösüljön sem az éj elején, sem a végén, hanem csak az éj közepén. Ne nyúljon a nemzőszervéhez még a házassági érintkezés céljára sem, míg a kezeit jól le nem mosta; azaz háromszor váltogatott kézzel, amint azt a 2. fejezetben magyaráztuk.
11. Tilos nemileg érintkezni nyílt tereken, utcákon, kertekben vagy parkokban, hanem csak a lakásban szabad, hogy ne történjék parázna módon.
12. Ha – amitől Isten óvjon! – éhínség volna az országban, ha kétszeresére drágult a gabona, bár van még gabonája a házában, vagy ha – Isten mentsen! – más csapás, szorongatás éri az általánosságot, tilos a házassági érintkezés, kivéve azon az éjjelen, mikor neje a tisztulás mikva fürdőjében alámerül. Gyermektelen embernek minden időben meg van engedve.
13. Ne közösüljön nejével, csak az ő beleegyezésével, akaratával, de ha az nem akarja, ne érintkezzék vele. Még inkább tilos nejét kényszeríteni rája. Ugyancsak ne érintkezzék vele nemileg, ha ő gyűlöli az asszonyt, vagy az asszony gyűlöli őt, ha azt mondja neki: nem kellesz nekem, bár közösülni szeretne, ugyancsak tilos, ha szívében már elhatározta, hogy elválik tőle és még nem tudatta véle, ha nem is gyűlöletes előtte. Ne vegyen rajta erőszakot, amikor az valóban alszik. Ne érintkezzenek, se mikor ő ittas, se amikor az asszony mámoros.
14. Ha vendégek valahol, ne közösüljenek, de ha külön szobát adtak neki és nejének, akkor szabad, de ne aludjék akkor a házigazda lepedőjén.
15. Egészségi szempontból ne közösüljön, sem amikor jóllakott, sem amikor éhes, hanem csak amikor a gyomra már megemésztette az eledelt. Ne közösüljön se állva, se ülve, se azon a napon, amelyen fürdeni megy, sem azon, amelyen magán eret vágat, sem amelyen útra kel vagy útról jő, ha az utat gyalog járja, sem az előtte, sem az utána való napon.
16. Ne közösüljön olyan ágyon, amelyen lábaiknál oly kis gyermek fekszik, aki nincsen még egy éves. Ha árnyékszékről jő, nem szabad közösülnie csak egy órával utána. Szoptató asszony ne közösüljön, csak amikor gyermeke alszik, utána pedig ne szoptassa meg azt csak egy órával később, kivéve, ha a gyermek sír.
17. A kifolyó mag a test ereje és a szemek világítója. Ha kelleténél több távozik, a test elsorvad, az élet veszendőbe megy. Aki sokat önti magvát, arra rászakad a vénség, ereje hanyatlik, szemei elhomályosulnak, rossz szag árad a szájából, fejének haja, szemöldökének, szempilláinak szőrszálai kihullanak és szakállának, hónaljának meg lábai szárának szőrszálai meg a fogai is kihullanak. Sok betegsége, fájdalma is származhatik ebből. Azt mondják az orvosok: ezer közül egy ember hal meg más betegségben, az ezer többsége a sok magvesztés által. Azért kell az embernek abban óvatosnak lennie.

  • Küldés emailben

Fejezetek