104. 📖 Kitzur Sulchan Aruch

A félünnepek törvényei

A félünnepek törvényei (21 pontban)
1. Félünnepeken (a peszach és szukkot ünnep köznapjain) némely munkát tilos, más munkát meg szabad végezni, azaz szabad mindazt, ami a félünnepen és az ünnepen az étkezés céljára szolgál. Ugyancsak szabad munkát végezni olyan dolog érdekében, mely különben elvesznék, azaz hogy kárt szenved, ha nem teszi meg. Különösen óvakodni kell attól, hogy félünnepen olyan munkát végezzenek, amely tilos, mert azt mondották mestereink – áld. eml.! – Pesz. 118. a.): ki a félünnepet megszentségteleníti, olyan, mint aki bálványt szolgál.
2. Továbbá azt mondották mestereink – áld. eml.! (Atyák III. f. 15.): aki a félünnepet meggyalázza, – legyen bár tóra és jó tettek érdeme a kezében – nem lesz részes a jövendő világban. Aki meggyalázza, azt jelenti: aki nem tiszteli meg ételével, italával és ruházatával. Azért minden ember köteles azt megtisztelni erejéhez képest és becsültebb ruháját felölteni. (Chajjé Adam.)
3. Olyan munkát, melyet ha nem végeznének, kárt szenvedne, szabad más zsidóval is akár díjazásért elvégeztetni. Nem veszendő dologért, hanem az ünnep szükségletére való munkálatot ne végeztessen más zsidóval, hanem csak nemzsidóval. Ha nem talál rá nemzsidót és maga sem tudja elvégezni, akkor szabad csak más zsidóval díjazásért végeztetni.
4. Az, hogy különben kárba veszendő dologért munkát végezni félünnepen szabad, csak akkor áll, ha azt ünnep előtt elvégeznie lehehetlen volt, de ha megtehette volna ünnep előtt is, csak a félünnepre hagyta, tilos azt félünnepen elvégeznie.
5. Mindazt a munkát, amit félünnepen végezni tilos, szabad elvégeztetni olyan zsidóval, akinek a félünnepen és ünnepen nincs kellő ennivalója, hogy legyen mit ennie, de ne mások előtt, hanem háza rejtekében végezze. Nemzsidóval elvégeztetni különben tilos, csak akkor szabad, ha az valamely vallásos kötelesség teljesítése érdekében szükséges.
6. A félünnepen a maga részére megengedett munkát is tilos nemzsidók részére elvégezni. (Chajjé Adam.)
7. Tilos szántóföldet trágyázni, még a juhnyáját sem szabad odahajtani; hogy trágyáját otthagyja. Nemzsidó által is tilos.
8. Vetni tilos, de ha már van veteménye és teljesen elpusztulhatna, ha nem öntözi, szabad megöntöznie.
9. Tilos leszakítani, vagy levágni bármit, ami még a földdel van kapcsolatban, ha az ünnep utánig meg nem romlik a gyümölcs, kivéve, ami az ünnepi eledelre kell. Nem kell ezt pontosan kimérnie, hanem szedhet bőségesen és ha fölösleg marad, hát marad. Éppen így szabad még földben lévő fát kivágnia az ünnepi tüzelés szükségletére, ellenben tilos a szántón heverő fát összeszedni, hogy a földjét szántás céljából megtisztítsa, de ha munkájáról fölismerhető, hogy a maga szükségletére kell a fa, pl. nagyobb darabokat szedi fel és a kicsinyeket hagyja ott, akkor szabad. Ugyancsak tilos javítás céljából lenyesni a fák gallyait, de ha felismerhető, hogy a gallyakat az állatának szedi le eledelnek és nem hogy a fán igazítson, pl. ha valamennyi ágat csak az egyik oldaláról szedi, akkor szabad. Ha az állatának szedi is le, változtasson a munka rendes módján.
10. Akinek nemzsidó embernek a kertje mellett van a kertje, a nemzsidó pedig már leszedi a gyümölcseit és ha a zsidó nem szedi le, kárt szenvedhet, szabad leszednie. Ha. pedig olyan gyümölcs, mely könnyen romlik, ha nem végez rajta más munkát is, szabad annak érdekében mindent megtennie, még a szőlőt is sajtolni, hogy bort csináljon és hozzá hasonlókat. De csak ha nem szándékosan hagyja a munkáját a félünnepre.
11. Tilos félünnepen megnyiratkozni, még akkor is, ha erev jomtov (ünnep előtt) nyiratkozott, kivéve, ha most szabadult ki a fogságból, még ha erev jomtov jött is ki, de nem jutott arra is ideje, hogy megnyiratkozzék (l. tov. alább 220. fej. 6. p.).
12. A körmeit levágni is tilos, de ha erev jomtov (ünnep előtt való napon) is levágta, félünnepen is szabad lenyírni. Szabad levágni az asszonynak, mikor tisztuló fürdőt kell vennie.
13. Tilos bármit is, akár az ünnep szükségletére is kimosni kivéve, ha ünnep előtt sehogysem lehetett kimosnia. A kendőket, melyeket a kisgyermek körül göngyölítenek, mert azok állandóan megnedvesítik és sok kell belőlük, szabad kimosni, de ügyelni kell arra, hogy ne mossák mások előtt, csak a ház rejtekében.
14. Szabad végezni minden olyan munkát, ami akár embernek, akár állatnak gyógyítására kell.
15. Számadásokat és hasonlókat, amelyeket elfelejtenének, ha fel nem jegyeznék, szabad felírni, mert az is veszendőbe menő dolog. Ugyanígy fel szabad írni azt, ami az ünnep szükségletére kell, de más dolgot tilos írni. Baráti leveleket, aminőket az ember a barátjának ír, némi változtatással szoktak írni, azaz a legfelső sort görbén írják. Mindahhoz, amit meg szabad írni, szabad a tollat és tintát (megjavítani) elkészíteni.
16. Akinek – bár nem az ünnepre – pénzre van szüksége, de fél, hogy az ünnep után nem talál kölcsönt kapni, most pedig a hitelező csak kötelezvény ellenében ad, szabad aláírnia a kötelezvényt.
17. Félünnepen nem házasodnak, mert nem szabad az egyik örömöt megszorozni a másik örömmel, de szabad félünnepen is visszavenni a maga elvált feleségét, szabad micvalakomát rendezni a körülmetélés és az elsőszülött fiú kiváltása napján. Eljegyzés alkalmával is szabad örömlakomát tartani.
18. Szabad munkásokat – zsidókat is – felfogadni (bérelni), hogy ünnep után valamely munkát elvégezzenek.
19. Szabad a sabboszhatáron (2000 rőf a városon kívül) túl is menni akár gyalog, akár szekéren, akár lóháton.
20. Nem szabad hím és nőstény állatot fajzás céljából összeállítani, mert nincsen vesztesége, ha ünnep utánra hagyja.
21. Nem ültetik a tyúkokat a tojásokra, hogy csirkéket költsenek. Ha már ünnep előtt leültette, de megszökött, szökésének pedig nincsen három napja, szabad visszaültetni, három napon túl azonban már tilos visszaültetni, ha el is vesznek a tojások. Más tyúkot a helyébe ültetni a három napon belül sem szabad.

  • Küldés emailben

Fejezetek