Előbb termővé változtatták a sivatagot, most drónokkal szüretelnek

Nagyszabású mezőgazdasági konferenciát szerveztek Izraelben.

Több mint negyven országból érkeztek résztvevők Tel-Avivba, hogy a legmodernebb mezőgazdasági technológiákat felvonultató AgrIsrael 4.0 konferencián vegyenek részt. A négynapos rendezvény az egyik legnevesebb esemény a maga nemében. A konferenciát a Mezőgazdasági, a Külügy- és a Gazdasági minisztérium együttesen szervezte.

Az izraeli ipar egyik húzóágazata a mezőgazdasági technológia fejlesztése. Így volt ez több mint fél évszázaddal ezelőtt, amikor bevezették a csepegtetős öntözési rendszert Chácerim kibucban, ami lehetővé tette a Negev-sivatag termővé tételét, és így van ez most is, amikor egyes izraeli gazdaságokban már drónok szüretelik a gyümölcsöt és számítógépek vezérlik a beporzást.

A világ minden sarkából az izraeli konferenciára sereglett mezőgazdasági szakemberek a legújabb technológiai újításokkal ismerkedhettek meg. Ezeket elsősorban a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás, a big data és a drónok használata jellemzi.

“Izrael mezőgazdasági ipara a világ élmezőnyébe tartozik a kutatás és a fejlesztés területén. Manapság, amikor a mezőgazdaság és a technológia összefonódik, Izrael a világ egyik legfontosabb szereplője lesz ezen ágazatnak. Az izraeli eljárásokat már az egész világon alkalmazzák, legyen szó a vízhiány kezeléséről Kaliforniában, vagy a precíziós növénytermelésről Hollandiában” – mondta Lior Konicki, az Izraeli Exporthivatal elnökhelyettese.

A konferencián számos start-up cég is bemutatkozott. Egyikük, a Tevel Aerobotics Technologies gyümölcsöt betakarító, önvezető repülő robotokat tesztel, melynek jelentősége – a mezőgazdasági ágazatban tapasztalható munkaerőhiánynak köszönhetően – egyre nagyobb lesz. A vállalatot a korábban katonai repülési technológiával foglalkozó Jániv Máor alapította. Az általuk tervezett drónok speciális algoritmusokat és részletes mezőgazdasági térképeket használnak, hogy éppen a megfelelő időben szüreteljék le a beérő almákat és narancsokat.

“Erre a megoldásra világszerte nagy igény mutatkozik, mert az Egyesült Államoktól Kínáig, Izraeltől Európáig egyre nagyobb gondot okoz a munkaerőhiány. Ha nincs, aki leszedje a gyümölcsöt, nem keletkezik bevétel sem. A technológiát egyelőre teszt üzemmódban használjuk Izrael északi és középső részén, de a terveink szerint jövőre már értékesíteni fogjuk belföldön, Európában és az Egyesült Államokban is” – mondta Máor.

A tel-avivi és kaliforniai központtal is rendelkező BeeHero cég méhészetek termelékenységét igyekszik javítani a kaptárak állapotát és pollentermelést összehangoló eljárásával. Felmérésük szerint a kaptárakba szerelt detektorok és az algoritmusaik segítségével akár 30%-kal is emelkedhet a megtermelt méz mennyisége.

A Jezréel-völgyben működő Manna Irrigation Intelligence vállalat mát 10 országban értékesítette öntözési rendszerét, mely műholdas képeket, helyi időjárási előrejelzéseket és saját fejlesztésű terménynövekedési modelleket használ, hogy pontos ajánlásokat nyújtson a termelőknek, hogy mikor és mennyit kell öntözni.

“Korábban három tényezőt vettek figyelembe az öntözés mennyiségének megállapításakor: a nemzedékről nemzedékre öröklődő tapasztalatokat, a helyi mezőgazdasági hivatal által megállapított táblázatokat és a szenzorok adatait. Ezek a szenzorok jó munkát végeznek, de drágák. Telepíteni kell őket, ráadásul az energiaellátásukról és a karbantartásukról is gondoskodni kell. A mi technológiánkat nem kell telepíteni, mert nincs szükség ara, hogy a termőföldön működjenek. Elég, ha elérhető a műholdas szolgáltatás és meteorológiai adatközlés. Az sem számít, hogy mekkora területet kell kiszolgálni. A rendszer működik egy egyhektáros indiai gazdaságban és egy 500 hektáros brazíliai kávéültetvényen is” – mondta Ejál Mór, a Manna igazgatója.

Dr. Michál Lévi, a Mezőgazdasági Minisztérium igazgatóhelyettese szerint a zsidó állam vezető szerepe a mezőgazdasági technológia területén egyszerre köszönhető az oktatásnak, az ország kultúrájának és a jó helyre érkező befektetéseknek.

“Az OECD szerint Izrael az egyik vezető ország a kutatás-fejlesztés területén. A mezőgazdaság területén az állami költségevetés 17%-át fordítják erre. Fontos továbbá a jól képzett izraeli munkaerő és a high-tech cégek nagy száma, és persze a híres izraeli “chücpe”, mely megköveteli az egyenes beszédet, és nem szégyell különböző területeken dolgozó embereket összekapcsolni egymással” – mondta Lévi.

“Erre a konferenciára több mint negyven országból érkeztek érdeklődők, akik tudják, hogy érdemes itt lenniük, ha nem akarnak kimaradni a fejlődésből” – tette hozzá.

zsido.com

Forrás: JPost

  • Küldés emailben