Esélyegyenlőség és emberi jogok

A 21. század legfontosabb sajátossága az esélyegyenlőség teljeskörű megvalósulása. A társadalom tagjainak szolidaritása, integrációsszemlélete ezt a folyamatot mindinkább erősítik, amennyiben a társadalom berendezkedése, valamint gondolkodásmódja mindezt szem előtt tartja. A társadalom értékrendje két modellt követ, így a társadalom által alkotott normák rendjét, valamint a jogi szabályokat, törvényeket, rendeleteket, amelyek gyakran figyelmen kívül hagyják a társadalom valós igényeit.

„Az EU Alapjogi Chartájának 21. cikke tiltja a hátrányos megkülönböztetés minden formáját, azaz többek között a nem, faj, szín, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai tulajdonság, nyelv, vallás vagy más meggyőződés, politikai vagy más vélemény, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés, fogyatékosság, életkor vagy szexuális irányultság alapján történő megkülönböztetést.” (http://www.europarl.europa.eu/about-parliament/hu/democracy-and-human-rights/fundamental-rights-in-the-eu/promoting-equal-opportunities)

Az emberi jogok jellegzetességei

„Mindannyiunknak járnak bizonyos alapvető jogok – egyszerűen annál az oknál fogva, hogy emberi lények vagyunk. Ezeket nem egyszerűen kiváltságoknak hívják (amelyek valaki kénye-kedve szerint elvehetők), hanem »emberi jogoknak«. Jogoknak nevezzük őket, mert lehetővé teszik, hogy legyünk valamik, tegyünk valamit, vagy birtokoljunk valamit. Ezek a jogok a mi védelmünkre szolgálnak olyan emberek ellen, akik bántani akarnak, vagy kárt akarnak okozni nekünk. Abban is segítenek, hogy összeférjünk egymással, és békében éljünk.” (http://hu.youthforhumanrights.org/what-are-human-rights.html)

Az emberi jogok emberi szükségleteken alapulnak. Kinyílvánítják, hogy minden egyes embernek egyenlően joga van nem csupán az élethez, hanem méltóságteljes élethez is. Az emberi jogoknak olyan alapvető jellegzetességei vannak, amelyek tulajdonképpen megkülönböztetik őket más alapelvektől.

Dr. Laki Ildikó kutató

  • Küldés emailben