1. Ne irigykedjél a rosszaság embereire, és ne kívánkozzál velök lenni;
2. mert pusztítást gondol ki szívök és bajt beszélnek ajkaik.
3. Bölcsesség által épül fel a ház és értelem által szilárdul meg;
4. és tudás által telnek meg a kamarák, mindennemű drága és kedves vagyonnal.
5. Bölcs férfi hatalmas és a tudás embere bátor erejű.
6. Mert útmutatásokkal viselhetsz háborút, és győzelem van a tanácsosok sokaságában.
7. Magas az oktalannak a bölcsesség: a kapuban nem nyitja meg a száját.
8. Aki azon gondolkodik, hogy rosszat tegyen, azt fondorlatok emberének hívják.
9. Oktalanság gondolata a vétek, és utálata az embereknek a csúfoló.
10. Ha elernyedtél a szükség napján, szűknek bizonyult az erőd.
11. Mentsd meg a halálra vitteket, és a megölésre támolygókat hát ha elvonnád.
12. Ha azt mondod: lám nem tudtunk róla, nemde a szívek meghatározója, ő ügyel rá, és lelked megóvója – ő tudja, és viszonoz az embernek tette szerint.
13. Egyél, fiam, mézet, mert jó, és színméz édes az ínyednek:
14. ilyen, tudd meg, a bölcsesség a te lelkednek; ha megtaláltad, van jövendő és reményed nem írtatik ki.
15. Ne leselkedjél, te gonosz, az igaznak hajlékára, ne pusztítsd el heverő helyét;
16. mert hétszer elesik az igaz, de fölkel, de a gonoszok megbotlanak a szerencsétlenségben.
17. Midőn elesik az ellenséged, ne örülj, s midőn megbotlik, ne vigadjon szíved;
18. nehogy lássa az Örökkévaló és rossznak tetszenék szemeiben és elfordítaná tőle haragját.
19. Ne gerjedj föl a gonosztevők ellen, ne irigykedjél a gonoszokra;
20. mert nem lesz jövendője a rossznak, a gonoszok mécsese kialszik.
21. Féljed az Örökkévalót, fiam, és a királyt, az elszakadókkal ne állj össze;
22. mert hírtelen támad szerencsétlenségük, és mindkettejük balvégzetét ki ismeri?
23. Ezek is bölcsektől valók. Személyt válogatni az ítéletben nem jó.
24. Aki azt mondja a gonosznak: igaz vagy, azt átkozzák a népek, szidják a nemzetek;
25. de a megfeddőknek kellemes lesz a dolguk, és reájuk száll a jónak áldása.
26. Az ajkakat csókolja, aki helyes szavakkal válaszol.
27. Készítsd el odakünn munkádat, és intézd el azt magadnak a mezőn ; azután építsd fel házadat.
28. Ne légy ok nélkül tanú felebarátod ellen; vajjon ámítanád-e ajkaiddal?
29. Ne mondd: amint velem tett, úgy teszek ő vele, viszonzok az embernek tette szerint.
30. Rest ember mezeje mellett mentem el, és esztelen ember szőlleje mellett;
31. s íme egészen benőtte a tövis, ellepte színét a csalán, és kőfala le volt rombolva.
32. Néztem én, ráfordítottam szívemet, láttam, tanulságot vettem.
33. Egy kis alvás, egy kis szendergés, egy kis kézösszekulcsolás, hogy feküdj;
34. majd eljön vándorként a te szegénységed és szűkölködésed, mint a pajzsos férfi.
