8. Antológia a Judaizmus témáiból

9. fejezet

A tejes és a húsos

 

A tejes-húsos tilalma

1. §. A bibliai törvény szerint tilos húst és tejet együtt főzni, illetve együtt fogyasztani. Tilos továbbá hasznot húzni az ilyen elegyből. Az ilyesmit el kell temetni [illetve semmiféle hasznot nem szabad belőle húzni]. A hamvait sem szabad felhasználni, hasonlóan minden olyan dolog hamvaihoz, amelyet el kell temetni.

Ha, valaki egy olajbogyónyinál nagyobb mennyiséget összefőz a két dologból, korbácsolást érdemel, ahogy írva van[1]: „ne főzd a gödölyét anyjának tejében!” Hasonlóan, ha valaki elfogyaszt egy olajbogyónyinál nagyobb mennyiséget a hús-tej elegyből, bár nem ő főzte, mégis korbácsolást érdemel.

2. §. A Tóra csupán azért nem említette a hús és tej együttes fogyasztásának tilalmát, mert még az együtt főzésüket is megtiltotta. Mintha azt mondanánk: Még az együtt főzésük is tiltott, mennyivel inkább az együttes fogyasztásuk. Hogy egy párhuzammal éljünk: A Tóra nem tett említést az apa és lánya közötti viszony tilalmáról, mert eleve megtiltotta a viszonyt, a nagyapa és lányától származó unokája között.

 

„…a gödölyét anyjának tejében…”

3. §. A bibliai törvény szerint a tiltás csupán kóser háziállat húsának és kóser háziállat tejének keverésére vonatkozik, ahogyan arra a bibliai vers is utal: „ne főzd a gödölyét anyjának tejében!” A „gödölye” terminus a Tóra szóhasználatában, magában foglalja a marha, a juh és a kecske ivadékát is, hacsak a vers nem használ konkrétabb megnevezést, például „kecskegidát”. A „gödölyét anyjának tejében” kifejezés pedig, nem zárja ki az összes többi szituációt, a Tóra inkább a bevett gyakorlatra vonatkoztatva fogalmaz.

Ezzel szemben, ami egy kóser állat húsának nem-kóser állat tejében való megfőzését illetve nem-kóser állat húsának kóser állat tejében való megfőzését illeti: ez engedélyezett, és az ebből való haszonhúzás is szabad. Ha valaki eszik az ilyen tejben főtt húsból, az nem sérti meg a húsos és tejes együtt fogyasztásának tilalmát.

4. §. Hasonlóan egy vadnak vagy egy szárnyasnak a húsa együtt egy vad vagy egy háziállat tejével nem tiltott a bibliai törvények szerint. Következésképpen engedélyezett megfőzése és a belőle nyert haszon. A rabbinikus rendelkezések viszont tiltják fogyasztását, nehogy a köznép figyelmetlenségből megszegje a tejre és húsra vonatkozó bibliai tiltást, és véletlenül kóser háziállat tejében főtt kóser háziállat húsából egyék, helytelenül azzal érvelve, hogy a bibliai vers szó szerint csupán egy gödölyének az ő anyja tejében való megfőzésére utal. Ezért aztán inkább megtiltották mindenféle tejes és mindenféle húsos étel keverését.

 

A tej, a hús és a főzés különleges esetei

5. §. A tejben megfőzött hal és sáska fogyasztása engedélyezett.

Ha valaki levág egy szárnyast, és abban tökéletesen kifejlődött tojásokat talál, elfogyaszthatja azokat tejjel együtt.

6. §. Ha tejet és húst füstölnek és főznek meg Tibériás vagy más hasonló hely hőforrásaiban, azért nem jár korbácsolás. Hasonlóan, ha valaki húst főz tejsavóban, halott állat tejében vagy egy [rendellenesség folytán fejhető] hím állat tejében, vagy ha vért főz tejjel, fel van mentve, és nem terheli felelősség az elegyből való fogyasztásért a tej és hús együtt fogyasztásának tilalma miatt.

Mindazonáltal amikor valaki egy döglött állat húsát, tiltott zsírt vagy hasonlókat főz tejben, a főzésért korbácsolás jár neki. Azonban az elegyből való fogyasztásért nem jár neki korbácsolás a tej és hús tilalma miatt. Mert a tej és hús keverése tilalmának nincs hatálya az olyan tilalmakat illetően, mint a tetem vagy a tiltott zsír. Ha ugyanis ezeket tejjel összekeverjük, akkor ez nem számít plusz tilalomnak, mivel ezekben az esetekben egyszerre csak egy tilalom lép életbe. [Ugyanis két tilalom csak akkor lép egyszerre érvénybe ha az alábbi három feltétel közül legalább egy telejsül.] Itt azonban nincs sem olyan tiltás, ami egyszerre több mindent foglalna magában, sem olyan tiltás, amely újabb dimenziót vonna be, sem pedig két tiltás, amely időben egyszerre lépne érvénybe.

7. §. Ha valaki egy állat magzatát tejben megfőzi, büntethető. Ugyanúgy büntethető az is, aki eszik belőle. Mindazonáltal, az, aki méhlepényt, bőrt, inakat, csontokat, a szarvak tövét vagy a paták lágy részét főzi meg tejben, nem büntetendő. És az sem büntetendő, aki fogyaszt ebből az elegyből.

 

Az egybefőzés tilalma

8. §. Amikor hús hullik tejbe vagy tej ömlik húsra, és azokat együtt főzik, a büntetendő minimális mennyiség annyi, amennyi elég ahhoz hogy átadja ízét a másiknak.

Mit jelent ez? Ha egy darabka hús belehullik egy tejjel teli zubogó lábosba, egy nem-zsidóval meg kell kóstoltatni a lábos tartalmát. Ha az azt mondja, hogy az hús ízű, akkor a tej tiltott. Ha nem, akkor fogyasztható, ám a darab hús tiltott.

Milyen esetben érvényesek a fentebb leírtak? Ha az illető sietett és még azt megelőzően eltávolította a húsdarabot, mielőtt az kibocsátotta volna a magába szívott tejet. Ha nem távolította el ilyen gyorsan, akkor az kell, hogy a tej mennyisége legalább a húsdarab köbtartalmának hatvanszorosa legyen, mert a beszívott tej tiltottá vált, és azt kibocsátotta magából a húsdarab, majd elkeveredett a maradék tejjel.

9. §. Amikor tej ömlik egy fazékban fövő hús darabra, megkóstoltatják a darabot, amelyre a tej ömlött. Ha nem tej ízű, akkor az egészet el lehet fogyasztani. Szigorúbb szabályok érvényesek azonban akkor, ha a darab hús tej-ízű. Ez a tilalom még akkor is áll, ha a darab hús tej-íze megszűnne akkor ha kipréselnék, hogy eltávolítsák belőle a magába szívott folyadékot. Mivel tehát a húsdarab ez esetben tiltottá válik, ezért meg kel vizsgálni, hogy a fazékban lévő összes többi dolog – a maradék hús, a zöldségek, a mártás és a fűszerek – elég nagy mennyiség-e ahhoz, hogy a húsdarabka maximum egy hatvanad része legyen az egész mennyiségnek, ha igen akkor a húsdarab tiltott, a többi viszont engedélyezett.
10. §. Mikor érvényesek a fentebb leírtak? Ha nem kavartuk meg az edény tartalmát rögtön azt követően, hogy a tej beleömlött, csupán később, és nem fedtük le a fazekat.

Ha azonban elejétől a végéig kavargattuk a fazék tartalmát, vagy a tej beleömlésétől kezdve végig le volt fedve a fazék, akkor a tilalom attól függ, hogy a tej átadta-e az ízét vagy sem.

Hasonlóan, ha tej ömlött a mártásba vagy a fazékban fövő többi alapanyagra, és nem lehet tudni, pontosan mely darabokra, meg kell keverni a fazék egész tartalmát, hogy az összetevők alaposan elkeveredjenek egymással. Ha a tej íze érezhető az egész fazék ételben, akkor az étel nem fogyasztható. Ha nem, akkor engedélyezett a fogyasztása. Ha pedig nem találunk olyan megbízható nem-zsidót, aki megízlelné az ételt, akkor mind a hús a tejben, mind a tej a húsban esetén a hatvanszoros arányt kell megvizsgálnunk. Ha megvan a minimum hatvanszoros arány, akkor az étel engedélyezett, ha viszont az arány kevesebb, mint hatvanszoros, akkor az étel tiltott.

 

Az edények

11. §. Ha egy fazékban húst főztek, akkor nem szabad tejet főzni benne. Ha valaki mégis tejet főz benne, tilos fogyasztani belőle, ha az edény átadta a tejnek a hús ízét.

 

A tőgy

12. §. Az állatok tőgyének fogyasztása a rabbinikus rendelkezések szerint tiltott. A tiltás nem biblikus eredetű, mert az olyan hús, amelyet egy levágott állatból vett tejében főztek meg, a bibliai törvények szerint nem tiltott, amint azt korábban már kifejtettük.

Így ha valaki felhasított egy tőgyet, és kifolyatta a benne lévő tejet, megsütheti és megeheti azt. Ha vízszintesen és függőlegesen is felhasította, majd egy falhoz nyomta, míg az utolsó csepp nedvet is kisajtolta belőle, akkor akár más húsokkal is összefőzheti.

Ha egy tőgyet – legyen az akár fiatal állaté, amely sosem szoptatott, vagy öregebb állaté – nem hasítottak fel, akkor tilos megfőzni. Ha valaki, ezt megszegve, mégis egymagában megfőzte azt, fogyaszthat belőle. Ha pedig más hússal összefőzte, mennyiségének hatvanszorosa szükségeltetik, és a tőgy maga is beleszámít a hatvanba.

13. §. Mit jelent ez?

Ha a teljes egyveleg a tőggyel együtt hatvanszorosa a tőgy mennyiségének, a tőgy elfogyasztása tilos, a maradék ételé viszont engedélyezett.

Ha az egész kevesebb, mint a tőgy mennyiségének hatvanszorosa, az egész egyveleg tiltott.

Függetlenül attól, hogy a teljes egyveleg végül tiltottnak minősül-e vagy sem, ha a tőgy ezek után beleesik egy másik fazékba, akkor azt mennyiségének hatvanszoros arányától függően tiltottá teheti. Ennek az a magyarázata, hogy a megfőtt tőgy egésze tiltott húsdarabbá minősül át.

A tőgy mennyiségét megfőtt állapotában mérjük le, nem abban az állapotában, amikor beleesett az egyvelegbe.

14. §. Még olyan tőgyet sem lehet nyárson, a hús fölött elhelyezve sütni, amelyet annak rendje és módja szerint hasítottunk fel. Ha valaki mégis ily módon sütötte meg, akkor az engedélyezett az elfogyasztásra.

 

A gyomor

15. §. A tejet tartalmazó gyomor megfőzése engedélyezett. A magyarázat erre az, hogy az ilyen tej többé már nem tekintetik tejnek, sokkal inkább afféle ürüléknek, mivel az emésztőrendszerben változáson ment keresztül.

 

A sajt erjesztése

16. §. Tilos kóserül levágott kóser állat gyomrának egy darabját tejbe helyezni, hogy mint katalizátor, előidézze a tej sajttá keményedését. Ha valaki mégis ezt tette, egy nem-zsidónak meg kell kóstolnia a sajtot. Ha hús íze van, tiltott. Ha nem, akkor engedélyezett. Az ésszerű magyarázat az, hogy maga a katalizátor engedélyezett anyag, mivel kóserül levágott kóser állat gyomrából származik. A kérdés csupán az, hogy vajon a hús és tej keverésének tilalmát megszegték-e, és ez attól függ, hogy történt-e ízátadás.

Mindazonáltal eltérő szabályok érvényesülnek azokban az esetekben, amikor valaki egy tetem, a levágása előtt halálosan beteg állat, vagy nem-kóser állat gyomrának darabját használja. Az ésszerű magyarázat az, hogy mivel ezekben az esetekben a katalizátor már önmagában tiltott, a sajt is tiltott lesz, és nem a hús és tej keverésének tilalma, hanem a tetem tilalma miatt. Ez okból tiltottak el bölcseink a nem-zsidók készítette sajttól, amint azt már föntebb kifejtettük.[2]

 

A főzés és az érintkezés

17. §. A hús magában engedélyezett, és a tej is engedélyezett magában. Csak amikor a kettő főzés útján összekeveredik, akkor válik mindkettő tiltottá.

Mely esetekre vonatkozik ez a tilalom? Ha együtt főzték őket, ha forró étel hullott forró ételbe, vagy ha hideg étel hullott forró ételbe. Ha viszont forró tej vagy hús hullik bele a másikba, amikor az hideg, mindössze el kell távolítani a húsnak azt a felületét, amely érintkezett a tejjel; a fennmaradó rész elfogyasztható.[3]

Ha hideg hús hullott hideg tejbe vagy fordítva, jó alaposan le kell mosni a húst, és ezt követően meg lehet enni. Ez okból kifolyólag engedélyezett húst és sajtot együtt vinni, ugyanazon kendőbe kötve, feltéve, hogy nem érintik egymást. Ha mégis érintenék egymást, le kell mosni a húst is, a sajtot is, és ezt követően már ehetünk belőlük.

 

A sós étel

18. §. Amikor valami olyan mértékben meg van sózva, hogy a só miatt lehetetlen enni belőle, akkor azt úgy tekintjük, mintha olyan forró lenne, mint a fővő étel. Ha viszont ebben a sós állapotában is ehető, mint például a kutách (ókori joghurtféleség), akkor nem tekintjük úgy, mintha forró lenne.
19. §. A következő szabály arra az esetre vonatkozik, amikor egy levágott szárnyas tejbe vagy tejet is tartalmazó kutách-ba esik: Ha a szárnyas nyers, akkor csupán alaposan le kell mosni, és engedélyezett. Sült szárnyas esetében, [amely lágyabb és ezért jobban magába szív,] el kell távolítani azt a felületet, amely a tejjel érintkezett. Ha pedig a szárnyas felülete helyenként be van hasítva vagy be van fűszerezve, és tejbe vagy kutách-ba esik, akkor az egész tiltottá válik.

 

Tejes húsos egy asztalon

20. §. Tilos szárnyast és tejest azon az asztalon együtt feltálalni, amelynél esznek. Ezt azért rendelték el így, mert a megszokás bűnbe sodorhatja az embert. Attól tartunk, hogy valaki netán a kettőt együtt fogyasztaná. Ez annak ellenére ér­vényes, hogy a szárnyas tejjel való keverését csupán rabbinikus rendelkezés tiltja.
21. Ha két vendég, akik nincsenek jó ismeretségben egymással, egy asztalnál étkeznek, egyikük ehet húst, míg a másik sajtot eszik. Ennek az az ésszerű magyarázata, hogy nincsenek olyan szintű ismeretségben egymással, hogy egymástól egyenek.

 

A tejes vagy húsos kenyér

22. §. Cipót nem dagasztunk tejjel. Ha valaki tejjel dagasztotta, a cipó tiltott, mert a megszokás bűnbe sodorhatja az embert, és esetleg húst eszik hozzá. Sütőt nem kenünk ki állati zsiradékkal. Ha valaki mégis zsírral kente ki a sütőt, abban semmiféle cipót nem süthet, hacsak előtte ki nem égeti a sütőt, elkerülendő, hogy valaki tejjel egye ezt a cipót. Ha valaki megváltoztatta a kenyér alakját úgy, hogy abból mindenki egyértelműen tudja, hogy nem szabad vagy hússal, vagy tejjel együtt enni, akkor engedélyezett.
23. §. Ha egy cipót együtt sütöttek hússal vagy halat sütöttek együtt hússal, tilos azokat tejjel együtt enni. Ha húst ettek egy edényből, amelyben aztán halat főztek, azt a halat meg lehet enni kutách-chal.

 

A kés és a cserépedény

24. §. Ha egy késsel forró sült húst szeleteltek, és aztán retket vagy más csípős ételt vágtak vele, azokat az ételeket tilos kutách-chal együtt enni. Ha azonban valaki húst vágott egy késsel, és aztán cukkinit vagy görögdinnyét vágott, le kell kaparnia azt a helyet, ahol a vágást ejtette, és a maradékot megeheti tejjel.
25. §. Sóval teli cserépköcsögöt nem helyezünk kutách-chal teli cserépköcsög közelébe, mert a só kiszívja a kutách aromáját, és így valaki esetleg tej ízű sóval fogja készíteni a húst. Ecettel teli köcsögöt mindazonáltal szabad kutách-chal teli köcsög közelébe helyezni, mert az ecet nem fogja kiszívni a kutách aromáját.

 

Az étkezések közötti várakozás

26. §. Ha valaki először sajtot vagy tejet fogyaszt, megengedett számára, hogy rögtön utána húst egyen. Előbb azonban kezet kell mosnia, és meg kell tisztítania a száját a sajt és a hús között. Mivel tisztítsa meg a száját? Kenyérrel vagy gyümölccsel, amelyet meg kell rágnia, majd lenyelnie vagy kiköpnie. Bármivel megtisztíthatja a száját datolya, liszt és zöldségek kivételével, mert ezek nem tisztítanak hatékonyan.
27. §. Mely esetekre vonatkoznak a fentiek? Arra, ha valaki háziállatot vagy vadat kíván enni. Ha azonban valaki szárnyast kíván enni, miután sajtot vagy tejet fogyasztott, még csak nem is szükséges megtisztítania a száját vagy kezet mosnia.
28. §. Amikor valaki először húst evett – akár háziállat, akár szárnyas húsát –, ezt követően tejet leghamarabb csak a következő étkezéskor, azaz mintegy hat órával később fogyaszthat. Erre a szigorúságra azért van szükség, mert a hús a fogai közé szorul, és azt tisztítással nem lehet onnét tökéletesen eltávolítani.[4]

[1] 2Mózes 23:19

[2] 3:14. Lásd feljebb 277. old.

[3] A hús esetében, azt le kell hámozni mivel lehámozható, a tej esetében viszont a tej fogyaztható minden intézkedés nélkül. (Toszáfot, Chulin 108a.)

[4] Ez Maimonidész értelmezése, és e-szerint a vélemény szerint a hatórás szabály még akkor is érvényes, ha nem nyelte le a húst, hanem csak megrágta. Ugyanakkor például, ha egészben lenyelte a húsdarabot vagy levest ivott és így nem maradt hús a fogai között, akkor nem kéne várnia hat órát. Más törvényhozók azonban azon a véleményen vannak, hogy a hatórás időtartalom oka az, hogy a húsos íze sokáig az ember szájában marad. E szerint a vélemény szerint tehát a fentiek is tiltottak lennének, ugyanakkor a nem megevett ételre nem vonatkozna a tilalom. A gyakorlatban mindkét vélemény szigorításait figyelembe vesszük. (Tur, Jore Déá, 89.)