2. 📖 Zecharja könyve

A második látomás: szarvak és kovácsok

1. Fölemeltem szemeimet és láttam: íme négy szarv.
2. És szóltam az angyalhoz, ki velem beszélt: Mik ezek? Szólt hozzám: Ezek a szarvak, melyek szétszórták Jehúdát, Izraélt és Jeruzsálemet.
3. Erre láttatott velem az Örökkévaló négy kovácsot.
4. Mondtam: Mit jönnek ezek tenni? És szólt, mondván: Ezek a szarvak, melyek szétszórták Jehúdát annyiban, hogy senki sem emelhette fel a fejét, jöttek tehát ezek, hogy elriasszák azokat, leütvén a szarvait ama nemzeteknek, melyek szarvat emeltek vala Jehúda országa ellen, hogy szétszórják.

Látomás a mérő kötélről

5. Fölemeltem a szemeimet és láttam, s íme egy férfiú, a kezében mérő kötél.
6. És mondtam: Hová mégy? Szólt hozzám: Kimérni Jeruzsálemet, hogy lássam, mennyi a szélessége és mennyi a hossza.
7. És íme, az angyal, kivel beszélt, elment, és egy másik angyal kiment elejébe.
8. És szólt hozzá: Fuss, beszélj amaz ifjúhoz, mondván: nyílt városként lesz majd lakva Jeruzsálem a benne lévő ember és barom sokasága miatt.
9. Én pedig leszek neki, úgymond az Örökkévaló, tüzes fal gyanánt körös körül, és dicsőségül leszek benne.
10. Haj, haj, fussatok hát az észak országából, úgymond az Örökkévaló; mert az égnek négy széle szerint szórtalak el benneteket, úgymond az Örökkévaló.
11. Haj, Ción, menekülj, lakója Bábel leányának.
12. Mert így szól az Örökkévaló, seregek ura: dicsőség után küldött engem azon nemzethez, melyek kifosztottak benneteket; mert ki hozzátok nyúl, az saját szemefényéhez nyúl.
13. Mert íme, én kezemet emelem reájuk, hogy zsákmányul legyenek szolgáiknak; és megtudjátok, hogy az Örökkévaló, a seregek ura küldött engem.
14. Ujjongj és örülj, Ción leánya, mert íme én megyek, hogy lakozzam közepetted, úgymond az Örökkévaló.
15. Majd csatlakoznak számos nemzetek az Örökkévalóhoz ama napon és lesznek nekem népül és majd lakozom közepetted, és megtudod, hogy az Örökkévaló, a seregek ura küldött engem hozzád.
16. És bírni fogja az Örökkévaló Jehúdát, mint osztályrészét, a szent földön, és újból kiválasztja Jeruzsálemet.
17. Csitt, minden halandó, az Örökkévaló előtt! Mert fölserkent az ő szent hajlékából.

 

  • Küldés emailben

Fejezetek