28. 📖 Sámuel I. könyve

A filiszteusok hadjáratot indítanak Izráel ellen

Saul felidézteti Sámuelt

1. És volt ama napokban, összegyűjtötték a filiszteusok táborukat hadra, hogy harcoljanak Izrael ellen. Ekkor szólt Ákhís Dávidhoz: Tudnod kell, hogy velem vonulsz ki a táborba, te meg embereid.2. Szólt Dávid Ákhíshoz: Ezért majd megtudod, mit fog cselekedni szolgád. És szólt Ákhís Dávidhoz: Ezért fejem őrévé teszlek minden időben. 3. Sámuel meghalt volt és gyászt tartott érte egész Izrael és eltemették őt Rámában, a városában; Sául pedig eltávolította volt a szellemidézőket és a halottjósokat az országból. 4. Összegyűltek a filiszteusok, eljöttek és táboroztak Súnémban; erre összegyűjtötte Sául egész Izraelt és táboroztak a Gilbóán. 5. Midőn látta Sául a filiszteusok táborát, megfélemlett és nagyon remegett a szíve. 6. Megkérdezte Sául az Örökkévalót, de nem felelt neki az Örökkévaló sem álmokkal, sem az úrimmal, sem a prófétákkal.7. Ekkor mondta Sául a szolgáinak: Keressetek nekem egy szellemidéző asszonyt, hadd menjek hozzá és kérdezzem meg. Szóltak hozzá a szolgái: Íme, van egy szellemidéző asszony Én-Dórban.8. És elmásította magát Sául, felöltött más ruhát és elment, ő meg két ember vele, és odamentek az asszonyhoz éjjel; és mondta: Jósolj nekem, kérlek, szellemidézéssel és hozd föl nekem, kit neked mondani fogok. 9. Szólt hozzá az asszony: Íme, te tudod, mit tett Sául, hogy kiirtotta a szellemidézőket és halottjósokat az országból; miért akarod hát tőrbe ejteni lelkemet, hogy megölj? 10. S esküdött neki Sául az Örökkévalóra, mondván: Él az Örökkévaló, nem fog téged bűn érni e dologban. 11. És mondta az asszony: Kit hozzak föl neked? Mondta: Sámuelt hozd föl nekem. 12. Midőn meglátta az asszony Sámuelt, fölkiáltott hangosan; és szólt az asszony Sáulhoz, mondván: Miért csaltál meg, hiszen te vagy Sául! 13. És mondta neki a király: Ne félj, mert mit láttál? Szólt az asszony Sáulhoz: Isteni lényt láttam feljönni a földből. 14. És mondta neki: Mi az alakja? Mondta: Öreg férfi jön föl, köpenybe burkolózva. És megtudta Sául, hogy Sámuel az; meghajtotta magát arccal földre és leborult. 15. És szólt Sámuel Sáulhoz: Mért háborítottál, fölhozatván engem? Mondta Sául: Meg vagyok szorulva nagyon, a filiszteusok ugyanis harcolnak ellenem és Isten eltávozott tőlem és nem felelt már nekem sem a próféták által, sem álmokkal; hívtalak tehát, hogy tudasd velem, mit tegyek. 16. És mondta Sámuel: Minek is kérdezel, holott az Örökkévaló eltávozott tőled és ellenséged lett? 17. És tett vele az Örökkévaló, amint szólt általam: elszakította az Örökkévaló a királyságot kezedből és adta társadnak, Dávidnak. 18. Mivel nem hallgattál az Örökkévaló szavára és nem hajtottad végre föllobbant haragját Amáléken, azért ezt a dolgot cselekedte veled az Örökkévaló e mai napon. 19. Adni fogja az Örökkévaló Izraelt is veled együtt a filiszteusok kezébe, és holnap te és fiaid velem vagytok; Izrael táborát is adni fogja az Örökkévaló a filiszteusok kezébe. 20. Ekkor sietett Sául és földre vetette magát egész termetével és nagyon félt Sámuel szavai miatt; erő sem volt benne, mert nem evett kenyeret egésznap és egész éjjel. 21. És jött az asszony Sáulhoz és látta, hogy nagyon megrémült; ekkor szólt hozzá: Íme hallgatott szolgálód a szavadra, tenyeremre tettem lelkemet, hallgattam szavaidra, melyeket szóltál hozzám. 22. Most tehát hallgass, kérlek, te is szolgálód szavára, hadd tegyek eléd egy darab kenyeret és egyél, hogy legyen benned erő, midőn majd mész az úton. 23. De vonakodott és mondta: Nem eszem. De unszolták őt szolgái és az asszony is, és hallgatott szavukra; fölkelt a földről és leült az ágyra. 24. Az asszonynak pedig volt egy hízlalt borjúja a házban, és sietett és levágta; majd vett lisztet, meggyúrta és megsütötte kovásztalan kenyérré. 25. Odavitte Sául elé és szolgái elé és ettek; erre fölkeltek és elmentek azon éjjel.

 

  • Küldés emailben

Fejezetek