67. 📖 Kitzur Sulchan Aruch

A fogadalmak és eskük szabályai

A fogadalmak és eskük szabályai (11 pontban)
1. Ne szokjál a fogadalomtevéshez. Mind aki fogadalmat tesz, olyan mint az, aki áldozásra emelvényt épít olyan időben, mikor azokat emelni tilos, és aki megtartja fogadalmát olyan, mint aki azon áldozatot is mutatna be és az áldozatnak a szentély előudvarán kívül való levágása bűnébe esnék. Mert sokkal jobb, hogy ha már megtette a fogadalmát, kérdést teszen a fogadalma felől (a tóratudósnál) és feloldatja azt. Mikor tegyen így? Általános fogadalmainál, de valamely szent célra tett fogadalmát micvókötelesség megtartania, mert azt mondja az Írás (Zsolt. 116. 14.): »Az Örökkévalónak tett fogadalmaimat hadd fizetem meg« és ne kérjen alóla csak kényszeresetben feloldást.
2. Ugyanúgy tartózkodjék az ember az esküdözéstől, de ha már áthágta a tilalmát és esküt tett valamily dologra, ne kérjen alóla feloldást, hanem állja az esküjét, még ha fájdalmára is van, mert azt mondja az Írás (Zsolt. 15. 4.): »Esküdjék bár a maga kárára, nem változtatja meg, és utána (Zsolt. 15. 5.) azt mondja: “Aki ezeket teszi, nem tántorodik meg sohasem”. Az eskü megtartása alól való feloldást csak nyomasztó szükség esetében szabad kérni.
3. Vigyáznunk kell arra, hogy semmiféle dologra se tegyünk fogadalmat, még cedókó adományra sem jó fogadalmat tenni, hanem ha már birtokában van annak, amit adni akar, adja meg mindjárt, ha még nincsen birtokában, várjon vele, amíg lesz és adja akkor fogadalom nélkül. Ha jótékonyságra való összeget rónak ki és neki is meg kell bizonyos összeget állapítania, jelentse ki határozottan, hogy ezt fogadalom nélkül vállalja. Ugyanígy kell eljárni, amikor a holtakért való imánál jótékony célra ajánlanak fel valamit, mondja hozzá: fogadalom nélkül. (L. fentebb 34. fej. 9. p.) Baj vagy vész idején szabad fogadalmat tenni.
4. Ha meg akar állapítani bizonyos anyagot a tórában való tanulmányozásra, vagy valamely parancskötelességet akar teljesíteni és fél, hogy hátha később elhanyagolja, vagy attól tart, hogy a rossz ösztön valamely tiltott dologra csábítja, vagy valamely parancs teljesítésétől visszatartja, akkor a maga buzdítására (akarata megerősítésére) szabad fogadalmat vagy esküt tennie, mert azt mondotta Rab (Ned. 8.): »Honnan tudjuk, hogy az embernek valamely parancskötelesség teljesítésére szabad magát esküvel buzdítania, bár ő is ott állott és esküt tett Szinájnál?« Mert azt mondja az Írás (Zsolt. 119. 106.): »Esküt tettem és megtartom, hogy megőrzöm igazságos rendeleteidet.« Ha nem is mondotta eskü vagy fogadalom alakjában, hanem csak általánosságban egyszerűen jelentette ki, mégis – fogadalom és köteles megtartani. Azért vigyázzon, ha azt mondja, hogy valami parancskötelességet akar teljesíteni, tegye hozzá azt a két szót: === fogadalom nélkül.« És jó, ha erre rászokik, ha nem is kötelességteljesítésről, hanem önkéntes cselekvésről van szó, hogy – amitől Isten óvja! – a fogadalom bűnében meg ne botoljék.
5. Aki azért tett fogadalmat, hogy a maga tulajdonságain javítson, ez buzgó és dicséretre méltó. Hogy értsük ezt? Pl., ha valaki nagyevő volt és megfogadja, hogy bizonyos ideig nem eszik húst, vagy iszákos volt és megtiltja magának a bort és más szeszes italokat, ugyanígy aki büszke volt a maga szépségére és názir fogadalmat tett, stb., ezek a fogadalmak olybá vétetnek, mintha Isten áldott nevét szolgálnák és ezekre mondották bölcseink – legyen áldássá az emlékük! -: »A fogadalom a tartózkodás kerítése.« (Atyák fej. 8. 17.) De még az ily fogadalmakra se szokjék rá az ember, hanem iparkodjék fogadalom nélkül úrrá lenni ösztönén.
6. A fogadalom csak akkor válik kötelezővé, ha azt mondja az ajkaival, amit szíve gondol. De ha tévedésből tett fogadalmat, azaz: ha nem azt gondolta, amit kimondott, avagy ha szívében fogadalmat kívánt tenni, de ki nem jelentette, ez nem fogadalom.
7. Aki kerítés korlátozás, vagy önmegtartóztatás okából szigorúbban vesz és tilt el magának némely olyan dolgot, ami törvény szerint meg volna engedve, pl. ha az évforduló előtti és utáni könyörgő (szelichót) napokon böjtöl, vagy hogy tamuz hó 17-étől kezdve három hétig nem eszik húst, nem iszik bort, stb., – ha addig nem is szokta meg, csak először teszi, de azzal a szándékkal, hogy mindig így fogja tenni, vagy ha már háromszor így gyakorolta, bár nem is gondolt arra, hogy szokásává teszi, de nem mondta azt, hogy === ezt fogadalom nélkül teszi és mivel nem egészséges most már el akar térni a gyakorlásától, annak fogadalom alól való feloldás kell és megbánását ki kell jelentenie, vagyis megbánta, hogy ezt a dolgot mintegy fogadalmat gyakorolta. Miért is, aki korlátozás és önmegtartóztatás okából bizonyos dolgoknak szigorúbb gyakorlatához akar szokni, már az első alkalommal jelentse ki, hogy ezt nem mint fogadalmat veszi magára, hogy nem szándékozik ezt szokásává tenni, csak most teszi néha, amikor akarja, de nem mindig.
8. Hogyan oldják fel az embert a fogadalom, vagy eskű kötelezettsége alól? El kell mennie három tóratudós emberhez, kik közül az egyik a fogadalmak törvényeiben is járatos, aki tudja, mely fogadalmakat lehet feloldani és melyeket nem és hogyan kell feloldani, azok oldják fel alóla. Ha valaki álmában tett fogadalmat, jó, ha tíz tóratudó ember oldja fel.
9. Habár a tóra parancsainak dolgában az ifjú csak akkor tekinthető nagykorúnak, ha tizenharmadik évét már betöltötte és testileg fejlett, a leány pedig, ha tizenkettedik életévét betöltötte és testileg fejlett, a fogadalmak és esküvések szempontjából már egy évvel ezelőtt is nagykorúaknak tekinthetők; a fiú tizenkét éves és egy napos, a leány pedig tizenegy éves és egy napos korában, ha testileg még nem is fejlettek, de értik, hogy kinek tesznek fogadalmat és kinek esküvést, a fogadalmuk – fogadalom és esküvésük – eskü. De azoknak, kik ezidőnél fiatalabbak, ha fel is fogják és tudják is, nem számít a szavuk, de mégis meg kell dorgálni és meg kell fenyíteni őket, hogy a nyelvük fogadásokra és esküvésekre rá ne szokjék. Ha kicsiny és csekély dolog, amit megfogadtak és nem jár testi gyötrelemmel, azzal kell büntetni őket, hogy megtartsák a szavukat.
10. A lányát fogadalma alól az apa oldhatja fel, mindaddig, míg az fel nem serdült, azaz tizenkét és fél éves koráig, – ha férjhez nem ment – de ha férjhez ment, csak a férj oldhatja fel fogadalma alól. Miként bontják fel ezek? Háromszor egymásután azt mondják: »feloldva«, vagy »megsemmisítve«, vagy más oly kifejezést, mely arra mutat, hogy a fogadalmat kiemelték helyéből, akár annak jelenlétében mondják, akár nem. De === elengedés kifejezése sem az atyánál, sem a férjnél nem használ és csakis azon a napon oldhatják fel, melyen a fogadalomról, vagy esküről hallottak, vagyis ha este hallották, feloldhatják azon egész éjjel és a rákövetkező napon, ha nappal, röviddel a csillagok feljötte előtt hallottak róla, csak a csillagok feljöttéig lehet feloldaniok alólok, azontúl már nem. Sabbosz napján ne mondják: Legyen néked feloldva, mint hétköznapon, hanem csak szívében hiúsítsa meg fogadalmát és mondja neki: »nesze, edd meg« stb. Ha az apa, vagy a férj előzőleg azt mondották, hogy kedvükre van a fogadalom, vagy ha nem is mondották ezt ki világosan, de oly kifejezést használtak, mely erre vallhatott, vagy ha csak szívükben is úgy gondolták, hogy kedvükre van a fogadalom, többé fel nem oldhatják. (Ha a fogadalom kötelezettsége bizonyos esemény feltételétől függ, 1. Szifsze kohen 234. fej. 45. p.)
11. Mely fogadalmakat oldhat fel az apa, vagy a férj? Csak olyan fogadalmakat, melyeknek teljesítése testi gyötrelemmel jár, pl.: a mosdás, csinosítás, bekenés és cicomázás stb. tilalmát. A férj oly fogadalmak alól is feloldhatja nejét, melynek teljesítése nem jár testi gyötrelemmel, ha oly dolgok, melyek a férjnek és feleségnek egymáshoz való viszonyára vonatkoznak és gyűlölséget szítanának közöttük. Ez a feloldás azonban csak addig érvényes, míg a nő a férje fennhatósága alatt lakik, de ha özveggyé lett, vagy elvált tőle, a fogadalom újra érvénybe lép.

  • Küldés emailben

Fejezetek