21. 📖 Sámuel II. könyve

Saul utódainak kiirtása

A nagy éhínség 

1. És éhség volt Dávid idejében három éven át, év év után; és kereste Dávid az Örökkévaló színét. – Szólt az Örökkévaló: Sául miatt és a vérontás háza miatt, mivelhogy megölte a Gibeónbelieket. 2. Erre elhívta a király a Gibeónbelieket és szólt hozzájuk – a Gibeónbeliek pedig nem Izrael fiai közül valók, hanem az emórinak maradéka közül és Izrael fiai megesküdtek vala nekik, de Sául meg akarta őket verni, mikor buzgólkodott Izrael fiaiért és Jehúdáért – 3. szólt Dávid a Gibeónbeliekhez: Mit cselekedjek veletek és mivel szerezzek engesztelést? Majd megáldjátok az Örökkévaló birtokát! 4. Mondták neki a Gibeónbeliek: Nincs dolgunk ezüst és arany miatt Sáullal és házával, és nem kell senkit megölnünk Izraelben. Erre mondta: Amit ti mondatok, megteszem nektek. 5. Ekkor szóltak a királyhoz: A férfi, ki megsemmisített bennünket és aki olyant gondolt ellenünk, hogy kiirtassunk s meg ne állhassunk Izrael egész határában – 6.adassék nekünk hét ember annak fiai közül, hogy őket kivégezzük az Örökkévaló színe előtt Gibeában, Sáulnak, az Örökkévaló választottjának városában. — Mondta a király: Én odaadom. 7.De megszánta a király Mefíbósetet Jónátán, Sául fiának fiát, az Örökkévaló esküje miatt, mely közöttük volt, Dávid és Jónátán, Sául fia között. 8. Erre vette a király Riczpa, Ajja leányának két fiát, kiket szült Sáulnak, Armónit és Mefibósetet, meg öt fiát Míkhálnak, Sául leányának, akiket szült a Mechólabeli Adriélnek Barzilláj fiának; 9. és adta őket a Gibeónbeliek kezébe, és kivégezték őket a hegyen az Örökkévaló színe előtt és ők elestek heten együtt; s megölettek ők az aratás első napjaiban, az árpaaratás kezdetén. 10. Ekkor vette Riczpa, Ajja leánya, a zsákot és kiterítette azt maga előtt a sziklán az aratás kezdetétől fogva, amíg víz omlott rájuk az égből; és nem engedte rájuk ereszkedni az ég madarát nappal, sem a mező vadját éjjel. 11. És tudtára adták Dávidnak, hogy mit cselekedett Riczpa, Ajja leánya, Sául ágyasa. 12. Ekkor ment Dávid és elvette Sául csontjait és fiának Jónátánnak csontjait Jábés-Gileád uraitól, akik ellopták volt azokat Bét-Sán piacáról, ahol őket fölakasztották a filiszteusok ama napon, melyen a filiszteusok megverték Sáult Gilbóában. 13. És fölvitte onnan Sául csontjait és fiának Jónátánnak csontjait és összeszedték aki végzettek csontjait is. 14. És eltemették Sáulnak és fiának, Jónátánnak csontjait Benjámin országában Czélában atyjának, Kisnek sírjában; és megtették mindazt, amit parancsolt a király. S engedett az Örökkévaló az ország fohászának ezekután. 15. És újra volt háborúja a filiszteusoknak Izrael ellen. Lement Dávid meg szolgái vele és harcoltak a filiszteusokkal és elbágyadt Dávid. 16. Jisbí-Benób pedig, aki a Ráfa szülöttjei közt volt – dárdájának súlya háromszáz sékel réz és új karddal volt felövezve – azt mondta, hogy megveri Dávidot; 17. de segített neki Abisáj, Czerújá fia, megverte a filiszteust és megölte őt. Akkor esküdtek Dávid emberei ő neki, mondván: Nem fogsz többé kivonulni velünk a háborúba, hogy ki ne oltsd Izrael mécsesét. 18. Történt ennek utána, újra volt a háború a filiszteusokkal Góbban; akkor megverte a Chúsabeli Szíbbekhaj Száfot, a Ráfa szülöttjei közül valót. 19. És újra volt a háború a filiszteusokkal Góbban és megverte Elchánán, a Bét-Léchembeli Jáaré-Óregím fia, a Gátbeli Goliátot – az ő dárdájának nyele olyan volt, mint a takácsok zugolyfája. 20. És újra volt háború Gátban; és volt egy termetes férfi, kezének ujjai és lábainak ujjai hat meg hat, számszerint huszonnégy, ő is Ráfától született; 21. gyalázta Izraelt, de megverte őt Jónátán, Símeának, Dávid testvérének a fia. 22. Ez a négy született Ráfától Gátban; és ezek elestek Dávid keze által és szolgáinak keze által.

 

  • Küldés emailben

Fejezetek