7. Egység 26 – 1996. szeptember

A fordító válasza

A fordító válasza
 

A Tetragrammaton, a négybetűs Istennév, melyet még kiejtenünk sem szabad, a Biblia egyik legnagyobb rejtélye. Sok száz év kutatásainak eredménye még az eredeti kiejtésben sem tudott megegyezni. Már az első fordítások is a mai liturgikus szóhasználatot (Adosem) tükrözik vissza: Kyrios, Dominus…, csak úgy mint a maszoretikus pontozás, mely hol szegol-(chátáf-szegol)-cholám-chirik, hol pátách-(chátáf-pátách)-cholám-kámác, s aszerint ejtjük ki az imában. Mennyivel nehezebb hát a szó értelmét megvilágítani. Míg a Hollander úr által előnyben részesített angol fordítás (the Lord) a pontozás értelmezését fogadja el, a francia (“Eternel”) és magyar hagyomány a szó feltételezett jelentését követi.

Fordításunkban, azokon a helyeken, hol a Tetragrammaton Izrael Istenének nevét jelzi, mi is az elfogadott magyar változathoz ragaszkodunk. Csak a “Hasém Elokénu” szófűzésben tértünk el ettől, nemcsak a Semában, hanem az áldásokban és az Ámidában is.

Ezt a következőben szeretném megindokolni. Minthogy nem tudjuk, mi volt a szó eredeti kiejtése, nem lehetünk biztosak a szó alaktani formájában sem, bár az mindenesetre igealaknak tűnik. Erre mutat 2Mózes 3:14. is, tehát jövő idő, személy, és a Tetragrammatonban 3. személy. Ennek értelmezése a hé-jod-hé gyök különböző alakzataihoz (binjánjaihoz) alkalmazkodhat:

1. Aki mindég létezik;

2. Aki megjelenik (Gesenius);

3. Aki jelen van (Bráchot 9b.);

4. A Teremtő, ki megjeleníti a világot.

és így tovább (l. Cassuto részletes tárgyalását az Enciklopédia Mikraitban 1. kötet, 307. o. és köv.).

Mindezek az értelmezések lehetővé teszik, hogy összetett szófűzésben (és csak ott) nem személynévnek, hanem mint a héber a “bénoni” formával teszi, melléknévnek vegyük a Tetragrammatont.

Ezt a merésznek tekinthető felfogást, véleményem szerint, a táámim is alátámasztják. A Semában és másutt is a Hasém Elokénu mérchá tipchával van jelölve, ami kizárja az alany-állítmány formát és az alany-értelmező formára utal. Bármily csábító és “költői” a Hertz-féle két részből álló hitvallás, szerintem sem az alaktani, sem a táámim által jelzett mondattani szófűzés azt nem igazolja.

S. Sároni
(Omer, Israel)
 
  • Küldés emailben

Fejezetek