10/3b. Zsidó Tudományok Szabadegyeteme 8. kötet – Antológia a Judaizmus témáiból

3. fejezet: Az eljegyzés menete

  1. fejezet

Az eljegyzés menete

 

A pénz általi jegyesség

  1. §. Hogyan lehet létrehozni a jegyesség kötelékét? Ha a férfi pénz átadása útján [akarja azt létrehozni], egy prutát[1] [köteles fizetni] pénzben vagy értékben.

[Mielőtt odaadja], a férfi azt mondja a nőnek: „Nekem vagy szentelve…”, „El vagy jegyezve velem…” vagy „Ezáltal a feleségem leszel.” [A pénzt vagy a tárgyat] tanúk jelenlétében kell átadnia a nőnek.

A férfinak kell tennie a kijelentést, amely arra utal, hogy feleségül szerzi meg magának a nőt, és ő adja neki a pénzt.

  1. §. Ha a nő ad [pénzt] a férfinak, és ő mondja azt neki: „Íme, neked vagyok szentelve”, „Íme, veled vagyok eljegyezve”, „A feleséged vagyok”, vagy más, megszerzésre utaló kijelentést tesz, a házassági kötelék nem jön létre. Hasonlóképpen, ha a nő adott [pénzt] a férfinak, és a férfi tette a kijelentést, a házassági kötelék ekkor sem jön létre. Ha a férfi adta [a pénzt a nőnek], de a kijelentést a nő tette, akkor a kidusin státusa kétséges[2].

 

Az okirat általi jegyesség

  1. §. Ha a férfi hivatalos okirattal létesít jegyességi köteléket, akkor: Le kell írnia egy papírra, cserépdarabra, falevélre vagy bármilyen tetszése szerint választott tárgyra: „Nekem vagy szentelve…”, „Nekem vagy eljegyezve…” vagy valamilyen hasonló kifejezést. Ezután az okiratot tanúk jelenlétében át kell adnia az asszonynak.
  2. §. Az okiratot, ahogy a válólevelet is, kifejezetten a leendő feleség nevére, és az ő hozzájárulásával kell megírni. Ha az okirat nem a nő nevére, vagy ha az ő nevére, de a hozzájárulása nélkül készült, akkor a jegyességi kötelék nem jön létre. Még akkor sem, ha a férfi a nő hozzájárulásával, tanúk jelenlétében adja át.

 

A nemi élet általi jegyesség

  1. §. Ha a férfi intim kapcsolat létesítésével hoz létre jegyességi köteléket, azt kell mondania a nőnek: „Fel vagy szentelve nekem…”, „El vagy jegyezve nekem…” vagy „E kapcsolat által a feleségem leszel…”, vagy valamilyen hasonló tartalmú kijelentést kell tennie. Tanúk jelenlétében egy elkülönített helyre kell vonulnia a nővel, és ott intim kapcsolatot kell létesítenie vele.

Mikor valaki intim kapcsolat által létesít jegyességi köteléket, az aktus végeztével – tekintet nélkül arra, hogy a pár vaginális vagy anális módon közösült-e –, a jegyességi kötelék létrejön.

 

Az eljegyzés szavai

  1. §. A kijelentéseknek, amelyeket a férfi tesz az eljegyzéskor, arra kell utalniuk, hogy feleségül szerzi meg magának a nőt, és nem arra, hogy ő adja magát a nőnek. Hogyan kell ezt érteni?

Ha a férfi olyasfélét mond, vagy ír a nőnek átadott okiratra, mint például: „A férjed vagyok”, „A jegyesed vagyok…”, „Az embered vagyok”, akkor semmiféle jegyességi kötelék nem jön létre.

Ha [azonban] a férfi olyasfélét mond vagy ír a nőnek: „Íme, a feleségem vagy”, „Íme a jegyesem vagy”, „Íme, az én tulajdonom vagy”, „Íme, az enyém vagy”, „Íme, nekem vagy kijelölve”, „Íme, az én birtokom vagy”, „Íme, az én birtokomban vagy”, „Íme hozzám vagy kötve” akkor a jegyességi kötelék létrejön.

  1. §. Ha a férfi azt mondja vagy írja a nőnek: „Nekem vagy tartogatva”, „Meg vagy jelölve nekem”, „Te vagy az én segítőm”, „Te vagy az én párom”, „Te vagy az oldalbordám”, „Nekem vagy lezárva”, „Alattam vagy”, „A foglyom vagy”, „A foglalatomban vagy”, akkor a kidusin státusa kérdéses.

A fentiek is csak akkor érvényesek, ha a férfi előzőleg beszélt a nővel jegyességi kötelék létesítéséről. Ha nem beszélt ilyesmiről a nővel, akkor ezeknek a szavaknak semmilyen következményük nincs.

  1. §. A férfi bármilyen nyelven tett kijelentésével eljegyezheti a nőt, ha az érti azt a nyelvet, és ha a kijelentés azon a nyelven azt jelenti, hogy a férfi – mint azt fentebb magyaráztuk – megszerzi magának a nőt.

Ha a férfi beszélt a nővel a házasságról, és a nő ebbe beleegyezett, majd a férfi azonnal adott neki valamit a kezébe, ami által elvette, illetve ha az azonnal intim kapcsolatot létesített vele, de nem tett olyan kijelentést, ami egyértelművé teszi a szándékát, az elegendő. Mivel erről a dologról beszéltek, nem szükséges, hogy a férfi egyértelmű kijelentést tegyen.

Hasonlóképpen, a férfinak nem kell közölnie a kidusint, vagy a válást figyelemmel kísérő tanúkkal, hogy „Ti vagytok a tanúim.” Ha a férfi az ő jelenlétükben válik el a nőtől vagy veszi el a nőt, a nő el van választva, illetve föl van szentelve…

 

A házasságkötés bevett módjai

  1. §. Az Írás törvénye szerint a nemi kapcsolat létesítése által létrejött eljegyzés érvényes. Hasonlóképpen érvényes az Írás törvénye szerint a hivatalos okirat által létesített eljegyzés. Ahogyan a válólevél írása lezárja a válást – mint az írva van[3]: „…és válólevelet ír neki…”, ugyanúgy lezárja [a hivatalos okirat átadása a jegyességi kötelék létesítését].

A pénzre vonatkozó törvény az Írásból származik, de értelmezése a rabbinikus törvény szerinti. Az írva van[4]: „Ha valaki elvesz egy nőt és feleségévé teszi”, amit Bölcseink így magyaráztak: A megszerzés pénz [átadását] is magába foglalja, mint az írva van[5]: „Megadom a mezőért való pénzt, vedd el tőlem!”

  1. §. Noha ez a törvény lényege, már általános zsidó szokássá vált a pénz vagy pénzt érő tárgy útján történő eljegyzés. Ha valaki hivatalos okirattal kíván eljegyezni egy nőt, megteheti azt. De semmiképp nem házasodhat eleve intim kapcsolat létesítése által.

Ha egy férfi intim kapcsolat létesítésével szentel föl egy nőt, azt – jóllehet az eljegyzés érvényes – megkorbácsolják ezért az engedetlenségért, nehogy a zsidók könnyelműek legyenek ebben az ügyben.

  1. §. Hasonlóképpen, ha egy férfi előzetes siduch – előzetes közös meggyőződés[6] – nélkül szentel föl egy nőt, vagy ha az utcán szenteli föl, azt – noha az eljegyzés érvényes – korbáccsal büntetik engedetlenségéért. [Ezt a szabályt azért vezették be], nehogy az ilyen gyakorlat erkölcstelen kapcsolatokra szokjanak az emberek, ahhoz a paráznasághoz hasonlatosan, ami a Tóra-adás előtt volt szokásos.

 

Az esküvői áldások

  1. §. Mikor egy férfi, akár személyesen, akár megbízottja útján, eljegyez egy nőt, neki vagy a megbízottjának az eljegyzés előtt ugyanúgy áldást kell mondania, ahogyan bármely más micvá végrehajtása előtt. [A nőt] az áldás elmondása után] kell eljegyezni.

Ha a férfi áldás nélkül szenteli föl a nőt, utána már nem szabad elmondania az áldást, mert az akkor már hiábavaló áldás lenne egy már megtörtént cselekedetre.

  1. §. …Szokásba jött ezt az áldást bor vagy sör fölött elmondani. Ha van bor, akkor előbb a borra kell áldást mondani, utána következik az eljegyzési áldás, és utána kell eljegyezni a nőt. Ha nincs bor vagy sör, akkor csak az eljegyzési áldást kell elmondani.

 

[1] A prutá rézpénz volt amely a háláchában minimális pénzbeli értéket képviseli.

[2] Így ha mégis együtt akarnak élni, akkor újból szabályosan össze kell házasodniuk. Ha viszont a nő más férfival akar házasságra lépni, akkor ebből a kétséges kidusinból el kell válnia.

[3] 5Mózes 24:1.

[4] Uo.

[5] 1Mózes 23:13.

[6] A siduch szószerinti jelentése a megnyugvás (lásd: Jósuá 11:23., és az ottani arameus fordítást), vagyis a két fél előzetes találkozásokra és beszélgetésekre hagyatkozva nyugodt szível lép házasságra.

  • Küldés emailben

Fejezetek