180. 📖 Kitzur Sulchan Aruch

A pénzkölcsön a = elengedésének szabályai

A pénzkölcsön a = elengedésének szabályai (16 pontban)
1. A törvényszabályozók többségének az a megállapítása, hogy a pénzkölcsönnek a hetedik semita évben való elengedése ma is érvényben van Izrael országának határain kívül is. A világ ezt könnyedén szokta venni, de Izrael nagyjai – áldássá legyen emlékük! – már régen felzúdultak az ellen. És ha néhányan közülük fáradoztak is azon, hogy igazolják azt a szokást, mely a könnyítők véleményére támaszkodva alakult ki, de aki pontosan meg akarja tartani a parancsokat és kötelességeket, bizonyára köteles a törvényszabályozók többségének – áld, eml! – a véleménye szerint cselekedni, különösen, mert hiszen a dolgot a prozból intézménye (l. 15. p.) által is rendezheti és kárveszteség nem érheti. Az elengedés éve legutóbb az 5628. év volt és a legközelebbi Isten segítségével az 5635. esztendő lesz. (A ford. megjegyzése: azóta a legutóbbi az 5698. év volt és a legközelebbi az 5705. esztendő és azontúl minden héttel osztható évszám.)
2. A hetedik esztendő elenged (érvénytelenít) minden kölcsöntartozást, akár szóbeli megállapodással, akár adóslevéllel történt a hitelezés ügylete, még ha jelzálogfedezettel volt is biztosítva. Aki Iszka szerződéssel (l. 66. fej) adott pénzt kölcsön a felebarátjának, amelynél az a szabály, hogy a fele kölcsön, a fele letét, azt a felét, amely kölcsön volt, a hetedik év elengedi (elévülteti) azt a felét, mely letét volt, nem engedi el.
3. Aki zálogtárgyra adott kölcsönt a felebarátjának, ezt a tartozást a semita év nem engedi el. Ha valamely ingatlan-zálogra kölcsönözte, már különböző szabályok mérvadók.
4. Ha a hitelezőnek a követelését a kezes fizette ki és mielőtt az adós neki, a kezesnek fizetett volna, belépett a semitaesztendő, ez a tartozást elengedteti (elévülteti).
5. Aki esküvel tartozik (a bíróságnak) felebarátja követelésével szemben, de ha bevallotta volna, a hetedik év elengedtetné (érvénytelenítené), akkor ez az eskükötelezettséget is elengedteti (elévülteti).
6. Aki pénzzel tartozott a felebarátjának, de letagadta, perre mentek, a bíróság az adóst a követelés megfizetésére kötelezte és az ítéletet írásban már ki is kézbesítették a hitelezőnek, akkor a semita év azt nem engedi el (nem érvényteleníti).
7. Aki kölcsönt adott a felebarátjának és kikötötte vele, hogy a semita évben nem érvényteleníti a követelést, a semita év mégis elengedi (mert törvényellenes megállapodás volt) de ha abban állapodott meg vele, hogy az adós nem tekinti elengedettnek ezt a tartozást, még ha magában a semita esztendejében történt is a megállapodás, nem engedi el. Ugyanígy, ha az adóslevélben azt írja, hogy a pénz letét, szintén nem érvényteleníti a semita esztendő.
8. Aki néhány esztendőre adja a kölcsönt felebarátjának, úgy hogy a fizetés (lejárat) ideje a semita év utáni évre (évekre) esik, a semita év e tartozást el nem engedheti, mert a hitelező nem kérhette előbb (lejárat előtt) a követelését.
9. Aki a törvényszéknek adja át az adósleveleit és azt mondja, kéri: ti hajtsátok be a követelésemet, nem évül el.
10. Aki valamely tárgyat ad kölcsön a felebarátjának, olybá vétetik, mintha pénzértékét kölcsönözte volna, a semita év követelését érvényteleníti. A kereskedőnek, ki hitelbe adja el ez áruját másoknak és nem szokta követelni, csak amikor már bizonyos összegre rúgott, nem engedteti el. De ha ezt a hitelt a maga vagyonrovatában könyvelte el, azaz, hogy minden hitelbe adott áru értékét összeadva, egy összegben írta, be a könyvébe, akkor ez olyan, mint a kölcsön és a semita év elengedteti.
11. A munkabér nem évül el, de ha a munkaadónál hagyta, és azután, mint hitelét, egy összegben kéri tőle, a semita évben elévül.
12. Aki nemzsidó joga alapján követel, azt olybá veszi a semita év, mint a nemzsidót, azért, aki nemzsidótól szerezte meg zsidónak az adóslevelét, az nem veszti érvényét, mert a nemzsidó az adóslevelet bármikor behajthatta volna. Ugyanígy, aki nemzsidónál kezeskedett zsidóért, aki nem fizetett, úgy hogy a zsidó kezes volt kénytelen fizetni helyette a nemzsidónak, amiért a nemzsidótól átvette az adós adóslevelét, a semita év nem engedteti el. De ha nem volt adóslevél, hanem csak szóbelileg követeli felebarátjától, amit érte a nemzsidónak, mint kezes kifizetett, akkor az adós mentesül fizetési kötelezettsége alól.
13. A hetedik év csak a végén engedteti el, érvényteleníti a pénzkölcsönt, azért, aki magában a semita esztendőben kölcsönöz pénzt a felebarátjának, behajthatja a követelését az egész esztendőben, de erev róshásónó (az újévet megelőző nap) lenyugtával követelése elveszett.
14. Ha az adós olyan tartozását jő fizetni a hitelezőnek, mely a közbeeső semita éven át fennállott, jelentse ki néki a hitelezője: »Elengedem a tartozásodat, már régen független lettél tőlem« és ha az adós erre azt feleli: »mégis azt akarom, hogy fogadd el tőlem«, akkor szabad a hitelezőnek azt tőle elfogadni. De ne mondja az adós: »ezt tartozásomra adom neked «, hanem mondja neki: »az enyém, de odaajándékozom neked«. A hitelezőnek szabad azon fáradnia és az adóst arra késztetnie, hogy előtte kijelentse, ajándékba adja neki. Aki ezt nem tudja keresztülvinni, ne vegye át a pénzt.
15. Prozból által a semita év nem érvényteleníti a követelést. Mi az a »prozból«? A hitelező elmegy három tóratudó emberhez és kéri őket, alkossanak részére bírói széket, azután mondja előttük: »Ti bírák, benneteket bízlak meg azzal, hogy N. N.-en levő minden követelésemet, az ő tartozását rajta behajthassam, amikor akarom«. Azok pedig kiállítják neki a prozból tanúsítványt a következő szöveggel: Azon az ülésen, melyen hárman együtt voltunk, megjelent N. N. hitelező és kijelentette előttünk: »benneteket bízlak meg azzal« stb. és ezt igazolásul mindhárman aláírják, akár mint bírák, akár tanúképen. Ezt még a semita év végén, vagyis a következő roshasonot megelőző nap lenyugtáig meg lehet csinálni. Vannak, akik azt mondják, hogy nem is kell éppen iásba foglalni a prozbólt, – elég a bíróság előtt tett szóbeli kijelentése, sőt ha bíróság a maga községében nincsen, elég (tanúk előtt) azt mondania: Átadom adósleveleimet az itt meg itt levő bíróságnak.
16. A prozból csak akkor használ, ha az adósnak ingatlana van, bármily kicsi, elég egy földdel kapcsolatban álló lyukas cserép virága, sőt ha nincs is az adósnak semmije, de van a kezesnek, vagy annak, aki neki, az adósnak, tartozik, az is használ. Ha pedig ezeknek sincsen, a hitelezőnek azonban van ingatlana, akkor, akár más, harmadik személy által, akár az adós távollétében is tulajdonába adhat az adósnak valami ingatlant és ez már használ a prozból érvényéhez.

  • Küldés emailben

Fejezetek