1. Jechizkijáhú király lett huszonötéves korában és huszonkilenc évig uralkodott Jeruzsálemben; anyja neve pedig Abija, Zekharjáhú leánya.

2. És tette azt, ami helyes az Örökkévaló szemeiben, egészen aszerint, amint tette őse Dávid.

3. Ő, uralkodásának első évében, az első hónapban, megnyitotta az Örökkévaló házának kapuit s kijavította azokat.

4. És hozatta a papokat s levitákat s összegyűjtötte őket a kelet felé fekvő térén.

5. És mondta nekik: Hallgassatok meg engem, leviták, most szenteljétek meg magatokat és szenteljétek meg az Örökkévalónak, őseitek Istenének házát s távolítsátok el az undokságot a szentségből.

6. Mert hűtlenkedtek az őseink s cselekedték azt, ami rossz az Örökkévaló, a mi Istenünk szemeiben s elhagyták őt, s elfordították arcukat az Örökkévaló hajlékától s hátat mutattak.

7. Be is zárták a csarnok ajtait s eloltották a mécseseket s a füstölő szert nem füstölögtették s égőáldozatot nem mutattak be a szentélyben Izrael Istenének.

8. Lett tehát az Örökkévaló haragja Jehúda és Jeruzsálem ellen s tette őket iszonyodássá, iszonyattá s pisszegéssé, amint látjátok szemeitekkel.

9. És íme, elestek a mi őseink kard által, fiaink s leányaink s nejeink pedig fogságban vannak emiatt.

10. Most az van szívemben, hogy szövetséget kössek az Örökkévalóval, Izrael Istenével, hogy hárítsa el mirólunk az ő fellobbant haragját.

11. Fiaim, ne lankadjatok, mert titeket választott ki az Örökkévaló, hogy álljatok előtte, neki szolgálatot végezni ahogy legyetek neki szolgálattevői s füstölögtetői.

12. Ekkor felkeltek a leviták: Máchat, Amászaj fia, Jóél, Azarjáhú fia, a Keháti fiai közül, Merári fiai közül pedig: Kis, Abdí fia s Azarjáhú, Jehallelél fia; s a Gérsunni közül: Jóách, Zimma fia, s Éden, Jóách fia;

13. s Elicáfán fiai közül: Símri és Jeíél; s Ászáf fiai közül Zekharjáhú s Mattanjáhú;

14. s Hémán fiai közül Jechíél meg Simei; a Jedútún fiai közül: Semája és Uzziél.

15. És összegyűjtötték a testvéreiket s megszentelték magukat s bementek a királynak az Örökkévaló igéi szerint adott parancsa szerint, hogy megtisztítsák az Örökkévaló házát.

16. És bementek a papok az Örökkévaló házának bensejébe a tisztítás végett, s kivitték mindazt a tisztátlanságot, amelyet találtak az Örökkévaló templomában, az Örökkévaló házának udvarába; s átvették a leviták, hogy kivigyék a Kidrón patakjába künn.

17. És megkezdték a szentelést az első hónap elsején, s a hó nyolcadikán bementek az Örökkévaló csarnokába s megszentelték az Örökkévaló házát nyolc nap múlva: így bevégezték az első hónap tizenhatodik napján.

18. Ekkor bementek belülre Chizkijáhú királyhoz s mondták: Megtisztítottuk az Örökkévaló egész házát s az égőáldozat oltárát s mind az edényeit s a kenyérrend asztalát s mind az edényeit;

19. s mind az edényeket, amelyeket Ácház király uralkodása alatt hűtlenségében elvetett, helyükre tettük s megszenteltük, s íme ott vannak az Örökkévaló oltára előtt.

20. És fölkelt Jechizkijáhú király korán reggel s összegyűjtötte a város nagyjait s fölment az Örökkévaló házába.

21. És bevittek hét tulkot, hét kost, meg hét juhot és hét kecskebakot vétekáldozatul a királyságért, a szentélyért és Jehúdáért; s meghagyta Áron fiainak a papoknak, hogy mutassák be az Örökkévaló oltárán.

22. És levágták a szarvasmarhát, s a papok fölfogták a vért és ráhintették az oltárra; s levágták a kosokat s ráhintették a vért az oltárra; s levágták a juhokat s ráhintették a vért az oltárra.

23. És odavitték a vétekáldozatra való bakokat a király s a gyülekezet elé, s rátették azokra kezeiket.

24. És levágták azokat a papok s tisztításul rátették vérüket az oltárra, hogy engesztelést szerezzenek egész Izraelért; mert egész Izraelnek szánta a király az égőáldozatot s a vétekáldozat.

25. És felállította a levitákat az Örökkévaló házában cimbalmokkal, lantokkal és hárfákkal, Dávidnak s Gádnak, a király látójának s Nátán prófétának parancsolata szerint, mert az Örökkévaló rendelete szerint volt e parancs az ő prófétái által.

26. És odaálltak a leviták Dávid hangszereivel s a papok a trombitákkal.

27. És meghagyta Chizkijáhú, hogy mutassák be az égőáldozatot az oltáron; s midőn megkezdődött az égőáldozat, megkezdődött az Örökkévaló éneke s a trombiták, még pedig Dávidnak, Izrael királyának hangszerei alapján.

28. És az egész gyülekezet leborult, s az ének fölhangzott s a trombiták trombitáltak; mindez az égőáldozat befejeztéig.

29. És mihelyt bevégezték az áldozást, letérdeltek a király s akik mellette voltak, és leborultak.

30. És meghagyta Jechizkijáhú király meg a nagyok a levitáknak, hogy dicsérjék az Örökkévalót Dávidnak és Ászáfnak, a látónak szavaival, s dicsérték egész örömmel s meghajtották magukat s leborultak.

31. És megszólalt Jechizkijáhú s mondta: Most megtöltöttétek kezeteket az Örökkévalónak, lépjetek ide s hozzatok vágóáldozatokat s hálaáldozatokat az Örökkévaló házába; s hozott a gyülekezet vágóáldozatokat s hálaáldozatokat meg égőáldozatokat minden arra hajló szívű.

32. És volt az égőáldozat száma, melyet hozott a gyülekezet, szarvasmarha hetven, kos száz, juh kétszáz; égőáldozatul az Örökkévalónak mindez.

33. S a szentségek: szarvasmarha hatszáz, s aprójószág háromezer.

34. Csakhogy a papok kevesen voltak s nem tudták mind az égőáldozatoknak bőrét lehúzni; és támogatták őket testvéreik a leviták, mígnem bevégződött a munka s mígnem a papok megszentelték magukat, mert a leviták egyenesebb szívűek voltak a megszentelkedésre, mint a papok.

35. És égőáldozat is sok volt a békeáldozatok zsiradékaival s az égőáldozathoz való italáldozatokkal. Így megszilárdult az Örökkévaló házának szolgálata.

36. És örült Jechizkijáhú s az egész nép afelett, amit az Isten a népnek szerzett, mert hirtelen történt a dolog.

Megszakítás