202. 📖 Kitzur Sulchan Aruch

A kohen (halott által esett) tisztátalanságának szabályai

A kohen (halott által esett) tisztátalanságának szabályai (16 pontban)

1. A kohen vigyázzon, hogy halott által tisztátalanná ne váljon, még olyan koraszülött volt is, melynek tagjait az izmok még nem kötötték egybe, e tekintetben rendes halottnak számít, (de ha fogantatása első 40 napján belül vetélte el anyja, nem tekintetik másnak, mint valami folyadéknak). És nem csak a halott valóságos teljes teteme által válik tisztátalanná, hanem a belőle kiváló más dolgok, pl. vér, stb. által is. Szintúgy tilos tisztátalanná válnia élőlény levágott tagján is, ha annyi hús van rajta, hogy ha a testtel összekötnék, még egybenőhetne, sőt még a maga testéről levágott tag által sem szabad tisztátalanná válnia. Tilos a kohennak bemenni olyan házba, amelyben haldokló van, habár a haldokló még minden tekintetben olyan, mint az élő, és tisztátalanná nem tehet, a kohen mégis megszegheti a Tóra (3Mózes 21:6.): “meg ne szentségtelenítsék…” tilalmát, mert őt megintette a Tóra, hogy vigyázzon papi szentségére, hogy meg ne szentségtelenítessen, hátha mindjárt kiszenved a haldokló.
2. Tilos a kohennak olyan sátor (ill. tető) alá menni, mely alatt halott van, bármilyen nagy legyen is a sátortető, még ha két szoba is van alatta, amelyek egyikében a halott van, a másiktól elválasztó falában azonban egy négyzetököl nagyságú nyílás van, tilos a másik szobába is átmennie, mert a négyzetököl nyílás átengedi már a tisztátalanságot. Ugyanígy, ha a második szoba mellett van még egy harmadik szoba is, és az őket elválasztó falon is van egy négyzetökölnyi nyílás, a tisztátalanság áthatol rajta a harmadik szobába is, és így mehet a végtelenségig. Ha a nyílást világítás céljából csinálták, akkor is átviszi a tisztátalanságot, még ha a nyílás csak egy pundjon (rézpénz) nagyságú is.
3. Ezért a mi országainkban, ahol a házak teteje legalább egy ököl szélességben ereszkedik kifelé a házak falán túl, és részünkre érvényben áll az, hogy egy ököl szélességű eresz tovább vezeti a tisztátalanságot, miért is a háztetőnek ez a kinyúló széle tisztátalanságot továbbvezető sátortetőt képez. Eszerint, ha két egymáshoz egészen közelálló ház egyikében halott van, a tisztátalanság az ajtón vagy ablakon át a házak tetejének ezen kinyúló ereszei alá hatol és bemegy az ablakon vagy a nyitott ajtón át a másik házba is, kohennak tehát tilos az ilyen közellevő másik házba is bemenni, ugyanez áll, ha akárhány ház áll ilyen közel egymás mellett.
4. Még ha nem is egyforma magas a házak teteje, hanem az egyik magasabb a másiknál, bár annak a háznak a teteje, ahol a halott van, magasabb, mint a másik ház teteje, avagy megfordítva, Mózesnek a Szinájon nyert háláchá törvénye, hogy a magasabb tetőt mélyebbre benyúlónak mondjuk, vagyis hogy a magasabb tetőt egészen lefelé töröttnek, hajlottnak nézzük és ha egészen az alatta levőig ereszkednék, érintené, ezért a tisztátalanság is áthatol az egyikből a másikba, de ha van elválasztó térség a két eresz között (szélességben) bármilyen csekély is, már nem hatol át a tisztátalanság.
5. Ugyanígy van, ha egy gerenda fekszik az utca bejárata felett, (mely két oldalt összeköti) ahogy az éruvot csinálják, és ez (legalább) egy tefách szélességű és a tetők legalább egy ökölnyire fedik az ereszükkel mindkét oldalon, a tisztátalanság tehát áthatol az egyik tető alatt a gerenda alá és ez átvezeti a tisztátalanságot a másik szélére a másik tető alá, és kiterjed mindenhová, hol egy ökölnyi tető van egészen addig, hol (nagyobb térbe nyílna) megakad, valamint ha két ház között boltozat van, amilyet az udvar kapujának szoktak csinálni.
Ugyanez a szabály érvényes, ha a boltozatnak nincs is kinyúló teteje, mégis átmegy a tisztátlanság a ház teteje alól a boltozat alá. Néha azonban úgy építik a boltozatot, mintha a földből kiemelkedő két talapzata volna úgy, hogy a házak falaitól el van zárva, ha már most a házaknak nincs kinyúló teteje és az elzáró talapzat, 
mindkét oldalon szélesebben húzódik, mint a tető felette, ilyen esetben nincs olyan helye a tisztátalanságnak, amelyen átjöhetne, mert van kis megszakítás, az elválasztó talpazat egy része nincs tető (sátor) alatt. Néha meg zárt fal van bejáró nélkül a két ház között, de azon kinyúló tető van úgy, hogy a tisztátalanság áthatol az egyik tetőről a másik tetőre. Szükség esetén ezen úgy lehet segíteni, hogy a válaszfal tetejéről egy helyen kiveszik a téglákat, hogy legyen egy kevés megszakító rés négyzetarasznyi fedőtetőzet nélkül. Ügyelni kell arra is, hogy nem áll-e ki magából a falból egy négyzetarasznyi rész, ahogyan néha párkányzatot csinálnak a falra.
6. Mózesnek a Szinájon átvett háláchá-törvénye, hogy azt az ajtót, amelyen át majd kiviszik a halottat abból a házból (sátortető alól), amelyben van, mely kivitel által megtisztul a ház, ha be is van zárva, olybá vesszük, mintha nyitva volna, és ezért tilos a kohennak a küszöbe alá állnia, ha az ajtó zárva van is belülről. Ugyanígy, ha a tetőnek ott az ajtó felett kinyúló eresze van, elviszi a tisztátalanságot mindenhova, ahova csak mehetne, mintha nyitva volna az ajtó. De ha a háznak egy másik oldalán van olyan ajtó vagy ablak, mely négy négyzetarasz nagyságú, akkor a bezárt ajtó nem tekinthető nyitottnak és a kohennak szabad a küszöbére állni, ha a tisztátalanság a nyitott ajtó vagy nyitott ablak útján hozzá nem érhet.
7. Ha a kohen olyan házban, vagy szobában van, melynek az ajtai és ablakai annyira zártak, hogy az ajtón nincs egy ökölnyi nyitott rész, az ablakon nincs egy pundron (rézpénz) nagyságú nyílás és hallotta, hogy a szomszédságában halott van úgy, hogy ha az ajtó vagy az ablak kinyílik, módjában van a tisztátalanságnak hozzá bejutni, tilos azokat kinyitnia, hanem maradjon ott, ahol és ahogy van, míg a halottat (a szomszéd házból) ki nem viszik. Mert mindaddig, míg nincs egy arasznyi nyitott rés, a tisztátalanság nem hatolhat be, de ha kinyitja, már bejön hozzá.
8. Tilos, hogy a kohen halottnak vagy sírnak négy rőfnyi körzetébe lépjen, de csak akkor, ha a halott (megállapított) kijelölt helyén fekszik, de ha a ravatalon nyugszik, amelyen kiviszik vagy a === === ima mondása közben, ha meg is állnak vele, mert nincs ott kijelölt helye, nem kell csak négy arasznyi távolságra mennie tőle.
9. Ha a kohen olyan tetőzet alatt (házban) alszik, melyben halott van, a tisztátalanság tehát hozzá is bejöhet és lehetetlen őt teljesen körülzárni, hogy a tisztátlanságtól megóvják (mint fentebb a 7. pontban), fel kell őt kelteni és el kell különíteni, hogy menjen el onnan. Ha mezítelen fekszik, ne mondják meg neki miért keltik fel, hanem csak szólítsák, jöjjön ki, hogy előbb felöltözhessen, mert nagy dolog az emberek tisztelete. Mindamellett azonban, mihelyst tudomást szerez a tisztátalanságról, tilos addig is ott időzni, amíg felöltözik, hanem távozzon onnan azonnal úgy, ahogy van.
10. Vannak, kik azt mondják, hogy a nemzsidó halott is tisztátalanná teszi az egy tető alatt álló egész házat, az ő szavaik szerint tehát óvakodnia kell attól, hogy nemzsidók temetőjébe is lépjen, még inkább, ha tartania kell attól, hogy kitért zsidó is fekszik ott, mert a kitért zsidóra (e tekintetben) ugyanaz a szabály áll, mint a zsidóra, még egy kitért zsidó asszonynak nemzsidótól született gyermekére is ugyanaz a szabály áll, mint a zsidóra.
11. Szabad a kohennak tisztátalanná tennie magát közeli rokona tetemén, sőt kötelessége a halotton megtisztátalanodnia. Közeli rokonainak tekintendők ezek: a törvényes felesége (ki nem volt alkalmatlan hozzá), az atyja és anyja, a fia és leánya életképes (életük harmincadik napján túl elhunyt) fivére és nővére, de a koraszülöttség kétséges esetében nem tisztátalaníthatja meg magát rajtuk (l. lejjebb 203. fej. 3. p.) és nem tisztátalaníthatja meg magát a nővérén, ki már férjhez ment. Némelyek szerint az, hogy a kohennak szabad, sőt kötelessége tisztátalanná tennie magát halott rokonain úgy értendő, hogy csak a temetés szükségletei dolgában, vagy hogy koporsót és halotti ruhákat hozzon és ehhez hasonlókban. Ezért sabbosz napján, mikor tehát nem lehet aznap eltemetnie, tilos megtisztátlanodnia a halotton, akár az őrzésével is és helyesebb is szigorúan venni. De a temetéshez szükséges dolgokban bizonyára kötelessége megtisztátalanítani magát általuk, még ha van is a helységben chevrá kádisá, mely azzal foglalkozik és neki nem is kell törődnie a dolgokkal, mégis szabad ott lennie a házban, hátha szükségük lenne azoknak valamire. De közeli rokonain is csak addig az ideig szabad tisztátalanná tennie magát, míg a koporsó fedelét lezárják (azután már nem szabad).
12. Ha a kohen szülei letértek a közösség útjáról, nem szabad tisztátalanná tennie magát általuk, sem olyan rokonain, aki szándékosan öngyilkos lett. Valamint olyan halotton, akit meggyászolni nem szabad, szintén tilos tisztátalanná tennie magát (l. fent 201. fej.).
13. Csak akkor teheti magát tisztátalanná rokon tetemén, ha teljes, nem pedig ha valamely részben hiányos. Ezért mondják némelyek, hogy megölt emberek tetemén, melyet szintén hiányosnak neveznek, ne tegye magát tisztátalanná és helyes ezt szigorúbban vennie.
14. Vannak olyan tudatlan kohenok, kik el szoktak menni jámborok (szentek) sírjához, mert azt mondják, hogy a jámborok (szentek) sírja nem tesz tisztátalanná, tévedésben vannak és meg kell akadályozni őket ebben (l. a Péát hásulchán kiadásának idevágó megjegyzését).
15. Mint a kohen megintetett, hogy magát tisztátalanná ne tegye, úgy kell, hogy tiltsák a felnőttek (az apák) a kicsinyeknek is, mert mondva van (3Mózes 21:1.): “szólj a kohanimhoz (papoknak) és mondd meg…” – és mert két szólás áll (szólj és mondd meg), mestereink – legyen áldássá emlékük! – ezt úgy magyarázták, hogy a felnőttek is tiltsák meg a kicsinyeknek, vagyis hogy ők ne tisztátalanítsák meg a gyermekeket a kezükkel, vagyis hogy be ne vezessék az alá a tető alá, hol a halott van, de ha a gyermek önmagától (megy be) tisztátalanítja meg magát, nem kell onnan eltávolítani, de ha olyan korban van már, hogy a parancsok teljesítésére rá kell nevelni, el kell onnan távolítani. Kohen feleségének, ki áldott állapotban van, szabad bemenni abba a házba, ahol halott van.
16. A kohenoknak nem áll jogában a halott rokonait arra kényszeríteni, hogy siessenek a halottat kivinni a helyére, hogy ők lakásaikba bemehessenek, kivéve ha a kohen beteg és nem tud távozni lakásából, akkor kényszeríthetik a halott rokonait, hogy vigyék ki onnan a halottat, hogy a beteg ne jusson a Tóra tilalma megszegésének a vétkébe. Ha a halott koraszülött, mindenesetben kényszeríthetik, még sabbosz napján is arra, hogy egy nemzsidóval vitesse ki.

  • Küldés emailben

Fejezetek