Az ENSZ Közgyűlésén mindenki a szíriai helyzetre figyel, főleg arra, hogy kész tények elé állítja-e Moszkva a világot katonai beavatkozásával. Izraelt azonban más gond is nyomasztja: könnyen lehet, hogy iszlamista nyomásra a palesztin vezetés radikalizálódik.
Izrael közvetlen szomszédságába költözhet a világ leghírhedtebb terrorszervezete. Miközben a hét elején ismét összecsapások történtek a palesztin fiatalok és az izraeli biztonságiak között Jeruzsálem óvárosában, a Mecsetek terén, Izraelt pedig újabb rakétatámadások érték a Gázai-övezet felől, Israel Katz hírszerzési miniszter egy Likud-nagygyűlésen kijelentette: Az Iszlám Állam (IS) terroristái nagyobb eséllyel vehetik át Gáza igazgatását, mint Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke (a területet néhány éve az Irán által támogatott másik terrorszervezet, a Hamász irányítja). Marvan Barguti, a mérsékeltebb Fatah vezetője nemrég Somron és Júdea (West Bank) és Gáza egyesítését tűzte ki célul.
Ezért is nagy a jelentősége annak, milyen álláspontot képvisel a „hivatalos” palesztin politika Izraellel kapcsolatban. Az ENSZ Közgyűlésén jelenleg ugyan mindenki a szíriai helyzet kimenetelére figyel, az elemzők ebből a szempontból vizsgálják Putyin, Obama és más vezetők nyilatkozatait, de ezért van súlya Mahmúd Abbász szereplésének is. Márpedig a palesztin elnök néhány nappal New York-i beszéde előtt politikai „bomba” robbantását ígérte Izraelnek: ez szakértők szerint a „megszállókkal” való együttműködés felfüggesztését, az 1993-as Oslói Megállapodás felmondását jelentette volna. Erről a „bombáról” végül John Kerry amerikai külügyminiszter sikeresen lebeszélte.
A The Times of Israel információi szerint a nemrég még radikális kirohanásra készülő Abbász most inkább csak egy meg nem határozott „határidőhöz” akarja kötni Izraelt, hogy tartsa tiszteletben mindkét övezetben a palesztin hatóság autonómiáját, különben felmondják Oslót.
Izrael biztonsági okokból valóban nemegyszer átveszi a palesztinoktól a vitatott területek biztonsági ellenőrzését, és ha a területeken nem javul a biztonsági helyzet, és reális veszély lehet az IS térnyerés Gázában, akkor ezt a kérdést izraeli-palesztin csúcstalálkozón kell rendezni (informálisan természetesen folyamatosak az egyeztetések a két fél között). Abbász keményvonalas fellépését elsősorban a gázai Iszlám Dzsihád vezetője, Káled al-Batsh sürgette, és arra szólította fel a palesztin vezetőt, hogy ne bízzon a nemzetközi közösség ígéreteiben.
A Haaretz című baloldali izraeli lap ugyanakkor arról számolt be, hogy az amerikai külügyminiszter néhány hete egy csúcstalálkozót is megakadályozott Benjámin Netanjahu és Mahmúd Abbász között. A lap szerint Abbász kereste a csúcstalálkozó lehetőségét, és az izraeli kormányfő is hetek óta sürgetett találkozót Abbásszal a békefolyamat felélesztésére, mert egyebek között attól tartott, hogy Abbász a mostani ENSZ-közgyűlésen felmondja az oslói palesztin-izraeli egyezményt, vagy annak bizonyos pontjait.
Ennek az információnak azonban ellentmond, hogy Abbász nemrég egy véleménycikkében arról írt: nem akar közvetlen párbeszédet a „megszállókkal”, a multilaterális tárgyalások híve, egyben ismét hitet tett a béke mellett. Az izraeli miniszterelnök, aki a tervek szerint Abbász után, csütörtökön szólal fel az ENSZ Közgyűlésén, ismét közvetlen párbeszédre szólította fel a palesztinokat, egyebek között azért is, hogy tisztázhassák a Templomhegy körüli rendezetlen helyzetet.
Az amerikai külügyminiszter azonban állítólag a csúcs lemondását kérte, illetve azt, hogy várjanak vele, amíg ő és Abbász találkoznak az ENSZ New York-i közgyűlésén. Palesztin források szerint az amerikai külügyminiszter azért akadályozta meg a találkozót, mert személyesen akart közvetíteni a tárgyalásokon. Az amerikai közvetítéssel folytatott izraeli-palesztin béketárgyalások legutóbbi fordulója, kilenc hónapig tartó eredménytelen egyezkedés után, kölcsönös vádaskodások kíséretében 2014 áprilisában szakadt meg.
Zsido.com, MTI
Fotó: Mahmúd Abbász az ENSZ-ben. MTI