3. 📖 Ezra könyve

S fölállították az oltárt a talpazatain

 

1. S elérkezett a hetedik hónap, Izraél fiai pedig a városokban voltak, ekkor gyülekezett a nép mint egy ember Jeruzsálembe.

2. S fölkelt Jésúa, Jóczádák fia s test­vérei, a papok és Zerubbábel, Sealtiél fia s testvérei, s fölépítették Izraél Istenének oltárát, hogy hozzanak rajta égőáldozatokat, amint irva van Mózesnek, Isten embe­rének tanában.

3. S fölállították az oltárt a talpazatain, mert félelem volt rajtuk az ország népeitől; és hoztak rajta égőáldozatokat az Örökkévalónak, a reggelre s estére való égő áldozatokat.

4. S megtartották a sátrak ünnepét, amint irva van s az egyes napok égőáldozatát számszerint a minden napra valónak törvényéhez képest;

5. s az­után az állandó égő áldozatot s az ujholdakét s mind az Örökkévalónak szentelt ünnepjeiét, s mindenkiét, aki fölajánlást hoz az Örökkévalónak.

6. A hetedik hónap első napjától fogva kezdtek hozni égő áldozatokat az Örökkévalónak, de az Örökkévaló templomának nem volt alapja megvetve.

7. S adtak pénzt a kővágóknak s az ácsoknak, és ételt meg italt s olajat a Czidón­belieknek s a Czórbelieknek, hogy hozzanak czédrus­fákat Jáfó tengerébe Kóresnek Perzsia királyának ne­kik adott engedelme szerint.

8. És a második évében, hogy jöttek az Isten házához Jeruzsálembe, a máso­dik hónapban, hozzákezdtek Zerubbábel, Sealtiél fia, és Jésúa, Jóczádák fia, s többi testvéreik a papok és a leviták s mindazok, akik a fogságból jöttek Jeru­zsálembe, s felállitották a levitákat husz éves koruk­tól kezdve s fölfelé, hogy felügyeljenek az Örökkévaló házának munkájánál.

9. És ott állt Jésúa, fiai és test­vérei, Kadmiél és fiai, Jehúda fiai egyaránt, hogy fel­ügyeljenek azok fölött, kik Isten házában munkát vé­geztek, Chénádád fiai, fiaik és testvéreik a leviták.

10. És alapját vetették az építők az Örökkévaló templo­mának; ekkor fölállitották a papokat felöltözötten, trom­bitákkal s a levitákat, az Ászáf fiait, czimbalmokkal, hogy dicsérjék az Örökkévalót Dávidnak, Izraél királyának rendje szerint.

11. És megszólaltak dicsérő énekkel s azzal, hogy hálát adtak az Örökkévalónak, mert jóságos, mert örökké tart a kegyelme Izraél fölött; az egész nép pedig riadott nagy riadással, midőn dicséretet énekelt az Örökké­valónak azért, hogy alapja vettetett az Örökkévaló házának.

12. És sokan a papok és a leviták és az atyai házak fejei, a vének közül, akik látták volt az első házat, midőn alapja vettetett ennek a háznak szemeik előtt, sirtak fenhan­gon; de sokan riadással, örömmel emelték fel hangjukat.

13. És a nép meg nem ismerte az öröm riadásának hang­ját a nép sírásának hangja miatt; mert a nép nagy riadással riadott, s a hang elhallatszott messzire.

  • Küldés emailben

Fejezetek