216. 📖 Kitzur Sulchan Aruch

A megkezdett gyászhétnek, a megkezdett gyászhónapnak és a tizenkét hónapnak szabályai

A megkezdett gyászhétnek, a megkezdett gyászhónapnak és a tizenkét hónapnak szabályai (3 pontban)

1. A hetedik napon, mihelyst a vigasztalók eltávoztak a gyászolótól, szabad már ennek minden olyan dolgot végezni, mi a gyászhéten tiltva volt, mert azt mondjuk: a nap egy része annyi, mint az egésze, kivéve a házastársi érintkezést, mely tilos marad egész nap (még sötét helyiségben is). A mi vidékeinken, hol a hetedik napon nem szoktak már a gyászolókhoz vigasztalók jönni, várniuk kell addig az óráig, amely időben az előző napokon szoktak jönni, azaz amíg a zsinagógából az istentiszteletről kijönnek, mert akkor szoktak a gyászolókhoz jönni. Szintúgy, ha a gyász hetedik napja sabboszra esik, miután reggel kijönnek a zsinagógából, szabad már Tórát tanulnia.
2. A harmincadik napon is azt mondjuk, a nap egy része már annyi, mint egésze, és mert akkor nem jönnek vigasztalók, azért mindjárt napfelkelte után meg szűnik rá a harminc nap tiltó rendelkezéseinek hatálya. Ha a harmincadik nap sabboszra esik, szabad a sabbosz tiszteletére már erev sabbosz (előző napon) melegben megfürödnie, a sabboszruháit felöltenie, a zsinagógában visszamehet a helyére, de tilos megnyiratkoznia (mert ez szigorúbb tilalom).
3. Az apáért, anyáért rendelt tizenkét hónapi gyász végén nem mondjuk, hogy a nap egy része annyi, mint egésze, ellenkezőleg, még hozzátoldják az elhalálozás évforduló (Jahrzeit) napját is, amelyen még a gyászév minden rendelkezését meg szokták tartani, még ha sabboszra esik is. De ha szökőév volt, sem tartják az apáért, anyáért való gyászt tizenkét hónapnál tovább, és mert az egész tizenkét hónap már elhalálozás évfordulója (Jahrzeit) előtt letelt, a Jahrzeit napjára nem tér vissza a gyász.

 

  • Küldés emailben

Fejezetek