Az álszenteskedés ellen

 

1. Az ige, mely lett Jirmejáhúhoz az Örökkévalótól, mondván:

2. Állj az Örökkévaló házának kapujába és hirdesd ott ezt az igét, és mondjad: halljátok az Örökkévaló igéjét mind a Jehúdabeliek, kik a kapukba jöttök, hogy leboruljatok az Örökkévaló előtt.

3. Így szól az Örökkévaló, a seregek ura, Izrael Istene: javítsátok utaitokat és cselekedeteiteket, hogy lakoztathassalak benneteket e helyen.

4. Ne bízzátok el magatokat hazug beszédek által, mondván: az Örökkévaló temploma, az Örökkévaló temploma, az Örökkévaló temploma azok!

5. Mert ha javítva megjavítjátok útjaitokat és cselekedeteiteket, ha csakugyan igazságot tesztek ember és felebarátja között,

6. jövevényt, árvát és özvegyet nem fosztogattok és ártatlan vért nem ontatok e helyen, és más istenek után nem jártok a ti bajotokra:

7. akkor lakoztatlak benneteket e helyen, azon országban, melyet őseiteknek adtam öröktől fogva mindörökké.

8. Íme, ti elbízzátok magatokat a hazug beszédek által, melyek nem használnak.

9. Úgy-e lopni, ölni, házasságot törni, hazugul esküdni, és füstölögtetni a Báalnak és járni más istenek után, amelyeket nem ismertek:

10. azután jöttök és álltok előttem e házban, mely nevemről neveztetik és azt mondjátok: mentve vagyunk, – azért, hogy megtegyétek mindez utálatosságokat.

11. Vajon latrok barlangja lett-e e ház, mely nevemről neveztetik, a ti szemeitekben? Én is íme láttam, úgymond az Örökkévaló.

12. Mert menjetek csak az én helyemre, mely Silóban van, ahol azelőtt lakoztattam nevemet és lássátok, hogy mit cselekedtem vele Izrael népem rosszasága miatt.

13. Most tehát, mivelhogy teszitek mind a tetteket, úgymond az Örökkévaló, én pedig beszéltem hozzátok reggelenként beszélve és ti nem hallottátok, hívtalak benneteket és ti nem feleltetek:

14. teszek tehát azon házzal, mely nevemről neveztetik, amelyben ti bíztok és azon hellyel, amelyet adtam nektek és őseiteknek, amint tettem Sílóval.

15. És elvetlek benneteket színem elől, amint elvetettem mind a testvéreiteket, Efraim egész magzatját.

16. Te pedig ne imádkozzál a népért, ne emelj értük könyörgést és imát és ne kérlelj engem, mert nem hallgatok rád.

17. Nem látod-e, hogy mit tesznek ők Jehúda városaiban és Jeruzsálem utcáin?

18. A gyermekek fát szednek és az apák meggyújtják a tüzet és az asszonyok tésztát gyúrnak, hogy kalácsot süssenek az ég királynőjének és öntőáldozatokat öntsenek más isteneknek azért, hogy bosszantsanak engem.

19. Vajon engem bosszantanak-e, úgymond az Örökkévaló, nemde önmagukat arcuk szégyene végett.

20. Azért így szól az Úr, az Örökkévaló: Íme haragom és hevem kiömlik e helyre, az emberre és az állatra, a mező fájára és a föld gyümölcsére; égni fog és ki nem alszik.

21. Így szól az Örökkévaló, a seregek ura, Izrael Istene: Égőáldozataitokat tegyétek hozzá vágóáldozataitokhoz és egyetek húst.

22. Mert nem beszéltem őseitekkel és nem parancsoltam nekik, a midőn kivezettem őket Egyiptom országából, égőáldozat és vágóáldozat dolgában;

23. hanem ezt a dolgot parancsoltam nekik, mondván: hallgassatok szavamra, és leszek nektek Istenül s ti lesztek nekem népül és járjatok mind az úton, melyet majd parancsolok nektek, azért hogy jó dolgotok legyen.

24. De nem hallgattak rá és nem hajlították fülüket, sőt jártak tanácsok szerint, gonosz szívük makacssága szerint; és jutottak hátra és nem előre.

25. Azon naptól fogva, hogy kivonultak őseitek Egyiptom országából, mind e mai napig küldtem hozzátok mind az én szolgáimat, a prófétákat naponta reggelenként küldve.

26. De nem hallgattak rá és nem hajlították fülüket és megkeményítették nyakukat, gonoszabbul cselekedtek őseiknél.

27. Elmondod nekik mind e szavakat, de nem hallgatnak rád, hívod őket, de nem felelnek neked.

28. Szólj tehát hozzájuk: Ez az a nemzet, mely nem hallgatott az Örökkévalónak, Istenének szavára, mely nem fogadott el oktatást; elveszett a hűség, kiirtatott szájukból.

29. Nyírd le hajzatodat és vesd el, és kezdj a hegycsúcsokon gyászdalt, mert megvetette az Örökkévaló és otthagyta haragjának népét.

30. Mert cselekedték Jehúda fiai azt, ami rossz a szemeimben, úgymond az Örökkévaló, elhelyezték undokságaikat azon házban, mely nevemről neveztetik, hogy megtisztátalanítsák.

31. És építették a Tófet magaslatait, mely Ben-Hinnóm völgyében van, hogy fiaikat és leányaikat elégessék tűzben, amit nem parancsoltam és ami nem jutott eszembe.

32. Azért íme napok jönnek, úgymond az Örökkévaló, nem mondják többé: Tófet és Ben-Hinnóm völgye, hanem: öldöklés völgye, és temetni fognak a Tófetben hely híján.

33. És tesz a nép hullája eledelül az ég madarának és a föld vadjának és nincs aki elriasztja.

34. És megszüntetem Jehúda városaiból és Jeruzsálem utcáiból a vígság hangját és az öröm hangját, a vőlegény hangját és a menyasszony hangját, mert rommá lesz az ország.

Megszakítás